Magyar Jövő, 1927. szeptember-október (9. évfolyam, 197-247. szám)

1927-10-22 / 240. szám

4 A népjóléti minisztérium vezetője mintát vett a vízvezeték és a 3-as számú forrás vizéből ----------=›x›=---------­ Horváth Dezső dr. a népjóléti minisztérium bakteorológiai osztályának főnöke vizsgálta felül bakteorológiai szempontból a vízműveket --------------------- ›XX‹ —---------------­Meg fogják vizsgálni a melegforrás csíratartalmát Miskolc, október 21 Ismeretes, hogy a miskolci vízműveket­ a népjóléti minisztérium, mint a többi vá­rosok vízművét is műszaki, bakteorológiai és kémiai szempontból állandóan ellenőriz­teti az illetékes ügyosztályokkal. Az ellen­őrzés azért szükséges, hogy a népjóléti minisztérium is meggyőződjék a városok vízellátásának menetéről s hogy a vízmű­vek milyen vizet szolgáltatnak. A népjóléti minisztérium kiküldöttei a miskolci vízműveket műszakilag még októ­ber elején megvizsgálták. Hoffmann Ká­roly miniszteri tanácsos és Schuller Gyula műszaki tanácsos jártak ekkor Miskolcon és nemcsak a tapolcai szivattyútelep be­rendezését, de az avasi vízgyűjtőmedencét, sőt a csőhálózatot is megvizsgálták. Mű­szakilag a népjóléti miniszter szakértői semmiféle kifogásolni valót nem találtak a miskolci vízmüveknél s háromnapos ittar­­tózkodás után tértek vissza Budapestre. A vízmüveknél a bakteorológiai vizsgá­latot pénteken tartották meg. Horváth Dezső dr., a népjóléti minisztérium bak­teorológiai osztályának főnöke Miskolcra érkezett, mintát vett a tapolcai vízvezeték­­forrásból és a 3-as számú melegforrásból, valamint az avasi medence és a csőhálózat vizéből. A mintákból fogják megállapítani, hogy történt-e változás a vízvezeték csira­tartalmában s a melegforrás csiratartalma tényleg olyan-e, hogy nyugodtan bekap­csolhatják a vízvezetéki hálózatba. A kémiai vizsgálatot különben havon­ként ejti meg a vízműnél Griell Kálmán dr., a miskolci vegykísérleti állomás fő­igazgatója. Ebben az évben éppen úgy, mint tizennyolc éven keresztül, szervezet­re káros anyagot nem találtak a vízvezeté­ki vízben, ami különben érthető is, mert amint a víz zavaros lesz, vagyis az úgyne­vezett „opalizálás“ megkezdődik, azonnal kiorozzák a vizet.I A homok magja alá temetett egy munkást a városi téglagyár homokbányájában Életveszélyes sérülésekkel szállították az Erzsébet-kórházba Miskolc, október 21 Pénteken délután súlyos szerencsét­lenség történt a Szentpéteri-kapuban lévő Városi téglagyár homokbányájában, ahol a leszakadó homok eltemette Török Pál 41 éves napszámost, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett. Az ebédidő letelte után a homokbánya munkásai egy merőlegesre lefaragott ho­mokfal tövében kezdtek hozzá a mun­kához. Néhány csákány vágás után azon­ban a fölöttük függő homoktömeg lesza­kadt és maga alá temette Török Pál napszámost. A többi munkások rövidesen kiásták a homokból Törököt, aki azon­ban akkor már nem volt eszméleténél. Török Pál csak percek múlva nyerte vissza az eszméletét, amikor már a men­tők is megérkeztek. Az Erzsébet kórházba szállították, a súlyosan sérült munkást, aki mint az orvosok megállapították, a balesetnél három bordatörést és életveszélyes belső sérüléseket szenvedett. A baleset ügyében a rendőrség