Miskolczi Napló, 1922. május (22. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-16 / 110. szám

2 Apponyi Albert gróf f Mi­skolc­on. Programmbeszéd — zárórával. (Saját tudósítónktól.) Az Andrássy- Friedrich-párt holnap, kedden meg­ismétli a legutóbb tartott népgyűlé­­sét. A miskolczi pártiroda vezetősége ez alkalomra a következő meghivót adta ki : , Az Andrássy-Friedrich-párt má­jus 16-án, kedden délután 6 óra­kor a Korona nagytermében nagy­gyűlést tart. A gyűlésen megje­lennek és beszélni fognak Apponyi Albert gróf, valamint az Andrássy- Friedrich-párt miskolczi képviselő­­jelöltjei, Windischgraetz Lajos her­ceg és Weiss Konrád dr.“ Amint a meghívóban is említik, a gyűlés pontosan 6 órakor kezdődik a Korona nagytermében és — amint értesülünk — pontosan háromnegyed óráig fog tartani. A rendőrség ugyanis csak azzal a feltétellel adott engedélyt a párt második nagygyűlé­sének­ megtartására, hogy ha nem fog tovább tartani, mint háromne­gyed 8 óra. Ebben az időpontban tehát véget kell érnie a nagygyűlés­nek. A rendőrség ugyanis a legpon­tosabban érvényt fog szerezni ennek a rendelkezésnek. A gyűlésen Apponyi Albert gróf is nagyobb beszédet mond a mis­kolczi Andrássy-Friedrich-párti jelöl­tek támogatására. A legnagyobb magyar államférfi a délután fél négy órakor érkező vonattal érkezik Mis­­kolczra. Hodobay Sándor dr. helyettes polgármester intézkedésére a pálya­udvaron diszkuntó fogja várni Appo­nyi Albert grófot s általában meg­történtek az előkészületek az ünne­pélyes fogadtatásra, amint az Apponyi Albert grófot megilleti, akit különben Miskolcz is díszpolgárának nevezhet. Programmbeszédek az ónodi kerületben. (Saját tudósitónktól.) Kubik Gyula, az ónodi kerület egysé­­gespárti független jelöltje va­sárnap több, az egykori mező­­csáti kerületihez tartozó kerület­­ben tartott programmbeszédet. — így délelőtt Hejőpatosban, délben Nerinsbikiben és délután Hejő­­kösrtön és T­isza­tar­jamban ismer­tette azokat az elveket, amelyek­nek szolgálatában a választási küzdelembe bocsá­tkozott, így kö­veteli alkotmányos életünk hely­reáll­­­tárát, a királyi jogok tör­vénybe iktatását, a nép­jogok biz­tosítását, a­ nemzeti demokráciát, törvények tiszteletének biztosítá­sát a vallás-, lelkiismereti, gyü­lekezés és sajtószabadságot, a fe­lekezeti békét és a választójog­nak törvényes rendezését, a leg­­­szélesebb nép­rétegek­re kiterje­st­­ve a titkos szavazást. A gazda­sági élet fellendülését a belső bé­kétől várja. Melczer László kir. kamarás, a kerület egy rág.­spá­rti független jelöltj­e ugyancsa­k tegnap tartotta meg programfelbeszél­ét Ónodon. A gyűlésen részt vett Mayer Já­nos felly.