Magyar Jövő, 1925. október-december (7. évfolyam, 221-292. szám)
1925-10-01 / 221. szám
2 a politikai osztálynak 52 detektívje is rendőrtisztviselője vett részt a nyomozásban, akik 227 figyelési nap alatt 1130 órát töltöttek a szabadban azzal, hogy a kommunista szervezkedés munkáját figyeljék. Ebből is nyilvánvaló, hogy a rendőrségnek már a mozgalom megindulásának első pillanatától kezdve tudomása volt a szervezkedésről és csupán azért nem óhajtotta előbb leleplezni az ügyet, mert az összes, esetleg később felmerülő szálakat is figyelemmel akarta kísérni. Bethlen István gróf miniszterelnök hosszasan tárgyalt Rakovszky Iván belügyminiszterrel, aki a kommunista összeesküvés ügyében referált a miniszterelnöknek. Ezután a Rote Hilfe táviratát tárgyalták le. Mértékadó helyről azt az információt kaptuk, hogy a magyar kormány egyáltalán nem tulajdonít fontosságot a nevetséges vörös erőszakoskodásnak és természetesen a kommunisták ügyét valamennyi hatóság a vörös táviratoktól függetlenül kezeli továbbra is. A pénteken délután, tartandó minisztertanács szintén ismételten foglalkozik a kommunisták ügyével. A miskolci róm. kath. esperesi kerület őszi gyűlése — A Magyar Jövő munkatársától — Miskolc, szeptember 30 A miskolci róm. kath. esperesi kerület papsági szokásos őszi gyűlését 29-én, kedden tartotta meg a felsőzsolcai plébánián. Részt vettek benne Ritay Kálmán apát, esperes elnöklete alatt a miskolci, vasgyári, diósgyőri, hámori, újbutai, görömbölyi, felsőzsolcai, aszalói, szirmabesenyői és sajószentpéteri plébániák lelkészei és hitoktatói. A megjelent papok először szentmisét hallgattak a felsőzsolcai templomban, melyet Hortover Viktor helybeli lelkész végzett. Utánna kezdetét vette a gyűlés a plébánián, külön ájtatossággal és szentírásolvasással. Az elnöki megnyitó után örömmel emlékezett meg a kerület Zábrátzky György apát-kanonok 40 éves és Szilvássy Jenő aszalói esperesplébánosnak 25 éves papi jubileumáról. Foglalkozott a kerület a lefolyt bérmálással a Miskolci Katholikus Tudósító körében történt változással s a vasgyárnak a lap kötelékébe való intenzivebb bekapcsolásával, a budapesti kath. nagygyűléssel, az egri érsek által vezetendő római zarándoklattal, a hitközségeket terhelő tanítónyugdíj ügyben teendő lépésekkel , más egyéb aktuális kérdésekkel. Felolvasták egy fontos lelkipásztori kérdést tárgyaló tétel megfejtését, amelyet a lelkészek írásban is beadtak. Ismertette az elnök a legutóbbi főpásztori körleveleket s az abban foglalt rendelkezéseket. A személyi ügyekkel kapcsolatban a kerület egyhangúlag állást foglalt azon mélyen sértő támadással szemben, amelyet egy miskolci kisebb városi tisztviselő a kerület esperese ellen intézett s biztosítva öt meg nem ingatható szeretetéről s bizalmáról, elhatározta, hogy illetékes helyeken megteszi a megtorló lépéseket. Jótékony célokra a papság 4 millió koronát adott össze. A gyűlést hálaadás fejezte be, amelyet követett a plébánián megtartott díszebéd, 20 lelkipásztor részvételével. MAGYAR JÖVŐ Egységesítették és kötelezővé tették a vasutasok betegségi biztosítását — Az államvasutak betegségi biztosító intézete a legmodernebb szervezetet kapta — Három százalékra emelték fel a járulék összegét — A minisztérium jóváhagyta az alapszabályokat — — A Magyar Jövő munkatársától Miskolc, szeptember 30 Többször foglalkoztunk már az államvasúti alkalmazottak betegsegélyzési intézményének reformjával. Hónapokkal ezelőtt meg is történt ez ügyben a döntés és megvalósult, hogy az eddig szétforgácsolt betegsegélyzési szervezetek egyetlen intézménybe, az államvasutak betegségi biztosító intézetébe tömörültek. A reform végrehajtása május óta folyik. A legkiemelkedőbb újítás az, hogy most már úgy az A. táblázatba tartozó fő- és középiskolát végzett tisztviselők, mint a B. és C. táblázatokba sorozott minden más vasúti segédtiszt, altiszt kötelezett tagja a betegségi biztosítónak. Régebben ugyanis az volt a helyzet, hogy a tisztviselők