Magyar Jövő, 1926. október-december (8. évfolyam, 222-290. szám)
1926-10-03 / 224. szám
1926 október 3. vasárnap dics Gáspár a biblia fordító, agilis vezérnek bizonyultak. Itt tanult Szeliczi Molnár Albert is, Boldogkőváralján pedig Dévai Biró Mátyás káplánkodott. Szántón kiváló prédikátorok voltak; fenti Székely István (1540.), kinek majdnem egész pályája Abaujban folyt le, Thury Farkas Pál (1572.), Ilosvai Selymes Péter barátja és Szegedi Lőrinc (1594.), az első iskoladráma, tehát az első magyar nyelvű színdarab szerzője. Itt tanítóskodott 1568-ban Ilosvai Selymes Péter, a Toldi monda megörökitője, ki Thury Farkas Pál leánya, Katalin keresztelőjére irta meg: „Sokféle neveknek magyarázatjára“ címü művét. A hitujitók tehát e vidéken egész kis irodalmat teremtettek. Szántó ekkor már nevezetes vásárhely volt. Vására Szent Miklós napjára esett s egy 1530-iki feljegyzés szerint a kassai iparosok szivesen felkeresték. Ipara élénk volt, Mészáros, Ács, Szabó és Kerékjártó tanácsurak nevei (1572.) a foglalkozást is jelezték. Külön felmerülnek az ácsok 1577-ben, a kannagyártók 1591-ben. Iparosai 1595-ben Kassához fordulnak tanácsért, mert mint mondták, a király megengedte, hogy a „Sánthán lakozó minden tisztességes mesteremberek úgy éljünk a műszokásval, az mint az felső királyi városok élnek.“ Török hódoltság és kuruc korszak A török megszállást Szántó aránylag könnyen úszta meg. Míg a szomszédos Golopot, Monokot és Szikszót felégették, addig Szántót a körülötte elterülő mocsarak eléggé megvédték. 1588-ban azonban a megsarcoltatást nem tudta kikerülni. Az egri pasa serege portyázva Kassa ellen indult s a sereg egyik része a Hegyaljának vette útját, a másik Szikszó felé haladt. Ez utóbbit a Rákóczi Zsigmond vezérlete alatt álló magyar sereg megverte s a Kishernádba szorította. A hegyaljai török sereg Mádon, Tály- Iván és Szántón keresztülhaladva, Forrón akart a szikszai szárnnyal találkozni, de a győzelmes magyar katonaság Gibárton szembeszállt vele s a tetőn szétverte. Az elesett magyar és török sereg sírja az úgynevezett Lyukashalom. A törökök hadi mozgalmai ellenében 1594-ben Rudolf király részleges országgyűlést hivatott egybe, melynek helyéül július 29-re Szántó jelöltetett ki. A XVII. század első felében a török terjeszkedés tetőpontjára ért, s a vármegye nagy része „meghódult“. 1641-ben Garadnán a megyegyűlés részletesen megrajzolja a hódolás szomorú képét, Szántó azonban a hódolt helyek közt nincs felemlítve. 1650-ben Kassát kéri, hogy segítse fegyverekkel, mert rettegnek a töröktől, s „ha szinte templomunk kőből való erősségecskében szorulnánk is, de lövőszerszámunk nem lévén, haszontalan lenne dolgunk“. A hódoltsághoz közel eső területet a király nem tudván megvédeni, a végbeli élet egyéni akciók alakjában itt is kifejlődött. Egy ilyen szabad csapat szervezője volt a hite Józsa páter, göncruszkai kath. lelkész. A tőlük ellen sikeresen operáló furfangos páter kénytelen-kelletlen beavatkozott a kuruc-labanc küzdelmekbe is, végül a németekhez állt, kiktől jutalmul megkapta a tállyai plébániát, de vesztére, mert a kurucok elfogták, és 1679-ben Szántón lefejezték. A kuruc-labanc kor jogrendjének illutrálásához tartozik a kassai levéltárnak érdekes magyarnyelvű tanukihallgatási jegyzőkönyve, mely szerint 1682-ben a kurucok Kassa városától bort és törkölyt rabolnak Szántón. Mint a regéci uradalomhoz tartozó Rákóczi-birtoknak, ennek