Magyar Jövő, 1940. január-március (22. évfolyam, 1-72. szám)

1940-02-13 / 34. szám

KedfiL 1940. évi február he­­ti?. nász István tábori püspök 1940. évi nagybőjti pásztorlevele !A legnagyobb tevékenység az, mely legtöbbet karol fel; a legma­gasabb, mely a legmagasztosabbra szörekszik; a legnemesebb, mely te­­­kintve az eszközöket, ezek legeré­­lyesebbiékével működik; a legbél­­iesebb, mely tettre ösztönző, tüzet térlelő kitartással, sebes repülést sm­eggondoltsággal egyesít, a legál­­ldozatosabb, mely az emberek bol­­d­­ogságáé­rt tével­yg, szenvedély és emberek elfajulása ellen küzd; a legönzetlenebb, mely a nemzet ér­­téket szolgáló közjó oltárán magát­­feláldozza, a legjutalmazóbb, mely nem keres egyéb jutalmat a tiszta szív csendes dobogásánál tiszta ke­belben; a legüdvösebb, mely elfel­jedített minden hiúságot é­s egye­bet, örök értékeket alkot, erőt ad a küzdelemre, ad a krisztusi forrá­sokból. Hallható állítás az, hogy minden nagy műnek azon korra, melyben keletkezik, nagy hatást kell tennie, s akkor a mű remekmű. Ha vala­mely, szép, tiszta s ép testében úgy, mint lelkében az ilyen szép egy­­tiszta és igaz remekművet híven s buzgalommal karol fel, amihez egyedül Istenadta erejére van szük­sége, mely a művet, úgy mint vele rokonzerűt befogadja és megőrzi".­­De ha valamely nép tehetségei — bármi jelesek is legyenek a túlhaj­­­­tott modernizmus hatása alatt — egyik irányban messzire előresiet­­nek, vagy ha éppen csupa érzéki gyönyör és romlottság felé irányul­nak, akkor azok a művek, melyek nagy hatást akarnak tenni, azon irányban, melyben a nép tevékeny­sége leginkább működik, kellene hatniok és érzési gyönyört s rom­lottságot ábrázolniok. Tiszta mű­vek oly népek előtt valami idegen szervek, amitől elfordulunk. Innen Ivan, hogy remekművek, nagy Riko­ltások valamely időkorban részvé­tet, sőt lelkesedést is gerjesztenek. Ha oly nemzedék merül fel, amely azok becsét föl nem ismeri a mű­­ivek fátyol alá rejtőzködnek és be­várják, míg más nemzedék nem­ lép­­fel, amely ismét tiszta érzelmű és hozzá­ju­k föl­tekinteni képes. Tűinek megtetszenek, azokat, mint meg­mentett ereklyéket ismét behelyezi a szent csarnokokba. ■­­ A magyar kereszténység tiszta szemmel fogja fel az aranyszájú apostoli interpretátor, a seregek főpapja, Hász István hit tábori püspök remekművét, hévvel és örömmel veszi, fogadja be szívébe s így adja át azt az új­­ magyar nemzedéknek. A teremtőt Istennek mondjuk, a nagy lélekbúvár, szent Ágoston lelki mélységeiről tanús­kodik a megértő krisztusi jósággal károsulva. . Ez a nagybőjti pásztorlevél igazi irodalmi remek! Az igazi gyakor­lati hazafiság himnusza-hozsánná­­ja! Ez a főpap az, aki az igazi mű­vészet iránti tisztelet hanyatlása­kor a süllyedés haladását gátolja, s ő az, aki, midőn a sötétség enyé­szetével ismét világosságnak kell lennie, előreviszi a lobogó tűz vi­lágító fényében Krisztus győzedel­mes keresztjét. Cz-------y. Mindenféle dnyvnyomdai munkák ízléses Kivitelben is pontosan készülnek a Felsőmagyarországi Nyomdává Halainál Werbőczy -utca 5 Telefonhivő: 15­66 HŐS SZŐ! KUBÁI rmeftun rOKAT Idákat a vásár farfami mélyen leszá árakban árut a alaff liftoff silók! HUNNGARIA RUHAÜZLET Széchenyi­ utca 8. 