Magyar Jövő, 1936. január (18. évfolyam, 2-25. szám)

1936-01-28 / 22. szám

4. A Ref. Nőegylet tánc­­estélyének háziasszonyai A Református Nőegylet január 11-én rendezett táncestélyen házi­asszonyok voltak: Apostoli Bertalan­­né, dr. Ajus Ferencné, Asszaya Ist­­vánné, Ádám Jánosné, Benedek Andorné, özv. Balaton­i Antalné, Bán Kamillné, özv. Bih­ary Ferenc­­né, Budaker Károlyné, dr. Bukó Imréné, Bartha Árpádné, özv. Boj­tár Istvánná, Bodor Józsefné, özv. Berényi Béláné, Barna Aladárné, özv. vitéz Boholy Jenőné, Berzy Józsefné, Berzy Sándorné, dr. Ber­­náth Istvánná, özv. Bartha Béláné, Brésel Gusztávné, dr. Baranyai Károlyné, özv. Barkassy Sándorné, dr. Böszörményi Lajosné, Braun­­feld Gyuláné, Balla Józsefné, Bur­­gett Zoltánná, Berente Istvánná, özv. Bónis Bertalanná, Csiky Bélá­­né, Csengey Lenke, özv. Czinyéri Barnáné, Csorba Györgyné, Csep­­reghy Jánosné, Cseh Józsefné, Csetry Lajosné, Csapó Barnáné, Csernyák Ilonka, dr. Ceglédy Istvánné, vitéz Domokos György­né, Domby Olga, Dévald Ta­­másné, dr. Enyedy Andorné, özv. Erdélyi Dávidné, Erdélyi Istvánné, Fles Gézáné, Erdős Károlyné, Fo­dor Györgyné, Farkas Istvánná, Fejér Aurélné, Fejes Kálmánná, Ferenczy Emilné, Fodor, Ilonka özv. Fényes Vincéné, Fördös Lászlóné, Fövenyessy Margit, Frank Elemérné, Fogarassy Kál­­mánné, Faragó Gyuláné, Fischl Elemérné, Gállf­y Ignácné, Goocs Jánosné, dr. Gazdy Béláné, özv. vi­téz Gebauer Károlyné, Gedeon Ele­mérné, dr. Gergely Sándorné, Göll­­ner Oszkárné, dr. Glós Istvánné, özv. Gyuricskó Györgyné, vitéz dr. Görgey Lászlóné, Grusch Gézáné, Gebe Zoltánné, Gál Miklósné, Hol­lós Istvánné, Hieroniemy Lajosné, Hardicsay Lajosné, Horkay Ilona, Horn Béláné, dr. Horváth Zoltán­né, dr. Hodobay Sándorné, Hidassy Józsefné, Horváth Istvánné, Hépzey Kálmánné, bibithi Horváth Pálné, özv. Izsó Jánosné, Illyés Bertalan­ná, Ilosvay Ferencné, Juhász Bé­láné, dr. Jäger Gyuláné, dr. Jégh Gyuláné, Jakobb Tivadarné, Ko­­czán Gáspárné, Koczán Györgyné, Kiss Lajosné, dr. Keserű Zoltánné, dr. Kérészy Barnáné, dr. Kovács Kálmánné, dr. Kurovszky Lászlóné, Kun Andrásné, Kun Bertalanná, Kun Dezsőné, Kolumbán Lajosné, Kasza Sándorné, dr. Kiss Ferencné, Kohlmann Tamásné, dr. Kissházy Józsefné, Kovács Albertné,­­ Kalas Imréné, dr. Kovács Gyuláné, özv. Komáromy Gyuláné, dr. Kosztolá­nyi Zoltánné, Lakatos Gézáné, Lő­­csey Béláné, Lannert Györgyné, Littkay Györgyné, Losonczy Gizel­la, Leszih Andorné, Lukács Pálné, Trpvas Miklósné, Lukács Gézáné, vitéz Lakatos Gézáné, Márczy Bé­láné, Markovics Árpádné, Molnár Béláné, dr. Molnár Józsefné, özv Mogyorossy Bertalanné, Minnich Miklósné, dr. Mészáros Zoltánné, dr. Mészáros Ödönné, nemes Müller Lászlóné, dr. Nemes Bertalanné, Nagy Józsefné, Nagy Jánosné, dr. Nyilas Ferencné, Nagy Sándorné, özv. Náday Lajosné, Némethy Jó­zsefné, Némethy Ferencné, Óváry Zoltánné, Óváry Imréné, Oláh Bé­láné, Osváth Béláné, Papp