Magyar Jövő, 1921. augusztus-december (3. évfolyam, 174-298. szám)

1921-10-14 / 233. szám

Щ и, ЛШх* ZÁ­­M­А О V­A­R [ÖVÖK A férfi ingatag Szrog mester esete az бгувдуеЬ meg a törvénnyel Az egén szomorú história azon kezdődött, hogy Szrog József mező­­keresztesi gépiatat is össze­civakodott a feleségével s hogy a válást meg is pecsételje, összeállt a falu egyik özvegyasszonyával, Kovács Béláné­­val. Csak egy bigb­itre. Storgné axonosa, aki sie­­tte az urát, el­ment Kovácsnéhoz, adott neki 2000 száz kettőezer koronát, hogy szakít­son az urával. A 2000 korona meg­tette hatásét : Kovácsné elhagyta Szrog mestert. Ilyenek az asszonyok, és nem kilöenbek a férfiak sem. Szrog visszament a feleségé­hez. Kovácsáé meg egy nép­napon arra ébredt, hogy a 2000 koroná­ból meg megmondt 1600 koronát valaki ellip­i. Ugyan ki lehetett a beste lelke? Mindent ott higyon, csak a pénz kénett neki. Egy ón kucsot tatatt a szobában a Suog órájából. Nosza feljelentette a mes­­tert, hogy vasu’ap­a a pint, ami­vel a felesége megváltotta. Csendőrség, vanalás, ügyészség jön eiyan sorra, mig tegnap, a törvényszék tárgyalótermében meg­elevenedik az egész szomoru história. Ssrog mister taksd, 6 nem lo­vas. Ha már felesége ennyit adott, jó van Ő nem ellentezit De ő nem lopott. Bztosan Bilog Jui volt a tolvaj, a Cigánylány, aki az amerikai P.nyn is meggyilko­l. Az éu lakóit akkor a Kovacsék környékén. De hiába, az Ítélet szól: Szrog tolvaj éz a büntetése 2 hónapi fog­ház A védő semmiség! pints»*»­éli, Suog ?Idfl­e pedig beje­lntette, hogy írásos szebbezésében fogja kérni a cgsnyieany kihallgatását. N­ köztisztviselők megkapják a bedo­zigényes ruha- és c­pőellátást Pár nap múlva a segélyeket is kiosztják A kormány, mint ismeretes, to­vábbra is fenntatja a közalkalma­­zottak kedvezményes ruha és cipő­ellátását A kormánynak az az ál­­láspontja, hogy a cpéket a közal­­kalmazottak igényeinek megfelelően lehető­eg a vidéken is ráérték sze­rint készítteti a befödi nagy és kisiparral azzal a feltétellel, hogy a szállítóinak legkésőbb a jövő janu­ér végéig meg kell történnie és mind­eddig az időpontig minden igény­jogosult megkapja a kedvezményes cipőjét. Kérdést intéztünk ezzel kapcsolat­ban a pénzügyminisztérium szám­vevőségi osztályához, hogy milyen stádiumban van a felvomndó segé­lyek számfejtése Kérdésünkre a következő felvilágosítást kapuk: — A számfejtés e­lmunkálataival teljesen készen vagyunk Most esti csak a végrehajtási utasítást várják. Ez az utasítás jelenleg az állam­nyomdában van és lehet, hogy még a mai nap folyamán, de legkésőbb holnap beérkezik hozzánk A végre­haj­ási utasítás­­beérkezése u­tn a­­h­tő leggyorsabban befejezzük a munkálatokat, úgy, hogy a legh­ajtó esetleg már szombaton, de legké­sőbb hi­főn folyós­­ható lesz. Ez az időpont a központban levő tisztvi­selőkre vonatkozik. A vidékiek ter­mészetesen a budapes­i szétküldés után csak néhány nap mára, de legkésőbb csütörtökig színtén meg fogják kapni a segítségeket. Miskolczon nincs zsír? Egy béllel eselőtt a mészárosok, hentesek panaszkodtak, hogy azért nincs zsir, mert Miskolcion nagyon alacsonyak a zsirárak • Így a zsir elkerüli Miskolcitól A haróság ekkor új zsir árakat állapított meg. Ennek egy bele. Ez mégsincs zsir. Hol a zsir? Egy szakember a következőket mondja : — A zsirhiány egyik oka az, hogy kevés a hízott sertés. Az olcsóság­­hullám idején a nagy hizlalók, félve a további áresés ül, ti adtak készletükön. Mikor az árak megszilárdu­llk, beállítottak ugyan újból