Miskolczi Napló, 1918. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1918-10-20 / 239. szám

2­ 73 a spanyol betegség tegnapi áldozatainak szám­a Budapest, október 19. Tegnap 1050 újabb spanyol jár­vány megbetegedést jelentettek be és 73 újabb halottja van e beteg­ségnek. Londonban nem hisznek a kap­itulációban. Budapest, október 19. (Rotterdam­) Londoni lapok szerint előkelő politikai körökben az a vélemény uralkodik, hogy Németország válaszában alkalma­sint újabb engedményeket fog tenni. Nem valószínű a központi hatal­mak teljes kapitulációja, hanem ehelyett kísérletet tesznek arra, hogy Wilson feltételeit megváltoz­tassák. A képviselőhöz klisé. Budapest, október 19. Lassan gyülekeznnek a képviselők az ülésre. A figyelem Károlyinak az önállóságra vonatkozó indítvá­nya felé fordul. Simoncsics Elemér elnök fél mi­kor nyitja meg az ülést. Novák János napirend előtt szólal fel. Panaszolja, hogy Tisza tegnap azt kiáltotta feléje: Fogja be a száját. Tisza beismeri, hogy ezt a kife­jezést használta, sajnálja azt, mert nem szokott hasonló modorban beszélni és bocsánatot kért. Elnök felteszi a kérdést, hogy áttérjenek e Károlyi indítványának tárgyalására vagy folytassák a vitát Wekerle bejelentéseiről. Károlyi igazságosnak és helyes­nek tartja, ha előbb a Wekerle be­jelentése feletti vitát folytatják. Szabó István (kisgazda) szóvá teszi a csehek durva eljárását a kisgazdákkal szemben. Követeli,­­hogy a parlament betekintést nyer­­en a hadsereg ügyeibe. Hogy akarja Wekerle az önállóságot ? Budapest, okt. 19. Wekerle — állítólag — az önálló magyar hadsereget mindjárt a há­ború után akarja felállítani, az Ausztriától való teljes­­ különválást azonban 1920 január­­­re tervezi. A német kormány agitációj­a a fronton. Budapest, okt. 19. (Berlin) Német kormánykörök­ben mozgalom indult meg, hogy z új kormány tagjai kimenjenek a a nyugati frontra és felvilágosítsák a katonákat őszintén Németország kül- és belpolitikai helyzetéről. MISKOLCIÉT NA­PT­A Vasárnap, október 20 Az olaszok szerint Wilson a németnél is szigorúbb feltételeket szab a monarchiának. (Chiasso.) Olasz lapok véleménye szerint a Wilson elnök által a mom­archiához intézendő válaszának ké­sése azt jelenti, hogy az elnök Ausztria-Magyarországot fel akarja oszlatni. A lapok azt hiszik, hogy Olaszország területi igényei Ausztria és Magyarország területéből fognak kielégülést találni. Wilson a cseh­Budapest, október 19. tót államot is meg fogja valósítani és az összes népeket felszabadítja. Chiasso, október 19. A félhivatalos Stefáni ügynökség véleménye szerint Wilsonnak a monarchia számára adott feltételei még szigorúbbak lesznek, mint a Németországnak adottak. Wilson nem teszi függővé a feltételeket a katonai vezetőktől. (Berlin) A Vossiche Zeitung je­lenti Genfbel : Téves az a hír, hogy Wilson legutóbbi jegyzékében fog­lalt feltevéseket a katonai vezetők hatása alatt szabta meg. Wilson Budapest, okt. 19. nem ismeri el a katonai vezetők hatalmát és csupán a polgári ha­talmat és erőt ismeri el olyan té­nyezőnek, amely dönt a felté­telekről. Az entente külön békeajánlatot tett Bajorországnak (?) Münchenben az a hír van el­terjedve, hogy az entente külön békére hívta fel Bajorországot. A Budapest, okt. 19. hirt a bajor külügyminiszter meg­cáfolja. * ,­ isi Éri ifimig liggÉvt ti liftÉi Ittt Az amerikai magyarok ünnepük Wilson!. Budapest, okt. 19. A Virradat tudósítója jelenti Ber­linből , Washingtonból éppen most érkezett távirat jelenti . Wilson hivatalos nyilatkozatot adott ki, amelyben elismeri, hogy a magyar nemzet függetlenségét és önrendelkezési jogát elismeri. Az Észak-Amerikai Egyesült Államok­ban élő magyarok között olyan hí­rek terjedtek el, melyek szerint Wilson elnök a magyar nép ro­vá­sára akarja érvényesíteni a szlávok­­nak