1 Diósgyőri községi tisztviselő és községi képviselőtestületi tag rágalmazási pere A tisztviselő mint sértett k­ezdte és mint vádlott végezte jogerős törvényszéki elítéléssel Szűcs Ferenc megrágalmazásáért Miskolc, február 12. A törvényszéken a hétfői büntető fellebbviteli tárgyalások során a törvényszék elé került az a­ rágal­mazási per, amelyben először, mint sértett, Pávay Sándor diósgyőri községi számtiszt, vádlottként pedig Szűcs Ferenc, volt községi képviselő­­testületi tag szerepelt, későbben­­ Szűcs fellebbezései, illetőleg az ál­tala sikerrel végződő valóság bizo­nyítása után­­ pedig a szerep fel­cserélődött s a sértettből lett vád­lott, a vádlottból pedig sértett. Ez utóbbi eset szerepelt most a törvény­szék fellebbviteli tanácsa előtt, amely helyben hagyta a járásbíró­ságnak december 28-án hozott ítéle­tét, amely szerint a Szűcs Ferenccel szemben elkövetett hatóság előtti rágalmazás vétségéért 60 pengő pénzbüntetésre ítélték Pávayt és egyben kötelezték a költségek meg­fizetésére és az ítélet hírlapi közzé­tételére. Mint annak idején megírtuk, a fe­lek fellebbezést jelentettek be nyitó­rél ellen és így került most az ügy a törvényszék fellebbvitel tanácsa elé, ahol Ulmann Kamilló, Szűcs Ferenc ügyvédje terjesztette elő a vádat. A bizonyítási eljárás után Csorba tanácselnök kihirdette a tör­vényszék ítéletét, amely szerint helybenhagyták az elsőfokú ítéletet. A törvényszék ítéletének indoko­lása szerint el kellett fogadni a já­rásbíróság ítéletét alapos indokai­­t­nál fogva. A Rosenberg Wo­ szőnyeghez jó vásári engedményt ad az idényvégi cikkekből és maradékokból! Torontáli éS magyar IKXZSrt szőnyegeit, csipkelisgyömyör nagy választottban Egy földmíves, egy arnóti baromfi­­kereskedő és egy 10 éves gyermek fagyhalála a szombat éjszakai hófúvásban Miskolc, február 12. Szombaton a nagy szélviharral és hófúvásokkal újból beköszöntő nagy hideg három halálos áldozatot is követelt a miskolci ügyészség te­rületén. Az egyik áldozat Nyitrai József 46 éves vilmányi­­ földmíves, aki szombaton a szomszéd községbe ment. Miután nem tért haza, keresé­sére indultak és másnap meg is ta­lálták Vilmány község határában , holtan. A szerencsétlen gazda a nagy szélviharban és hófúvásban any­­nyira átfázott, hogy eszméletét veszítette és megfagyott. A másik fagyhalált Tiszapalko­­nyáról jelentették. Itt egy tiszapol­­gári tízéves gyermek, Sándor István esett a szörnyű időjárásnak áldoza­tául. A kis Sándor István egy föld­míves társaságában szános fogattal indult el Tiszapalkonyára. A szán után azonban még másik két lovat is kötöttek, hogy azokat is hazavi­gye. Útközben azonban a két ló kö­­tőfékje eloldódott a szánról és elsza­badultak. A gyermek a sötétben a lovak ke­resésére indult, de eltévesztette az utat és nem tért vissza az ország­úton várakozó szánhoz, megfa­gyott. A szerencsétlen kisfiú holttestét ugyancsak másnap találták meg. Tragikus végzetét okozta a jeges fagyhullám Nagy István 46 éves ar­nóti baromfikereskedőnek is. Nagy István szombaton este lovasfogatá­val indult el Vizsoly felől Szikszón át Arnótra. Nagy István Szikszón betért melegedni az egyik korcsmá­ba és italt is fogyasztott Már Szikszó és Zsolca között járt, amikor szem­betalálkozott egy másik fogattal. Ennek gazdája figyelmeztette, hogy az arnóti kanyarodó előtt a lejtő után­ olyan vastagon befújta az utat 3 a hó, hogy ő is csak nehéz küzdelem árán tudott a fogatával kiszabadul­ni a hótengerből. Nagy István