az ősi iparosvárosnak tevékenyen kellett a Rákóczi-féle szabadságharc folyamán úgy a katonaállítás, mint a felszerelés terén működni. Emberanyagban nagy veszteségeket szenvedhetett, mert új tulajdonosa, Trautzon herceg, első dolga volt a telepítés. Ekkor költöztek ide a Tizenháromház és Húsz ház városrészek, valamint Sima község németjei. Egyesek még emlékeznek nagyszüleiknek Alsóausztriában maradt rokonaival folytatott levelezéseire. A két első utcatelepülést később csatolták Szántóhoz. Az ősi templomot egy ideig még a reformátusok bírták, de a katholikusok Trautzon herceg uradalmi igazgatójának, Dusarden Károly bárónak őrséglete alatt 1751 március 21 .én visszafoglalták. Szántó békés fejlődése Mária Terézia nyugodt fejlődést és jólétet biztosító uralma alatt a népesség rohamosan szaporodott. A mezővárosokról anyailag gondoskodó királynő mint az egész országban, úgy itt is, felvirágoztatta a kézművesipart. A felvirulást új céhszervezkedések követték. Leghíresebb volt az ácsok és csizmadiák szervezete. Ez utóbbiak I. Ferenctől 1809-ben új céhszabályaitól kaptak, melyet társulatunk a mai napig kegyelettel megőrzött. Száz év előtt a lélekszám 3360 fő volt. A szabadságharc folyamán csakmint egyes magyar csapattestek átvonulási útja szerepelt. Ezidőtájt volt lakója és birtokos itt a város halálig hű szülöttje, Jászay Pál, a híres történetíró. 1869-ben a lélekszám 4378 fő, a további nyugodt fejlődést megakasztotta a mezővárosok országos elhanyagolása és községgé degradálása. A 80-as évek nagy filoxerapusztítása pedig 1890-ben lecsökkentette a lélekszámot 4156-ra. 1889-ben Kassa város megkezdte az amerikai szőlőveszsző telepítését, de a régi szőlőterületeknek kétharmada még ma is parlag. Szántó a világháborúban A világháború történelmében nem fog Szántó szerepelni, a hősök szobrán azonban 116 név a lakosság erőfeszítéseinek néma tanúja. A magyar haza hősi védelmében a hazáért a következők hősi halált haltak : Andrékovics Ferenc, Bacsók Lajos, Boros János, Béki Imre, Blau Ármin, Blau Imre, Blaszberger Sándor, Bódi István, Bók András, Budai András, Bódi Ferenc, Cseh Ödön, Csornai János, Csont József, Dávid József, Deutsch Dezső, Drotár József, Erdős István, Fazekas István, Fábián Jenő, dr. Fodor István, Frencsel Andor, Friedländer Sándor, Fuchs Márton, Fuchs Miklós, Fuchs József, Fuchs Sándor, Függel Pál, Gaburi Gábor, Géczi Pál, Goldfinger Ödön, dr. Grósz Jenő, Hajer János, Hajdú József, Hegedűs Mihály, Hornyák Lajos Kiss János, Hornovics István, Horváth Béla, Implem Mihály, Jaczenkó Pál, Karafa István, Kaufmann Jakab, Kastenbaum Kálmán, Kastenbaum Zsigmond, Kerekes István, Kiss András, Kiss Bertalan, Kiss István, Keim Vilmos, Kovács Lajos, Kovács Pál, Kovács Ferenc, Koscsó József, Kolmann András, Krok György, Kolosár István, Kriston Gyula, Labbana Mihály, László Dániel, Lesovics István, Lipták Péter, Lubóczky János, Marczinko András, Matusz Mihály, Matisz József, Meczkó József, Mikula Mihály, Mulató János, Nagy István, Német János, Novátkai Béla, Nyulassi György, Ronkó István, Farkas Gyula, Menyhért János, Plankó József, Plecs József, Potecnik Lajos, Benyhárt Lajos, Roth Gyula, Romeslik András, Rosenberg Bertalan, Rubovocs Ignác, Sarló András, Salczmann Vilmos, Szmikó Pál, Spira Béla, Stefanovics János, Szabó András, Szabó József, Szeneik András, Szilágyi János, Szilágyi Mihály, Schvurcz Lipót, Tallér Ferenc, Tollár István, Tatár