Miskolczi Napló, 1922. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-15 / 12. szám
XXII. évfolyam, 12 (5993.) szám Ára 3 korona Vasárnap, 1922. január 15 MISKOLCZI NAPLÓ POLITIKAI NAPILAP £zöfixeté»i árak «gy helybesensint vidékre s Kyéna, évre 600 korona ^tartható minden Fél évre SSO korona fetrlapáruSítonáU SS&gyed évre ISO koron*» J Felesét szerkesztői FEHÉR ÖDÖN Kiadóhiv.ital tárkarisi, Nimtradi u. 2, Telefon 04 Szerkesztőség A e Erzsébet tér 1. sz. Telefon SIS A lap szellemi közleményei a szerkesztőséghez» előfizetések és hirdetések a kiadóban intézendők. Andrássy beszélt ma az indemnités vitájában. (Fővárosi tudósítónktól.) A politikai közvéleményt még ma is azok a hírák foglalkoztatják erősen, amelyek Friedrich Istvánnak a nemzetgyűlés tegnapi ülésén, mentelmi joga megsértésének bejentésével kapcsolatban nyilvánosságra került puccskísérletekről szólanak. Nagy nyugtalansággal tárgyalnak arról, ellenzéki körökben, hogy a légiterista felfogásúaknak ismert képviselőket detektívek őrzik és lakásukat még mindig őrizet alatt tartják. Az érdekelt képviselők úgy tudják, hogy a kirendelt képviselők nem tartoznak az államrendőrség státusába, hanem ezek egyelőre meg nem állapított helyről kaptak parancsot Friedrich Istvánnak, Huszár Elemérnek és a többi legitimista képviselőnek megfigyelésére. Az egész ügyet titokzatosnak tartják és éppen ezért a leleplezgetésekkel kapcsolatban riasztó, vad hírek keringenek a nemzetgyűlés folyosóin. Kormánypárti oldalról viszont azt mondják, hogy izgalomra nincsen ok. Semmiféle puccskísérletről nincsen szó és még kevésbé lehet agent provokatőrök pucskísérletéről beszélni. Mindazok az intézkedések — mondották a kormányhoz közelálló helyen — amelyek a rendőrség részéről történtek, a vasmunkások sztrájkjával vannak összefüggésben. Csupán preventív intézkedéseket tettek, hogy megelőzzenek mindenféle váratlan eseményt arra az esetre, ha a vasgyártulajdonosok nem tudnának megegyezni munkásaikkal. A megegyezésre különben megvan a legjobb kilátás és a kormány maga is arra törekszik, hogy elsimítsa az ellentéteket. A nemzetgyűlés ma határoz a nyolcórás ülések tárgyában. A kisgazdapártban megtették a megfelelő intézkedéseket, hogy az ülésen jelen legyenek a sürgősséget indítványozóivnek az aláírói és így meg van a kilátás arra, hogy már a jövő héten nyolcórás üléseken tárgyalhatják az indemnitási javaslatot. A nyolcórás ülések — a kormány felfogása szerint— hamarosan végét fogják szakítani a vitának és a kormány arra számít, hogy a jövő hét derekán már határozathozatalra kerül a sor. A hathónapos indemnitás többsége biztosítva van, mert a javaslatot a kisgazdapárt, a disszidensek és a keereszténypárt mérsékelt részének tagjai feltétlenül megszavazzák. Bethlen István gróf miniszterelnök ma délelőtt megérkezett Budapestre és már holnap megkezdi tárgyalásait a pártvezérekkel a választójogi törvényjavaslatról. Ezekkel a tanácskozásokkal kapcsolatban megindulnak a megbeszélések az egységes kormányzópárt megalakításáról is. A miniszterelnök hívei meg vannak győződve, hogy mind a két kérdésben hamarosan sikerülni fog a megegyezést létrehozni. A választójogi javaslatot már a közeljövőben beterjesztik a nemzetgyűlés elé és ha február 16-ig a Ház nem szavazná meg a javaslatot, úgy más módon keres felhatalmazást a kormány arra, hogy a nemzetgyűlést feloszlassa és a választásokat a saját intencióinak megfelelő