Miskolczi Napló, 1924. december (24. évfolyam, 277-299. szám)
1924-12-02 / 277. szám
NYV évfolyam 277. (6915) Adun Ára 2000 korona Kedd, 1924 december 2 Miskolczi Napló Előfizetési ára helyben és egész Magyarországon. Egy negyed évre 120 000 kor., havonta 40.000 kor. Külföldre fenti árak kétszerese. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Szerkesztőség : Erzsébet tér 1. sz. Telefon: 3-15. Kiadóhivatal: Széchenyi utca 15. sz. Telefon: 6-64. Távirati cím: Napló, Miskolc*. Kitiltották a parlamentből a kivezetett képviselőket A kivezetett képviselők nem jelentek meg a bizottság előtt tó 25 ülésről szól a tiltás Megkezdték a házszabályok revíziójának tárgyalását A nemzetgyűlés mai ülése A pénteki parlamenti botrányok óta lefolyt idő az ellenzék részéről állandó tanácskozásban telt el. A baloldali ellenzék és a szociáldemokraták külön, majd együttes értekezleten vitatták meg a szombati és vasárnapi napon azon módozatokat, amelyeket követniük kell. A bizalmas tanácskozás végleges határozatot nem hozott, hanem bevárják a mentelmi bizottság határozatát és attól teszik függővé további magatartásukat. Ilyen körülmények között izgalmas várakozás volt a mentelmi bizottság ülésének a határozata iránt. A bizottság tagjai és annak elnöke, Fáy Gyula, pontosan 9 órakor megjelentek a parlament épületében. Az ellenzék köréből kizárólag csak Kassay Károly vett részt az üléseken, akinek az a szándéka, hogy közvetítő javaslattal az ügynek további elmérgesedését meg fogja óvni. — Rupert Rezső, Horváth Zoltán, György Imre nem voltak jelen a bizottság ülésein. A fővárostól távol levő Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő kivételével az ülésteremből kivezetett 14 képviselő beadványt intézett a bizottság elnökéhez, amelyben részletesen megindokolják, hogy miért nem jelentek meg az ülésen a bizottság által megidézett képviselők. Az elnök a beadvány szerint elmulasztotta a megidézést a bizottsági tagoknak kellő időben kézbesíteni és ezért őt terheli a felelősség. A nemzetgyűlés pénteki üléséről és a parlament épületéből kivezetett 14 képviselő, akik különben a mentelmi bizottság ülésén sem jelentek meg, levelet intéztek Fáy Gyula elnökhöz és a következő hat pontba foglalták össze az okokat, amelyek alapján elhatározták, hogy nem jelennek meg az ülésen. Arra kérik az elnököt, hogy levelüket a bizottság tagjai előtt is olvassák fel. Az első pontban rámutatnak, hogy házszabályellenesen utasította őket az elnök a mentelmi bizottsághoz. A második pontban kimutatják, hogyha házszabályszerűen vonták volna meg a szót György Imrétől, ez akkor is tapintatlan eljárás volt, mert akkor vonták meg a szót, amidőn a szónok azt vitatta, hogy a miniszterelnök hamis vallomást tett. A harmadik pontban rámutatnak arra, hogy 221. szakasz csupán durva sértés esetén engedi meg, hogy az elnök egy képviselőtől megvonja a szót. A negyedik pontban kimutatták, hogy a 221. szakasz értelmében a képviselőknek, akiktől a szót megvonták, még mindig megvan az a joguk, hogy mondanivalójukat elmondhassák. Az ötödik pontban kifejezik, hogy nem a 298., hanem a 259. paragrafus esete forog fenn, nevezetesen nem egy képviselő zavarta a rendet, hanem olyan nagy lárma volt, nyugtalanság és tumultus, hogy a csend nem volt helyreállítható. A hatodikban rámutatnak arra a szociáldemokrata képviselők, hogy a házszabályok tekintetében az 1908-as házszabályok az irányadók és az 1912. 