Magyar Jövő, 1925. október-december (7. évfolyam, 221-292. szám)

1925-10-01 / 221. szám

2 a politikai osztálynak 52 detektívje is rendőrtisztviselője vett részt a nyomozásban, akik 227 figyelési nap alatt 1130 órát töltöttek a szabad­­ban azzal, hogy a kommunista szer­vezkedés munkáját figyeljék. Ebből is nyilvánvaló, hogy a rendőrségnek már a mozga­lom megindulásának első pil­lanatától kezdve tudomása volt a szervezkedésről és csupán azért nem óhajtotta előbb leleplezni az ügyet, mert az összes, esetleg később felmerülő szálakat is figyelemmel akarta kísérni. Bethlen István gróf miniszterelnök hosszasan tárgyalt Rakovszky Iván belügyminiszterrel, aki a kommu­nista összeesküvés ügyében referált a miniszterelnöknek. Ezután a Rote Hilfe táviratát tárgyalták le. Mérték­adó helyről azt az információt kap­tuk, hogy a magyar kormány egyáltalán nem tulajdonít fontosságot a nevetséges vörös erőszakosko­dásnak és természetesen a kommunisták ügyét valamennyi hatóság a vörös táviratoktól függetlenül kezeli to­vábbra is. A pénteken délután, tartandó mi­nisztertanács szintén ismételten fog­lalkozik a kommunisták ügyével. A miskolci róm. kath. esperesi kerület őszi gyűlése — A Magyar Jövő munkatársától — Miskolc, szeptember 30 A miskolci róm. kath. esperesi kerület papsági szokásos őszi gyűlé­sét 29-én, kedden tartotta meg a felsőzsolcai plébánián. Részt vettek benne Ritay Kálmán apát, esperes elnöklete alatt a miskolci, vasgyári, diósgyőri, hámori, újbutai, göröm­­bölyi, felsőzsolcai, aszalói, szirma­­besenyői és sajószentpéteri plébániák lelkészei és hitoktatói. A megjelent papok először szent­misét hallgat­tak a felsőzsolcai templomban, me­lyet Hortover Viktor helybeli lelkész végzett. Utánna kezdetét vette a gyűlés a plébánián, külön ájtatos­­sággal és szentírásolvasással. Az elnöki megnyitó után örömmel emlékezett meg a kerület Zábrátzky György apát-kanonok 40 éves és Szilvássy Jenő aszalói esperes­plébánosnak 25 éves papi jubileu­máról. Foglalkozott a kerület a lefolyt bérmálással a Miskolci Katholikus Tudósító körében történt változással s a vasgyárnak a lap kötelékébe való intenzivebb bekapcsolásával, a budapesti kath. nagygyűléssel, az egri érsek által vezetendő római zarándoklattal, a hitközségeket ter­helő tanítónyugdíj ügyben teendő lépésekkel , más egyéb aktuális kérdésekkel. Felolvasták egy fontos lelkipásztori kérdést tárgyaló tétel megfejtését, amelyet a lelkészek írás­ban is beadtak. Ismertette az elnök a legutóbbi főpásztori körleveleket s az abban foglalt rendelkezéseket. A sze­mélyi ügyekkel kapcsolatban a kerület egyhangúlag állást foglalt azon mé­lyen sértő támadással szemben, amelyet egy miskolci kisebb városi tisztviselő a kerület esperese ellen intézett s biztosítva öt meg nem ingatható szeretetéről s bizalmáról, elhatározta, hogy illetékes helyeken megteszi a megtorló lépéseket. Jóté­kony célokra a papság 4 millió ko­ronát adott össze. A gyűlést hála­adás fejezte be, amelyet követett a plébánián megtartott díszebéd, 20 lelkipásztor részvételével. MAGYAR JÖVŐ Egységesítették és kötelezővé tették a vasutasok betegségi biztosítását — Az államvasutak betegségi biztosító intézete a legmodernebb szervezetet kapta — Három százalékra emelték fel a járulék összegét — A minisz­térium jóváhagyta az alapszabályokat — — A Magyar Jövő munkatársától Miskolc, szeptember 30 Többször foglalkoztunk már az államvasúti alkalmazottak betegse­­gélyzési intézményének reformjával. Hónapokkal ezelőtt meg is történt ez ügyben a döntés és megvalósult, hogy az eddig szétforgácsolt beteg­­segélyzési szervezetek egyetlen in­tézménybe, az államvasutak beteg­ségi biztosító intézetébe tömörültek. A reform végrehajtása május óta folyik. A legkiemelkedőbb újítás az, hogy most már úgy az A. táblázatba tartozó fő- és középiskolát végzett tisztviselők, mint a B. és C. táblá­zatokba sorozott minden más vasúti segédtiszt, altiszt kötelezett tagja a betegségi biztosítónak. Régebben ugyanis az volt a helyzet, hogy a tisztviselők