Magyar Jövő, 1927. november-december (9. évfolyam, 248-297. szám)
1927-12-25 / 293. szám
V&eámap, 1927 december 26. MlfiY»RJÖV6 Bizonyosra vehető vitéz Görgey László dr. győzelme az alispánválasztásoon . Az ózdi, mezőkövesdi, mezőesáti és miskolci járások takyema többségben sorakoznak fel Borsod vármegye főjegyzője -----------—. X XX- ------------. Béki Aladár mellé csipál a pataki járás, továbbá az edelélyi terjétzeitpéteri járás egy része csatlakozott ---------------------sa, о. О ----------------------Erős harc várható a vármegyében a megkresedett alispán székért Miskolc, december 24. A borsodi alispánságért folyó küzdelem, amely — ma már előre látható — a legközelebbi közgyűlésig meg fogja bolygatni a vármegye nyugalmát, mindmáig csendben, nagyobb hullámok nélkül, erősebb szenvedélyek kitörésétől mentesen, de a kulisszák mögött annál szívósabban folyt, úgy látszik, — ami egészen természetes is — hogy a pártok nem akartak mindaddig élesen szembehelyezkedni egymással, amíg Zsóry György az alispáni székben ül, a szerdai közgyűlés után viszont az ünnep előtti hangulat akadályozta meg a pártokat erejük teljes kifejtésében. Ünnep után azonban bizonyosra vehető, hogy a harc teljes intenzitással megindul és állam fog mindaddig, mig a törvényhatósági bizottság tagjai le nem adják szavazatukat a közgyűlési teremben. A virmessys vezetői vii-K Cergey Lásló dr. melett Zsóry György alispánt és vele egyetemben a vármegye vezető férfiait a tárgyi igazság keresése vezette akkor, amidőn szinte kivitel nélkül vitéz Görgey László dr. vármegyei főjegyző személye mellett foglaltak állást. Nem szólva arról, hogy vitéz Görgey László dr. közismert úri fellépésével, feddhetetlen gondolkozásával valóban méltó arra, hogy reprezentálja Borsod vármegyét, mindenki tudja róla, hogy egyike a legkitűnőbb tisztviselőknek, aki széles látókörével, tapasztalataival, páratlan közigazgatási tudásával, nagy tehetségével föltétlenül és mindenben utódja tud lenni nagynevű alispán elődjeinek. Ha ezekhez hozzávesszük, hogy tíz év óta helyettesíti az alispánt, érthető, hogy a vármegye vezető emberei valóban a tárgyi igazságot keresték akkor, amidőn az ő személye mellett exponálták magukat és az ő jelölésével meg akarták menteni a vármegyét az alispánválasztás izgalmaitól. Harc lesz.» Ez azonban nem sikerült.A jelöltek közül csak Zsóry Lajos mezőkövesdi főszolgabíró és Szepessy Orbán tiszti főügyész voltak azok, akik, bár tudták, hogy az alispánválasztásnál igen erős pártjuk, igen nagy táboruk és igen jó kilátásaik lettek volna, honorálták vitéz Görgey László dr. érdemeit és elálltak a jelöltségtől. A viszszalépésük mindenesetre hozzájárult a helyzet tisztázásához, de a nyugalmat nem hozta meg. Ketten küzdenek az alispánságért s ez már eléggé bizonyítja, hogy harc lesz. Nagy harc. A járások átván legalánta Az eredmény már most sem kétséges, bár nyilvánvaló, hogy a küzdelem erős lesz. A helyzet ugyanis az, hogy a vármegye hét járása közül két középnagyságú járás — az edelényi és a putnoki — túlnyomó többségben, a sajószentpéteri pedig amely a hét járás közül a legkisebb, kétharmad többségben csatlakozott Bónis Aladár edelényi főszolgabíróhoz. Ezzel szemben viszont a mezőkövesdi járás, amely egymagában olyan nagy, mint az edelényi és a sajószentpéteri együttvéve, továbbá a miskolci és az ózdi járás ugyancsak túlnyomó többségben, míg a mezőcsáti járás igen jelentős többségével vitéz Görgey László dr. főjegyző mellett foglalt állást. Amédi Mária dönt . Ezt a küzdelmet tulajdonképpen az ózdi járás állásfoglalása döntötte el, mert a mezőkövesdi, miskolci és mezőcsáti járás állásfoglalása már eddig is ismert volt s hangulata már rég vitéz Görgey László dr. mellett nyilatkozott meg. A múltban ez a három járás mindenkor vezetett a felsőborsodi járásokkal szemben, most azonban Csonka Gömör idecsatolása kiegyensúlyozta azt az arányt, amely az alsóborsodi járások javára mutatkozott. Viszont azonban az ózdi járásnak az alvidékhez való csatlakozása által a régi arányok még fokozottabb mértékben érvényesülnek s elmondhatjuk, hogy az ózdiak egységes állásfoglalása minden küzdelemből és minden iparkodástól függetlenül eldöntötte az alispánválasztás sorsát ugyannyira, hogy vitéz Görgey László