47. paragrafus alapján sem lett volna joga az elnöknek kivezettetni őket a parlament épületéből. A levélírók utalnak arra, hogy mindenben azonosítják magukat György Imre nemzetgyűlési képviselővel az elnöki önkény ellen, különösen azon eljárásban, hogy a parlament épületéből kivezetett képviselők mentelmi jogát az elnök megsértette. A mai nap folyamán a baloldali ellenzék döntő elhatározásra készül. A polgári ellenzék túlnyomó része azon az állásponton van,hogy az ellenzéknek a legerősebb harcot kell indítania a kormány ellen, ha a mentelmi bizottság akár egy képviselőt is kizár a parlament üléseiről. Ezzel szemben a szociáldemokrata képviselők arra az álláspontra helyezkednek, hogy ha a mentelmi bizottság egyetlen képviselőt is kizár a parlament ülésterméből, passzivitásba kell vonulni. Hovatovább az az elhatározás érlelődik meg az országos demokratikus szövetséghez tartozó polgári pártok között, hogy komoly lépéseket kell tenni, éppen ezért, az Erzsébet-körúti helyiségben várják be a mentelmi bizottság határozatát, a szociáldemokarta párt kebelében pedig az a hangulat, érlelődik meg mindinkább, hogy paszszivitásba kell vonulni, ez azonban csupán annyit jelentene, hogy a párt tagjai nem vesznek részt a parlamenti tárgyalásokon. A szociáldemokrata párt vezetőinek körében komolyan számolnak azzal, hogy a munkásság a pénteki események miatt, különösen, hogy a képviselőket kitiltják a parlament üléseiről, nagyon komoly lépésre fogja magát elhatározni. A mentelmi bizottság ülése 10 órakor kezdődött és másfél óráig tartott. Az ülésen elsőnek Vargha Gábor szólalt fel és hangsúlyozta, hogy nem szabad a bizottságnak pártérdekek által magát megtévesztetnie és a határozatnak ennek még a látszatát is el kell kerülnie. A vita után a következő határozatot hozta a mentelmi bizottság: György Imre és Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselőket 25—25, Kábák Lajos és Propper Sándor képviselőket 22— 22, Peyer Károly 20, Esztergályos János, Klárik Ferenc, Saly Endre, Farkas István, Sütő József, Batitz Gyula, Szeder Ferenc, Margsics Géza, Szabó Imre, Hebert Ede képviselőket a Ház 20—20, Peidl Gyulát a Ház 10—10 üléséről kitiltandónak javasolja a mentelmi bizottság. Ezzel szemben áll a leszavazott kisebbségi javaslat, amely szerint Györki és Szilágyi képviselőket 6, a többi képviselőket pedig a Ház egy-egy üléséről tiltsa ki a nemzetgyűlés plénuma. A folyosón a bizottság állásfoglalása nagy hatást keltett, mert ilyen szigorú határozatra még a kormánypárti körökben sem számítottak. A bizottság ülésének befejezése után nyomban megkezdődött a Ház ülése, amely alkalommal Hubbinek István, a mentelmi bizottság előadója terjesztette elő javaslatát és felsorolta azokat a képviselőket, akiket a Házból való kitiltásra ítélt a mentelmi bizottság. Az indokolás befejezése után megelégedéssel vette tudomásul a kormánypárti oldal a bizottság jelentését, majd Vargha Gábor a kisebbségi indítvány előterjesztője állott fel szólásra, beszédében túlszigorúnak tartja a büntetést, mivel a bizottság határozatában nem szabad pártszempontokra tekintettel lenni és ajántha a kisebbségi indítvány elfogadását. Az elnök ezután szavazásra teszi fel a kérdést, a nemzetgyűlés jelenlévő tagjai Ugron Gábor, Meskó Zoltán, a fajvédők és Ernst Sándor kivételével, az előadói javaslat mellett foglalnak állást. Szcitovszky elnök ezután jelenti, hogy a Ház áttér a háziiskolyverziós törvényjavaslat tárgyalására, amelyre vonatkozólag