a vizsgálatot megindította. Hb, *, -S*, Autóbaleset a cigánynak szánt pofonok miatt --------PoOog-------­ Sorozatos autóbalesetek tarkították a pénteki nap rendőri krónikáját Miskolc, október 21 Pénteken három autóbalesetet jelen­tettek be a rendőrségen. Az egyik még a hajnali órákban történt a Csabai kapu­ban, ahol a Vancza telep közelében a távíró oszlopnak nekiment Schwarcz Miklós M 52—254 számú vadonatúj Renault-autója. A különös baleset Pal­­kutta József soffőr előadása szerint ér­dekes körülmények között játszódott le. Az autóban egy mulató társaság utazott, amely magával vitte a cigányt is. Útköz­ben valami nézeteltérés támadhatott a társaság egyik tagja és a cigány között és ennek a nézeteltérésnek folyománya­ként oly sűrű zápor módjára zuhogtak a pofonok a cigány füstös képére, hogy a boldogtalan alig győzte elkapkodni a fejét az ütlegek elől. A cigány ide-oda kap­kodása közben jutott az ütlegekből vé­letlenül a soffőrnek is, aki e nem várt és kellemetlen meglepetéstől kissé meg­zavarodva nekivezette az autót a póz­nának. A balesetnek szerencsére komo­lyabb következménye nem lett, csupán az autó sérült meg. A másik autóbaleset délután 3 óra tájban a Búza téren történt, ahol a Mercur szállítási vállalat teherkocsija, melyet Nagy József kocsis vezetett, nekiment az előtte lassan elhaladó mentő­autónak, amely egy, a városi téglagyár homokbá­nyájában megsebesült napszámost szállí­tott az Erzsébet kórházba. A karambol szerencsére könnyű lefolyású volt. A szekér rúdja ugyan betörte az autó üveg ablakát, az üvegszilánkok azonban senkit sem sértettek meg. A harmadik autóbaleset este 6 óra tájban a Sötét kapu előtt történt, ahol Adorján László postaellenőr kerékpárjá­val nekiment a vármegye autójának. A kerékpáros a karambol folytán elte­rült a földön, kisebb zúzódásokon kívül azonban más baja nem történt. A balesetek ügyében a rendőrség meg­indította a nyomozást. MAGYAR JÖVŐ Szombat, 1927 október 22. LEVELEK A CSÁSZÁR VÁROSÁBÓL ------------x-----------­ Írta : PÖRNETZ REZSŐ Bécs, 1927 október hó 13. Messze, boldog békében, amikor az újsá­gokban, hivatalos jelentésekben olvastam, hogy Schönbrunn — mindig egy képzel­tem, hogy ez a királyi nyaraló, ez a királyi tartózkodási hely valami csodás park kö­zepén fekszik, hegyek között, elzárva a vá­ros, az ország lármájától és kiváncsiságá­­tól. ■ ■ Én, naiv magyar, mindig így képzel­tem és ime, most, amikor véres forradal­mak árán odajutottam, hogy közelről meg­nézhetem,­­ csalódtam. Először csalód­tam csak. Csak, amikor a villamosról le­­szállottam. Mert nagy-nagy kaszárnya for­májú épület állott előttem. Még a színe sem szép, sárgára van mázolva s az abla­kai keskenyek, magasak és zöld salugáte­­rei, mint fáradt szemhéjjak eltakarják az ablakokat... 