dr. megválasztása immár bizonyosra vehető. telté ШУ1П.1Г1АА^и'W»iiAl »X Hí Ч1ПГГ1 |"Г|“Г A nemzeti tudomány és művészet éo A művészet nemzetköziségéről szóló ostoba dogmát ma már csendesen a temetőbe kísérik, de a tudomány nemzetköziségének a kényszer hitét ma még tele torokkal kiabálják a világ manden egyetemének a katedrájáról. De egy tekintet Kínára talán elegendő, hogy megcáfolja ennek az állításnak teljesen hazug voltát, mert amit például mi tudománynak nevezünk, az az európai szellem és akarat maradék nélküli eredménye, amelynek semmi hasonlósága sincs a távoli Kelet évezredes bölcseségeihez. A tudományra ugyanis nem a technikai eredmény, vagy a formális-logikus gondolatmenet a jellemző, hanem a kutatónak a kérdése, amellyel az univerzum elé lép. A kínai a helyes utat a megmagyarázhatatlan természeti törvények előtt való alázatban találja meg; a zsidó ennek a világnak egyedüli realitását állapítja meg, az árja népek a filozófiai gondolkodásban és a vallásos érzésben keresték a megnyugtató megoldást. Az európai szellem világhódító. Kutató akarata a földgömb körül hajszolja az embert, felfedezteti vele a messzelátót és a mikroszkópot és végül elszabadítja a földtől. Különös teremtő erő egyesült különös erős akarattal és ezért keresztezik ma óriási hajók az óceánt és óriási repülőgépek a levegőt. Ha az egész világra élvezik is ezeket a találmányokat, soha se valósultak volna meg ebben a formában, ha nem az európai ember lett volna a kiinduló pont. Azonban ma a legjobban kifejlődött kapitalisztikus tudomány korában élünk. Óriás trösztök, világbankok, világbörzék hálózzák be az egész földgömböt láthatatlan összeköttetéseikkel. Egy pontosan funkcionáló játék valóságos és látszólagos értékeivel kihasználja a technikát határozott kapitalisztikus céljaira. A professzorok ezrei ma világgazdaságot tanítanak. És mégis, hogy mennyire fiktív a nemzetközi ideológia, azt legjobban bizonyítja, hogy a mai nagy internacionalista kapitalizmus politikája éppen ugye, mint az internacionalista antikapitalizmus, legmélyebb lényegében nem nemzetközi, hanem nacionalista tudomány, a zsidó nép tudománya. A kapitalista tudománynak az alapelveit fokrólfokra átvettük, de még mindig nem tudjuk olyan mértékben és olyan természetes magától értetődéssel alkalmazni, mint az izraeliták. Az volt a tragikum, hogy mikor az árja faj nagy felfedező útjai megindultak, nem ez a faj használta ki azonnal a felfedések gazdasági eredményeit, hanem a mögötte masírozó zsidó. Amint az európai feltalálta a gőzhajót és a motort és uralkodik fölötte, hasonló természeti szükségszerűséggel vezeti a zsidó a saját domíniumát — a fináncpolitikát. A faji kora már most ezzel az idegen, ellenséges témával szemben egy faji gazdasági rendszert akar szembe állítani. A nemzetközi tudomány jelszava megengedte a zsidónak, hogy belopózzék a tudomány és művészet minden ágába és meghamisítsa azokat. Egy olyan korszaknak és olyan népnek, amelyiknek nincs határozott, egységes világnézete, nem lehet művészete se. Egyes művészek élhetnek ugyan, de a stílus mindig olyan valami, ami az általános lelki irányzattal egybe esik. Azért van ma a művészet terén is káosz. Ma a művészet és a művészek atomizálva vannak. Ezt ezrek érzik minden táborban. Ezért keresnek mind egy új kapcsolatot, új stílust, egy új szépség ideált. Művészeink a régit elvetették, de az újat, az igazit még nem találták meg. Egy későbbi kor meg fogja mutatni, hogy a faji erő elég erős lesz a káoszból szintézist teremteni. Művészeti pszichológia tekintetében ma úgy vagyunk, ahogy voltak a művészek a reneszánsz bukása, után, amikor a régi mértéket eldobták, Michelangelo irgalmatlanul áttörte a görög sémát, Rembrandt olyan műveket alkotott, amelyek előtt a görög értelmetlenül állott vona, Shakespeare olyan drámákat irt, amelytől Szofoklész megborzadt volna. Ma az építőművészet az első a művészetek között, amely azon az uton halad, hogy ismét igaz és becsületes legyen. A mai élet új dina A műemlékek védelméről szóló szabályrendeletet imaárban könvölés elé terjesztik. Megalakítják a műemlékik bizonságát a engedélybe kötik a nácmekké nyilvádtott épületek melletti építkezéet Miskolc, 1927 december 24. Miskolc tiszti főügyésze Silbieger Bertalan