Miskolci Napló, 1925. augusztus (25. évfolyam, 173-195. szám)
1925-08-19 / 186. szám
MISKOLCI NAPLÓ 3 - EGY FEJEZET A JÖVŐ SZÁZAD REGÉNYÉBŐL -Hogyan próbálnak védekezni a vasúti katasztrófák ellen Franciaországban Automatikus készülék, amely a mozdonyvezetők helyett is „cselekszik“ veszély esetén Páris, augusztus 18. A Misskölei Napló párisi munkatársától, Franciaországban veretlelenesen szaporodik a vasúti balesetek száma. Egyik, súlyosabb teatraszttrófa a másikait érti. Az ember szinte félve veszi kesébe a reggeli lapokat, mert sobasem tudhatja, mikor olvassia valamelyik holttját tartozójának, ismerősének, a nevét francia földön, felfölött a vasúti szerencsétlenség áldozatai közt. Hogy a fehér nap milyen ritkaság, mi sem bizonyítja jobban, mitunt az, hogy egyik komoly párisi saijftóotifiánium minden reggel, ámivel mint napot sikerült megúszni Francátországnak vasúti katasztrófa nélkül, a lap első oldalán feltűnő kövér betűkkel ezt közli: „Ma nem történt Franciaországban vasúti szerencsétlenesco■ Talán éppen ezek, a különösen az utóbbi időben sűrűn megismétlődő és súlyos kimenetelű katasztrófáik indították a francia vasúttalóságukat arra, hogy kísérletezéseket kezdjenek egy újfajta balesetelhárító készülékkel, amelynek feltalálója egy Rodolausse nevű francia mérnök. Rodoclausset már 1913-ban foglalkoztatta ez a gondolat : megteremteni egy automatikus készüléket, amely, mint egy finom, pontos óraszerkezet működik akkor is, amikor az ember idegei külső vagy belső prot-Bzdók hatása alatt felmondják a szolgálatot. Olyan gépet akart kontruálni, amely mint a legérzékenyebb teiziográf, megérzi a közelgő vezélyt, figyelmezteti az embert, sőt ha az ember lélek jelen étét veszíti, akkor az ingadozó, tétovázó élő kéz helyett cselekszik maga a gép. Franciaországban a legutóbbi két esztendő alatt történt vasúti katasztrófáknál, statisztikai kimutatások szerint száz esetből huszonötnek az oka az vollt, hogy a mozdonyvezető nem vette észtre a tilosra átütött szemafort, tűz százalkát a bűleseteknek a rosszul működő fék okozta, majdnem ugyanannyi esetben történt katasztrófa a gyorsaság miatt és végű harmincöt esetben száz közül a rosszul funikeonáló szemaforok idézték elő a vasúti szerencsétlenséget. Maga a Rodclausse-féle készülék két részből áll. Az egyik: a jelzőkészülék, a kulcsa a automatikus gépezetnek. Ez a vasúti sínre van erősítve. Egy egyszerű acélrúd, amely a vasúti, vágány tengelye körül mozgatható, működése ugyanolyan, mint a szemaforoké, azzal a különbséggel, hogy bárhol könnyen felszerelhető. Ha a vonat előtt az út szabad, a kulcs a vágány alján lehajlik, ha az út tilos — fölemelkedik. Rodolausse mérnök a Paris—Limours vasútvonal mentén készülékével, amelyet egy mozdonyra fölszereltek, az alábbi érdekes eseteket mutatta be: 1. A szemafor tilosra volt állítva. Az automatikus kontroler a vágányon elhelyezett készülék jelzésére élesen fütyült, meghúzta a Westinghouse-féket és ugyanakkor a gőz-regulater nyitva maradt. 2. A pályaőr a vonalon síntörést fedezett fel. A könnyen kezelhető jelzőkészüléket felszerelte a veszélyes zónára és a baleset el volt hárítva. 3. A tilosra állított szemafort a mozdonyvezető nem vette észre. A vonat teljes sebességgel tovább robog, de csak addig, amíg a jelzőkészülékhez nem ér, amikor is a vonat egyszerre lassítani kezd. 4. A fékek nem működnek pontosan. A gépész elfeledte megfigyelni a légsűrűség mérőt vagy roszszul is funkcionál. Maga az automatikus kontroler fékez és a vonatot megállítja. Rodolausse találmánya, ha nem is szünteti meg egyszers mindenkorra a vasúti katasztrófákat, hiszen gépről van szó, amely éppen úgy és olyan hirtelen felmondhatja a szolgálatot, mint az ember idegei de legalább remélni lehet, hogy csökkenti a szerencsétlenségek számát. A francia vasúti társaságok véleménye szerint, ami hibája és fogyatékossága van ennek az újfajta készüléknek, az lassan kint eltüntethető lesz. Kisértetképen a Luxembourgpályaudvarra befújtó vonatokat szerelik fel Rodolausse találmányával és ha itt bevált, akkor ellátják vele az egész francia vasúthálózatot. — A BERGINIZMUS ÉS A BORSODI SZÉNBÁNYÁSZAT — Miskolc elsősorban jöhet számításba egy magyarországi széncseppfolyósítótelep felállításánál Haidegger Ernő bányafőtanácsos szenzációs nyilatkozata Miskolc, augusztus 18. (A Miskolci Napló munkatársától.) Friedrich Bergius német professzor kísérletei, amelyeket a szén csepp folyósítása körül folytat és ezeknek a kísérleteknek eddigi eredményei egyre szélesebb körökben váltatnak ki érdeklődést. A Népszava munkatársa legutóbb felkereste a Bragin-eljárás magyarországi előharcosát, Haidegged Ernő bányafőtanácsost, aki hosszabb nyilatkozatot tett az újságíró előtt Bergiuis professzor kísérteteinek, a szén cseppfolyós stasántáik jelentőségéről és az eddigi eredmények jövőbeni kihasználásáról. Az újságíró többek között megkérdezte Heidegger főtanácsost, hogy véleménye szerint Magyarországnak melyik pontja lenne alkalmas megfelelő Hergin-telep felállítására.’ Enre a kérdésre adta a főtanácsos az alábbi szenzációs és reánk, miskolciakra nézve különösen érdekes választ: — A jó telephelyet illetően elsősorban két tényezőt kell összeegyeztetni. A Berlin-műveknél szükségük van nagy gázgyár szomszédságára, ahonnan a kőszén csepp folyósításához szükséges, hiidrogénben dús világító gázat kiikesen veszik. A gázgyár visszakapja az eljárás során a már említett magas hőértékű gáz alakjában ezt a kölcsönt, mint a Berlin -eljárat melléktermékét. Amikor az ujsságíró felemlítette, hogy nem gondolnak-e a borsodi megyei gyöngébb értékű szenek és lignitek értékesítésére, az ottani bányászat talpra állitására? — Haidegger főtanácsos ezeket mondotta: Miskolcra, mint megfelelő telephelyre, valóban annál inkább gondolni lehet és kell, mert ott gázgyár van és ott vannak a borsodi Szenek, amelyeket célszerű felhasználni berginizálásra, mint a magasabb hőértékű, kazánfűtésre alkalmas egyéb hazai szeneinket. — A mesterséges nyersolajtermél«kink — tette hozzá Handegger főtanácsos —, alapjául szolgálnak ipari berendezkedés Stüinkinek motorikus dljaj használatára, itt tehát a háború során visszaimazolt fejlődésünk újra kibontakozhatnék. Emellett föllendülm® a petróleirin finomító iparunk is. Egy apa kilenc év óta keresi elveszett gyermekeit Miskolc, augusztus 18. (A Miskolci Napló munkatársától) 1916-ban a magyar csapatok tartották megszállva Szemendria városát Szerbiában. Mikor a csapatok visszavonultak, fejvesztett menekülés kezdődött, nem volt idő a csomagolásra és bizony nagyon sokan bútorukat, ruháikat, kis vagyonukat hátrahagyva, kapaszkodtak fel a menekülőket vivő vonatokra. A menekülők sorában volt Fischer Károly zagyvapálfalvai üvegfúvómester is, aki kétségbeesetten jutott tudatára, hogy a forgatagban és tolongásban lehetetlen, hogy három gyermekét, a 16 éves Angelinát, a 14 éves Ferencet és a 13 vés Józsefet magával vigye. Az ott állomásozó katonaság egyik vezetőjéhez, egy alezredeshez fordult és a jószívü katonatiszt ekkor magához vette a három gyermeket, hogy az apa nyugodtan meneküllhessem. Autó természetesen, hogy a gyermekek mikor és milyen módon kerülnek vissza az apához, nem volt idő tárgyalni, de nem is lehetett, hiszen az alezredes nem tudhatta, milyen parancsokat fog kapni és hogy Fokoson Traktort Olivér ekével, kombinált műtrágyaszóró vetőgépeket, talajművelőgépeket, raktárról azonnal szállít kedvező fizetési feltételekkel FRIED gépgyár TelefoS J-Maz. Szerda, 1925 augusztus hó 19. mi fog történni a legközelebbi jövőben s így maradt el Fischer Károly gyermekeitől. Amikor aztán a háborúnak vége lett, teljes erejével neki adta magát a kutatásnak. Magándetektív - irodákat mozgósított, hirdetésekért adott fel a legkülönbözőbb újságokban , hogy megállapíthassa, ki volt az a katonatiszt, aki gyermekeit átvette és mi lett a sorsuk. — Városról-városra járva utazott, az egész országot bekalandozta, ellátogatott Szerbiába is, de mindhiába. Az egyetlen nyom, amelyre rábukkant, hogy 1916-ban — a menekülés időpontjában — a lugosi hadtápzászlóalj állomásozott Szemendrában, tehát nyilvánvalóan ennek parancsnoka vehette pártfogásába a gyermekeit. A gyermekek nem adtak étetteit magukról. Ha még életben vannak: Angelina ma 25, Ferenc 23, József 22 éves. Felnőtt emberek, akik bizonyára szintén keresik az apjukat ,s ha tudnának felőle,jelentkeznének. Fischer Károly üvegfúvómester most végső elkeseredésében a honvédelmi minisztériumhoz fordult. Arra kéri a minisztert, állapítsa meg, ki volt 1916-ban a Szemendrifilban állomásozó lugosi hadtápzászlóallj parancsnoka, él e még a derék tiszt, hol lakik ép, ki lehetne-e kutatni az ő segítségével azt a nyomot, mely végre gyermekeihez juttatná a kétségbeesett apát. (M. A.) G Ha szabókellékre van szüksége vásárolja be AÁL-nál Széchenyi utca 88. Meinl Gyula kávébehozatali r. /. Ut’ fiókunk, A Miskolcz Széchenyi utca 16. Telefon 7—40 Telefon 740 KIRÁLYMALOM mai lisztárjegyzéke , OKKOK 2 4 5 7 6500 6400 6200 6000 5800 4600 70% egységes rozsliszt 5200 8 (takarm 1) 2600 korpa 2200 árpadara 6300 tengeridara 3400 Nyitva reggel 7-161 este 6-ig DEÉSI SÁNDORNÉ kézimunka és rövidáru üzlet Arany János u. 19. MISKOLC