Magyar Jövő, 1937. október-december (19. évfolyam, 223-297. szám)

1937-12-04 / 276. szám

MAGYAR JÖVŐ Előfizetési ára egy hónapra 1 pengd M fillér. Szerkesztőség én kiadóhivatal Miskolc, Werbőczy* Egyes szám ára 6 fillér. — Posta takarékpénztári FÜGGETLEN utca 5. — Felelős szerkesztő és szerkesstfiség tel* befizetési lap: ♦*34.154. szám, az előfizetési o*sz POLITIKAI NAPILAP fonozá­s: 8—85. — Kiadóhivatal telefonosta­tályhoz „La hirdetési osztályhoz „H“ jelzéssel ma: 1—84. — Levélcím: Miskolc L ssáma posta. MISKOLC» 1037. ÉVI DECEMBER HÓ 4 SZOMBAT BIZ. ÉVFOLYAM 276 (8348) SZÁM „Magyarországnak az a követelése, hogy adják vissza a trianoni határmenti magyarlakta terü­leteket, ma még indokoltabb, mint 1919-ben volt“ ——i^—^—■ Az angol kir. külügyi Intézet által kiadott „Magyarország és utódai“ című mű perdöntő érvekkel támasztja alá a magyar revízió jogosságát Londoné, dcember 3. Macartney ismert angol író, az angol királyi külügyi intézet égisze alatt kiadott „Magyarország és utódai“ című nagy művében bon­colja a trianoni békeszerződés kö­vetkezményeit és a módosítás mel­lett és ellen szóló érveket A könyv­nek, amelyben nem egyoldalú ma­gyar barátság nyilvánul meg és határozottan jóindulatú az utódál­lamok iránt, végső következtetései ezek: 1. A magyar nép túlnyomó több­sége párt- és osztálykülönbség nél­kül mélyen és őszintén meg van győződve, hogy a trianoni szerző­dés igazságtalan és felülvizsgálásra szorul. 2. A béke­módosítási követelés nem háborús uszítás, mint ahogy az utódállamok állítják, így a Mil­­lerand-levél és maga a trianoni bé­keszerződés is gondoskodik a felül­vizsgálásról az alapokmány 19-ik szakasza útján. 3. A trianoni szerződés nem tár­gyalás útján jött létre, hanem rosszindulatú tényezők erőszakkal kényszerítették azt Magyarország­ra. 4. Az antanthatalmak sutba dob­ták a törvényesség és a történeti jogok szempontjából is a nemzeti­ önrendelkezés elvét, melyet viszont soha nem alkalmaztak saját terü­leteikre. 5. A béketárgyaláson nem hall­gatták m­eg Magyarországnak azt az érvelését, hogy a nemzetiségek túlnyomórészt nemrégen vándorol­tak be, mint vendégek, vagy mene­kültek, tehát nem követelhetik a benszülött nemzetiségek jogait. A nép akaratát népszavazással kellett volna megállapítani, amit Magyar­­ország mindig követelt Az ezirá­­nyú indokolt panaszokat még alá­támasztja az a tény, hogy az egyet­len népszavazás (Sopron) Magyar­­ország javára dőlt el. 6. Ha az önrendelkezési, vagy nemzetiségi joggal nem tudták a leglehetetlenebb követeléseket in­dokolni, gazdasági, közlekedési, vagy hadászati szempontokat al­kalmaztak Magyarország rovására, de sohasem Magyarország javára. A mű mindazonáltal lehetetlen­nek tartja a régi integer magyar határok visszaállítását, de me£álla­­pítja, hogy Magyarországnak az a követelése, hogy adják neki vissza a határaival szomszédos túlnyomó­­részt magyarlakta területeket, ma még indokoltabb, mint 1919-ben volt A kisebbségvédelmi szerződé­sek szerint azt az elvet kell követ­ni, hogy a lehetőségeikhez csökken­tendő a határmenti kisebbségek száma. Miután 1919-ben az összes kétes eseteket Magyarország rová­sára döntötték el, az említett elv igazságos alkalmazása jelentékeny módosításokat hozna Magyaror­szág javára. A kisebbségvédelmi szerződéseket meg kell erősíteni. Ötévi főegyházra és az elsikkasztott 156 ezer pengő visszafizetésére ítélték Tordayt A földmivelési minisztérium sikkasztóját vizsgálati fogságban tartják, mert szökésétől lehetne tartani Budapest, december 3. Pénteken este 7 órakor hirdette ki Horváth Ferenc tanácselnök Torday László gazdasági tanácsos földmívelésügyi minisztériumi fő­tisztviselő ügyében az ítéletet.­­ Eszerint a büntetőtörvényszék bűnösnek mondja ki Tordayt három rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében, to­vábbá három rendbeli csalás bűntettében, folytatólagosan el­követett hivatali sikkasztás bűn­tettében, 26 rendbeli közokirat­hamisítás bűntettében és végül hitelsértés bűntettében. Ezért a törvényszék Tordayt 5 évi fegy­­házra, továbbá politikai jogai­nak 10 évre való felfüggesztésé­re és ugyanilyen időtartamú hi­vatalvesztésre ítélte. Kötelezte a törvényszék a vádlottat, hogy az államkincstárnak 156.170 pengő és 68 fillért fizessen vissza. A vádiratban szereplő többi hiva­tali sikkasztások címén emelt vád alól a törvényszék bizonyítékok hiányában felmentette Tordayt. Az elnök ezután, megkezdte az indok­lás ismertetését. Torday László — így hangzik az ítélet indoklása — a beléje helyezett bizalommal visszaélt. A rendszeres pénzellát­mányt élvező mezőgazdasági szakiskolák intézménye mellett mezőgazdasági szakoktatás or­szágos tanfelügyelősége néven új szervet létesített, amely szerv voltaképpen nem is létezett.