Miskolczi Napló, 1921. augusztus (21. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-23 / 189. szám

Kedd, 1921 augusztus hó 23. MISKOLCZI NAPLÓ Hejőcsaba a hősök emlékéért (Saját tudósítónktól.) A vármegyében Hejőcsaba község kegyelete elsőnek állított emléket a háborúban elesett hősök tiszteletére. A szobormű leleplezésének ünnepségeit vasárnap délelőtt tartották meg fényes keretek között. Az ünnepségen a katonaság képviseletében megjelent Ludvig György tábornok, katonai körletparancsnok, továbbá Filberger Gyula h. kormánybiztos, Szentpáli István dr. polgármester, dr. Görgey László vármegyei főjegyző, Hosszufalussy Lajos főszolgabíró s még számosana vármegye előkelőségei közül. Az ünnepség tábori szentmisével kezdődött. Utána Ludvig tábornok a miskolczi katonai körlet, Görgey főjegyző pedig a vármegye nevében helyezett beszéd kíséretében koszorút az emlékműre. Majd a vallásfelekezetek lelkészei áldották meg a szoborművet. Az emelkedett hangulatú hazafias ünnepélyt a Hymnusz eléneklése zárta be. A szoborművet harminc hejőcsabai hős kegyeletes emlékének készítette Jávorszky szobrászművész. Véget ért a törvényszék nyári szünete. (Saját tudósítónktól.) A törvényszéken a hat hetes nyári szünet után ismét megkezdődött a rendes munka. A bírák nagyrésze már visszajött szabadságáról. Perjéssy Mihály törvényszéki elnök már ki is jelölte az egyes tanácsok tárgyaló napjait. A tanácsbeosztás a következő: Hétfőn a VI. sz. büntetőtanács tart tárgyalást Tóth Dezső elnökletével. Kedden az I. és III. tanács Vámossy Mihály dr., illetve Kalocsay Kálmán vezetésével. Szerdán a II. polgári tanács tart tárgyalást, amelynek elnöke Fodor Béla táblabíró, továbbá a IV. büntetőtanács Maurer László dr. elnökletével és a VI. büntetőtanács Tóth Dezső vezetésével. Csütörtökön az 1. polgári tanács és az V. büntető tanács (elnöke Soós Béla) tart tárgyalást. Pénteken az I. és III polgári és az 1. büntetőtanács, végül szombaton az V. büntetőtanács működik. A jövő hét elején ugyancsak megkezdi működését Seress Barna törvényszéki bíró is, aki mint egyesemn fog ítélkezni kisebb büntető perökben a tettenkapás eseteiben. Lyka Károly három előadást tart Miskolczon. (Saját tudósítónktól.) A művésztelep első és nagyon jelentőségek eredménye: Lyka Károly előadássorozatot tart Miskolczon. Ez első előadás, amely a festői stílusról szólt, olyanok érdeklődését is felkeltette, akiknek eddig semmi kapcsolata nem volt a művészethez s igy kétségtelen hogy márismegindult az a folyamat Miskolczon is, amely műértővé és műélvezővé tette Nagybánya polgárságát. ■ A Miskolczi Napló értesülése szerint Lyka Károly még három előadást fog tartani Miskolczon a közeljövőiben. A három előadás a szobrászat, építészet és az iparművészet stílusairól fog szólni s a szobrászat stílusairól valószíűleg még e hó folyamán tartja meg előadását. A három előadást, értesülésünk szerint, az Apolló helyiségében fogjamegtartani Lyka Károly. De várunk mindenkit, akinek fáj megcsonkításunk. Nem gyűlölünk senkit, mert aki gyűlöl, az elveszti tisztán látását , márpedig nekünk tágult szemekkel messze kell néznünk. Gyűlöletünk keserű, bosszút váró gyűlöletünk csak a mi fegyveres rablógyilkosaink, kőszívű vérbiráink felé lobban : ez oly mély és nagy, hogy házi használatra éppen oly kevéssé alkalmas, mint a légköri villám pincevilágításra. Patkányokra csak rátaposunk. Utunk nehéz és hosszú, gyengéknek nem ajánlatos. De aki leszámolt az egyéni élet kényelmével, az otthon gyönyöreivel, s hozzáedzette magát az áldozathoz, mely vár mindnyájunkat, ki tud katona lenni s szolgálni mind a halálig engedelmeskedve: az a mienk. Tömegek nem csak emberek, férfiak kellenek ! Ez a honvédelmi párt alaptétele- Duszik Lajos A magyarországi angol bizottság költsége (London.) Az angol alsóháziam Bufrey Herbert képviselő kérdést intézett a külügyi államtitkárhoz, hogy hány britt miszszió van ez idő szerint Magyarországom, mely országokat terheli ezek költsége. Cesil Harnarverd külügyi államtitkár erre azt válaszolta, hogy őfelsége követségéről nem szólva, tisztán britt misszió jelenleg nincsen. Vannak azonban szövetséges katonai, hajózási és légi ellenőrző bizottságoknak britt osztályai. Ezen bizottságok költségei Magyarország terhére estek. Van ezenkívül négy határmegállapító bizottság, amelyek még nem ténykednek, de rövid időn belül ténykedni fognak. A bizottságok költségei felerészben Magyarországot, felerészben az illető államot terheli. " Bonyolul az ir kérdés. (Paris.) Az Echo de Parisnak jelentik Londonból. Egyre konkrét kül formában jelentkezik az a híresztelés, hogy az angol kormány az ir kérdésiben, bár,mi történjék is, nem hajol meg. És