szavazójog alapján kiírja. Az ellenzék a kormány szándékait nagy gyanakvással nézi és az ellenzék tagjai erős fellépésre készülnek, hogy megakadályozzák a választójognak olyan módon való megszűkítését, ahogyan arról a forgalomba került hírek szólanak. A 26 éves férfikorhatárt méltánytalannak tartják és általában nem igen hajlandók a Friedrich-féle rendeletet megszüntető reformhoz hozzájárulni. , Igen nagy izgalom uralkodott ma délelőtt a nemzetgyűlés folyosóin összegyűlt képviselők között. Az izgalmat a kormány a legitimista képviselőkkel kapcsolatos eljárásról elterjedt hírek okozták. Ilyenformán a jövő hét igen érdekesnek ígérkezik. " Ekkor szólalnak fel Andrássy Gyula gróf, Rakovszky István, Beniczky Ödön és Szilágyi Lajos. Számítanak arra is, hogy Bethlen István gróf szót kér és válaszol az indemnitási vita során ellene elhangzott támadásokra. Bethlen távolléte alatt a helyzet nem tisztázódott. A kereszténypárt, mielőtt a végső szót kimondaná, szükségének tartja a miniszterelnökkel való tanácskozást. Bizonyos helyen úgy látják, hogy a kereszténypártban csökkent a szélső legitimisták befolyása, mivel Pallavicini György őrgróf és társai a legújabb hír szerint kilépésre készülnek. Olyan hírek is vannak forgalomban, hogy a párt minisztertagjai megelégszenek Rakovszky Istvánnak a kereszténypártból való kizárásával. Állítólag a a kormányt támogató nyilatkozatot a kereszténypártban eddig csak a három miniszter, Vass József, Bernolák Nándor és Hegyeshalmy Lajos s rajtuk kívül még kilencen írták alá. A harminc aláíró közül tehát huszonegy a disszidensektől származott. Különben minden jel arra mutat, hogy a várva-várt döntés apolitikában a jövő hétre marad, akkor azonban minden bizonnyal bekövetkezik. Nagyatádi Szabó István holnap Karczagra utazik, hétfőn pedig Kisújszállásra megy, ahol részt vesz Csontos Imre beszámolóján. Úgy tudják, hogy vasárnap Karczagra utazik a miniszterelnök is. Ma délután a kisgazdapárt vezéreivel tanácskozik Bethlen. Ezen a tanácskozáson a miniszterelnökön kívül Nagyatádi, Mayer János és Gaál Gaszton vesznek részt. Megszavazták a nyolcórás üléseket. (Fővárosi tudósítónktól.) A nemzzetgyűlés mai ülésén Gaál Gaszton elnököl. Az ülés elején a nemzetgyűlés megszavazza az indemnitási vita tartamára a 8 órás üléseket. A 8 órás ülések hétfőn kezdődnek. Felemelik a képviselők fizetését. Ezután a gazdasági bizottság elő-adója beterjesztette a bizottság jelen- tését a képviselők tiszteletdíjának felemeléséről. A bizottság nem java- solja a tiszteletdíjak felemelését, de javasolja, hogy adjanak egyszer s mindenkorra 10 ezer korona drágasági pótlékot a képviselőknek. Ezt a pótlékot azonban csak azok vegyék fel, akik valóban rá vannak szorulva. Ugron Gábor hozzájárul a javaslathoz. Ellenzi a hozzáfűzött felszólalást, mert a képviselők között nem lehet vagyoni viszonyaik szerint különbséget tenni. Kovács J. István kívánatosnak tartaná a jövő nemzetgyűlés tagjainak tiszteletdíját. Határozati javaslatot nyújt be. Vass József csatlakozik Ugrón módosításához, valamint Kovács határozati javaslatához. Folytatják az indemnitási vitát melyben elsőnek szólal fel Czeglédi Endre. Már többször rámutatott arra, hogy a pénzügyi politika kellő gazdasági alátámasztás nélkül nem lehetséges. A miniszterelnök nagyon helyesen mondotta, hogy a nemzetnek szüksége van egészséges demokráciára amelynek kifejezője a keresztény nemzeti