­­ Torday László ennek a koholt intézménynek számára is rend­szeresen utalványozott pénzt és a fiktív tanfelügyelőséget saját hivatali helyiségében rendezte be. A hamis utalványokat a töb­bi ügyiratok közé csempészte és úgy íratta alá a jóhiszemű Czvetkovics Ferenccel s a szám­vevőség különböző osztályain valósággal keresztülhajszolta azokat. Megtörtént az is, hogy Czvetkovics távollétében Józsa Béla miniszteri osztálytanácsossal akarta aláíratni a hamis ügyiratokat, aki azonban csak akkor írt alá aktákat, amikor meggyőződött róla, hogy több ak­­­tán Czvetkovics aláírása is látható volt, így a vádlott összesen 147.008 pengő kárt okozott a kincstár­nak. Az indoklás ezután részletesen kifejti, hogy miképpen sikkasztot­ta el Torday László a „Gazdaság­tan tankönyv“ előfizetésére a mi­nisztériumba érkezett pénzeket. Torday az elsikkasztott pénzek egy részéből öröklakást vásárolt családja részére, külföldi utazá­sokat tett, gyermekét gyógyke­zeltette, túlnyomórészt azonban elmulatta. Az igazságügyi orvosi tanács szak­­véleménye alapján Torday László mind a bűncselekmény alkalmával, mind pedig a vád alá helyezéskor beszámítható volt. Grottó László kir. ügyész felleb­bezést jelentett be. Ugyancsak fel­lebbezett Torday László és védője is. Végül az ügyész indítványára a tör­vényszék fenntartotta Torday to­vábbi vizsgálati fogságát azzal az indoklással, hogy a­­kisza­bott büntetés súlyos és így a vád­lott szökésétől lehet tartani. A japánok áttörték a harmadik védelmi vonalat Nanking előtt Tokió, december 3. A Dömei Iroda jelenti Sanghaj­ból, hogy a japán csapatok áttör­ték a harmadik kínai védelmi vo­nalat, amely Csinkiangtól Tanm­a­­nig, Kintanig és Lijangig terjedt, 70 kilométerre Nankingtól keletre. A kínai hatóságok most, úgy lát­szik, úgy akarják feltartóztatni a japánok előrenyomulását Nanking felé, hogy 300 ezer embert összpon­tosítanak az utolsó védelmi vonal­ra Kujang és Lisui között. Ez a védelmi vonal már csak 30 kilomé­ternyire van Nankingtól keletre. Neurath negyedóráig tárgyalt a Berlinen átutazó francia külügyminiszterrel Varsó, december 3. Delbos francia külügyminisz­ter pénteken délután fél 5 órakor Varsóba érkezett. A pályaudva­ron Beck külügyminiszter és a külügyminisztérium magasrangú tisztviselői üdvözölték. Diplomáciai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak an­nak, hogy amikor pénteken Del­bos átutazott Berlinen, Neurath német külügyminiszter maga üd­vözölte a pályaudvaron és 15 perces megbeszélést folytatott vele. A Havas-iroda jelentése is megállapítja, hogy Neurath kül­ügyminiszternek Delbosnál a vo­naton tett látogatása minden­esetre azt mutatja, hogy a két kormány kapcsolataiban enyhü­lés állott be és ezenkívül meg­enyhült a légkör mind a francia, mind pedig a német közvéle­ményben. A lengyel sajtó Delbos utazá­sával összefüggésben a londoni megbeszélésekről is bőven ír és a német gyarmati követelések fel­vetésével összefüggésben kije­lenti, hogy Lengyelországnak is gyarmati igényei vannak. Delbos francia kü­lügyminiszt. Ara 6 fillér tér első találkozója Beck lengyel külügyminiszterrel este fél hét órakor kezdődött és egy óra hosszat tartott. A megbeszélés megerősítette azt a kedvező be­nyomást, melyet Franciaország képviselőjének lelkes varsói fo­gadtatása keltett. A mai találko­zó inkább udvariassági jellegű volt és csak általános eszmecse­rére került a sor. A tulajdonkép­peni politikai megbeszélések szombaton délután kezdődnek. A francia csuklyás összeesküvés Paris, december 3. A Paris Sooir értesülése szerint a rendőrség a „csuklyás“ öszeeskü­­véssal kapcsolatban mintegy 200 ember bűnrészességét állapította meg- A vizsgálat most az összees­küvés anyagi erőinek felkutatására irányul. A Ce Soir jelentése szerint a tit­kos szervezet mintegy 85 millió fran­kot fordított fegyverek vásárlásá­ra. A vizsgálatban — írja a lap — úgy látszik, hogy habozás követke­zett 48 óra óta. Krofta a kisebbségek „megaláztatása“ ellen beszélt Prága, december 3. JECrofta külügyminiszter pénte­ken este rádióbeszédet mondott az államvédelmi politika előkészítésé­ről. Mi valamennyien gondosan be akarjuk tartani a nemzeti kisebb­ségekkel szemben fennálló kötele­zettségeinket — mondotta — és gondosan ügyelünk arra, hogy a kisebbségeket ne érje megalázta­tás, vagy igazságtalanság. De a ki­sebbségek magatartásukkal ne te­gyék­ lehetetlenné, hogy az állam természetes alapjait gyengítsék, vagy egyenesen veszélyeztessék. A jó belpolitikához jó külpolitikának kell járulni. Csehország mindig arra törekedett, hogy nemzetközi kapcsolatainak megfelelő szabá­lyozásával elsősorban az állam in­tegritását biztosítsa minden külső veszély ellen. v

Next