tett ígéreteit. Ez helytelen fel­fogás, mert Wilson az összes né­pekkel szemben az igazságra törek­szik és kijelenti, hogy a magyar néppel szemben is ugyanazok a szempontok vezetik, mint a többi néppel szemben, a magyar nép­nek önállóan kell berendeznie de­mokratikus irányú jövőjét. A béke­­szerződés biztosítani fogja a ma­­gyar nemzet függetlenségét, önren­delkezési jogát és a történelmileg is felismerhető határainak sérthe­tetlenségét. Bern, okt. 19. New Yorkból jelentik : Az ameri­kai magyar lapok különkiadásban közlik az amerikai magyarsággal Wilson szenzációs kijelentését. A magyar egyesületek ismét folytat­ják a háború kezdete óta megsza­kított működésüket és az amerikai magyarság vezető férfiai Cleveland­­ban már össze is hívták a gyűlést, hogy megállapítsák a legközelebb megtartandó kongresszus időpont­ját. A magyar egyesületekre kitűz­ték a nemzeti zászlót és az utcá­kon a magyarok piros-fehér-zöld kokárdákkal járnak, melynek köze­pét Wilson elnök arcképe díszíti. Bern, okt. 19. A Newyork Herald tudósítója közli, hogy az amerikai magyarok nagy küldöttséggel keresték fel az elnököt és kérték, intézkedjék, hogy a Magyarország sorsába való be­avatkozásnál legyen tekintettel a magyarság történelmi múltjára. Wil­son kijelentette, hogy nagy elfog­laltsága miatt csak rövidebben vá­laszolhat, kijelenti, hogy amennyi­ben rajta és szövetségesein múlik, Magyarországgal semmi igazságta­lanság sem történjék s a magyar kérdés eldöntésénél magának, a magyar népnek adják a legnagyobb szerepet. Meg van róla győződve, hogy a magyar emigránsok majd egy szebb hazába mehetnek vissza, ahol érté­kesíthetik amerikai tapasztalataikat. Az amerikai magyarok még arra kérték az elnököt, hogy a magyar kérdés elintézésénél ők is képvi­selve legyenek. 3­ is történetek. (A borbély és a spanyol nátha.) A lapok tele vannak mostanában a spanyol járvány terjedéséről szóló tudósításokkal, érthető tehát, hogy akik eddig még szerencsésen elke­rülték az új betegséget, aggódva vigyáznak önmagukra és család­jukra. Egyik helybeli bankigazgató és családja is eddig még csak hír­ből ismeri a veszedelmes influen­zát s szigorúan ügyelnek arra, hogy ne érintkezzenek olyan em­berekkel, akiknek hozzátartozói kö­zül valaki spanyol beteg. Ma délután is, amikor elment hozzájuk a borbély, az igazgatónő — még mielőtt beeresztette­­ volna — megkérdezte tőle, hogy nincs-e a famíliájában spanyol beteg? A borbély szomorú arccal vála­szolta, hogy bizony a kis leány­kája abban fekszik. Ezért a direk­­torné nem engedte be a lakásba a mestert és a direktor nem borot­válkozhatott meg otthon, hanem el kellett mennie egy borbélyüzletbe. Szépítkezés után, amikor már a kabátját segítette fel a borbély, ép­pen a spanyolnátháról lévén szó, megkérdi az igazgató. — Hát maga még nem lett spa­nyol ? Nagyott nézett az igazgató, ami­kor a mester ezt válaszolta: — Eddig még nem, de nem tu­dom, nem leszek-e eztán ?! Két napja spanyol­náthás a feleségem... * (Zeneimádók.) Egy könyvkeres­kedésben összetalálkozik két ismert uriasszony. Mind a ketten két két jegyet váltanak ugyanarra a hang­versenyre. Az egyik hölgynek az ura közismert zenei analfabéta s érthető csodálkozással kérdi a má­sik uriasszony: — Hogyan, drágám, te az urad számára is veszel jegyet? Hiszen tudtommal a kedves férjed nem szereti a zenét. — Ugyan ! — feleli — mi jut eszedbe? Nagyon szereti a zenét. Nem is képzeled, hogy mennyire megharagudott rám az uram, ami­ért a múltkor egy hangversenyen nem keltettem fel a Liszt-rapszó­diánál !... Asztalosokat, famegmunkáló gépmunkásokat felveszünk.­­ Ajánlatok „Állandó állás 1918“ jelige alatt a kiadóhivatalba küldendők. J Cozme HI­I és i­ti­ú termemet Hölgyfodrászattal kibővítve, a Meidlich Tujvarba helyeztem át. Rosetsfeld Henriin.

Next