Miskolczi Napló, 1903. július (3. évfolyam, 146-172. szám)
1903-07-05 / 150. szám
Miskolcz, 1903. Julius I. MISKOLCZI NAPLÓ ban a szabadszéken való elárusitást nem akadályozzák meg) 9 darab, szarvasmarha gümőkór miatt 11, egyéb bántalmak miatt 5 darab; 1899-ben sertés 94 drb, marha 16 drb; 1900-ban szarvasmarha 15 drb, sertés 70 drb; 1901-ben sertés 64 drb, szarvasmarha 17 drb; 1902-ben sertés 54 drb, szarvasmarha 10 drb. Ha már most nézzük, hogy hány kilogramm hús megy ily módon veszendőbe meglepő számokat nyerünk, vegyük pl. az 1899-ik évet, ebben az évben hozzávetőleges számítás szerint is 8—9000 kg. olyan húst kellett elvonni a közfogyasztás czéljaitól, mely tökéletesen megfelelt volna, ha a hatóság előzetesen megpárolja. A sertéshús kilóját 1 korona átlagárra számítva 1899 ben 10,000 korona értékű húst adtak a szappanosnak kilónként 5 fillérjével! És ez csak a sertéshúsnál, az ugyanazon évben elkobzott 16 drb vágómarha pedig szintén elég tekintélyes summát képvisel. Kiviláglik ezekből a számokból, hogy igenis nemcsak szükséges, hanem érdemes is Miskolczon szabadszéket létesíteni. Az alábbiakban azon módozatokról óhajtunk szólani, melyek mellett legczélszerűbben véljük a létesíthetést. Diósgyőrben és Miskolcz munkáslakta negyedében egy helyiség volna nyitandó, ahol az állatorvos által oda utalt hús declaratió mellett és egész olcsó, pl. fele árban kimérendő. Declaratióra azért van szükség, hogy a közönség mindig tudja mit vásárolt. A hiselárusítás hatósági ellenőrzés mellett végzendő, amikor is rendeleti úton határozható meg, hogy mennyi az a legnagyobb mennyiség melyet valaki egyszerre vásárolhat. Szükség van erre azért, mert számos eset igazolja, hogy vendéglő, korcsmatulajdonosok ilyen helyről igyekeznek olcsóbb árban húst szerezni. Ami a húsnak párolását illeti, annak közvetlenül a vágóhídon kell végbemennie. E czélból egy húspároló készülékre volna szükség. A közvágóhídon már van egy helyiség, hol a sertések forrázása történik. Itt igen csekély költséggel volna felállítható és üzembehozható a pároló, amelyre szolgáló készülékek közül a Rohrbeck-félét igen alkalmasnak véljük. Ez a készülék aránylag olcsó is 600—1200 márka közt váltakozik az ára. Hozzávetőleges számítás szerint az egész költség nem rúgna többre, 1000— 1200 koronánál, ez az összeg pedig elég kicsiny ahhoz, hogy elenyészszen ama előnyök mellett, melyet a szabad szék a szegényebb sorsú népnek és az iparosoknak nyújt. Ezek mellett természetes, alkalmazottakra is van szükség, kik a hús elárusításával és a párolással foglalkoznak, de ezen alkalmazottak fizetése megtérül az elárusított hús árából, mert a tulajdonos csak azt kapja vissza az elkobzott állat értékéből, ami a kezelés költségeinek levonása után felmarad. Azonban magánválalkozónak is ki volna adható, természetesen szorgos ellenőrzés mellett és nagyon valószínű, hogy akad ember, nem egy, aki szívesen eszközli a szükséges tőkebefektetést és árusítja megszabott fix árban a húst bizonyos százalék fejében. Nagy örömünkre szolgálna, ha sikerült volna czikkünkkel felkelteni az illetékes körök érdeklődését e kérdés iránt, mely praktikus voltánál fogva arra sokszorosan rászolgált. Miskolcz város azonkívül hogy egy életrevaló intézménynyel lenne gazdagabb, ahhoz a dicsérethez jutna, hogy Szabadságon. Dr. Küstner Károly, az Erzsébet-kórház igazgató főorvosa 4 heti szabadságra Olaszországba utazott. Ez idő alatt az igazgatói teendőket Dr. Singer Henrik tb. igazgató főorvos végzi. Szerkesztőségünkből. Lapunk szerkesztője, Huberth János, három heti fürdőtartózkodásra Paicsra utazott. Hadbírók kerestetnek. A félhivatalos Bud. Tud. jelenti. Amint értesülünk, a katonai bűnvádi perrendtartás reformjának munkálatát már befejezték és valószínű, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatok még ez év őszén parlamenti tárgyalás alá kerülnek. E reform a hadbírák létszámának tekintélyes szaporítását fogja maga után vonni és a hadsereg-igazgatás, amint a hadsereg rendeleti lapjának ez évi ápr. 25-ei melléklapjában közölt