dr. a tél folyamán kidolgozta a műemlékekvédelméről szóló szabályrendeletet, amelyet még januárban közgyűlés elé fog terjeszteni a város tanácsa. A szabályrendelet tervezete szerint megalakítanák a miskolci műemlékeket védő bizottságot, amely az évszázados építészeti emlékeket műemlékké fogja nyilvánítani s gondoskodik azok védelméről. A bizottság elnöke a polgármester, tagjai hivatalból a város építési ügyeinek előadója, a mérnöki hivatal vezetője, a Múzeum elnöke s őre, választott tagjai pedig a törvényhatósági bizottság által delegált tagok lesznek. A Borsod Miskolci Múzeum őre, Leszih Andor főtitkár már régebben lajstromot készített azokról az épületekről, épületrészekről, amelyek évszázadok óta fennállanak s a régi Miskolc történetének egy-egy részét hordozzák magukban. A tervezet elfoadása után ezeket műemlékekké fogják nyilvánítani e lebontásukat, elszállításukat, vagy a környékükön való építkezést csak a műemlékek bizottságának engedélye alapján lehet majd végrehajtani. Képviseli : Kellner Sándor gyógyszerész Miskolc. IGAZOLVÁNY, amelynek felmutatása mellett bárki a MAGYAR JÖVŐ apróhirdetései rovatában 1927 december 26-tól 1927 december 31-ig a hét bármely napján egyszeri hirdetést 34 százalék engedménnyel hirdethet. Tízezeres apróhirdetés 44 fillér helyet 44 fillér. „LINOLEUM“ SZÉCHENYT-U. 6. MISKOLC TELEFONSZ.: 1187 Szőnyeg, ágyás asztalterítők, viaszkosvászon Elis: legnagyobb választék! Legolcsóbb szabott gyári árak! 46 fióknait a lsá- és bütdte ! mikájának megfelelő formát akar és tud teremteni, gondoljunk csak a helsingforsi pályaudvarra, a Tauernbahn hídjaira, a bajor elektromos művek épületeire. Eljön az idő, amikor ebből az igazságkeresésből színházak, városházak és templomok is épülnek majd. A művészetek többi ágaiban a veszekedés tovább tombol ; úgy látszik, hogy még nem érték el a legmélyebb pontot, kivéve a szímüvészetet. Ez már ott van a mélyben. Mióta az európai színházak zsidó kézbe kerültek, a színházból ipari üzem lett. A „sztárok“ után vadásznak és a művészetet giccsel pótolják. Mivel a művészetről lemondtak, a kvalitás helyett a kvantitással akarják a hatást elérni. A színház tömeggyülekezéssé, a művészet tömeghipnózissá és szenzuális izgalommá vált. Annak a körülménynek, hogy az üzleti szellem betört a színházi életbe, az lett a következménye, hogy nincs többé magyar, német, francia színház, hanem valami tipikus korcs színpad. Csak egy út van a menekülésre : kiszorítani a színpadról a színpadiast, legyőzni a technikai anyagit és figyelni a múlt és jelen faji lényegére. De ez csak akkor lehetséges, ha az idegent, megint idegennek fogjuk érezni és akkor az lesz a legfőbb feladat, hogy igazi, nemzeti színpadi stílust teremtsünk. Ha az eljövendő művészetről beszélünk, nem szabályok, parancsokra gondolunk, hanem kizárólag egy új lelki irányzatra. A faji világnézet ösztönszerűen s tudatosan ki fogja irtani a művészetből az idegent és az ellenséget, egy régi új, szépségideáit fog magával hozni. Régit abban a faji értékelésben, ahogy Beethoven alkotásai szólanak. Uj abban az értelemben, mert a jelennek az erői öntik mai formába. A múlt törekvéseinek mérlegelésével a jelen feladata a művészetben: a faji kapcsolat megteremtése. Ha»gye rseny«,feás felolvasások céljába adják bérbe a zeneiskola nagytermét Miskolc, december 24. A város vezetősége Koller Ferenc igazgató előterjesztésére megállapította a zeneiskola 500 férőhelyes nagytermének bérleti díját, minthogy ezt hangversenyek és felolvasások céljaira a város egyes alkalmakkor bérbe fogja adni. Elhatározták, hogy csak oly hangversenyekre és felolvasásokra adják bérbe a termet, amelyeken rendes belépődíjat szednek. A műsormegváltást nem tekintik belépődíjnak. Társas összejövetelek, politikai gyűlések, egyesületek gyűléseinek céljaira a nagytermet bérbe nem adják. A bérleti díjakat zongora használattal, fűtéssel és világítással a következőkben állapították meg: Idegen hangversenyeknél és felolvasásoknál 150, miskolci kulturális intézmények és miskolci művészek részére 120, a városi zeneiskola tanárai részére 60 pengő. * kifnfla a sa61 a beaéS, ha b$n vo* res, éïdms, dim használjon ház és arcfinomiiói Kapható minden szaküzletben Főraktár, Oroszlán gyógyszertár Miskolc.