­ívelés­ügy­­ miniszter is, aki na­gyobb beszédet mondott a hivatalos jelölt, támogatására. — Ügyvédi hir. Gyika Emil dr. kir. törv. biró­nyna­ dijaztatva 11 magát, kérte a miskolczi ügyvédi kamara tagjai közé való felvéte­lét. Gyilka Emiil dr. az ügyvédi kamara szombat délután tartott választmányi ülésén tette le az esküt és Urak­ utca 16. szám alatt­­megkezdte ügyvédi gyakorlatát. MISKOLCZT NAPLÓ Kedd, 1922 május hó 16. A a. ipartestület kiegé­szítette elöljáróságát. (Saját tudósítónktól.) A Mis­kolczi Ipartestület vasárnap dél­előtt tartotta harmincötödik évi közgyűlését Huska Vilmos elnök­­lete alatt. Az elnöki megnyitó után Veiter Gyula titkár felolvasta a nyúlt évről szóló jelentést, amely a­­dósan összeátütött, pontos és ál­­l. ...eu. Dbszalmolot nyújt a testület működéséről. Az évi je­lentés ismertetése után az elnök részletesebb tájékoztatást adott arról a pontról, amely az önálló iparosok nyugdíjegyesületének felállításáról szól. A közgyűlés elfogadta az évi jelentést. Éppen így elfogadták a zár­számadást is, amely szerint a tes­tület ez évi működése 360.000 ko­rona költségelőirányzattal indult meg Ezt az összeget túlnyomó ív - b­en 40—100 koronás, elenyé­sző részben 100—200 koronás és egészen kivételes esetekben — egyesek önként való vállalkozása után 200—1000 koronás tagdíjak­ban osztották fel a tagok között. A testület tulajdonát képező háromszázharminc négyszögöl­­n­­­­iui..o..füim ingatlan áruba bo­­csájtásához — az elnökség előter­jesztésére — hozzájárult a köz­gyűlés, s Ezután a múlt évben lemondott tizíimegy­ennja­tosagi rendes es tizelmet póttag, valamint a Jiar rom számvizsgám bizottsagi tag megvalasztására került a sor. ív közgyűlésén megjelent Vega Ár­pád úr. iparhatosagi biztos felzo­­lalasa után — aki az ala­psza­bá­lyok idevágó pontjait magyaraz­t . C­ICt'ZJ 'cioJikUCZj VurexA­dóst kérte­k a jelölő bizottság előterjesztése alapjain, miután a lemondást tudomásul vették, a következő tagoikat választotta meg a közgyűlés az elöljáro­­ságiba: Elölj­árósági rendes ta­gok: Daraszsay F­erenc, Dulovits István, Blumberger Ignác, Jbütop Ignác, Dudás István, Bram­borger Lipót, Szklenarnik József, Edel­stein Jakab, Soós József, ifj. Stimm Lajos, K­ázold Károly, Kluger Dávid, Nagy Gábor és Leftner Béla. Elöljárósági pótta­gok: Árnél Jakab, Székely Győző, Töltéssy Ferenc, Ádám Géza, Pokorny István, Soós Gusztáv, I­.Li Lajos,­­Lőwy Jenő, Ivozm­a József, Csák István, Gulyás Já­nos és Soós Elemér. Szám­vizs­gáló bizottsági tagok: Demeter László, Vőneky Mihály és Stern Miklós. Vőneky Mihály és Blau Zsig­mond szólaltak fel ezután. Előb­bi komoly munkára hívta fel az elöljáróság utánam megválasztott dagjait, utóbbi pedig a testület tagjai nevében fejezte ki elisme­rését és köszönetét a vezetőségnek ügybuzgó munkálkodásáért. Végh Árpád dr. iparhatósági biztos kért szót. Sajnálattal veszi tudomásul, hogy új tagokat vá­­laszott az elöljáróságba a közgyű­lés. A tizennégy elöljárósági ren­des és tizenkét póttag lemondását — véleménye szerint — nem kel­lett volna elfogadni. Ezek a man­dátumok képezték az­ utolsó szá­lat, amelyek a testületet a test­­vértömörüléssel, az Iparosok Nemzeti Szövetségével egybekap­csolták. Azzal, hogy a lemondáso­kat elfogadták, megszakadt az utolsó lánc is, amely a testületet a nemzeti szövetségiekkel össze­kötötte. Előre nem akart véle­ményt nyilvánítani, miután nem áll módjában az ipartestület au­tonómiáját megbolygatni, ám most sajnálkozását fejezi ki az