pályázati felhívásban olvasható, a hadbírói tisztikar megfelelő pótlására nagyobb számú, évi 1600 korona járulékkal javadalmazott állást tervez a jövő évre. A hadbírói gyakorlatra oly tartalékos tiszteket, katonai hivatalnokokat, hadapródokat és hadapródjelölteket bocsátanak, akik jogi tanulmányaikat befejezték és a jogi államvizsgálat letételét bizonyítványnyal igazolni tudják. A kérvény alakjára és felszerelésére nézve a részletes adatok a hadbiróság tervi határozmányaiban találhatók. Pályázók, akik a magyar, horvát, vagy román nyelvet birják, figyelemben részesülnek. A közművelődési egyletből. A borsod-miskolczi közművelődési egyesület választmánya, ma d. u. 4 órakor dr. Tarnay Gyula elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a közgyűlés tárgyainak előkészítésével foglalkoztak. Szabók országos gyűlése. A szabómunkások országos gyűlést tartottak Budapesten. A vidéki városok közül a gyűlésen képviseltették magukat: Pécs, Makó, Temesvár, Győr, Újvidék, Nagyvárad, Debreczen, Komárom, Sopron, Szombathely, Szeged, Miskolcz, Székesfejérvár, Pozsony, Kaposvár, Arad, Kassa, Kecskemét, Fiume, Nagykanizsa és Kolozsvár, összesen több mint négyezer munkás megbízásából. Elhatározták a gyűlésen, hogy országos szervezetet alakítanak, amelynek Budapesten lesz a középpontja. A szervezetnek munkátalanokat és vándorokat segítő alapja lesz, amelyből naponta egy koronát kapnak a rászorult szaktársak. Kimondotta a gyűlés, hogy kéthetenkint megjelenő szaklapot indítanak. Végül hét tagú országos szervező bizottságot választottak. Az éj lovagjai. A nyári időszak beállta az éjjeli élet nagyobb lendületét nagyban segíti elő. Egyremásra érkeznek a panaszok a polgárság köréből. Az éjjeli „kóborló ritterek“ üzelmeik területéül állandóan úgy látszik a Kossuth-utczát választották ki. Vájjon micsoda éjjeli felügyeletet teljesít a tisztelt rendőri kar, ha mindez a város legélénkebb forgalmú részén megtörténhetik ? Ideje, hogy már egyszer a gyerekes, ostoba tréfáknak vége szakadjon ! Tessék a dolognak alaposan utána járni, figyelmesen, éberen őrködni, nehogy ez továbbra is előfordulhasson. Öngyikosság a városháza udvarán. Két notórius betörőt fogott el tegnap a miskolczi rendőrség Fényes Lajos és Krojecz Pál lakatossegédek személyében, akiknek nevéhez egész sora fűződik az utóbbi időkben elkövetett csalások, lopások és betöréseknek. A két jómadarat Horvát alkapitány elé vezették, ahonnan kihallgatás után a rendőrség börtönébe akarták őket kisérni. Alig értek ki azonban a bűnügyi osztály ajtaján, Krojecz Pál kabátja zsebéből revolvert rántott elő s azt hirtelen mellének szegezve elsütötte, mire eszméletlenül összeesett. A mentők az Erzsébetkórházba szállították. Sebe nem életveszélyes s rövid idő múlva alkalmasint kóterrel cseréli fel a kórtermet az öngyilkosjelölt betörő. Véres szerelem. Részleteiben szinte páratlanul kegyetlen szerelmi tragédia játszódott le — mint nekünk írják — szombaton Mezőberényben. Dombi Lajos odavaló legény szerelmi viszonyt folytatott Elek Jánosné nevű asszonynyal. Fél évvel ezelőtt a fiatal asszony megundorodott a bűnös szerelemtől s ettől kezdve kerülte Dombit. A legény mindamellett megragadott minden alkalmat, hogy Eleknével találkozhassék, de hiába volt minden kísérlet, az asszony kitért előle. Dombi erre öngyilkosságra szánta el magát, de elhatározta, hogy megöli a hűtlen asszonyt is. A múlt szombaton megtudta, hogy Elekné gyermekágyban fekszik és egyedül van otthon. Dombi elment délután az asszonyhoz. Egy ideig beszélgettek, majd mikor Elekné felszólította, hogy távozzon a házból, a legény revolvert rántott elő s azzal az ágyban fekvő asszonyra lőtt. A golyó a nyakát horzsolta az aszszonynak, aki rémületében kiugrott az ágyból és átmenekült a szomszédokhoz. Közben még kétszer rásütötte Dombi a fegyvert az asszonyra. A szenvedélytől elvakult ember agyonlőtte Elekné újszülött gyermekét, s ezzel elrohant. Az esetről értesítették a csendőrséget, amely fölkereste a gyilkos legényt, de az a gyilkosság elkövetése után szüleinek