Magyar Jövő, 1938. október (20. évfolyam, 221-246. szám)
1938-10-08 / 227. szám
Szombat, 1938. évi október 8. MAGYAR JÖVŐ Az ellenségverő nagy Árpádházi, Szent István, amikor az ősi jogon örökölt földön megszilárdította a Magyar Birodalom alapjait, sohasem a külső támadók okozták gondját. Tisztában volt azzal, hogy a túrán magyarság harci értéke olyan, mely fölényesen verle minden ilyen kísérletet. Amint azt életében, tettel, nem egyszer igazolta. Bölcsességével, a jövendő korokba tekintő lángelméjével azonban tisztán látta, hiszen tapasztalta is, hogy a kívülről befurakodott, alattomos ellenfélben rejlik a veszély. Abban az ellenfélben, amely nem állott szembe vele és országával, hanem háta mögött és nevében kísérelte meg a magyar erő megbontását, annak szétrobbantását, szétforgácsolódását. A nagy Árpádházi nemcsak jzöles király, nemcsak kemény babona volt, hanem igazán, szíve mélyéből hivő lélek is. Tudta jól, hogy csak egy hatalom van, melynek nincs kezdete, nincs vége. Amely soha meg nem csal és nem hagyja el a benne bízókat. És mert hite ebben oly nagy és igaz volt, amilyen nagy és igaz hazájának szeretete; e hatalomnál keresett és talált örök védelmet fajtája számára. A nagy király, a magyarok első királya, amikor Istenhez és az örökkévaló Isten egyszülött Fiához könyörgött, égi tanácsot kapott. Az igazszívü, egyeneslelkű, alázatos és mégis kemény királynak a Fiúisten, szeretett, drága édes Anyját ajánlotta oltalmuk Ez isteni sugallat folytán kérte élte alkonyán, István, magyarok királya a Szent Szüzet arra, hogyha majd ő nem lesz. Ő legyen a magyarság védőasszonya. Ő., akinek a Bakony és Vértes alján, a mai Bodajk melletti kegyhelyét, gyakran kereste fel fiával, Imre herceggel, gyalog, mezítláb, hogy a Magyarok Védőasszonyának segítségét kérje. Ha Szent István király után végigtekintünk történelmünkön, megrendülve tapasztaljuk, hogy csak oly uralkodók, csak oly államférfiak tudtak nagy eredményeket a magyar történelemben felmutatni, akik örömmel és lelkesen, tiszta szívvel, élő hittelkövették a nagy magyar király eme parancsát, végrendeletét. Szent László, Nagy Lajos, Hunyadi János igazi vitézei a Magyarok Védőasszonyának. Sajnos mainapság igen gyéren látunk abból a társadalmi rétegből zarándokokat (nem kirándulókat!) a Védőasszony kegyhelyein, akik szívesen veszik, ha őket a magyarság vezetőinek nevezik. Ellenben annál többet a szegény magyarokból, kik tízezerszámra keresik fel otthonában a Szent Szüzet. Mégpedig vegyesen, nemcsak férfiak, nők, hanem gyermekek és hetven éven túli öregek, gyalog zarándokolva, nemegyszer megyéken át! Ha a magyarság életében örvendetes eredményeket _ észlelünk, de névtelen ezrek imájának tulajdonítsuk azt. Vigyázzunk! _ Ne legyünk hálátlanok Isten és a Magyarok Védőasszonyával szemben! Azok az emberek, akik a magyarság nehéz keresztjén itt-ott könynyítenek, csak eszközök Isten kezében. És jól jegyezzük meg: a Magyarok Védőasszonya kizárólag a magyarságé! Szent István királyt az ossz kereszténység tiszteli, de a Magyarok Védőasszonyát, e néven, csakis kizárólag a magyarok. Az ő október 8 i ünnepe csakis és kizárólag a magyarságé. Amíg mi hűek teszünk hozzá, a legsúlyosabb keresztek szakadhatnak reánk. A porig alázhatják a magyarságot. Összetörhetik. De mindezt csak addig, míg eljön a nagy, a dicső feltámadás napja. Mert — és ezt is véssük szívünkbe — nincs olyan földi hatalom, mely minket kiirthat, míg őt valljuk Védőasszonyunknak! Az az örvendetes nagy változás, ami feltűnő rövid idő alatt játszódott le most, az ő tiszteletének 900 ik évében történt. És a magyarcseh tárgyalások az ő ünnepnapján kezdődnek. A hivő magyar lélek megrendül mindezen. Ott túlvan, a felszabadulás eröm pillanataiban énekelték: „...Régi nagy Pátronánk!...“ És újból felhangzik 20 év múltán , a lorettói litániában: „Magyarok Védőasszonya, könyörögj érettünk!