Miskolczi Napló, 1922. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-28 / 23. szám
XXII. évfolyam. 23 (2004.) szám Ára 3 korona Szombat.’1922. január 28 KiSfizetési árak úgy ttelyben( mint vidékre ! Egész évre 600 korona Kapható minden Fél évre 300 korona beérlapárusitónál! Negyed évre 150 korona POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatalt Miskolcz, Kunyadi u. 2. Telefon 114 Szerkesztőség Erzsébet tér I. sz. Telefon 315 A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez, előfizetések és hirdetések a kiadóba intézendők. Beterjesztették a választójogi javaslatot. (Fővárosi tudósítónktól) A nemzetgyűlés végzett az indemnitással és ma kezdi meg az ipartörvényi tárgyalását. A javaslat már hosszabb idő óta hever a kereskedelemügyi minisztériumban és Hegyesheilei Lajos kereskedelemügyi miniszter már az elmúlt év derekán benyújtotta a nemzetgyűlésben. Ámde a törvény megalkotásába nem fogtak bele az érdekképviseletek s mind azok a szakértők, akik a javaslat intenciói ellen foglaltak állást. A most tárgyalás alá kerülő javaslat az általános európai irányzattal szemben képesítéshez köti az iparűzést. Erre állítólag azért van szükség, hogy az ipart mentesítsék az idegen tőke befolyása alóli. Szerényi József a javaslatról nyilatkozva, kijelentette egy újságírónak, hogy az iparűzésnek képesítéshez való kötöttségét maradinak tartja és meggyőződése szerint a rendet csak úgy lehet megteremteni, ha az iparosságot törvény védi azok ellen, akik tőkéjükkel mindent megvásárolhatnak s leszedhetik az ipari munka gyümölcsét, anélkül, hogy maguk munkát végeznének. Klebersberg Kunó gróf belügyminiszter ma terjeszti a nemzetgyűlés elé a választójogról szóló törvényjavaslatot, amelyet tegnap este már ismertetett a kisgazdapártban. A javaslat szövege nagyjában megfelel a már előzetesen ismertetett választójogi rendelkezéseknek. Meglepetést csak a titkosság dolgában hozott, mert a kormány — bár azt hangoztatta az előzetes értekezleten, hogy e ponton hajlandó a többség kívánságának eleget tenni — a javaslatban a kormány méris fentartja eredeti álláspontját, azt tudniillik, hogy a falvakban a szavazás nyílt legyen. Ez a körülmény különösen a keresztényi pártban keltett nagy feltűnést, ahol most már azt is kezdik megérteni, hogy miért kívánta a kormány a tervezet tárgyalását a közjogi bizottság megkerülésével egy olyan vegyes bizottság előtt folytatni, amelyben vaamennyi párt képviselve van. A közjogi bizottságban ugyanis az ellenzék igen erősen van képviselve és igy a javaslat sorsa a legkevésbbé látszott biztosítottnak A választójog titkosságának kérdése előreláthatólag nehéz harcokat fog produkálni s bár a kormány a tegnap esti pártértekezleten a kisgazdák többségének kívánságát figyelembe véve kijelentette, hogy e pontot nem kívánja párt- vagy kormánykérdéssé tenni, mégis nyilvánvaló, hogy a tárgyalás folyamán még egy utolsó kísérletet fog tenni arra, hogy álláspontjának a többséget megszerezze. A beterjesztett választójogi tervezet az aktív választójogot illetőleg alig különbözik a Friedrich-féle rendelettől, úgy, hogy amíg a Friedrich-féle választójog alapján a Csonkaországnak 3.013.000 választója volt, az új tervezet szerint 2 millió 500 ezer választó lesz. A javaslat szerint aktív választójoga van mindenkinek, akinek az 1908. évi Wekerle-féle választójogi törvény alapján választójoga volt. Ezenkívül minden férfinek, aki legalább tiz év óta magyar állampolgár, 24 életévétbetöltötte, két év óta egy hévben lakik s legalább négy elemi osztály képzettséggel rendelkezik. A nők választójogát már lényegesen megszűkítették. Alapfeltétel gyanánt kimondja a tervezet, hogy csak annak a nőnek van választójoga, aki 30. életévét betöltötte. Emellett mellékfeltételek is vannak, amelyek közül valamelyikkel rendelkeznie kell, a nőnek. Kell például, hogy legalább két gyermeke legyen, középiskolai végzettséggel rendelkezzék, önálló keresete legyen, vagy férje főiskolai végzettséggel bírjon. Választható mindenki, aki 30. életévét betöltötte és megfelel az aktív választójogi feltételeknek. A kerületi beosztásban a javaslat lényegesebb változtatásokat nem tesz. Mindössze arról van szó, hogy nyolc-tíz olyan csonka kerület szűnik meg, amelyekben a választók száma nem haladja túl az ezret. A kereszténypártban és az ellenzéken számos kifogást emelnek a törvényjavaslat élén. A kereszténypártban a kormányt támogató néhány képviselőn kívül általában