Magyar Jövő, 1944. január-április (26. évfolyam, 1-85. szám)
1944-03-12 / 59. szám
to 'Len mind a ketten külön utakon ■keresik a boldogságot. rá nem ,jönnek rá, hogy mi az, ami hiányzik, ami összekötné őket. Az üreslelkű nők nem is jöhetnek rá arra, hogy mit jelent ^ a g., ennek. Nekik nincs idejük foglalkozni velük. Őket lefoglalja a rengeteg tennivaló.A barátnők telefonálgatása, fodrásznő s főleg a pletyka. Ha véletlenül látnak egy szép gyermeket, ha ugyan nagy elfoglaltságukban észreveszik, akkor megsimogaták a kis fejet, de azzal már beis fejezték. Ha azonban csak egy tus egyszerű gyermek megy el mellettük, vigyáznak, hogy a ruhájuk se érjen hozzá. Pedig az a kis ártatlan ,ránézett csillogós Ecxnével és tetszett neki a szép néni. Ő nem tudja még azt, hogy az csak külső szépség volt és belül üres, kietlen minden. Csak egyszer, egyetlen egyszer ereszkedne - el abból a magasságból ezekhez a kis emberpalántákhoz, akkor megtudná, mit jelent' a 2 vermek. , ' Sokan vannak ilyenek, azonban azt hiszem, többen vannak, akik .szívesen feláldoznának mindent, csak, legalább egyszer ha, éhr.inának egy kis parányi test •eyuskája fölé. Szívesen felhagynának hivatalukkal, ^ Coak ennek' a é^szentebb hivatvnal: eleget tehetnének. S hiába ,parti*;) Tuak, a vége mindig az, miért? Érdemes? Nincs az a kinc., v ami fölérne egy piciny kéz siluogátásával. Milyen jó a kis karok ölelésében mindenről megfeledkezni és azon igyekezni, hogy» minél később ismerjék meg ott ez a csúnya világot. Belátjuk azt is, hogy most naivon nehéz a gyermekek e látnia, de mégsem s ok arra, hogy go ilyen könnyelmű kijelentés elhangoztasson egy magyar nő a karól. Mert bizony vannak sokkal nagyobb gondokkal küzdő emberek, mint a hölgy golt és mégsem félnek az Isten adalaiéi. Sokszor szégyenkezve látja s., hogy szívesebben büszkéik élnek egy kutyával és a sok ízeletét rápazarolják egy ok* talani állatra. Hiszen kedvesek ezek a kiskutyák és szívünknöz a nőek, de a gyermeket, aki a mi füjünk,ből és vérünkből rám mégsem pótolhatják. Igaz, azéta nem kr lemondanunk egy új ruháról, de ha gyermek van, akkor re ha-néha egy-egy rutival kevesebb jut. He egy igazi anya szívesen lemond róla, mert m’ vnta jól esik hallani, mikor ccséláli a csöppséget. A gyereken meglátszik az anya gondos keze. nem hiszem, hogy van édesanya, aki nem akarja magáénak "tudni a legszebb gyermeket, mert mindig az a legszebb és legjobb, aki a mienk. • Remélni merjük, hogy alegjobb nő így gondolkozik. Mert hogy akarunk mi, magyar nőn segíteni hazánkon, ha éppen ott rém álljuk meg helyünket, aki a legnagyobb szükség lenne rá, é ’pa félünk legfőbb hivatásunktól, ahogy nemzetünk minél több Egészséges gyermekkel gyarapod-j «hassop. Zflámpi Klára ! Ma n X A 1 .10 V 0 Vasárnap, 1944 március 12. HÖLGYFUTÁR A fürdés A fürdés, a mosakodás a legrégibb időkre vezethető vissza. A legtöbb vallásalapító a tisztálkodást a vallási gyakorlatok közé vette fel, így terjedt el a fürdés szokása az indusoknál, egyiptomiaknál, perzsáknál. A görögök is szent dolognak tekintették a fürdést; a templomba járás a fürdéssel volt egybekötve, a kedves vendéget meleg fürdővel fogadták. A régi rómaiaknál nagy szerepet játszottak a fürdők, amelyek fényűzéssel berendezett, pompás palotákban voltak elhelyezve. A 111. és IV. században az egyház nem nézte jó szemmel a fürdők használatát. Szent Hieronyxmás egyenesen megtiltotta a felnőttek fürdését. De amikor az arabok Spanyolországot megszállták, az arab orvostudomány hatása alatt megint divatba jött a fürdés, különösen Spanyolországban, később Németországban is. Nagy Károly idejében a kórházakban, zárdákban ingyen fürdőket rendeztek be aszegények számára. A keresztes hadjáratok után még általánosabb lett a fürdőzés. Nyilvános fürdőházakban férfiak, nők akár egész nap a kádban ülhettek, odavitették az ebédjüket, vendégeket fogadhattak. A* mindinkább terjedő erkölcsi romlottság folytán rossz hírbe jöttek a fürdőházak, ehhez járult még a járványoktól való félelem, a fürdők