József, Tóth István, Tóth András, Toros István, Túrós József, Üveges Gyula, Valkóczi István, Vajtó József, Vass József, Weisberger Ernő, Weisz Herman, Weinberger Samu, Wohl Jenő, Záhorszki Bertalan, Zöldi József, Kisely Jenő, Bohány János, Czakó Béla: A mai Szántó közgazdasági jelentősége Az 1920. évi népszámlálás szerint a lélekszám 4816, azóta azonban felülhaladta az 5000-et, főként, ha a csaknem összeépült Cekeháza 243 lakosát is ideszámítjuk. A fejlődést az idézte elő, hogy Kassa elvesztése óta a vidék bevándorlási központjává emelkedett. Házainak száma 757. Gazdasági élete főként két termék körül bonyolódik le, ezek a bor és a csizma. A tokajegyaljai borvidék Abaújszántón kezdődik s főként a Sátorhegy délnyugati oldalától kezdve furmint és hárslevü fajtákból kiváló minőségű bort termelnek. Hires termelők Kassa városa és a Truskovszky család, a kereskedők között legnevezetesebbek a Rákóczypincék tulajdonosai, Zimmermann Jakab és Jenő, valamint Flegmann Sámuel. A változó jövedelmet és kizárólagos megélhetést nem nyújtó szőlőtermés — mint minden szőlővárosban — itt is megteremtette a kézműves kisipart. A szántói ipartestületnek 400-nál több tagja van, kik 40 féle képesített iparág között oszlanak meg. A múlt század híresebb iparágai voltak a timáripar, a Vargautca külön timártelep volt s gubásipar, mely arról volt nevezetes, hogy az olcsó és rossz gubát itt készítették. Mindkettő kipusztult, mert nem tudtak haladni a fejlődéssel. Annál izmosodottal)!) a csizmadiaipar, melynek társulata 120 tagot számlál. A céhszervezet megszüntetése a kisiparnak ezt az ágát nem élte meg, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy önszántukból más is céhszokások szerint élnek, melyet úgy a testületi életben, mint a csizmadiaszinben s a vásárokon való elárusítások alkalmával fegyelmezetten megtartanak. Specialitásuk a debreceni kisiparos timárbőr zsiros anyagából készült erős parasztcsizma, mely tartósságánál fogva kedvenc áruja az Abaúj-Zemplén-borsodi vásároknak. Sajnos, a cseh megszállás miatt piacaik nagy részét elvesztették. Jelentős iparágai még a kőműves, szálló, bodnár, hentes, köteles, asztalos, kerékgyártó, szigyártó és lakatos iparok. Kiváló minőségű út- és házépítési anyagot adnak a kőbányái. Kereskedelme a Hernádon túli Abaújt, sőt a Hernádvölgy egy részét is ellátja árukkal. Nevezetesebbek fűszer-, vas- és teksztilkereskedései. Hiteléletét egy takarékpénztár s egy hitelszövetkezet bonyolítja le. Századok különféle népelmeinek lerakódása Szántó, a változó jövedelmet nyújtó szőlőmivelés a folyton fluktuálló népmozgalmat teremtette meg. Őstelepült család kevés van, egy-két nemzedék marad itt, azután tovább megy. De ez a sokféle nép mind felszívódott a magyarságba, itt magyar nyelven kívül más hangot nem hall az idegen. A társadalmi élet terén a legteljesebb és legharmonikusabb egyetértés emelkedik, ami kétségtelenül a járás főszolgabírójának Boross Dezső dr.