“ Ami eddig ott tiltva volt! A prágai régi városháza előtti téren, magas oszlopon, a középkorból, egy régi régi Mária-szobor állott. Örökmécs égett állandóan talapzatán, melyet a virágok borítottak el. Ahányszor mi, magyarok elmentünk alatta, mély magyar szeretettel üdvözöltük az idegen országban, anyánkat. Mikor azután bekövetkezett az összeomlás és megszületett Csehszlovákia néven, ■ egy volt állam, annak legsürgő- sebb dolga az volt, hogy ezt a régi szobrot, mely anyai szeretettel őrizte Prágát, eltüntesse! De mily módon? A magas oszlopot felrobbantották. Darabokra tört az. Vajon a szobor és talapzata tört darabokra valójában? — kérdezhetjük. Nem! Akkor tört darabokra az új állam! Magyar tstvérek! Hivők és hitetlenek! Ezt jól véssétek emlékezetetekbe és soha el ne felejtsétek: a magyarság jövőjét jelenti a Magyarok Védőasszonya tisztelete! Éppen Miskolcon mondotta Kormányzó Urunk az emlékezetes szavakat: „...Ennek a zászlónak egyik oldalán van a régi Magyarország címere, a másik oldalán Magyarország Patrónája. Ezzel meg van mondva minden... Ezzel vagy ezen!“ Ez Magyarország vezérének parancsa! L. G. Központi választmány teljes üiésendi vitája az 1939. évi választól n€vegyzékről A névjegyzéket október 11-20 közöli közszemlére teszik ki — A választói névjegyzék összeállításánál a tisztviselők kiváló munkát végeztek — Csik József dr. indítványára a polgármester kijelentette, hogy módot keres a tisztviselők megintalmazására Miskolc, október 7. Miskolc város központi választmánya Fekete Bertalan dr. elnöklésével pénteken délután ülést tartott. A törvény értelmében ugyanis az 1939. évre érvényes választójogi névjegyzéket október 7-re kellett összeállítani a központi választmánynak. Az ülés megnyitása után az elnöklő polgármester köszönetet mondott a három albizottság munkájáért, amely az összeírást és az első ideiglenes névjegyzéket felülvizsgálva 2800 felszólamlást bírált el és idegtépő időben végezte el a nagy és komoly munkát. Bejelentette, hogy a végleges névjegyzéket még nem készíthették el, mert statisztikai adatok összeállítását technikai akadályok tették lehetetlenné. A választói névjegyzék pontos statisztikai adatait vasárnap a sajtó útján fogja közölni, a névjegyzék október 11—20 között kerül közszemlére, amely ellen a közigazgatási bírósághoz lehe panasszal élni. A polgármester felszólalása után ismertettek egy fellebbezést, amelyet a választói körzet beosztása ellen adtak be. A fellebbezés kifogásolta a területi beosztást. Bródy Sándor dr. a fellebbezéshez szólva kifogásolta az összeírás munkáját. A vizsgálat megindítását kívánta az állítólagos tisztviselői mulasztások ügyében. * Molitor Gusztáv szólalt fel ezután, aki kijelentette, hogy a tisztviselők kötelességszerűen lelkiismeretes és önfeláldozó munkát végeztek. Majd Csík József dr. szólalt fel. Elmondotta, hogy a tisztviselők a legkomolyabb munkát végezték a munkaidőn túl, gyakran az éjszakai órákig. A közönség körében azonban nagy indolencia mutatkozott, a bizottságok jegyzői, a városi tisztviselők emberfeletti munkát végeztek, ezek a tisztviselők méltók arra, hogy a költségvetés keretében jutalomban részesüljenek. Hasonló értelemben szólalt fel Henkey-Hónig Vilmos, aki kijelentette, hogy a bizottságok és a tisztviselők hatalmas munkát végeztek. Kormányintézkedést sürget arra, hogy más szomszédos államok példájára mindenki számára rendeljék el és tegyék lehetővé az állampapírok és személyi okmányok beszerzését. Csatlakozik Csik József indítványához a tisztviselők megjutalmazását illetően. Bródy Sándor újabb felszólalásában kéri, hogy a rendőrség október 25 ig adja ki díjmentesen választójogi célra a lakásbizonylatokat. Ő is sürgette a közgyűlésen az okmányok beszerzésének országos rendezését, nem akart támadni, konkrét sérelmeket hozott fel. Poros Kálmán az iskolai bizonyítványok kiállítására vonatkozólag adott felvilágosítást. Láng Lajos dr. kijelentette, hogy a felszólalások 31 százaléka jogorvoslatot talált, nagyobb eredményt a közigazgatási bíróságnál sem érhetnek el majd a panaszosok. A törvénynek