a Ház 40 tagja a sürgősség kimondását jelentette be. Elrendelte az indítvány felolvasását, ennek megtörténte után jelentette, hogy a nemzetgyűlés legkölebbi ülésén határoz a sürgősség felett. Ezután J Őrsy Imre előadó ismerteti a javaslatot. Előadja, hogy 1920. február 18 án tartott ülésen Rakovszky István akkori házelnök részéről igen fontos elnöki enunciáció történt. A Ház elnöke kijelentette, hogy az 1908-i házszabályok a nemzetgyűlés tartamára addig maradnak érvényben, amíg a nemetgyűlés másokat nem alkot. A mostani javaslatnak két főpincipiuma van. Egyik a szólásszabadság, amely valóban kardinális tétel, a másik a tanácskozások zavartalan biztosítása. A házszabályoknak biztosítani kell a parlament munkaképességét. A mostani házszabályok nem olyanok, amelyek kielégítenék a viszonyokat. Az ülés tart. A Házelnök és Rakovszky István a mentelmi bizottság határozatáról A mentelmi bizottság határozatáról a Miskolci Napló budapesti munkatársa megkérdezte Rakovszky Istvánt, aki a következőket mondotta: — A legnagyobb mértékben helytelenítem, hogy a mentelmi bizottság rögtön a legnagyobb büntetéshez folyamodott, mint ahogy az elnök is a végső eszközt vette igénybe Györki Imre ellen. A mentelmi bizottság helytelenül cselekedett, hogy mindjárt a legnagyobb büntetést alkalmazta. Szcitovszky Béla a Ház elnöke a következőket mondotta : — Györki Imre a Ház pénteki ülésén kétszeri figyelmeztetés után, miután az elnök megvonta tőle a szót, folytatta beszédét és szembehelyezkedett az elnökkel Az elnöknek kötelessége volt amit tett. Szász Béla védője beszélt ma a bombaperben A Márffy-ügy mai tárgyalásán Hindy Zoltán dr. Szász Béla védője mondotta el védbeszédjét. Sehol a világon ilyen vádak nem kerültek a bíróság elé — mondotta. A Dreyfuss per, a tiszaeszlári bimiper apró csetepaték voltak a mostani bűnperhez. Nemcsak vádlottak jelentek meg a bíróság előtt, de eszmények is. A leghatározottabban visszautasítja azt a vádat, hogy az ébredő gondolatnak valami része volna ezen borzalmas bombamerénylethez. Az bizonyos, hogy vannak bűnösök, de ezek nem azok, akik itt ülnek a vádlottak padján. Azután a rendőri nyomozással foglalkozik és azt mondja, hogy a vádlottakat a rendőrségen kényszeredtek beismerő vallomásra. Kijelenti, hogy volt a tárgyalásnak egy mozzanata, amidőn Radó, ez a fiatal gyerik felugrott és azt vágta az egyik rendőrkapitány felé: ,,maga hazudik.* Ha nem lett volna védő, akkor hozzáment és nyakon ütötte volna. Ez a jelenet is azt bizonyítja, hogy a rendőrség tényleg bántalmazta a foglyokat. Hindy Zoltán beszédje további folyamán védence ártatlanságát hangoztatta és védence felmentését kéri. Lázadásért és felségségsértésért vád alá helyezték Weltner Jakabot Fővárosi szerkesztőségünktől. A Weltner Jakab ellen beadott vádirat elleni kifogásokat ma délelőtt tárgyalta a budapesti büntetőtörvényszék. A távollévő Weltner Jakabot Vámbéry Kantem dr. képviselte. A bíróság felségsértésért és lázadás bűntettéért Weltnert vád alá helyezte. Rendelet jelenik meg a késedelmi kamatok leszállításáról Hónapok óta ígérgették a közönségek, hogy a kormány véget vet a lehetetlen kamatviszonyoknak és megszűnik az a visszásság, hogy a bíróság heti két százalékban állapítja meg a késedelmi kamatot. A minisztertanács tegnap havi másfél százalékra szállította le a törvényes késedelmi kamatot. Az évi kamat az eddigi 104 százalék helyett 18 százalék lesz. A kormány rendelete holnap jelenik meg.