azország népéhez fordul, vagyis új választást ír ki. 3 A honvédelmi párt. Mindent megértünk. Egy nemzet esett mélységes, hosszas ájultségba s öntudatát elveszítvén, tagjait, izmait nem tudta mozdítani. Tehát reá rohant minden ellensége s vágta, gyötörte, tiporta és fosztotta, úgy, ahogy bírta. Elhitették vele, hogy a kapitalista rendszer az eredeti és állandó ellenséges végeláthatatlan tömegekben kúszott a vörös zászló árnyékában, vörös tébolyuk káprázata után. Mikor idegen katonák szuronyai villámlottak a kárpáti fehérporti hegyszorosokban s előgurultak a hódításra kijavított rozzant ágyuk, ez a szerencsétlen nép belső frontérkokat ásott s magát osztályozta „burzsuj“ és „proli“ (micsoda szörnyszavak !) „ellenforradalmár“ és „forradalmasitott csoportokba. Álltak a bitek s egy, talán a fekete poklokból kivetett s oda visszariadt sátáncsapat bűvölte meg népünket : a milliók elveszítették akaratukat, és az egymással együttállás és esés szolidaritását, meggyávultan nézték a vérfagyasztó munkát, mit a „felfegyverzett proletáriátus“ nevében egy pár vörös ördög csinált. Mikor pedig Tokajnál és Szolnoknál, vagy itt, Sajószentpéteren megdördültek az ágyuk, a komoly, a történelmet csináló, az új országhatárt proklamáló ágyuk, az osztályharcra tüzelt proletáriájuk kényének- kedvének odadobott nemzet fellélegzett, mert az ellenséges szuronyok legalább a puszta egyéni élet nyugalmát és a nagyon egyenlőtlen fegyverekkel s gonosz jelszavakkal, előítéletekkel vívott „osztályharc“ végét jelentették, így özönlötte el a mi szép hazánkat ellenséges seregek árja. A mi tragédiánk olyan eredeti, hogy a történetírók és történetbölcsészek a belső, igazi motívumok felett soká fognak elmélkedni. A háborúba zsibbadt, a békébe ájult nemzet idegen akaratnak lett pórázon vezetett rabja. Franche d’Esperay tábornok, Vyx alezredes, Szobor, vagy Kun Béla úgy rángathatta ezt a népet, mint ahogy a gyermek elgyönyörködik papírmasséból vágott, keze lábát rángató pajácájának esetlen, kificamlott mozdulatain. Ki volt itt possibilitásban ? Kicsoda látott itt kibontakozást? Ellenforradalmi megmozdulásaink vérbefojítottak. Értékes politikusaink némaságra kárhoztatva vagy börtönökben vagy bujdokolásban. Az ántant azt tehette velünk, amit akart. Ha az egész országot letörli a térképről, csak a rajtunk összeveszése állította volna meg az országkoncolásban, mi nem. „Burzsuj“ és „proletár“ egyaránt lehengereltetek. Zsidó és keresztény egyaránt dereste huzatod. Amit mi nem láttunk meg egymásban, ők az igazi ellenségeink meglátták bennünk és ölték, vágták, tiporták bennünk a . . . a .. . magyart. Mi csak azt nem láttuk és nem látjuk ... Pedig nincs más út számunkra a haladás, az élet és az európai sakktáblán való szereplés felé, mint ebben az egyben, a magyar gondolatban való szoros és megbonthatlan egyesülés . . Az élet ezer ellentétet ás közénk. A vallás inkább differenciál, mint conjugál , hiszen a mai „kurzus”,nak sem a keresztyén egység az összefogó, egybetartó ereje, hanem a magyar nemzeti gondolat egységesítő, összetartó hatalma. A felekezeteket soha és senki nem tudja egybehangolni, mert azok a meggyőződésen épültek és pedig olyan meggyőződésen, mely befolyásolást nem tűr. .. így megbontottan, egymással szembefordultan nem mutathatunk kifelé olyan erőt s befelé nem biztosíthatjuk egy gyümölcsöző, gyarapodó államélet lehetőségeit. Keresnünk kell tehát a szétválasztó erők helyett az egyesítő gondolatot. Ez ma adva van a magyar irredentában. Tilalmas ez a gondolat, mert elleneinkre káros, reánk éltető, mint a levegő. Ott kell ennek élnie és égnie, mint szent templomi mécsnek templomi életünkben, ott művészetünkben és tudományunkban, ott agrár- és merkantil érdekeltségünk egész hálózatában s annak minden tényezője lelkében. Ez a gondolat hidat épit Debreczen és Pannonhalma között s ez megszólal szent beszédeinkben s a mi siró imádságainkban. Tilalmas ez a gondolat, de a rabtól is eltiltják a levegőt, a napfényt, az energiában bő táplálékot, mert hátha kifeszíti, kirúgja bepántolt, bereteszelt börtönajtaját. Ám csinálják a kurzust, akik ma is bent keresik az ellenséget mi kifelé nézünk. Állhatatosan és nyílt szemekkel. Hallgatunk, de mindent figyelünk, mint a virrasztó. Anélkül, hogy beszélnénk róla, e gondolat érvényesüléséért dolgozozunk , ki ezt szolgálja, barátunk az, még ha leszúr is, de ki ellene cselekszik, ellenségünk az, mégha a vér, mely ereiben csörgedez, a mi vérünk. Ez a honvédelmi párt alapgondolata. Nem hívunk senkit, nem kérünk senkit, mert erősek vagyunk. „ELIDA fogkrém használatával őrizhetjük meg fehér és erős fogainkat s óvhatjuk meg a legveszélyesebb ellenségüktől, a szájsavtó.