14. Iskolás leányok voltak azok a látogatók, akikhez csatlakoztam. Az úgynevezett kék lépcsőn keresztül érünk azokba a helyiségekbe, ahol I. Fe­renc József császár lakott,­­ és ezerki­­lencszáztizenhatban meghalt. A szoba egyszerűsége meglepi az em­bert. A sarokban most­­ ott áll az egyszerű vaságy, amelyben az agg császár kilehelte a lelkét. Íróasztalos itt is az ablaknál áll. Ha ki­nézett az ablakon, csak az őrséget láthatta, azután meg a kastélytól nem messze fekvő villamosvasutat, távolabb pedig Bécs kül­városát. .. A császár dolgozószobája után IV. Ká­roly és Zita királyné hálószobája követke­zik, akik azonban nem jutottak abba a helyzetbe, hogy elfoglalhatták volna eze­ket a szobákat. A kastély egyik sarkában, egy kisebb, de díszes teremben azt mondja a vezetőnk: — Ebben a szobában tartotta Mária Te­rézia a titkos megbeszéléseit. A szoba kö­zepén ma­ is látható a kerek sülyesztő he­lye, momelyen keresztül terített asztal jött fel a szobába, ha a császárnő azt akarta, hogy látogatójának kiléte titok marad­jon. .. A legmegkepőbb az úgynevezett milliós szoba. Ennek a szobának a falai kínai ró­zsafából vannak. Élénk virágdíszek és in­diai miniatűrök vannak üveg alatt a fa­lakra rakva. Mária Terézia Konstantiná­polyból hozatta ezeket a díszeket és ennek a szobának a berendezése annak idején egy millió ezüst forintba került. Hasonló be­rendezésű szoba nincsen Európában. 15. Négy dátum... Ezernyolcszázöt... A császár, az igazi, a népek császárja Schönbrunnba ért... Az őrség, a császári őrség elmenekült a másik császárral, az osztrák, a német, a cseh és mi egyéb nem­zetek császárjával együtt Pozsonyba... Napóleon kinyittatta a kastély lakosztá­lyait és kiválasztotta a legnyugalmasabb szobát, mert aludni vágyott. Mert fáradt volt, mert messziről jött, csatákon által és a csizmája is sáros, véres volt, kidobta te­hát az ajtóba és kitisztíttatta egy osztrák lakájsal... A szobában, amelynek falait belga gobleinok diszítették, csend volt, csak Ferenc császár nézett le rá a fáiról, de inkább szelídséggel, mint haraggal, azért, hogy a szobáját szentségteleníti... Ezernyolcszázharminckettő... A herceg,­­ aki a bölcsőben már ki­rály volt, messzi akart menni... A vá­gyai után akart menni... Itt, a földön nem teljesültek a vágyai, hát elkívánko­zott. .. De előbb az anyját akarta látni... Az anyját, aki most távol van Bécstől, egy másik emberrel, aki nem az ő édesapja... Az apját nem várhatta... Nem érhette el,, mert víz és víz, azután ellenség meg ellen­ség útját állta, még a gondolatainak is... nagyapa, az öreg Ferenc császár itt volt ugyan az ágynál, de a herceg csak az any­ját akarta még látni, mielőtt elindulna... Végre, egy meleg nyári napon, amikor a királyi kastély kertjében a levelek is hal­dokoltak a forróságtól, — meg­ Bizalmas Kérdései­ és tanácsai): Rheumas Ön? Ischiásza van? Fáradt, kimerült? Használja az Erzsébet fürdő iszappakolásait. Vegyen vizes ledörzsöléseket az Erzsébet-fürdő Gyógyfürdő-osztályán. Fiatal akar maradni? Használja az Erzsébet-fürdő páratlan hatású szénsavas fürdőit. Az Erzsébet-fürdő Gyógyfürdő-osztálya mindennap nyitva: reggel 6-tól 10-ig és d. u. 2­6-ig uraknak. Délelőtt 10 órától hölgyeknek.I Üzemi nyomdánkhoz keresünk egy ügyes, nőtlen könyvkötő­segédet. Jelentkezni lehet minden nap délelőtt 8—12 óra között gyári irodánkban. — Szerencsi Cukorgyár jött az anya... Ráhajtott az ágyra, a fiúra, aki ekkor nagyott és mélyet sóhaj­tott és talán azért, hogy erősen megszorí­totta az anyja rég nem látott kezét,­­ meghalt... Abban az ágyban halt meg, amelyben apja, a császárok császárja leg­először aludt... Ezerkilencszáztizenhat... II. Vilmos, aki Napóleont