el­hibázott lépés fölött. Miután azonban ebben­ a pilanatban be­fejezett tényekkel állnak szemben a testület döntése folytán, nem tehet egyebet, mint üdvözli az elöljáróság újonan megválasztott tagjait. Gondos Sándor a testület tag­jainak hangulatából megmagya­rázza, miért ment keresztül olyan egyszerűséggel a lemondások el­fogadása. A lemondottak legna­gyobb része az i­partest is let­­űrö­ket lekommunistáizta, állandóan dinanciált a testület vezetősége ellen s ilyen körülmények között érthető, ha a testület tagjai a le­mondottakkal nem tudnak egy asztalnál amunkálkodni a közös ügy érdekében, miután ezt a kö­zös ügyet a túlsó oldalon annyi­­frf-7Ti­Ttai"V­a­ráztá­k. A közgyűlés ezután az elnök zárószavai után véget ért. A városi zeneiskola hangversenye. (Saját tudósítónktól.) Lányi Ernő és Szent-Gály Gyula idejében, a legnagyobb és legzajosabb sikerű zeneiskolai hang­versenyeknek volt az a hangulata, me­legsége, mint a Koller Ferenc rendezé­sében csütörtökön este végbement nagy zeneiskolai hangversenynek. Hasonló sikerű estje volt már a zeneiskolának, de közvetlenebb melegségű, nagyobb si­kerű sohasem. A május Miskolczon már nem hangver­senyszezon és mégis zsúfolásig megtelt a Korona nagyterme érdeklődő közön­séggel. Nemcsak a földszinti és karzati ülőhelyek keltek el mind, de az állóhe­lyekre kiadott jegyek is elfogytak. A zeneiskolai hangverseny sikerét Udét egy „táblás ház" közönsége állapította meg és hordta szét, hogy öregbítse, nö­velje, terjessze a vidék legelső zeneisko­lájának hírnevét. A műsor első részében Mozart Jupiter szimfóniáját adta elő a zeneiskolai zene­kar, melyet erre az alkalomra a miskol­czi 13. gyalogezred és a vasgyári zene­kar fúvósaival egészítették ki. A mon­­stre-zenekart Koller Ferencz igazgató vezényelte a hatalmas koncepciójú ze­nekari mű minden szépségének kihúzá­sával, minden részletre, minden nüanszra ügyelő dirigensi gondossággal, biztos, áttekintő, egybefogó tudással. A zenekar precíz, pontosan kidolgozott összjátéka semmi kívánni valót nem hagyott hátra. Miskolczy-Simon Jánosító Liszt Fe­rencz Es-dur versenyét adta elő freneti­kus sikerrel. Hangulatot, Urai egyénisé­get, sajátos egyéni felfogást visz bele előadásába. Nemcsak tökéletes techni­kai bravúrral oldotta meg nehéz felada­tát, de Liszt Ferencz hatalmas művének az egész lelkét, minden költői szépségét kiforrott művészi tudása olyan pre­cizitással adta vissza, hogy a közönség szűnni nem akaró tetszése ennek a beér­kezett művészi talentumnak a megfele­lő hon­orálásakép jelentkezett. Liszt Es-dur hangversenyének kísére­tét, a szövevényes, száz meg százféle finomsággal átszőtt partitúrának minden szépségét a Koller Ferenc vezénylése alatt álló nagy zenekar látta el teljes, biztos sikerrel. Ennek a zenekarnak — ezen az estén — talán ez volt a legérté­kesebb teljesítménye. Hornyák Olga és F. Fehér Kató-Kato­­náné Zaláty Júlia tanárnő növendékei — Bellini Norma operájának duettjét éne­kelték el kifogástalan kidolgozású elő­adásban. Majd Szent-Gály Gyula vegyes­karra és zenekarra írt szerenádját és Hollóssy Kornél „Találkozás" című női­­kar és zenekarra írt művét adta elő az elsőt vegyeskar, a másodikat a zeneis­kolai énekkar Hollósy Kornél vezénylése mellett. Szent-Gály Gyula szerenádjának finom szépségeit ak­kora hatással adta elő a vegyeskar, hogy a közönség meg­ismételtette a gyönyörű énekszámot.