az a szándéka, hogy a választók száma csökkentessék, a bizottságok és a tisztviselők pontosan eleget tettek a törvény rendelkezéseinek. A legnagyobb elismerését fejezi ki a tisztviselők iránt. Fekete Mór felszólalásában elmondotta, hogy a bizottságok és a tisztviselők elvégeztek mindent, amire csak lehetőség nyílt. Végeredményben minden teljesült, amit a mai helyzetben el lehet érni. Fekete Bertalan dr. polgármester válaszolva a felszólalásokra a következőket mondotta: Az a kívánság, hogy a kormányhatalom rendelje el az okmányok beszerzését és tegye kötelezővé mindenki számára, értesülése szerint hamarosan el fog következni. Akkor is lesznek majd panaszok, amik viszont ez ellen a rendelkezés ellen fog irányulni. Az iskolai bizonyítványok és tanúsítványok beszerzésére vonatkozólag szabatos kormányrendelet van. A lakásbizonylatokat augusztus 31 ig alig rótta ki díjmentesen a rendőrhatóság, a további kedvezményre neki nincs ingerenciája. Határozottan kijelenti, hogy a választójogi névjegyzéket öszszeállító tisztviselők, illetve ebben a munkában résztvevő fogalmazási tisztviselők ellen semmiféle vizsgálatot nem hajlandó megindítani. Ezek a tisztviselők nappal és éjszaka végezték a munkájukat, közülük többet katonai szolgálatra hívtak be és ennek ellenére a legnehezebb körülmények között végezték el munkájukat. Köszönetet mond ezért a munkáért, valamint az albizottságok munkájáért is, mert csak így volt lehetséges, hogy ezekben a nehéz időkben Miskolc időre szállítsa a választójogi névjegyzéket. ürömmel fogadja Csik József dr. indítványát és módot keres a tisztviselők megjutalmazására. A polgármester általános helyesléssel fogadott felszólalása után a központi választmány ülésevéget ért. ———————5 Pozsonyligetfalu Mikor e sorokat írjuk, Pozsonyligetfalu — régi magyar csatlakozó vasúti állomás — állomásépületén és Ligetfalu egyéb házain horogkeresztes, német zászlóval játszik az őszi szél. Pozsonyligetfalu mától kezdve a német Imperium része lett. A csehek körömszakadtig védtek és tartották volna ezt a tőlünk húsz éve elorzott területet, mert a cseh imperialista állam számára nélkülözhetetlen lett ez a stratégiailag fontos hídfőállás. A sors igazságszolgálatása teljesedett be rajtuk ma, mikor a széts foszlott semmivé lett imperialista, ábrándból ezt a maradékot is át kellett adni, s „ Csallóköz, a magyar Csallóköz sarkában tovább már nem állhat őrt a beton, állásokban és a páncél tornyokban velünk, magyarokkal szemben a cseh szerdateszka. Helyüket a baráti Németország diadalmas csapatai foglalták, el sziget falu horogkeresztes zászlói nem erőszakot, hanem barátságot hirdetnek felénk s a rabságból szabadulást a Csallóköz magyar népének. Tudjuk ezt, belátjuk ezt s még» szemünkbe odatolakodik a könny, szivünket összeszorítja a fájdalom. Talán elnézik, megbocsájtják ezt nekünk, hiszen Pozsonyligetfalu, amit most másodszor vesztettünk el, valamikor, húsz évvel ezelőtt a miénk, a történelmi, ezeréves Magyarország egy darabja volt. VÁSÁROK NAPTÁRA. 10- én: Mezőkövesd, Pálháza, Rakaca. 11- én: Gönc. 12- én: Abaújszántó, Sárospatak. 13- án: Diósgyőr. FILM CORSOS202M IciMOfobti magyar sikere TOROCKOI MENYASSZONY Az élet, a gyötrelmes és felemelő a boldog és szénvédés teli élet lehelete érzik a Szerelmi vihar c. film minden mozzanatán. Minden nevet fel kellene sorolni, amelynek köze van megteremtéséhez, de mégis három név ragyog az élen. Charles Boyer, Michele Morgan, Lisette Lanvin. Még ma és holnap az Urániában. URÁNIA Még ma és holnap Szerelmi vihar _ __________| A rend katonái. Sokszor beszámoltak már a magyar lapok arról, hogy az amerikai alvilággal Amerikában külön rendőrcsoport vette fel a küzdelmet. A Ginen csoport bátor, ügyes és elszánt rendőrökből áll, kik életük kockáztatására vették fel a küzdelmet az alvilággal. Erről a remlőrcsoportról, melynek tagjai kétségtelenül a világ legelső rendőrei, hatalmas, izgalmas filmet készítettek, mely a Korona Filmszínházban ma látható. ( -