házában a padláson felakasztotta magát. Mikor megtalálták, már halott volt. Elekné a halállal vívódik, Csongori Mariska drámájához. Vécsey Ervin huszárhadnagy, aki öt hét előtt a megboldogult Csongori Mariska szerecsen utczai lakásán főbelőtte magát, már túl van minden veszedelmen. Kötését is eltávolították s felkelt ágyából. Naponkint sétákat tesz a XVI-os kórház kertjében, ahonnan teljesen felgyógyulva a még e héten távozik. Hangverseny. A helybeli 65-ik gyalogezred zenekara ma este a Horváth-szálloda kerthelyiségében válogatott műsorral hangversenyt tart. Egy automobil-szerencsétlenség. Hatvanból írják: Péter és Pál napján d. u. 5 és 6 óra között vitte a postakocsi a leveleket (először) a vasúti állomásra. Azonban ez alkalommal valamivel a Zagyva hidján túl a czukorgyár előtt egy automobil közeledett felé, melytől a postalovak megijedtek és hirtelen viszszafordultak, de a kocsis megfékezte őket. Az automobilban ülők is észrevették a veszedelmet s azonnal megálltak és lassan csak akkor indultak el ismét, midőn a lovak nyugodtan álltak. A zajra azonban a lovak visszanéztek és megriadva, ismét az árok felé ragadták a kocsit. Ez oly hirtelen történt, hogy a kocsis kezéből a gyeplő kiesett, a kocsi első kereke az árok lejtőjére gurult, a kocsis lebukott és a nehéz postakocsi rádőlvén, a lábát összezúzta. A szerencsétlen kocsis számára az automobilozó úr a postafőnöknél 100 koronát tett le oly kikötéssel, hogy hetenkint részletekben adja át a családnak, nehogy szükséget szenvedjenek s megígérte egyúttal azt is, hogy ha a beteg munkaképtelenné válnék, saját birtokán nyer valami alkalmazást, amely után családjával megélhet. Az automobilozó úr gróf Andrássy Géza volt. A magyar. Toprongyos, szánalmas kis emberke került a k*-i rendőrség folyosójára. Valami útlevél-ügyben járt a főkapitány előtt és könyörgött, hogy szállítsák haza valahogyan a fatornyos hazájába. — Hogy hívják? —kérdezte szigorú osztogatója az igazságnak. — Adolf Weber, krem szép! . . . — Honnan jött? — Horvátországból, instálok . . . — Hát miért nem maradt ott, ha olyan szegény ember, hogy még vasúti jegyre sem telik ? A szürke ember úgy behúzta a fejét erre a szóra, hogy majd legurult a válláról. — Könyörgök, krém szépn, kutya horvatok nem engetek ekszisztálni, mer matyar vágyom, teczczik tudni. A vadházasok. H. Kovács István régóta él vadházasságban Zubreczky Viktor korcsmárosnővel. Nem igen bizott az asszony hűségében, folyton gyanakodott, hogy másokkal kaczérkodik. Péntek reggel azzal ment el az asszonytól, hogy munkába megy. Valójában felment a padlásra és ott lesbe állott. Midőn azt látta, hogy az asszony az udvari folyosón incselkedik Balogh vasúti kalauzzal, revolverrel közzéjük lőtt, de nem talált. Az esetet följelentették és az ügyészség megindította H. Kovács István ellen szándékos emberölés kísérlete miatt a bünfenyitő eljárást. Öngyilkos tiszti szolga. Kassáról Írják: Korhut József 34. gyalogezredbeli közlegény, Perkovics Jakab kapitány tiszti szolgája tegnap délben szolgálati fegyverével torkon lőtte magát. Beszállították a katonai kórházba, ahol a halállal vivődik. Életben maradását kizártnak tartják első volt azok közt, akik a modern dolgok iránti érzéküknek fényes tanujelét adták. Dróth Mihály. NAPI HÍRÉÜL A hámori tónál. Haragos pírba fül az este, És mint egy bűnös asszony teste Megvonaglik a nagy fák orma Valami titkos fájdalomba. Csend van. Az égnek nincsen kékje. Olyan, minthogyha lázban égne, — S lassan borul az est homálya A csendes, bánatos magányra. Lassan reámborul az este, én szertenézek révedezve . . . Keresem, hová tűnt az álom? De mindhiába! Nem találom . . . Mese veti csak, hogy réges-régen Egy tündérleány járt erre éppen. Mikor az ábrándos királyfi Elindult ideáit találni . . . Csak álom volt, hogy most négy éve Itt jártam boldog lázban égve, És elmeséltem fűnek-fának, Hogy a világon nincsen bánat . . . ... És lassan, vánszorogva lépek . . . Előttem fakult, ósdi képek, Tündérmesék foszló világa Belevész az estéli árnyba . . . Kaszab Géza. 3