Miskolczi Napló, 1918. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1918-10-09 / 229. szám

f m­fi cent 1 tVPU*0» 'Híbz&S töltve fOQOVfettif 2 MT8F0LCm NAPLÓ Szerda, október 9. Dr. Tüdős István püspök* meghalt. ' (Saját tudóeitónktól.) A tiszán­­inneni református egyházkerületnek és Miskolcz város közéletének nagy gyásza van. Meghalt dr. Tüdős István püspök, főrendiházi tag, az egyházkerület püspöke. A testi erő­ben látszólag hatalmas, ép embert rövid néhány nap alatt vitte el a rettenetes spanyol influenza, mely­ből tüdőgyulladás lett, ami a ki­váló férfiú életét kétszer huszon­négy óra alatt kioltotta. A tragé­diát, mely roppant erővel sújtja az elhunyt családján kívül egyhá­zát és a várost is, még komo­lyabbá, megrendítőbbé teszi, hogy a püspök néhány nap előtt, pén­teken temette el leányát, a 19 éves szép Ilonkát, akit szintén a spa­nyol betegség ragadott el az élet­től. A temetés után beteg lett a püspök és a megtört apa lelki gyötrelmeit testi fájdalmak is ne­hezítették. A betegség a lelkileg összetört embert ágyba döntötte, a lázas állapot mindig rosszabb lett és vasárnap reggelre kezelő orvosa, dr. Szabó Ármin tiszti főorvos, tüdő­gyulladást konstatált. A tüdőgyul­ladás mindjárt kezdetben rosszin­­dulatúlag lépett fel és mert egyéb szervi baj is gyöngítette a szerve­zet ellentálló erejét, tartani lehetett a katasztrófától. A betegség mind súlyosabb lett és alig két nap alatt végzett az élettel. Dr. Tüdős István püspök ma délelőtt 10 óra 45 perc­kor kiszenvedett. Tüdős István 1866 december 22-én született Mihályiban (Zem­­plén megye). 1877-től Sárospatakon tanult, hol a gimnáziumot 1886., theológiai tanfolyamot 1890-ben végezte el. Az 1890—91. évben a jénai egyetemen theológiát, az 1891—92-ben pedig Kolozsváron bölcsészetet hallgatott. 1891-ben theol. ír.. tanári, 1892 ben bölcsészet­­doktori képesitvényt szerzett. 1892 nyarától Miskolczon káplánkodott 1895 őszéig, amikor theol. tanár lett Sárospatakon. Cikkei a Dunán­túli Prot. Lapban, Erdélyi Prot. Közlönyben, Prot. Egyh. és Isk. Lapban és a Sárospataki Lapok­ban jelentek meg, mely utóbbinak 1897-ben szerkesztője lett. Szer­kesztette még a Sárospataki Ifj. Közlönyt. 1905 tavaszán miskolczi lelkész lett. 1910 tavaszán alsóborsodi egy­házmegyei esperes. 1914 március óta a tiszáninneni ref. egyházkerü­let püspöke. Tüdős István munkái: Zwingli, mint dogmatikus. — Mirandulai Picus János élete és bölcsészete. — Dévai Biró Mátyás. — A dogmák jelentősége napjainkban. — Dol­gozatok a gyakorlati lelkészet kö­réből. , Dr. Tüdős István nevét tisztelet és nagyrabecsülés foglalta körül az egész országban. Amikor még nem volt püspök, már akkor is ismertté tették nevét egyházi munkássága, melynek vezérlő gondolata minden­kor a liberalizmus és a türelmes­­ség volt. Izzó haza- és fajszeretete mellett az emberi erényeket, az em­­bertársi szeretetet példaadóan gya­korolta. Nagy tudása és nagy szive volt, tudásával hazájának, egyházá­nak és városának tett igen sok jó szolgálatot, szive pedig nyitva volt mindenkor a megértés, az ember­­szeretet számára. Halála nagy vesz­tesége egyházán kívül városának, melynek törvényhatósági bizottsá­gában, szakbizottságaiban