Miskolci Napló, 1927. november (27. évfolyam, 246-247. szám)

1927-11-21 / 247. szám

Újhelyi üzenet Egy Trianonban halálraítélt vá­ros, Sátoraljaújhely mondott ma hangos, a csonkaország határain messze túlharsogó vétót a béke­­diktátum ellen. Sátoraljaújhelyt végzetesen érintette Trianon, mert hiszen ezt a virágzó várost, amely azelőtt Északmagyarország gazda­sági életének­ egyik fontos állo­mása volt, kettészelték Trianonban és életképtelenné tették. Ujhely, mint ahogy ez az ország is élni akar és ezt az akaratát juttatta kifejezésre abban a tüntetésben, a­mely ott vasárnap lezajlott. Uj­­hely üzent azoknak a hatalmaknak, akik Trian­ont teremtették. Ezt jelenti kifelé Sátoraljaújhely tüntetése. De meg van ennek a je­lentősége és pedig komoly nagy figyelmeztető jelentősége befelé is. A revízió melletti tüntetéseket Mis­kolc kezdte , Miskolc utánzása, ha nem is azzal a gyorsasággal, ahogy azt várni lehetett volna és tenni kellett volna, most Ujhelyben megkezdődik. Ez a város, amelynek szívén húzták át a határ éles vo­nalát, ezzel a tüntetéssel befelé is demonstrál egy gondolat mellett, amely lelke és mozgatója volt Mis­kolc tüntetésének is. Ujhely is azt követeli, annak a gondolatnak a megvalósulását, amely a misk­olci tüntetést oly impozánssá, oly fe­ledhetetlenül széppé tette: a belső egység megteremtését. •­ Már­pedig ez az egység­, amely nemrégen Miskolcon, most pedig Ujhelyben olyan nagyszerűen nyi­latkozott meg, veszedelemben fo­rog. Azok a tüntetések, amelyek legutóbb a fővárosban történtek, nagyon elronthatják, nagyon le­­csökkenthetik azoknak a külföldi barátainknak az­ illúzióját, akik azt hitték, hogy ennek a megcson­kított országnak a népe legelsősor­ban fogja megérteni kötelességét önmagával szemben és felejtve minden más érdeket, a béke meg­döntésének gondolatában egyesülni tud. Külföldi barátaink joggal gon­dolhatják, hogy amikor a magyar nemzeten esett rettenetes sérelem, a trianoni béke revíziójáról van szó, akkor semmi sem fogja tudni széjjeltépni azt az egységet, amely elengedhetetlenül szükséges, hogy eredményt tudjunk elérni a revízió kérdésében. Remélni lehet, hogy az a de­monstráció, amelyet Miskolc kez­dett meg és amelyet Ujhely vasár­nap folytatott, tovább megy az or­szágban és mindenütt felharsog a nemzet tiltakozó szava Trianon el­len. Felesleges azonban arról be­szélni, hogy akkor, amidőn élet­kérdés a nemzetre, hogy a belső egység minél teljesebb, minél tö­kéletesebb legyen, milyen végzetes károkat jelent, amikor egyes szél­sőséges politikai pártok a maguk önző érdekében valósággal lázadást szerveznek a rend ellen. Felesleges magyarázni, mint jelent az, ha azok a külföldi barátaink, akik ezekben a nehéz időkben mellénk állottak, azt látják, hogy még a legnagyobb kérdésben, a revízió ügyében sem tudunk egy jóforra, hogy amikor történelmi kötelessé­gek várnak ránk, akkor is akadhat olyan politikai csoport, amely a maga hatalmi aspirációjának érde­kében kész forrongásra bujtogana. Elhisszük, nagy sikere a fajvédők­nek, hogy a maguk érdekében meg­tudnak mozgatni akár kisebb tö­meget is, de várjon ki akad ebben a csonkaországban, aki ezt a­ „si­kert“ másképen könyveli el, mint úgy, hogy sikerült egy töredéknek a maga jelszavaival megmérgezni egyeseket ,akikkel el tudták feled­tetni, hogy mivel tartoznak ezek­ben a szomorú időkben a nemzet­nek, mivel tartoznak annak a nagy kötelességnek, amely mindnyá­junkká most, amikor mindenkinek a Trianon elleni harc szolgálatába kell fentartás nélkül állani. Ellentétes hírek a belügyminiszter vármegyei reformtervezetéről A tervezet, hír szerint, megszorítja az önkormányzatot és a virilista-rendszert Budapest, november 20. Évek óta készül a belügyi kor­mányzatt a vármegyei reformra.­­ Az u­tób­bi években egymás után merültek fel tervek ebben a kérdés­ben és Rakovszky Iván belügymi­­nisztersége alatt el is készült egy terv a vár­megyék revíziójáról.