csak egy bizonyos rang­osztály eléréséig voltak tagjai a be­­tegsegélyezési intézménynek, azután pedig elhatározásuktól függött, hogy belépnek-e a tisztviselői betegsegély­­zőbe. Mintegy két évvel ezelőtt ugyan a máv­ tisztviselők betegsegélyzési ügyét is reformálták, ugyanúgy ren­dezve a kérdést, mint az egyéb köz­tisztviselőknél, ez a rendszer azon­ban gazdasági okok miatt sem vált be. A mostani általános reform kap­csán a népjóléti miniszter a napok­ban hagyta jóvá a betegségi bizto­sít intézet alapszabályait. Az erről szóló rendelet már megérkezett a Máv. miskolci üzletvezetőségre is, ahol annak fontosabb pontjait a kö­vetkezőkben ismertették előttünk: Az államvasutak betegségi bizto­sító intézete az alapszabályok jóvá­hagyása után most már teljes felké­szültséggel indíthatja meg áldásos működését. A betegségi biztosításért fizetendő járulék ugyan elég súlyos — az évi, havi fizetés összegének 3 százaléka a régi 1 százalék helyett — ezzel szemben azonban az állam­vasutak betegségi biztosítója minden tekintetben fölé emelkedett az összes többi hasonló közintézményeknek, mint a munkásbiztosítónak, a köz­­alkalmazottak betegsegélyző intéze­tének. A tag és igényjogosult családtag­jai a következő kedvezményekben részesülnek: ingyen orvosi kezelés a ki­jelölt orvosnál, gyógyszerek, a gyógyvi­zek szükséges gyógyászati segédeszkö­zök és gyógyfürdők a tagság egész tartama alatt vagy a megbetegedéstől számított egy év elteltéig. A gyógy­szereket az igényjogosult bármely nyilvános gyógyszertárból beszerez­heti s az intézeti orvos a mindenkor érvényes magyar hivatalos gyógy­szerkönyvben felsorolt valamennyi gyógyszert rendelheti. A szükséges szülészeti segédkezés és gyógykezelés is teljesen ingyenes. Az anyasági segély a női tagok ré­szére minimálisan az egyhavi járan­dóság 80 százaléka, a nem évi fize­téses szolgálatában álló női tagok részére hat hétig a napibér teljes összege, a szoptatási segély pedig további 12 héten át átlagos napi bérük feleösszege. A temetési segély az egyhavi já­randóság 150 százalékára rúg, a tényleges szolgálatban álló, de nem évi fizetéses tag esetében pedig az átlagos napibér harmincötszörös összegére rúg. A táppénzek napibérosztályok sze­rint a következők az első négy hét alatt : 12.000,18 000,30.000,42.000, 54.000, 66.000, 78 000, 90.000 ko­rona, négy héten túl pedig 15.000, 23.000, 38 000, 53 000, 68.000, 83.000, 98 000 és 113.000 korona. A rendelet külön fejezetekben ál­lapítja meg az intézet szervezetét, önkormányzati szerveit, választmá­nyának hatáskörét, valamint az ügy­vitelt és az államfelügyelet forma­ságait. Egységespárti képviselők leszavazták a zempléni főispánt Hogy akarták kidobni a lakásából a tiszti főorvost, aki 50 évig volt a vármegye szolgálatában — A főispán szerint a cselédnek sem jár lakás, ha kilép a szolgálatból — Az egész közgyűlés szembefordult a főispánnal — A Magyar Jövő tudósítójától . Sátoraljaújhely, szeptember 30 Zemplén vármegye törvényhatósági bizottsága szerdán délelőtt 10 óra­kor Szili József főispán elnökletével tartotta meg rendes őszi közgyűlését. A közgyűlésen a törvényhatósági bizottsági tagok szokatlan nagyszám­ban jelentek meg. A tárgysorozat elején a bizottság megüresedett tag­sági helyeit töltötték be, majd a folyóügyek és költségvetés letárgya­­lása után a közgyűlés legérdekesebb pontjára Löd­erer Lőrinc dr. vár­megyei tiszti főorvos, egészségügyi főtanácsos nyugdíjaztatásának letár­­gyalására tértek át, ami igen érde­kes vitákra adott alkalmat. „Azonnal nyugdijaztassa magát 11... Löcherer Lőrinc dr. vármegyei tiszti főorvos 50 éve van a várme­gye szolgálatában s 32 éve Zemplén­­megye tiszti főorvosa. Mikor Szili József főispán került a vármegye élére, Löcherer dr. öregségére való hivatkozással is mondott állásáról, amit a főispán nem fogadott el. Ez év augusztusában annak dacára, hogy lemondását nem fogadta el a főispán, Mizsoik József dr. főjegyző útján azt üzente a tiszti főorvosnak, hogyha aznap este lemondását be nem nyújtja, másnap