Miskolczi Napló, 1921. április (21. évfolyam, 73-97. szám)

1921-04-08 / 78. szám

XXI. évfolyam, 78. (5763.) szám Ara 2 korona Péntek, 1921. április 8 Előfizetési árak úgy hely kapható minden hírlapárusítónál 1 ben, mint vidékre: Egész évre 440 korona Félévre . . 220 korona Negyedévre 110 korona NAPILAP Felelős szerkesztő : FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatal: Miskolcz, Hunyadi­ utca 2. szám. Telefon: 1M Szerkesztőség: Miskolcz, Erzsébet­ tér 1. szám. Telefon: 315 A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez, elő­­fizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők A felsősziléziai kérdés. (Paris.) A Wolff ügynökség je­lenti : A szenátusban a külügyi szövetségről ma folytatott vitában Francois Albert szenátor Felső­sziléziáról beszélt. A népszava­zás eredménye nagyon is kézzelfog­­ható és következményeit hamarosan le kell vonni. Félő, hogy a néme­tek május 1­ét, Felsőszilézia kér­dését a jóvátétel kérdésével kap­csolják össze és olyan engedmé­nyeket kérnek majd melyek megadásába egyesek hajlandók lennének belemenni A sirfok Briand miniszterelnököt felszólítja, hogy ne lépjen az engedmények veszélyes útjára, mert a cse» sziléziai kérdés megoldásától Len­gyelország biztonsága és Európa békéje függ. (Bécs ) A Neue Freie Presse, jelend Roméból . A Pola környékén kitört horvát forradalom a ma ér­kezett jelentések szerint nagy mé­rcéket öltött, azonban a lázadás már levertnek mondható. A láza­­­k elhagyták falvaikét, melyeket ezután a f­ascstak felgyujtottak és e föld színével egyenlővé tettek. Minden házban ott függött Ferencz József képe. Az angol sztrájkmozgalmak. (London ) A Reuter ügynökség j­elenti : A bánya­ulajdonosok a kormánynak úgy válaszoltak hogy hajlandó­ tárgyalásokat kezdeni a bányászok képviselőivel. (London­) Reut­r jelentés : A bá­nyászok végrehajtó bizottsága ma délután tartott üléseben elhatározta hogy elfogadják a kormánynak azt a javaslatát, hogy a bányatulaj­donosokkal­­ és a kormány kép­­viselőivel tárgyalásokat kezdjenek. Valószínű, hogy a határozat követ­keztében a vasutasok és szállító munkások szövetségei is felhagy­nak minden további tervezett ak­ciójukkal. Románia és az osztrák­magyar bank likvidálása. (Bukares ) A román pénzügy­­miniszter a jegybank likvidációjá­­val k­pcsolatban megállapította Románia igény­ét. Eszerint az új Románia területén felülbélyegzett és beváltott osztrák-magyar bank­jegyek összegének arányában R­mánia igényt tart a jegybank vagyonára és a likvidálás során ezen igényének tejesítését követeli. Titules­u pénzügymin­szter a leg­közelebbi napokban Bécsbe u­azik. Teljes üzemmel dolgozik a Weisz Manfred­ gyár. (Budapest.) A cseppeli Weisz Manfred gyár újból teljes üzemé­vel dolgozik és összes munkásait foglalkoztatja. Teleki felajánlja a kormányzónak a kormány lemondását. IV Károly megérkezett Zürichbe. — Nagyatádi Szabó a kisgazdák és az Ébredők együttmű­ködéséről. — Teleki Pál gróf miniszterelnök a kormány helyzetéről és IV Károly leveléről. Elnapolták a nemzetgyűlést (Budapest.) MTI. A nemzetgyűlés m­ai ülését 11 óra 40 perckor nyi­totta meg Rakovszky István elnök. A múlt ülés jegyzőkönyvének hite­lesítése után jelenti, hogy gróf Teleki Pál miniszterelnök kér szót. Teleki: Tekintettel arra hogy az események köve­tkeztében ez egyes miniszter uraknak a helyzete úgy a pártokkal szemben, mint saját felfogásuk tekintetében az együtt­­működést, amely eddig a kor­mányban volt, nem teszi többé olyan biztossá, ennek következté­ben én a mai napon a kormányza­k­nak a kormány állásfoglalására vonatkozólag előterjesztést teszek. Arra kérem a tisztelt nemzetgyűlést, hogy a kormányzó úr döntéséig napolja el a Házat. Ereki Károly : A kormánytól nem hallottunk lemondást. A mi­niszterelnök úr kijelen­ette, hogy el fog menni a kormányzó úr ő főméltóságához. Ez nem okolja meg, hogy a nemzetgyűlés el­napolja magát. Ha lemond, akkor értem az elnapolást. (Z­aj. Az el­nök csenget.) Szükséges a vita tovább folytatása. A házszabályok szerint és a mi alkotmányjogunk szerint lehetetlennek tarto­m, hogy a nemzetgyűlés összeül és a mi­niszterelnök úr egyszerű kijelen­tésére ne ülésezzen. Rakovszky elnök : Kíván még valaki szólni ? Ha szólni senki nem kíván, a vitát berekesztem­. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a miniszterelnök úr indítványát e fogad­ni, hogy a Ház bizonytalan időre elnapolja magát Igen, vagy nem ? Miután igen és nem felkiáltások hallatszanak, az elnök felkéri azokat, akik igennel szavaznak, hogy álljanak fel. A nemzetgyűlés óriási többsége elfogadta a minisz­terelnök indítványát. Ezzel az ülés véget ért. Az ülés után a kisgazdapárti képviselők lelkesen éljenezték nagyatádi Szabó Istvánt, a keresz­tény párt viszont Telekit éljenezte Teleki a kormány helyzetéről és IV. Károly leveléről* (Budapest.) Teleki Pál minisz­­terelnök a válság ügyében a hozzá intézett kérdésekre a sajtó kép­viselői előtt a következőképp nyi­latkozott : — Az egész ügy nem olyan veszedelmes. Ami a dolgok hát­terét illeti, két dolog volt, ami felkavarta a kedélyeket. Az egyik Gratz Gusztáv tegnapi beszéde, illetve annak egy k­ét szubjektív momentuma. Sajnálatos a dolog­ban az, hogy a nemzeti becsület szempontjából tett nyila­kozatot a nemzetgyűlés egyes tagjai nem kísérték azzal a megértéssel, amit pedig az ő nyilatkozatai meg­követeltek volna. Ami pedig ez ő szubjektív érzelmeit illeti, hiszen mi tudjuk, hogy a pártokon belül nagyon különböző nézetek voltak az egyik véglettől a másikig. Azt is tudtuk, hogy a kormány tagjai között is különböző érzelmek van­­nak a királykérdésben, de ez nem akadályozol meg bennünket a közös munkában és abban sem, hogy amikor azután a kérdés a király megjelenésével fel lett vetve, egyértelműleg ne cseleke­djünk Nem volt ok arra, hogy egymásnak szemére vessük érzelmünket, de ha valaha volt is arra ok, úgy most ez semmi esetre sem fo­gott fenn, most, amikor beigazolódott, hogy a különböző felfogások da­cára is a nemzet érdekeit szem előtt tartva egyértelműs­g tudunk cselekedni. A másik dolog, ami a kedélye­ket felzavarta, a király levelének a leködése volt. A királynak az volt a kívánsága, hogy távozása alkalmából elmondhassa, hogy miért jö­n és miért ment el. Ennek a kivon­egnak a nemteljesítése részemről erkölcsi lehetetlenség lett volna. A tisztess°g kérdése volt rám nézve ez. Az pedig, hogy más tegye közé és én csak meg­engedjem a közlést, hát kérem,sén nem szokam függöny mögé bújni. Én egészen nyíltan a magam sze­mélye nevében közöl­em ezt A kormán­y tagjai tudtak arról, hogy a levelet k­özé fogom te­ni. Az egész minisztérium hozzájár­ult a király levelének közléséhez, ki­véve Gratz Gusztávot, aki akkor nem vo­lt Budapesten. Március hó 29 én volt már arról szó hogy ezt közé fogjuk tenni és a napilapok­ban megjelentetjük. Felmerült az a törekvés is, hogy esetleg Andrássy lenne közé és én csak h­ozzájárulok annak közléséhez de én a magam részéről nem szere­tek mások mögé bújni, amikor cselekedni kell. Én úgy látom, hogy az egész ügÿ megint csak egy heccelődés következménye és azok a dolgok, amelyek most tör­ténnek, egészen természetesek. Azt vetik szememre, hogy a király levelének közététele ismét csak p­opaganda. De hiszen ezek­ről a dolgokról napok óta min­denki beszélt és itt nem lehet szó propagandáról és én remélem, hogy a dolgok lassanként ismét meg fognak oldódni. Ami e válság dolgát illeti az én személyemmel kapcsolt­ban, hát kérem szép­­, én nem tartok sokat a magam személyére. Ebben a dologban is teljesítettem köteles­­sé­gem. Meg vagyok nyugodva a dolgok olyan folyásában, amint azok bekövetkeznek. A király nyilatkozata egyébként nem kor­mányzati tény és az 1920. I. t. e. szellemének is megfelel és nem változtat azon, hogy a királyi ha­zaim gyakorlása megszűnt. A lev-1 nincs ellenjegyezte, nem is tartozik semmiféle kormányzati rendelkezés alá. IV. Károly az ország népihez A Mhivan­os MTI. jelenti: Ő felsége IV. Károly király Szom­ba­telyről való távozásakor felkért avégből, hogy bejövetelének és távozásának indító okai világosak legyenek, a hozzám intézett kö­vetkező kijelentését hozzam nyil­vánosságra. Ennek a kívánságá­nak azzal teszek eleget, hogy a nem írásban átadott kijelentést szó szerint közzéteszem, Teleki Pál.

Next