­­ Szvitorvszky Béla hivatalba lépése­kor erőteljesen hangsúlyozta, hogy legelső feladattántn­k tekinti a vár­megyei reform megvalósítását és a törvényhatóságok tiszted­itásának megfejtéseit. Közismert, hogy ebben a kérdés­ben hetek óta folynak az egységes pártiban bizalmas tárgya­lások. Értesülésünk szerint az egy­séges párti képviselők között megle­ Rubinek István meghajolt Budapest, november 20. A numerusz klauzusz körül fel­­gyűrűzött hullámok a jelek szerint elsimultak, a kormány fellépésének meg volt az az eredménye, hogy a parlamentiben és a parlamenten kü­­tül elcsendesedtek a kisebbségi tü­relmetlenkedő hangok, ha­ az ellen­vélemény, ami még fenmarad­t, a kormány részéről sem esik kifogás alá és nincs ártalmára a nyugodt parlamenti tárgyalásnak. Rubinek István,­akit a nwnem-’ .'Hak­­am revíziójáról szóló­­törvényjavaslat' tárgyalása kérdésében megkérdez, tűnik, a következőket mondotta a Miskolci Napló ómunkatársának: — A numerusz klauzusz revizió­­járól szóló javaslat abban a pilla­natban eldőlt, amidőn a miniszter­el­nö­k kijelentette, hogy a javasla­tot politikai kérdésnek tek­inti és pártkérdéssé teszi. Ez a kijelentés a „pártkérdés“ súlya előtt­ ­ természetszerűleg érezteti hatását a ker­eszténypárt állásfoglalására­­ is. A numerusz klauzusz revíziójára vonatkozó javaslat gyakorlati olda­láról különféle hírek keringenek és éppen ezért megkérdeztük Lukács Lukács Györgyöt, aki ebben a kér­désben a következőket mondotta: " Ami a módosítók gyakorlati jelentőségét ill­eti, úgy fogom fel a helyzetet, hogy a zsidókat most piti- vem perc' fill­éris aréná­ban veszik fel az egyetemekre, hanem­­éppen úgy, mint a többi vall­ás fele­kezetű hallgatókat. Tekintettel azonban arra, hogy a felvett hall­gatók számát a kormány megszo­ríthatja és természetes, hogy a zsi­dó vallású hallgatókat sem lehet felvenni minden megkötöttség nél­kül.­­ A törvényhatóságok reformjá­ról szóló reformjavaslat végső szö­vegezése még nem készült el. A belügyminiszter az érdekeltségekkel most folytat tárgyalásokat, ame­­lynrc folyamán lényeges ellentétek nem merültek fel. Szóba került az is, hogy a vármegyei törvényja­­va­slat nem sürgős, mert a válasz­tásokat a tavasz folyamán is meg­ lehetne ejteni a képviselőválasztók összeírásának alapján. Erről azon­ban ez idő szerint még nem is tár­gyalta­k. Hogy mikor kerül a ja­vaslat a Ház elé, az még bizonyta­lan, tény az azonban, hogy a bel­ügyminiszter a kérdést sürgősen hetes ellentétek vannak a reform megalakítása körül. Különösen két kérdésben éleződik ki a helyzet. A kiszivárgott hírek szerint a bel­ügyminiszter a vármegyei önkor­mányzatot meg akarja szorítani, sőt a visíbil­izmus intézményét is meg ak­arjja szorítani. Ezen terv el­len nemcsak a törvényhatóságok, hanem az egységespárti képviselők közül is többen tiltakoznak. A­ fo­lyamatban levő tárgyalások, azt cé­lozzák, hogy miként lehetne a kér­dés megoldására békés módot ta­lálni. A belügyminisztérium illeté­kes ot­t­ályában ebben a kérdésben a Miskolci Napló munkatársának a következő információt adtak elintézendőnek tartja. Kormánykörökben már belenyugodtak a numerusz klauzusz módosításába Kiutasították Szabó Lajos esperest, a ruszinszkói magyarság egyik vezérét Munkács, november hó. A városban nagy megütközést keltett az a hír, hogy a munkácsi rendőrség Szabó Lajos rom.­kát, esperesplébánost, a csehszlovákiai keresztény-szocialista párt egyik vezető tagját csütörtökön reggel azonnali hatállyal kiutasította Csehszlovák­ia­ területéről. Szabó Lajos illetőségét a közigazgatási bíróság néhány nap előtt megsem­misítette. Az esperes az elutasító végzés után a lex­ Dérer alapján újabb kérvényt adott be illetőségé­nek elismerése végett. Annál na­gyobb megütközést váltott ki a­­ rendőrség eljárása, hogy a bead­­­­vány érdemleges elintézésének ha-­t­­áridejét nem várva be, a köztisz­teletben álló s általános közszere­tetnek örvendő lelkipásztort Ro­mániába való kiköltözésre utasí­totta. Szabó Lajost életművének minden