Gusz­­távné, Pósa Péterné, Ponus Lajos­né, Péter Pálné, dr. Parragh Já­nosné, Peres Kálmánné, Pontos Anna, Pontos Lajosné, özv. Pogány Bertalanné, Papp Imréné, dr. Papp Zoltánné, Pusztay Lajosné, dr. Ro­mán Zoltánné, Rácz Jenőné, Révész Ilona, Rácz Józsefné, Rutkay Ber­ta, Ragályi Gyuláné, Soós Károly­né, Soós Mihályné, Sólyom Elemér­né, vitéz Sáfrán Gézáné, dr. Stélik Károlyné, dr. Segesváry Viktorné, dr. Somogyi Dezsőné, Schniitzné, dr. Scholtz Margit, dr. Scholtz Ilo­na, özv. Serák Sándorné, vitéz Si­nay Gáborné, Simon Károlyné, dr. Széll Miksáné, dr. Szilágyi Antal­­né, Szabó Józsefné, Szathmáry Elekné, Szabó Barnáné, Szentimrey Carola, Szotyoryi Endréné, dr. Sza­­nkán Istvánné, dr. Szívós Barná­né, Szlavkovszky Béláné, vitéz Sza­bó Sándorné, dr. Szepessi Kálmán­né dr. Szeremley Emilné, dr. Sze­­remley Császár Lajosné, Tölgyessy Vidorné, Thomán Kálmánné, Ta­­medly Mihályné, Tóth Károlyné dr. Tolnay Ferencné, özv. Tüdős Istvánné, Tóth Irén, Vitéz Attiláné, szoros összefüggésben van a város­­rendezés problémájával. A helyi megoldások közül a magasvasút tervét is csak azért ne­m fogadták el, mert sokba kerülne. Építészeti nehézségeket is emlegettek a­ ma­­gasvasúttal kapcsolatban, ezekre nézve mint mérnök, megnyugtató válaszokat adhat. Addig is azon­­ba­n­, míg a magasvasutat felépítik, életbe kell léptetni Maróth műsza­ki tanácsos által a múltban aján­lott ideiglenes és már ismertetett újításokat, mint a vil­lanysorompó, a teherforgalomnak az éjjeli órákra való szorítása, a halickai aluljáró megépítése stb. Ungár Mór volt a következő elő­adó, aki hangsúlyozta, hogy a leg­tökéletesebb megoldásnak a Lukács Béla főispán által ajánlott vasút­vonalkihelyezést tartja. A gömöri pályaudvar a legideálisabb helyen, fekszik és ha történetesen nem itt feküdne, ide kellene állítani. Alul­vagy felüljárók csak a kérdés el­odázását jelentik, végleges megol­dást nem adnak. Ő is javasolja a Maróth-féle újítások életbelépteté­sét. Hangoztatta, hogy Budapesten a nagyobb útkereszteződéseknél 3— 4 percenként is megáll egy-egy irányban­ a forgalom huzamosabb időre. Tehát Miskolcon — amelyik lényegesen kisebb város — szintén megmaradhat a Maróth-féle újítá­sokkal megjavított gömöri sorom­pó. A főispán és polgármester jár­jon el, ho­gy­ a Maróth által indít­ványozott terveket a Vasút minél előbb léptesse életbe. A főispán pe­dig kérje fel a kereskedelmi minisz­tert, hogy a vasúttal készíttesse el a von­al kihelyezésének részletes tervét, mert a maga részéről ezt tartja egyedüli helyes megoldás­nak". Pazár István reflektált ezután a felszólalásokra. Hangsúlyozta ismé­telten, hogy a legjobb megoldás a Simkovits-féle magasvasút terve. Ennek értelmében megszüntetnék a­­tiszai és gömöri pályaudvart és egy központi pályaudvart építené­nek és a vonatok mindenütt a vá­ros felett haladnák rák .Ezt az ideá­lis tervet részleteiben megvalósíta­ni nem