-nak, további Téglássy István is), főszolgabírók, Oncsan Nándor községiőjegyző és a község érdemes bírójának Tálas Lajosnak az érdeme, akik válvetett buzgalommal és messze körültekintéssel vezetik ennek a városkának a közügyeit s a méltányosság és a kölcsönös megértés figyelembe vételével a közigazgatással szemben a nagyközönség részéről csak tiszteletet és szeretetet váltottak ki. 7 - MAGYAR JÖVŐ Abauj szántó hatóságai M. kir. pénzügyőri főbiztosság. Főbiztos: Dér Fábián. Főszemlész: Bakonyi Sándor és Sóvári Emil. Fővigyázók: Augenberger János, Sidelszky Ede és Nagy Sándor. M. kir. posta: Abaujvármegye egyik legrégibb postahivatala, amely már az 1790-es években is mint a hegyaljai postajáratok gócpontja szerepelt s bonyolította le a postai forgalmat a hegyaljai lakosság körében. Postamester: özv. Weiser Károlyné. Főszolgabírói hivatal: Főszolgabíró: Boross Dezső dr. Tb. főszolgabírók: Kászonyi Ferenc dr. és Téglássy István. Járásorvos: Matherny János dr. egészségügyi tanácsos. Állatorvosok: Freund Arthur dr. állategészségügyi felügyelő. Irodafőtiszt: Pogorsky József. Kezelők: Dankóné, Gábor Ida, Gyrs József. Községi elöljáróság: Főjegyző: Onczay Nándor. Adóügyi jegyző: Steffel Lipót. Közgyám: Kenyeres Károly. Körorvos: Sternberg Mór dr. Községi biró:Tálas Lajos. Pénztáros: Séley Bertalan. Helyettes biró: Gál Gyula. Elöljárósági tagok: Plaszkó György, Majoros József, Krok Bertalan, Kender János, Koscsó András, K. Horász János, Stadler Lajos, Vitéz Apjok Ferenc, Szabó József. Képviselőtestület tagjai: Flegmann Sámuel, Zimmermann Jakab, Svarcz Izidor, Zimmermann Jenő, Halmos Károly, Feuerstein Miklós, Szokoly Tamás dr., Ulisels Miklós, Feövenyessy Kornél, Patay Sámuel dr., Engel Péter, Rosenberg Manó, Rozman Dezső, Bárczy Lajos dr., Horváth Géza, Ivántsó József, Kübecher Béla, Pósa István, Zimmermann Lajos dr., Nagy Károly, Bartkó János, Kálnay József, Minárik Sándor, Váraljai Gyula, Éliás Géza, Kecskés János, Svarcz Lajos, Baksy Barna, Szabó József, Lencsés János, Lipták János, Zapotoczky Igor, Pásztor János, Hornyák János, Csajka József, Sarló Vendel dr., Fóti Adolf dr. és Bróth György. Körzeti forgalmi adóhivatal: Főellenőr: Burgeth Zsolt Gyula. Ellenőrök: Tarnóczy József Bányai Antal. M. kir. adóhivatal: Főnök: Horánszky Árpád állampénztári tanácsos. Állampénztári tanácsos: Popra János. Állampénztári tisztek: Balogh József, Kaáli László, Weisz József, Neuvirtx Adolf. Kezelő: Kovács Árpád. Dijnok: Péczely Olga. Altiszt: Lencsés István. Kir. járásbíróság. Elnökhelyettes: Győri Kálmán járásbiró. járásbíró: Hauser Béla dr. ügyészi megbízott: Zimmermann Lajos dr. Telekkönyvvezető: Lang Róbert, irodaigazgató: Blum József. Irodafőtiszt: Simon Árpád. Kezelő: Kollár Dezső. Végrehajtó: Rubovics Salamon, aki több mint 30 év óta működik mint végrehajtó. Fogházőrmester: Sárváry János. A miskolci kir. törvényszék egyik legkifogástalanabb birósága, ahol a nagy és folyton emelkedő ügyforgalom dacára a perek, a hagyatéki ügyek és a telekkönyvi beadányok gyors elintézést nyernek, úgy a jogkereső közönség, mint az ügyvédi kar teljes megelégedésére. A m. kir. abaújszántói csendőrosztály és szárnyparancsnokság . Osztályparancsnokság : Osztályparancsnok: Dinczer Árpád őrnagy. Segédtiszt: Karácsonyi József főhadnagy. Beosztott segédmunkások: Szilágyi Lajos tiszthelyettes, Kéninger János törzsőrmester, Homér István őrmester. Osztályparancsnokság gazdasági hivatala. Gazdasági hivatali főnök: Bernád Gyula gazd. főhadnagy. Beosztott segédmunkások: Péter János, Krájbik Sándor, Porcsalmy Mihály, vitéz Gidófalvi Pál, Kromák Menyhért és Laurinyecz János tiszthelyettesek. Szárnyparancsnokság. Abaújszántó. Szárnyparancsnok: Ágoston István százados. Szakaszparancsnok: Antóni János tiszthelyettes. Örsparancsnokság. örsparancsnok: H. Szűcs János. örsparancsnokhelyettes: Szász József és Mészáros János tiszthelyett