használata lassanként teljesen feledésbe ment és a tisztálkodásai többé nem sokat törődtek az emberek. Medici Katalin híres udvara történeté ban egyáltalában nemmosdottak. Hat év alatt az udvartartás kilencvenszer változtatta lakóhelyét, hogy a bűzös, elférgesedett épületeket az udvar elköltözése után ismét ""lakhatóvá tegyék. A spanyol királyok váriban, az Escoriolban 3000 szoba volt, de egyetlenegy fürdőszoba sem. Krisztina svéd királynő híres szép kezéről így nyilatkozott egy gavallér, aki egy ebéden szomszédja volt az asztalnál: ,,Nem tudtam meglátni a kéz szépségét a piszok miatt“. XIV. Lajos versaillesi palotájában csak egy kis fafürdőkád búslakodott, de nem használta senki, ezért szökőkutat csináltak belőle. De, még mosdófelszerelés sem akadt a híres palotában. De minek is? Mikor az uralkodó felkelt nagy ceremónia közben,egy kis kendőt parfümbe mártottak és ezzel letörölte az arcát és' egy udvari nemes úr néhány csepp rózsa vagy narancsvizet öntött az ujjai hegyére. Pfalz! Lisolette őszintén megírja egy levélben: „Sohasem fürdök. Nem tudom megérteni, hogy telhetik ebben valakinek kedve“Waldeck gróf azt írja a naplójában a német asszonyokról a XVI. században, hogy évente csak egyszer, legfeljebb kétszer mossák le a testüket. Az ember csodálkozik, hogy a test tisztáratartását még a legmagasabb körökben is teljesen fölöslegesnek tartották. A kellemetlen szagot, vagy inkább bűzt, ami természetes következménye a tisztálkodás hiányának, erős illatszerekkel ellensúlyozták: mosusz, amo- Délutáni ruha Arcbörének szárazságai: egy csapléra megszünteti az IKARO zsíros krém • Kapható Szenesné iHatszertárában, Széchenyi-n. 30 fj,. ra, bizam, levendula, benzoe. AXVII. század végén egy szépségápolási könyvecske azt ajánlja, hogy naponként egyszer matt dulakorpával kell a kezet és az arcát megtisztítani. A XVII. század második felében azonban már kezdik használni a mosdótálat, ami nem volt nagyobb egy mai leveses tányérnál. Magyarigenben (Alsó-Fehér megye) a Küblöscsalád kegyelettel őriz egy ezüst mosdótálat — ez már akkora, mint egy ma: főzelékes tál —, amelyben Mária Terézia mosdott erdélyi utazása alkalmával Most keresztelő edénynek használják. De a fürdést még mindig felesleges dolognak tartották és aki fürdeni merészkedett, azt már gyanús személynek tekintették. Még Goethét és fejedelmi barátját is nagyon elítélték, amiért szerettek a folyóvízben a szabadban fürdeni. A strandolás még 30 — 40 évvel ezelőtt fölháborító merész dolog volt, a nyaktól bokáig terjedő zárt fürdőruhák dacára. Zsír- és piszokoldó szereket, vagy éppen szappant a régi időkben nem ismertek. A régi kultúrnépek körülményes izzasztással és vizes homokkal tisztálkodtak. A szappant rendszeresen csak háromszáz éve használják. Bár Nagy Károly már SOÖ-ben kiadott egy rendeletet a császári jószágigazgatóknak, hogy gon dulakodjanak néhány szappanfőzőről, nehogy hiány legyen a szappanban. De ez a rendelet nem jelenti azt, hogy a birodalom népe is ismerte volna a szappant. Az eszkimó anya víz és szappan helyett ma is nyelvével mossd, tisztára gyermekét. És az oláh parasztok ősszel ad-dig dörzsölik a testüket sűrű grtóval, amíg egy kemény, meleg réreg takarja be a bőrüket és ezt a tavaszig se víz, se szappan nem érinti. Kicsit különös szokás, de ők jónak találják. A szappan feltalálása előtt a ruhaneműt pusztán mechanikai módon ikzntották, dörzsöléssel sulykolással. Ez az" eljárás sok" országban még most is szokásban van. Természetesen árt * fehérneműnek. - Az ember nagyon lassan és nagyon nehezen jutott el a mai korszerű tisztálkodásig. Ma mánnem szégyen, nem bűn a mosdás* a fürdés, már nem is kötelessége hanem öröm és élvezet. De még I‘■'63-ban élcelődtek a test ápolásán. Láttam egy karrikatúrát, ebből az évből ilyen címmel:! Még a Nap is követi a divatot! Egy karcsú férfi nadrágban* i.gujjban a tükör előtt, a feji egy lángoktól körülvett jókorás nap. A padlón fürdőkád, szappan szűzies és a Nap vigyorog* va, fogkefével*mossa a fogát. *. !