egyesülés pártja és a kisgazdák pártja. A nemzetgyűlés az előadói javaslatot Ugrón módosításával fogadja el. Egyben elfogadja Kovács J. István javaslatát. Csizmadia Sándor ünnepélyesen megköveti a nemzetgyűlést. Hosszasan indokolja a kormányt támogató pártból való kilépését. Sajnálattal vette tudomásul, hogy a legutóbbi két indítványát, amelynek első része az ezer holdon felüli vagyonváltság természetbeni lerovására vonatkozik, a Ház nem tartotta érdemesnek napirendre tűzni. Az indemnitást nem fogadja el. Mándy Samu szólal fel ezután és rövidebb beszédben bírálja az indemnitást. Andrássy kritikája. Andrássy Gyula gróf emelkedik szólásra. A miniszterelnökkel akar polemizálni. Sajnálja, hogy nincsen ittten. (Felkiáltások : Soha nincs itten.) A kormányok és a miniszterelnökök régente kötelességüknek tartották, hogy állandóan itt legyenek és vezessék a tárgyalásokat. Innen a Házból kell irányítani az országot. nem pedig a büfökből, titkos utasításokkal. Ne csodálkozzék sen, hogy a nemzetgyűlésben évek óta anarkistikus állapotok vannak. Ennek oka az, hogy nincsen hozzászokva, hogy vezessék. A miniszterelnök egyik beszédében, amelyet szintén nem a házban, hanem a fehér asztalnál mondott el, szenvedélyesen vagdalkozott és többek között rólam is olyan hangon beszélt amely nem tudom használt-e az országnak. Milyen hangon beszéljen az ellenzék, ha a miniszterelnök ily szenvedélyes hangot használ. Ki bűnös a forradalomért? A miniszterelnök azt mondotta,, hogy azok a politikusok, amelyek Őfelségét, útjában elkísérték és melléje állottak, hatalmi vágyból idézték fel az 1918-iki októberi forradalmat. Én erre csak azt válaszolhatom ha az ő beszédmodorát használom, hogy a kormány pedig hatalmi vágyból lövetett a királyra (Úgy ,van felkiálltások a középen. De én inkább nem állítottam ezt, mert nem akarom az intenciókat feszegetni. Azért nem akarom feszegetni, mert nem látok a vesékbe. A miniszterelnök magát hallhatatlannak érzi és ebből a szempontból állítja be egész koncepcióját. Különösen akkor amikor a saját értékelése alapján akarja kiválasztani a színaranyat a salaktól. A miniszterelnök erre nem képes, azt csak atörténelem teheti meg. A miniszterelnök cselekedeteinek sokkal nagyobb része van az októberi forradalom felidézésében és a mostani eseményekben, mint nekünk, így Ugrón Gábor rámutatott, hogy Bethlen nagy hibákat követett el és nagyon sokat ártott őfelségének, amikor tanácsaival helytelenül informálta. A király demokráciát akart. A király fejedelmi kötelességei által vezettetve, beismerte, hogy amikor milliók vérével háborút folytat, ezeknek a millióknak jogot is kell adni. (Úgy van — a baloldalon ésközépen.) A király saját iniciativá jából állott erre az álláspontra. Ez a felfogás nagy népszerűséget hozott a király számára. Ki kellett volna e melett tartani. De jöttek a tanácsadók, elsősorban is Bethlen István gróf és kijelentették, hogy nem lehet a király által óhajtott demokratikus alapon választani, mert ez tönkretenné az országot és konpromisszumot ajánlottak a munkásságai. A király hallgatott tanácsadóira és megkötötte a szociáldemokratákkal a választójogi kompromisszumot, mely igen széles tömegekben tönkretettea király népszerűségét. I Mert ezek azt gondolták, hogy a király csupán azért volt hajlandó ilyen engedméményekre, mert az orosz forradalom hatása alatt cselekedett. Ez rendkívül sokat ártott a korona fényének.