akarta utá­nozni, Schönbrunnba jött, azért, hogy az öreg királlyal megbeszélje az osztrák-ma­­gyar-német haderők egységes vezetését... Hogy megnyugtassa az ősz uralkodót a testvéri egyetértésről... Ő is ezt a szobát választotta hálószobául. .. II. Vilmos is ebben az ágyban aludt... Ezerkilencszázhuszonhét... Október hónapban, egyik lucskos őszi­­napon, én, a rebbelis magyar nemzetnek szürke gyermeke, akinek a császár válasz­tott népének fiai pénzért mutogatják ezt a szobát, ezt az ágyat, — megs­etődve ál­lok ennél az ágynál és fájdalommal gon­­dolok erre a négy dátumra. .. 16. A császár szerette Bécset. A császár mindenét Bécsnek adta. Vi­lágvárost csinál belőle. A város megtagadja őt és pénzért mu­togatja a jóságát... (Vége.) RÁDIÓ SZOMBAT Budapest (555.6) 9.30: Hírek, közgazdaság. 11: Ultrafon hangverseny. 12: Pontos időjelzés, hírek, közgazdaság. 1: Időjárás- és vízállásjelentés. 3: Hírek, közgazdaság, élelmiszerárak. 4: Jogtudományi előadás. 4.45: Pontos időjelzés, időjárás és vízállásje­lentés, mozik műsora. 5: Előadás a Stúdióból. A Nemzeti Színház 90 éves fennállásának jubileuma alkalmából rendezendő ciklus negyedik előadása. Képzelt beteg. Vígjáték, három felvonásban. 7.45: A Magyar Rádió Újság félórája. Magyar nóták szöveges bemutatása. Közreműködnek: Gárdos Kornélia és Karina Simi cigányzeneka­rával. 8.45: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult ka­marazenekar hangversenye. 10.15: Pontos időjelzés, hírek, közlemények, ügetőversenyeredmények. Utána: A Brittania nagyszállóból Pertis Jenő és cigányzenekarának hangversenye. Bécs (517.2) 4.15: Hangv. 6: Előadás az ope­ra keletkezéséről. Berlin (483.9) 4.30: Szórakoztató zene Mozart stb. műveiből. 10.30: Tánczene. Frankfurt (428.6) 4.30: Hangv. 8.15: Tarka est. Jazzband. Milánó (315.8) 5: Szórakoztató zene. 9: Jazz­band. München (535.7) 5.35: Brahms-dalest. 7: Kienzl A bibliás ember c. operája. 10.15: Tánc­zene. Nápoly (333.3) 5.10: Szórakoztató zene. 9: Zenekari hangv. Prága (348.9) 4.30: Ifjúsági hangv. 7: Tánc­zene. 8: Hangv. Róma (450) 5.15: Szórakoztató zene. 8.30: Színházi előadás. VASÁRNAP Budapest (635.6) 9.30: Újsághírek, kozmetika. 10: Zenés mise az Egyetem téri templomból. Szentbeszédet mond dr. Tóth Tihamér c. apát, egyetemi tanár. 11.15: Evangélikus istentisztelet a Bécsi kapu­­téri templomból. Prédikál dr. Varsányi Mátyás lelkész. Énekszámok a dunántúli énekeskönyv­ből. Az egyházi vegyeskar énekel MikuszCsák István karnagy vezényletével 12.30: Szimfonikus zenekari hangverseny a Zeneművészeti Főiskola kupolaterméből. 2: Pontos időjelzés, időjárásjelentés. Utána: Mezőgazdasági előadás. Mahács Mátyás, m. kir. kertészeti főintéző, a Kertészeti tanintézet ta­nára: Az őszi gyümölcsfa telepítése. 3.30: Mezőgazdasági előadás. Dr. Sávoly F. m. kir. agrofőmeteorológus: Az időjárás és a mezőgazdaság. 4: Kálmán bácsi mesél a gyermekeknek. 4.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, mozik műsora. 5: A Magyar Tárogatás Négyes hangversenye Karina Simi és cigányzenekarának kíséretével. 6.45: Sebestyén Ede felolvasása Mikszáth Kálmánról. 7.15: Sport- és lóversenyeredmények. 7.30: Jacobi-emlékest. Sybill. Operett három felvonásban. Utána: Jazz-band.

Next