sertéseket, de ezek még nem híztak meg — Miskolcion a zsir árát egy béllél ezelőtt a hatóság 180 koro­nában állapította meg, még Buda­pesten nagyban 190, kicsinyben pedig 210 a zsir kilogrammja így természetesen a zsirt Budapestre viszik . Zsirt ugyan lehet Miskolczon kapni, de dugva, a mix­mális áron térül. Jellemző, h­gy nem egy hentes a köztisztviselők székében szerzi be a zsir és azután a saját üzletében adja el, természetesen drágábban. A hatóságnak minden esetre gondoskodni kell arról, hogy a zsir Miskolcxot el ne kerülje. Újabb letartóztatások a Felvidéken P­ágiból jelentik: A halárm negán­sul­ó bizottságnak a Felvidéken való időléte során több községben letartóztatások történtek, küönösen e nagy szomba­t járóelem, aini Nemenik főtérik, több papot és tanítót­­ fogtak. Hmátulis miatt vád alá helyezték őket, mert állítólag aláírásokat gyűj­tetek egy memorandumra, amelyben néhány községnek Magyarországhoz való c­atolását kérték Szentiványi képvselő ebben az ügyben levelet írt Mistaryk elnöknek és B­nes miniszterelnöknek, azonkívül Kiffka képvi­selő vezetésével küldöttség járt a letartóztatottak érdekében a kormánynál. Tiltakozás Bécsbe is az osztrákok nyugatmagyarországi politikája ellen Mit ir a Das Neue Reich — Abbaa s minősíthetetlenül durva hangáridatban, amely a volt szőres­éiges osztrák sajtóból s nyugat magyarországi kérdért­ kapcsolat­ban felénk árad, a szenzáció erejé­vel lett most egy világhírű csirák teológusnak a cikke, amely a leg­tekintélyeseb­bnek mondható osztrák hetilapnak, a D­is Neue Rolch-nek a legnapi számabmn­­dent meg. A hosszú és megépő cikk egyebek köd s­zövetkezését mondja: „Ki merné átáu­dni, hogy az új­donsült békeszerződések lekisme­retben kötelezőek lennének? Tar­d­­­un, Cemenceau, Beneichen kí­vül egy pápa, egy püspök egy ideológus, egy bölcsész, egy csak valamirtvaló álomférfi sem mert nyettére ál­itást még csak meg­kockáztatni sem. Csak így értjük meg, hogy az osztrák keresztény sajtó minden raegraozdu­ást, me­g a be-s­ő idegen iga lerázására irányul, tegyen az akár Dél-Tiroltan, akár Horvátországban, akár Csehország­b­an, mindig kitörő lelkesedéssel üd­vözö . H I­ssá­nban a trianoni béke­szerződés kerül szóbe, ekkor mind­járt egyszerre megváltozik a tónus. Nemcsak a szociáldemokrata, ha­nem a keresztényszocialista sajtó szerint is Magyarország egyszerre minden „jogát" elvesztette Nyugat­magyarországra, de hogy miért és mi módon, azzal nem gondol senki. A békés természetű nyugatmagyar­­országi lakosokat a kormány, amely­ben keresztények is ülnek, nagy mérvű agi­ációval igyekszik törvé­nyes kormányától elszakadásra bírni S Ausztriához való csatlakozásra rábeszélni. Az egész szédelgésről a jóindu­­lu lakosok tudni sem akar­nak, szerencsére a bécsieknek is „wars “ (igy !) az egész dolog, és békét­es nyugalmat akarnak és mindene­kelőtt élelmiszereket Magyar­országból Van idő, hogy egyetek szerettek volna Ausztriához csatlakozni, de ma törvényes kormánya van az országaik, amely itt versfslet a tisztességre és a becsületre. Rövid ellenállás tört ki a „Burgenland" ban s magyar iga alól „megszabadító testvérek" ellen, avagy iga­zdig, amint látszik nem is volt oly nehéz. S a mi keresztény sajtónk fel­háborodik a „nemzetközi jog meg­szegése”, a „szerződésszegés" fö­­tt, amelyet Magyarország követett volna el s azokat, akik a hazai rögöt életük kockáztatóséval védelmezik, azokat „Betyárén" nek nevezi. — Dutirolban hasonló esetben „vérta­nuk és bőrök“ lettek vo­na. A nagy és kis entente