mindig a legnagyobb készséggel és nemes önzetlenséggel dolgozott a város és polgártársai javára. A város gyágz. Dr. Szentpáli István polgármes­ter, akit mélyen megrendített a ha­lálhír, külsőleg is kifejezést óhajt adni a város gyászának. Ennek megnyilvánulásakép kifejezi a csa­ládnál a város részvétét, külön gyászjelentést ad ki, koszorút he­lyez a ravatalra és a törvényható­sági bizottság tagjait felkéri, hogy testületileg vegyenek részt a te­metésen. A család nagy gyászában résztvevő szívvel osztozik a város közönsége éppúgy, mint az egyházmegye minden tagja. Özvegyén, szül. Tóth Ilonán kívül három gyermeke: László,István és Sárika siratják. A holttestet a Pa­­lóczy utcai gyászházban ravataloz­zák fel. A temetés ideje még nincs megállapítva. Hindenburg kezdemé­nyezte a békeakciót. Budapest, okt. 8. (Berlin.) Jól informált helyről je­lentik, hogy a legutóbbi békeaján­lat nem csupán Hindenburg bele­egyezésével történt, de bizonyos tekintetben ő kezdeményezte az akciót. Az ajánlatot helyeselte Lu­­dendorff is, akiről valótlan az a hír, hogy idegsokkot kapott. Lloyd George elfogadja Wilson b&keponfjait. Budapest, okt. 8. (Genf.) Lloyd George a munká­sok képviselőinek fogadásán kije­lentette, hogy ő a Wilson-féle 14 pont alapján áll Spanyol­náthában elhunyt államrendőrségi tanácsos. Budapest, okt. 8. Kerny Géza budapesti államrend­őrségi tanácsos ma spanyol náthá­ban elhunyt. Színház. Kedá­: Kóristmácy. Szerdán : Kóristalány. Csütörtök: Kórist­al­ány. Péntek: Csitri. Szombat délután: Sztambiul rózsája, este: Hotel Imperiál. — Kőrstalány. (Faragó Jenő és Komjáthy Károly operetteje. Bemu­tatta a Miskolczi Nemzeti Színház október 6 án.) Egy operette, a sok közül. Szerény igényű, megszokott romantikus fordulatokban bővel­kedő szöveg, ehhez alkalmazkodó s a szöveg ürességét sok helyen leplezni akaró zene. A szövegíró­nak abszolút nincs semmi mon­danivalója, a muzsikusnak pedig ha vannak is ötletei, azok a rem­i­­niszcenciákkal való küzködés fá­radtságos mankójába fulladnak bele. Ez a Kóristalány is semmi más. Minden érdem a szereplőké. Az ő feladatuk, hogy mentsék a darabot s teszik is; fáradhatatlanul szerel­­m­eteskednek, táncolnak, énekelnek, szentimentáliskodnak és mókáznak három felvonáson keresztül, így Koronkay Rózsi üde, friss talentu­mának köszönhető, hogy Hajnal Klári bíbalakja színt kap, megele­venedik. Partnerének (Virág) azon­ban meg kellene éreznie, hogy a félszegség benyomását nem lehet egyszerű szemüveggel és a kemény kalapnak különböző helyzetekben való simogatásával fölkelteni. La­­tabár sikerrel képviseli a groteszk komikumot. Herczeg derült, kedves bonhomiával alakít egy öreg szín­­házdirektort. Kár, hogy Somogyi Emmi az énekrészekben erőtlen, mert táncai frissek, perdülök. — Rátkai Sándor rendező kezének és a karmester szorgalmának sokat kö­szönhet a darab. (ják.) — Október hatodika a szín­házban. Mielőtt vasárnap este a színházban az előadást elkezdték volna, Faragó Sándor egy alkalmi költeményt adott elő. Utána a tár­sulat a zenekar kíséretével a Him­nuszt énekelte, amit a közönség állva hallgatott végig. A rafah­áspá­­r»«fa báréi: — Méts kámasaor, kedden, szerdán és csütörtökön