lehet, az egyszeri megvág­ván azt is, hogy Halmay Béla dr. polgármester levélben kérte a Mér­nök Egylettel arra, hogy az eddigi vitaüléseken elhangzottakat kivo­natosan küldjék meg n­eki tanulmá­nyozás céljából. Ezután az elnök bezárta a vita­ülést. megy» jövő kedd, 1938. évi január hó 28. MagasVasút vagy vonalk­ih­elyezés Kalas Imre és Ungár Mór előadása a mérnök egyletben Miskolc, január 27 Szépszámú közönség jelenlétében nyitotta meg Pazar István elnök a Magyar Mérnök és Építész Egylet folytatólagos vitaülését, amelyet Lukács Béla főispán is végighall­gatott. Bevezetőül összegezte a gö­möri sorompó-kérdés megoldására eddig ismertetett terveket, amelye­ket két főcsoportra lehet felosztani: az egyik, amelyik a vágányok ki­helyezése mellett és a másik, ame­lyik a vágányok megtartása mel­lett foglalt állást. Ezután Kalas Imre dr. építész­­mérnök szólalt fel. A magasvasút­­tervet fogadja el, mert ez a kérdés síráshoz pedig hiányzik a szükséges összeg. A végleges városszabályozá­­si terv nélkül egyébként nem lehet egyik tervet sem elfogadni részle­tes tárgyalás alapjául. Majd egy beérkezett javaslatot olvasott fel, amelynek írója azt ja­vasolja, hogy a Mérnök Egylet ál­tal kiküldött mérnökök javaslatot dolgozzanak ki a kérdés megoldá­sára,, amelyet azután a hivatalos városnak terjesztenek be döntés vé­gett. Tűzzön, ki a város pályad­íjat olyan megoldásra, amely véglege­sen­ megszüntetné a gömöri sorom­pó problémáját. Bejelentette az elnöklő Pazar Ist­ Kizárólag intelligens, nagy ismeretséggel rendelkező urak és hölgyek, hivatásos akvizitőrök, úgyszintén nyugdíjasok „Azonnali alkalmazás“ jeligére adják be ajánlataikat a kiadó­­hivatalba. Okmányok mellőzendők, személyes bemutatkozás előnyös, de költségmegtérítés nincs. Ne mulassza el ezt a rendkívüli alkalmat Soltész János dr. beszámoló körútja a kápolnai kerületben Miskolc, január 27 Soltész János dr., a kápolnai ke­rület országgyűlési képviselője, va­sárnap folytatta beszámoló körút­ját kerületében és pedig Mezőtár­­kány, Dormánd, Kömlő, Tarn­ábod, Erdőtelek és Atány községekbe lá­togatott el ezen a napon a kerület rendkívül népszerű képviselője, akit elkísértek körútján Dinnyés Lajos, Horváth Ferenc dr., Cseh­­szombathy László országgyűlési képviselők és Nagy Ferenc, a Füg­getlen Kisgazdapárt országos főtit­kára. A kerület választóközönsége im­pozáns lelkesedéssel és ünnepléssel fogadta minden községben képvise­lőjét, Soltész János dr.-t, aki nagy beszédekben számolt be a mai poli­tikai helyzetről, a párt működésé­ről­ és a további programról, ame­lyet a párt maga elé kitűzött. A beszédek befejeztével Valóságos diadalmenet kísérte útjának továb­bi során Soltész Jánost, akit az őszinte bizalomból fakadó rajongó szeretettel fogadtak mindenütt és ünnepeltek hívei. Jellemző a kép­viselő és a kerület közönsége kö­zötti kapcsolatra, hogy a kerület választóközönsége