­­ Rendkívüli hatása volt a dirigens Hol­­lóssy Kornél Találkozás című sz­er­zem­é­­nyének is, amelynek egyénien sajátos hangszerelésű szépségét Hollóssy Kárnnél vezénylésében ritka bravúrra­ adta elő az énekkar. A hangverseny alkalmából teljes elis­meréssel adózunk Koller Ferencz igazga­tónak, aki a temérdek energiát igénylő sok fáradtsággal járó munkát feltéthező, az idegromtó, heteken keresztül megtar­tott próbák minden fárasztó mun­káját vállaló odaadással készítette elő a hang­verseny rendezését, melynek rend­jévől sikere elsősorban az ő rendezésének kö­szönhető. A sikerben osztozkodnak vele lelkes munkatársai a zeneiskola művész­tanárai, Miskolczi-Siimon Jánosnié zongo­raművésznő és He­vlesy Kornél, az elő­nyösen ismert zeneszerző. A közönség és a növendékek az egész hangverseny ideje alatt meg-megúju­ló ünneplésben részesítették úgy őt, mint a zeneiskola kiváló művészgárdájának többi tagját. Miskolczi-Simon Jánosniét elihahnozták virágcsokrokkal. Koller Fe­rencz igazgatónak egy gyönyörű ara­nyozott lírával díszített babérkoszorút, Hollóssy Kornélnak pedig egy elefánt­­csontdirigálópálcát nyújtottak át a nagy­sikerű hangverseny emlékére. TŐZSDE. (Budapest. Zárlat, május 15.) Valuták­­ Értékpapírok ■ (Budapest.) Terménytőzsdezárlat : A mai terménytőzsdén a forgalom, kü­lönösen kenyérmagvakban élénkebb­­nek mutatkozott. Különösen a buda­pesti árut keresték. A búza és a rozs tovább szilárdultak, míg a mel­lékcikkeket elhanyagolták. A buda­pesti malmok vásárlása folytán a búza- és a rozsüzlet határozottan megélénkült. Hivatalos árjegyzések : búza tiszavidéki 3475—3500, egyéb 3475—3500, rozs 2950—75, takar­mányárpa 2450 — 2550, sörárpa 2550 —2650, zab 2420—60, tengeri 3075 —130, korpa 1600 —50. Liszt- és őrleménypiacon kötöttek korpát 1 vagonnal 1660 ab Buda­pest, 1 v. 1625 ab állomás. Napoleon 3025—55 Ang. font 3440—90 Dollár 773—83 Francia 7075—125 Márka 271-81 Lira 4050-4100 Csük. k. 7­40-7 80 Rubel 43­5—44 5 Lei 540—60 Sokol 1487—97 Korona- és frankolin 1095—115 Lengy. 1885—19­45 Sváj­ fr. — Magyar Hitel 1940 Viktória 8525 Osztrák Hitel 645 Beocsini 7000 Angol-Magyar 740 Északmagyar 4000 Lessámitoló 870 Szászvári 5800 Magyar-Olasz 330 Újlaki 2900 Jelzálog 255 Urikányi 7800 Hazai Bank 575 Adria 12600 Salgó 9200 Atlantika 3600 Rima 4075 Ganz-Dannb. 45200 Államvasút 12900 Ganz Villám. 8400 Pesti Ház. E. 21800 Schlick 1185 Borsod-Mizk. 3880 Nasici 22200 Gisella 2600 Neuschloss 505 Hungária 2600 Miskolczi vill.— (Zürich.)Nyitás. Budapest : 67, (Zürich.) Zárlat. 1 Budapest 67 Milano 2747­5 Berlin 182­5 Prága 1000 Holland 201-50 Zágráb 187-5 Newyork 520 Bécs 5-75 London 2317 Osztr. sebély. 5­87 Pilis 47625 Varsó 13 (Bécs.) Zárlat. Magyar korona 2. Kifizetések : Budapest 1270.

Next