csak egy bizonyos rangosztály eléréséig voltak tagjai a betegsegélyezési intézménynek, azután pedig elhatározásuktól függött, hogy belépnek-e a tisztviselői betegsegélyzőbe. Mintegy két évvel ezelőtt ugyan a máv tisztviselők betegsegélyzési ügyét is reformálták, ugyanúgy rendezve a kérdést, mint az egyéb köztisztviselőknél, ez a rendszer azonban gazdasági okok miatt sem vált be. A mostani általános reform kapcsán a népjóléti miniszter a napokban hagyta jóvá a betegségi biztosít intézet alapszabályait. Az erről szóló rendelet már megérkezett a Máv. miskolci üzletvezetőségre is, ahol annak fontosabb pontjait a következőkben ismertették előttünk: Az államvasutak betegségi biztosító intézete az alapszabályok jóváhagyása után most már teljes felkészültséggel indíthatja meg áldásos működését. A betegségi biztosításért fizetendő járulék ugyan elég súlyos — az évi, havi fizetés összegének 3 százaléka a régi 1 százalék helyett — ezzel szemben azonban az államvasutak betegségi biztosítója minden tekintetben fölé emelkedett az összes többi hasonló közintézményeknek, mint a munkásbiztosítónak, a közalkalmazottak betegsegélyző intézetének. A tag és igényjogosult családtagjai a következő kedvezményekben részesülnek: ingyen orvosi kezelés a kijelölt orvosnál, gyógyszerek, a gyógyvizek szükséges gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdők a tagság egész tartama alatt vagy a megbetegedéstől számított egy év elteltéig. A gyógyszereket az igényjogosult bármely nyilvános gyógyszertárból beszerezheti s az intézeti orvos a mindenkor érvényes magyar hivatalos gyógyszerkönyvben felsorolt valamennyi gyógyszert rendelheti. A szükséges szülészeti segédkezés és gyógykezelés is teljesen ingyenes. Az anyasági segély a női tagok részére minimálisan az egyhavi járandóság 80 százaléka, a nem évi fizetéses szolgálatában álló női tagok részére hat hétig a napibér teljes összege, a szoptatási segély pedig további 12 héten át átlagos napi bérük feleösszege. A temetési segély az egyhavi járandóság 150 százalékára rúg, a tényleges szolgálatban álló, de nem évi fizetéses tag esetében pedig az átlagos napibér harmincötszörös összegére rúg. A táppénzek napibérosztályok szerint a következők az első négy hét alatt : 12.000,18 000,30.000,42.000, 54.000, 66.000, 78 000, 90.000 korona, négy héten túl pedig 15.000, 23.000, 38 000, 53 000, 68.000, 83.000, 98 000 és 113.000 korona. A rendelet külön fejezetekben állapítja meg az intézet szervezetét, önkormányzati szerveit, választmányának hatáskörét, valamint az ügyvitelt és az államfelügyelet formaságait. Egységespárti képviselők leszavazták a zempléni főispánt Hogy akarták kidobni a lakásából a tiszti főorvost, aki 50 évig volt a vármegye szolgálatában — A főispán szerint a cselédnek sem jár lakás, ha kilép a szolgálatból — Az egész közgyűlés szembefordult a főispánnal — A Magyar Jövő tudósítójától . Sátoraljaújhely, szeptember 30 Zemplén vármegye törvényhatósági bizottsága szerdán délelőtt 10 órakor Szili József főispán elnökletével tartotta meg rendes őszi közgyűlését. A közgyűlésen a törvényhatósági bizottsági tagok szokatlan nagyszámban jelentek meg. A tárgysorozat elején a bizottság megüresedett tagsági helyeit töltötték be, majd a folyóügyek és költségvetés letárgyalása után a közgyűlés legérdekesebb pontjára Löderer Lőrinc dr. vármegyei tiszti főorvos, egészségügyi főtanácsos nyugdíjaztatásának letárgyalására tértek át, ami igen érdekes vitákra adott alkalmat. „Azonnal nyugdijaztassa magát 11... Löcherer Lőrinc dr. vármegyei tiszti főorvos 50 éve van a vármegye szolgálatában s 32 éve Zemplénmegye tiszti főorvosa. Mikor Szili József főispán került a vármegye élére, Löcherer dr. öregségére való hivatkozással is mondott állásáról, amit a főispán nem fogadott el. Ez év augusztusában annak dacára, hogy lemondását nem fogadta el a főispán, Mizsoik József dr. főjegyző útján azt üzente a tiszti főorvosnak, hogyha aznap este lemondását be nem