hivatalból nyug­díjazza s egyszersmind a főorvosi lakást lefoglaltatja, mert nyugdíjazott főorvosnak a főorvosi lakás nem jár. A köztiszteletben álló, megbe­csülhetetlen munkás életű vármegyei főorvos canosea járatása — mikor ennek hire a megyében elterjedt — nagy felháborodást váltott ki. Az ügy hátterében egy miniszteri leirat áll, amely elrendeli a főispánnak, hogy a volt tiszti főorvost bármi módon nyugdíjazzák és helyébe négy főorvost válasszanak. Az új főorvo­sokat természetesen a miniszter ajánlja. A főorvost eltiltják a szótól A közgyűlésen Mizsik József dr. főjegyző terjesztette elő az állandó választmány javaslatát. A javaslat után Löd­erer tiszti főorvos szólásra emelkedett, hogy a vármegye eddigi bizalmát megköszönje. így volt ez minden alkalommal, mikor a vár­megyének valamelyik tisztviselője nyugalomba vonult. A tiszti főorvost azonban felszólalásában megakadá­lyozta a főispán, aki idegesen le­intette . Csütörtök, október 1 — Az érdekeltnek nincs joga fel­­szólalni ! Dessewffy ezredes beszéde A főispán leintő gesztusa érthető felháborodást keltett a bizottsági tagok körében, amelynek először Dessewffy nyugalmazott ezredes, bi­zottsági tag adott kifejezést. — Nagy megdöbbenéssel hallot­tam az állandó választmány javas­latát — mondotta —, amellyel egy köztiszteletben megőszült vármegyei tisztviselőt a legridegebb formában távolítanak el. Katona voltam s tu­dom, hogy ott a legnagyobb ballé­pés esetén sem távolítanak el ily rideg formában egy katonatisztet. Nem volt eset, hogy egy nyugdíja­zott tisztet ne kísért volna el egy pár meleg szó az utolsó alkalom­mal, mikor szolgálati helyéről távo­zott. Bántó ez a rideg elutasító hang annál is inkább, mert egy be­csületben megőszült tisztviselőről van szó, aki makulátlan munkás­életével a legnagyobb megbecsülését érdemelte ki a vármegye közönsé­gének. Kijelentette még, hogy a közgyű­lés írjon fel a belügyminiszterhez és mutasson reá, hogy a főorvos eltá­volítása a közönség kívánsága ellen történt. Kifejtette még, hogy a főor­vos ily hangon való eltávolítása a legnagyobb fokú bajszának minősít­hető s egyben kérte a törvényható­sági bizottságot, hogy a főorvost munkájának megbecsülésekop élete végéig tartsák meg hivatalában. Egységespárti képviselő a főispán ellen Ezután Bessenyey Zénó egységes­párti nemzetgyűlési képviselő szó­lalt fel, aki reá mutatott Ledherer kiváló érdemeire. Szükségesnek tartja, hogy a főorvost érdemeinek elismeréseképen legalább még egy fél évig hagyják meg lakásában. A cselédet is kidobják A főispán szólalt fel ezután. Hi­vatkozott a törvényre, amelyet vég­rehajtani kíván. A törvény szerint nyugalmazott vármegyei tisztviselő­nek lakás nem jár, ő csak a tör­vény intenciói szerint jár el. Majd példaképen megemlítette, hogy egy cselédjét is, aki neki felmondott, a járásbíróság kitett a lakásból. Holló Andor dr. ügyvéd felszóla­lásában kijelentette, hogy nem vizs­gálja a jogviszonyt a vármegye és a főorvos között. A vármegye itt a földesur, azonban a hivatalnoka nem cseléd. Van különbség földes­ur és földesur, valamint cseléd és cseléd között, mert a jó földesur egy sok évtizedig szolgálatában álló cselédjének, ha szüksége van rá, meghagyja a lakását. Ennyi köte­lessége a vármegyének is van mun­kában megőszült főorvosával szem­ben. Javasolta, hogy egy évig hagy­ják meg a főorvost lakásában. Leszavazzák a főispánt Oláh István dr., a zempléni egy­séges párt elnöke is az állandó vá­lasztmány, illetve a főispán javas­lata ellen szólalt fel, majd a szava­zásra került a sor. A jelenlévő vár­megyei tisztviselők tizenhatan az állandó választmány javaslata mel­lett, a nagy többség — köztük az összes jelenlévő egységespárti kép­viselők — mintegy hatvanan a ja­vaslat ellen, illetve Bessenyey nem­zetgyűlési képviselő indítványa mel­lett szavazott. A szavazás után a főispán a jegyzőkönyvbe vetette, hogy a határozatot felülvizsgálás céljából a belügyminiszterhez ter­jeszti fel s hozzá fűzi saját inten­cióit. A főispán bejelentése nagy

Next