úgyszólván tel­jes egységben­ áll Soltész János dr. mellett. #* Hollósy Kornél szerzői estje, melyet a Lévay Egyesület rendez február­­1-én a Zenepalotában, nagyrészben újdonságokat tartal­maz. Bemutatásra kerül az illuszt­ris zeneszerző A-dúr vonósnégyese és G-dúr szelsztettje. Mind a kettőt a kiváló Miskolci Vonósnégyes Társaság mutatja be Gránát— Szendy — dr. Győry Nagy és Né­­vely interpretálásában, kiegészítve a­ szeksztettben Gyimóthy Lajos és Kálmán István 13. honvédgyalogez­redbeli katonazenekari tagokkal. Felakasztotta magát az ormospusztai kovács­­mester, mert nem volt munkája Miskolc, január, 27­. Megrendítő hír terjedt el vasár­nap délelőtt Ormospusztán. Kiss Lajos 44 éves kovácsmester fel­akasztotta magát. A részvét annál is nagyobb volt, a tragikus sorsú kovácsmester iránt, mert tudták, hogy családjával együtt nagyon szűkös körülmények között élt, nem volt elegendő mun­kája. És bizony ünnepszámba ment, h­a az üllőt megkongatták a kala­pácsok. A konvencióból­ is el kellett adnia, hogy ruházatra teljék, re­mélve, hogy majdcsak keres a he­lyére más munkaadóktól. A munka azonban nem jelentkezett, ő pedig családjával itt állt a tél közepén a legnagyobb kétségbeesésben. Mit egyenek, hogy éljenek meg nyárig. Ezeket az okokat hangoztatta az öngyilkos Kiss Lajos búcsúlevelé­ben is, amit a zsebében megtalál­tak. Az öngyilkosságra úgy látszik már napokkal előbb készült. Az­ utóbbi napokban szótlan és kedvet­len volt. Vasárnap azután, amikor senki sem zavarhatta meg szándé­kában, felakasztotta magát a csen­des műhelyben. A déli órákban bi­­esésére indultak hozzátartozói, de ekkor már csak holttestét találták meg Kiss Lajosnak a falba vert szö­gön lógva. FILM A legnagyobb siker jegyében mu­tatta be az Uránia filmpalota az első tökéletes elejétől végig színes filmet, a Hiúság vásárát.“ Valósá­gos élmény ez a film, amelyet szer­dáig bezárólag tart műsoron az Uránia. Jegyelővétel! Csütörtökön rajtam mulat egész Miskolc­ Kati. A Korona filmszínház ragyogó új műsora nagy tetszést aratott. Gustav Fröhlich és Lida Baarova első együttes filmje a Barbaroja, amelyet tegnap mutatott be a Ko­rona és őszinte nagy sikert hozott Alpár Gitta legszebb dalát énekli egyetlen idei világfilmjében, Buda­pesttel egyidőben csütörtökön mu­tatja be a Korona Alpár Gitta mil­liós világfilmjét, a Dubarryt.­­ A ritka művészi esemény premierjére már megkezdődött a jegyek árusí­tása, Amerika tüneményes tengeri had­ereje és Hawai búja exotikuma tá­rul elénk a „Tengerészkisass­zony“ című filmben, melynek ének- és táncszámai feledtetni tudják ve­lünk a „Rivaldafény“-t. A Corsa boldogan jelenti, hogy ehez a nagy műsorhoz még a „Titkok Házá“-t játssza csütörtökig. Váltsa meg je­gyét időben! KORONA Látványos és Izgalmas: BARCAROLA URÁNIA Valóságos élmény­­ SZÍNES FILM Hiúság vására CORSO Mától dupla műsorban Titkok háza és Tengerész kisasszony

Next