ot, a ezerbe­ket, a sebeket mind fegyveres segítségül szólítják a szószegő Magyarország „ellen, nemcsak a zsidó hanem a keresstény lapok és álliír férfiak is." Ez azonban — írja tovább a bécsi lap — m­idennek a feje­­­elejére való nyitása. Mert vagy érvényesek a békeszerződések de ekkor ne obégssiunk a tiroliak és a délszlávok elszakitása miatt, vagy tényleg azok, amik valójá­ban, t. I. kényszerrendszabályok, minden lelkiismeretbeli kötele­zettség nélkül úgy a magán, mint a nyilvános életben, de akkor hagyjuk meg a magyaroknak az ő jogaikat ás azok megvédem­e­zését. S akkor legalább kerész­tény sajtó ne beszéljen Ausztria szent jogáról Nyugatt mgyaror­­­szággal kapcsolatban, mert ugyan ezekkel a frázisokkal védelmezték s győztes és áruló államok a ma­guk „jogai." Oaszorszéga B­en­ner hívéra Franciaosság ■ Rajna vidékére, Lengyelország Dincigra és Sül ж­ára, Csehország Po­zsonyra és Kisvára való jogát. Egy kis férfiasság és politikai előrelátás mellett ennek nem szabad lett volna így történni, ahogy történt. A keresztény polittusoknak kezdet­től fogva ki kellett volna jelente­niök, hogy Au­stria nem óhajtja Nyugatmagyarországot annektálni s egy esetleges átcsatolásnál minden terffieget­tsöreműködést meg kened 3 volna tagadnia s csak az entente kezéből lett volna szabad elfogad­nia s akkor is csak átmenetileg, amig ez a mostani kényszer­helyzet tart, így megmenthették volna a bé­két és a becsületet. Mostani eljárá­sukkal azonban csak a forradalmat hosszabbították meg ebben a sze­rencsétlen országban. Hogy fogja a tárgyilagos történet­­írás a keresztény politikusok eljárá­sit megítélni a körtársaság kikiál­tásának napjától egész Nyugatma­­gyarország sanskiálásáig ? Talán nem ártott volna — végzi a bécsi cikkíró —, ha az említett urak egy kicsit erre is gondoltak volna­. I­ szerb megk­ezdték a támadást az albánok ellen. A szerb hadsereg egész Albániát meg akarja szá­lni. — A tirannai kormány az antanttól kér alkal­­mat a támadás ellen. Budapest, október 13. Varonából jelentik : A szerbek három ezred tü­zéhséggel és géppuskákkal átkeltek a Drina folyón és megszálltak több községet. A szerbeknek az a szán­dékut, hogy az egész Albániát meg­szánják. A tirannai kormány a nép­szövetséghez is a nagykövetek tanícsához fordult oltalomért. Oaszo­r­szág és Anglia egyébként egyez­ményt kötötek Albánia független­­ségének védelmére. Ez az egyezmény fogja a szerbeket megállítani Albánia telmelén. Újabb valónál jelentés szerint a gyenge albán erők visszavonultak a Fargut és B­ej hegyekre. A szerb repüök sűrűn végeznek felderítő reptéreket Abinia felett. Szerb szökevények bemondása szerint a szerb hadsereg állást foglalt a határ mentén és egész Albániát meg akarja ezállani URÁNIA mozgószínház. Pénteken, szombaton és vasárnap: Trambulin, a tapétáz. A marinai burleszk. Az olajkirály kalandos amerikai történet a tröszt feje­delmek életéből 5 felvonásban. A főszerepben : MARY WILSON. Hétfőn és kedden : BACCARAT. Henry Bernstein világhírű drámája filmen. ,FILADELFIAI MENET JEGYIRODA Széchenyi­ u. 87.­ am. Külföldi vasúti- és hajójegyek eladása. Amerikai értékküldemények, tengeri és vasúti utazások biztosítása. FIGYELEM! Ajánlunk MEGVÉTELRE házat, tel­ket, ezöllőt, földbirtokot, bérletet . . . KERESÜNK megbízóink részére családi és bérházat, üzletet, szék­ét,földbirtokot vagy bérletet Czakó és Boros hatóságilag engedélyezett ingatlan forgalmi irodája MISKOLCZ, ILONA­ U. 6. (SAJÁT HÁZ) Alapittatott 1912. évben. Telefon 6—14.

Next