szála Ruszinszkóhoz és Munkácshoz­­ köti. A ruszinszkói magyarság- a képviselőválasztások alkalmával azzal juttatta kifeje­zésre Szabó Lajos iránti ragaszko­dását, hogy az egységes magyar listán a második helyen jelölte. A drákói kiutasítás a lakosság köré­ben óriási izgalmat okozott. Hatalmas közönség jelenlétében leplezték le Vázsonyi emlékművét a Kerepesi-te­metőben Minden politikai párt és testület koszorút tett a nagy demokrata sírjára Vasárnap délelőtt ünnepélyes kül­sőségek között leplezték le Vázsonyi Vilmos sieremlékét a Kerepesi­ úti temetőben. Az ünnepség óriási kö­zönség jelenlétében folyt le. A fel­avatási ünnepségen Vázsonyi Vil­mos feleségén és fián kívül megje­lent Huszár Károly, a képviselőház alelnöke, az egységes párt képvisele­tében Rubinek István, a szociálde­mokrata párt nevében Peyer Ká­roly több társával, a főváros képvi­seletében Lamotte Károly tanács­nok, az igazságügyminisztériumot Saáky Béla államtitkár képviselte. A demokrata pártot Pakots és Gál Jenő képviselte, az ügyvédi kamara nevében Papp József elnök vonult ki népes küldöttséggel. A nemzeti demokrata párt pedig Rassay Ká­roly vezetésével testületileg vo­nult ki. Az ünnepséget Fischer Simon fő­rabbi beszéd nyitotta meg, aki után Baracs Marcel emelkedett szólásra. A gyászbeszéd után Rassay Ká­roly tette le az első koszorút a nem­zeti demokrata párt nevében az HÉTFŐI KIADÁS Hétfő, 1927 november 21 XXV.lv. évfolyam 247 (7675) szám Ára 16 fillér MISKOLCI NAPLÓ Serkesitység: Miskolc, Városház tér 16. Telefonszámok: 498. és 616. Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Kiadóhivatal, Miskolc, Hunyadi-utca 2. Telefonszámok: 299. és 114. egykori vezér sírjának emlékoszlo­pára, majd az igazságügyminiszté­rium, a főváros, a demokraták, a szocialisták és a főváros különböző politikai szervezetei áldoztak Vá­­zsonyi emlékének. Este 9 órakor a Vigadóban 1200 terítékes ünnepi vacsora volt. A terem főhelyén Vázsonyi Vilmos gyászfátyollal letakart nemzeti szi­nti szallaggal övezett arcképe fog­lalt helyet. Rassay Károly a párt jelenlegi vezére visszapillantást ve­tett a nemzeti törekvések fejlődé­sére és arra a szerepre, amely ebben Vázsonyi Vilmosnak jutott. Rámu­tatott Rassay arra, hogy a libera­­lizmus és demokrácia csak akkor lett éltető fává, akkor gyökerese­iért meg a nemzet lelkében, ami­dőn Vázsonyi Vilmos vette kezébe annak gondozását. Az a síremlék — folytatta Rassay —, amelyet ma le­lepleztünk és ez a serleg, amelyet kezemben tartok, nem csupán a hal­hatatlan Vázsonyi emlékét örökíti meg, de életet és tartalmat ad a de­mokráciának. Nem halotti tort ülünk, hanem diadalmi ünnepet és ez alkalommal fogadalmat teszünk, , hogy a demokráciáért és a szabad­­elvűségért folytatott küzdelemben egy pillanatra sem adjuk fel azt a harcot, amelyet Vázsonyi Vilmos kezdett. A hatalmas teremben a kö­zönség felállással és néma fejhaj­tással áldozott Vázsonyi Vilmos emlékének. ♦♦♦♦♦ A Petőfi Társaság Kossuth ünnepélye Budapest, november 20. A Petőfi Társaság az új város­háza tanácstermében Kossuth em­lékének szentelt ünnepélyt tartott, amely alkalommal Pekár Gyula el­nöki megnyitójában Kossuth La­josnak 1890-ben Turinban gramo­fonba mondott beszédéből t­ett idé­zetekkel ékesített ünnepi beszédet mondott. Párhuzamot vont Petőfi és Kossuth Lajos között. Szólott Kossuthról mint prófétáról, mint apostolról, mint politikai vezérről és mint bölcselkedőről. Az elnöki megnyitó után után egy Erdélyből küldött cipruskoszorút mutatott, amelyet egy magát megnevezői neon akaró magyar hazafi küldött Petőfi állítólagos sírjáról. Risztics újabb kísérlete az óceán átrepülésére Dessau, november 21. A Junkers-művek híres magyar pilótája, Risztics, a­ki a távolsági repülés világrekordját tartja, az Azori-szigetekre érkezett, hogy Lo­­oseval együtt a D 1230 gépen az Egyesült Államokba repüljön. A repülést minden körülmények kö­zött végrehajtják, a start időpont­ja azonban még nem bizonyos.

Next