az írni-olvasni tudáshoz kötnék a választójogot és a négy elemit elvetnék. Hasonló képen a két éves domiciniumot sem kívánják megtartani és helyette behoznák a hathónapos egy helyben lakást, mert az előbbi szerintük a munkásság és értelmiség kinullázását jelentené. Éppen ilyen határozottsággal foglalnak állást a kereszténypártban a nők választójogának megszükítése ellen. A választójogi javaslat tárgyalásánál nagy vihar volt a kereszténypártban. Szádeczky Lajos, a kormány álláspontját védelmezte és azt mondotta, hogy a kormány a demagógia ellen akar védekezni. Ezt a gondolatot még erőteljesebben juttatta kifejezésre Frühwirth Mátyás, aki azt mondotta, hogy a csőcseléknek nincs szüksége választójogra. Ez a kijelentés azután nagy megbotránkozást keltett. Négyóra hosszat tárgyalt a keresztény párt, a határozathozatalt mégis ma délutánra halasztották. A kereszténypártban nem miniszter adta elő a javaslatot, hanem Hauer István ismertette azt, ő is csak úgy emlékezetből. Ezzel szemben a kisgazdapártban négy miniszter is jelen volt: Bethlen István gróf, Tomcsányi Vilmos Pál, Klebersberg Kunó gróf és Mayer János. A kisgazdák a javaslatot általában kielégítőnek találták és elfogadták a részletes tárgyalás alapjául. A részletek megvitatását a ma esti értekezleten folytatják. Szóba került az értekezlet után, hogy a módosításokat a plénum előtt vitatják meg. A kisgazdapártban csupán a nők választójoga körül vannak véleménykülönbségek és kélytelenítik a négyelemis végzettségnek igazolását is. Azt gondolják, hogy ez igazolásnak a legtöbb választó nem fog utána járni s igy a szavazók száma jóval kisebb lesz, mint amennyit a javaslat feltételez. A ma reggeli lapok tévesen azt a hírt közölték, hogy a kormány próbaképen három fővárosi kerületben be akarja hozni a lajstromos szavazást. Ezzel szemben Klebersberg Kunó gróf belügyminiszter a nemzetgyűlés mai ülése előtt a parlament folyosóján magyarázta, hogy a kormány az egész főváros területén lajstromos szavazást akar, mégpedig olyképen, hogy az egész főváros három kerületre volna felosztva, két belső és egy külső kerületre. A belső kerületek egyenként 11—11 képviselőt választanának, míg a külső kerület ötöt. A főváros így összesen 27 képviselőt küldene a parlamentbe. i javaslat a Ház előtt. (Fővárosi tudósítónktól.) A nemzetgyűlés mai ülésén Bottlik József elnököl. Az elnöki bejelentések után Klebersberg Kunó gróf belügyminiszter benyújtja a nemzetgyűlési képviselők megválasztásáról szóló törvényjavaslatot, és kéri, hogy a javaslat tárgyalására 20 tagú bizottságot küldjenek ki, hogy így a javaslatot már a legközelebbi ülésen tárgyalhassák. Bottlik József elnök: A házszabályok 120. szakasza, módot nyújt arra,, hogy ilyen ad hoc bizottság kiküldessék. Klebersberg Kunó gróf belügyminiszter beterjeszti a közérdekű munkák teljesítéséről szóló javaslatot, nemkülönben a Szent István községrésznek Baja városához való csatolása tárgyában elkészült törvényjavaslatot. Kéri ezeknek a bizottságok elé utalását. A javaslatot kiadják a közigazgatási bizottságoknak. Rulkafalvy Miklós és Csernyus Mihály képviselők sürgős interpellációkra kértek és kaptak engedélyt, melyekre a Ház fél két órakor tér át. Ezután az indemnitási törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadják. Napirend szerint következik az ipartörvény revíziójának tárgyalása. Frühwirth Mátyás előadó: Ezzel a törvényjavaslattal megvalósul az a rég óhajtott reform, hogy az iparűzést képesítéshez fűzzük. A nemzetgyűlés kötelességét rója le ezzel a reformmal, amelyet minden politikai párt programaiába vett. Hosszasan ismerteti az iparosztág társadalmi fejlődését történelmi alapon. Igen fontos ez állami szempontból is, amennyiben az iparos nemzedéknek a pótlását rátermett elemekkel biztosítja. A törvényjavaslatban kifejezésre jut az is, hogy az egyes ipartestületek nem csak mint hivatalos szervek működjenek, hanem a kézműipar fejlesztésébe, mint csakugyan élő szervek illeszkedhessenek bele. Drozdy Győző szólal fel. Hogy a nemzetgyűlésnek két év alatt milyen rossz munkabeosztása volt, annak legjobb bizonyítéka, hogy ezt az igen fontos javaslatot az utolsó perceikben hozzák a nemzetgyűlés elé. Értem, hogy a kereskedelmi minisztert jószándék vezette, de az összkormányt semmi esetre sem vezette jószándék. Három hónapos szünetekre küldötték a nemzetgyűlést, pedig ezen idő alatt letárgyalhattuk volna ezen javaslatot. Hogy csak most terjesztik be.