nyújtja, másnap hivatalból nyugdíjazza s egyszersmind a főorvosi lakást lefoglaltatja, mert nyugdíjazott főorvosnak a főorvosi lakás nem jár. A köztiszteletben álló, megbecsülhetetlen munkás életű vármegyei főorvos canosea járatása — mikor ennek hire a megyében elterjedt — nagy felháborodást váltott ki. Az ügy hátterében egy miniszteri leirat áll, amely elrendeli a főispánnak, hogy a volt tiszti főorvost bármi módon nyugdíjazzák és helyébe négy főorvost válasszanak. Az új főorvosokat természetesen a miniszter ajánlja. A főorvost eltiltják a szótól A közgyűlésen Mizsik József dr. főjegyző terjesztette elő az állandó választmány javaslatát. A javaslat után Löderer tiszti főorvos szólásra emelkedett, hogy a vármegye eddigi bizalmát megköszönje. így volt ez minden alkalommal, mikor a vármegyének valamelyik tisztviselője nyugalomba vonult. A tiszti főorvost azonban felszólalásában megakadályozta a főispán, aki idegesen leintette . Csütörtök, október 1 — Az érdekeltnek nincs joga felszólalni ! Dessewffy ezredes beszéde A főispán leintő gesztusa érthető felháborodást keltett a bizottsági tagok körében, amelynek először Dessewffy nyugalmazott ezredes, bizottsági tag adott kifejezést. — Nagy megdöbbenéssel hallottam az állandó választmány javaslatát — mondotta —, amellyel egy köztiszteletben megőszült vármegyei tisztviselőt a legridegebb formában távolítanak el. Katona voltam s tudom, hogy ott a legnagyobb ballépés esetén sem távolítanak el ily rideg formában egy katonatisztet. Nem volt eset, hogy egy nyugdíjazott tisztet ne kísért volna el egy pár meleg szó az utolsó alkalommal, mikor szolgálati helyéről távozott. Bántó ez a rideg elutasító hang annál is inkább, mert egy becsületben megőszült tisztviselőről van szó, aki makulátlan munkáséletével a legnagyobb megbecsülését érdemelte ki a vármegye közönségének. Kijelentette még, hogy a közgyűlés írjon fel a belügyminiszterhez és mutasson reá, hogy a főorvos eltávolítása a közönség kívánsága ellen történt. Kifejtette még, hogy a főorvos ily hangon való eltávolítása a legnagyobb fokú bajszának minősíthető s egyben kérte a törvényhatósági bizottságot, hogy a főorvost munkájának megbecsülésekop élete végéig tartsák meg hivatalában. Egységespárti képviselő a főispán ellen Ezután Bessenyey Zénó egységespárti nemzetgyűlési képviselő szólalt fel, aki reá mutatott Ledherer kiváló érdemeire. Szükségesnek tartja, hogy a főorvost érdemeinek elismeréseképen legalább még egy fél évig hagyják meg lakásában. A cselédet is kidobják A főispán szólalt fel ezután. Hivatkozott a törvényre, amelyet végrehajtani kíván. A törvény szerint nyugalmazott vármegyei tisztviselőnek lakás nem jár, ő csak a törvény intenciói szerint jár el. Majd példaképen megemlítette, hogy egy cselédjét is, aki neki felmondott, a járásbíróság kitett a lakásból. Holló Andor dr. ügyvéd felszólalásában kijelentette, hogy nem vizsgálja a jogviszonyt a vármegye és a főorvos között. A vármegye itt a földesur, azonban a hivatalnoka nem cseléd. Van különbség földesur és földesur, valamint cseléd és cseléd között, mert a jó földesur egy sok évtizedig szolgálatában álló cselédjének, ha szüksége van rá, meghagyja a lakását. Ennyi kötelessége a vármegyének is van munkában megőszült főorvosával szemben. Javasolta, hogy egy évig hagyják meg a főorvost lakásában. Leszavazzák a főispánt Oláh István dr., a zempléni egységes párt elnöke is az állandó választmány, illetve a főispán javaslata ellen szólalt fel, majd a szavazásra került a sor. A jelenlévő vármegyei tisztviselők tizenhatan az állandó választmány javaslata mellett, a nagy többség — köztük az összes jelenlévő egységespárti képviselők — mintegy hatvanan a javaslat ellen, illetve Bessenyey nemzetgyűlési képviselő indítványa mellett szavazott. A szavazás után a főispán a jegyzőkönyvbe vetette, hogy a határozatot felülvizsgálás céljából a belügyminiszterhez terjeszti fel s hozzá fűzi saját intencióit. A főispán bejelentése nagy