kerül színre Faragó—Komjáthy! nagy­sikerű operettese, a Róm­atalány, győr-vasgyári mérkőzést, botrányok zavarták és csak a bíró erényessé­gén múlt, hogy komolyabb vere­kedéssé nem fejlődött. Sietünk meg­jegyezni, hogy a mérkőzés rende­zősége majdnem kifogástalan mun­kát végzett és nem vehette elejét a felmerült botránynak. A baj okát egyes játékosok sportérzéket és fe­gyelmet nélkülöző magaviseletében látjuk, amelyek csak arra valók, hogy a sport ügyének ártsanak. A botrány mindjárt ott kezdődött, hogy a mérkőzést vezető bíró eré­lyes és mindvégig energikus volt. Ez meglepő és szokatlan volt a vasgyári csapatot kisérő közönség nagy részének, mely minden alkal­mat felhasznált arra, hogy egy-egy igazságos ítélet után a bírónak minden kritikán felüli bíráskodását megzavarja. Elejét vette minden durválkodásnak s miután a DVTK­ volt az erőszakosabban játszó fél, természetesen az ő terhére több büntető rúgást ítélt. Ebbe nem akart sehogy sem­ belenyugodni a vas­gyári közönség, a feszült helyzet azonban a bírót hidegen hagyta. Sajnos azonban az egyik vasgyári játékos úgy ellenfeleivel, mint a bíróval szemben olyan viselkedésre vetemedett, hogy azt a bíró sem tűrhette és a játékost kiállította, az ügy további elintézését pedig a M. S. Sz.-nek bejelentette. A MMTE­ vezetősége annyit mindenesetre megtehet, hogy a pályát korláttal vétesse körül, hogy a közönség ne rohanhasson minden alkalommal a pályára. A Kezdés után változatos játék folyik. Vasgyár kap gyorsab­ban lábra és több lefutást intéz Miskolcz jól védett kapuja ellen. Az egész félidőben mindkét fél já­tékosain bizonyos izgatottság ész­lelhető s ennek folytán sok helyzet marad kihasználatlanul. A félidő eldöntetlen. A második félidőben már élénkebb játékot látunk. Mis­kolcz erősebben feküdt a mérkő­zésbe és olyan lelkes játékot pro­dukált, melynek eredménye nem maradhatott el. Kornért korner kö­vet, míg végre a 11-ik percben korner rúgásból Kalas ideálisan szép és védhetetlen gólt fejjel. Ez­után a DVTK­-t, mintha a kiegyen­lítés inspirálná, minden tudásukat latba vetik és nem­ riadnak vissza az erőszaktól sem, ezt azonban a bíró sípja mindannyiszor meg­akasztja vagy pedig a Demeter— Stefán hátvédpár pompás leszerelé­sén akad meg támadásuk. Kima­gasló játékot produkált Cséri, ő volt a mezőny legjobb embere. Fischer most is, mint gyakran, le­­sántul és ez akadályozta teljes tu­dásának kifejtésében. Nagyon szép játékot mutatott Puskás és Urbán, valamint a mindvégig nyugodt Hernádi center is. A vasgyári csa­patban különösen a két hátvéd nyújtott elsőrangú játékot, csatá­raik szép passzjátékukkal tűntek ki. Taffel M. rendkívüli körültekintéssel vezette a nehéz mérkőzést. Előbb a DAC. mérkőzött a Ny. TVE.-el és azt Elek bíróskodása mellett a szimpatikus DAC, csapata 3:1 (1:0) arányban nyerte meg. SPORT. * — Miskolczi MMTE—Diósgyőri VKT. 1:0 (0: 0). Meglehetős szép időben, több mint kétezer főnyi közönség érdeklődése közben tar­totta vasárnap délután a népkerti sportpályán döntő bajnoki mérkő­zését a két csapat. A mérkőzés csapatunk jól megérdemelt győzel­mével végződött. Amitől féltünk, az bekövetkezett. Ezt a mérkőzést is, mint minden Miskolcr—diós­

Next