azon­ban folytatta útját és kocsijával ő is elérte a veszélyes helyet. Neki hajtott, átjutni azonban nem sike­rült, a kocsi belerekedt a nagy hóba. Erre Nagy János — mint a nyo­mozás során rekonstruálták — kifogta a lovakat és azokat kive­zette a kótönyégből. Így történhe­tett meg aztán, mint ahogy a sze­kerétől 200 méterre találták, hogy a közben teljesen átfagyott em­ber eszméletét veszítette és össze­esett míg a lovai magukban ha­zatértek Arnótra. Nagy István holttestét vasárnap reggel találták meg csonttá fagyva. na felnem* Mózes Imre állami elemi iskolai igazgató tanítói Miskolc, február 12. Nagy gyász érte Miskolc pedagó­giai társadalmát: Mózes Imre nyr. miskolci állami elemi iskolai igaz­gató vasárnap délután 2 órakor hosszas szenvedés után 68 éves ko­rában elhunyt. Eltávozása az élők sorából nemcsak kartársait érintette szomorúan, hanem Miskolc társadal­mának igen széles rétegét, amelynek közkedvelt és tisztelt tag­ja volt az elhunyt ny. iskolaigazgató, aki sze­retetreméltó egyéniségével, kedves és jóízű humorával, de főleg jó szí­vével és mindenkihez nyájas modo­rával valósággal vonzotta maga kö­­­re az embereket. De bizonyára mély­séges fájdalommal veszik tudomásul elhunytat volt tanítványai, a sok­száz növendék, hiszen négy évtize­des tanügyi működése alatt a gene­rációk egész sorát nevelte fel. Szép és állandóan felfelé ívelő tanítói karriert futott meg, de legbüszkébb mindig arra a munkásságára volt, amelyet mint oktató tanító az isko­lában végzett. Temetése ma, kedden lesz a Deszkatemplomból. Mózes Imre 1899-ben került Mis­kolcra a volt községi iskolához. 11­17. szeptember 1-én nevezték ki a Svun József­ utcai központi állami elemi iskola igazgatójává. Azóta nyuga­lomba vonulásáig itt teljesítette ta­nítói és igazgatói feladatkörét a kul­tuszminisztérium és a tanfelügyelő­­ség legnagyobb elismerése mellett. Rendkívüli­ tanára volt az öt tanító­képző intézetnek, amelynek Miskol­con való letelepedése körül elévülhe­tetlen érdemeket, szerzett.. A közoktatásügyi minisztériumban is nagyon jól ismerték és nagyrabe­­csülték a miskolci igazgatót, aki az állami tanítók országos egyesületé­nek főtitkára volt. Széleskörű és igen értékes irodalmi munkáságot fejtett ki. Nemcsak pedagógiai cik­keket, hanem szépirodalmi elbeszélé­seket, riportokat, közérdekű vezér­cikkeket is írt. Több értékes írása jelent meg a Magyar Jövőben is. Sokáig elnöke volt a miskolci Taní­tók Otthona intézménynek, amely kulturális működésen kívül áldásos szociális munkát is fejtett ki. _ Mózes Imrével egy nagyon értékes ember, kiváló pedagógus. Miskolc egyik legtiszteltebb egyénisége köl­tözött el az élők sorából. Halálos szerencsétlenség az orm­ospuszta­ bán­yában Hétfőn hajnalban halálos szeren­­csétlenség­­ történt az ormospusztai bányában. Val­kó József 34 éves se­gédvájár hajnali 3 órakor a bányá­ból jött kifelé a tárnacsille sínei között. A felvonó drótkötél éppen akkor vontatott. A bánya mélyéből egy megrakott csillét, miközben a kötél elszakadt és a szénnel megra­kott csille is nagy sebességgel visz­­szagurult a bányába. Valkónak már nem volt ideje kitérni és a vas­­csille a tárna oldalához préselte. A szerencsétlen embert valósággal összetörte a csille és a helyszínen meghalt. A bányahatóság megindí­totta a vizsgálatot, hogy terhel-e valakit gondatlanság.

Next