Reggeli Hirlap, 1918. július (27. évfolyam, 147-172. szám)

1918-07-11 / 155. szám

A tiszai evang. egyházkerület közgyűlése Érdekes felebbezés a tözgyűlés előtt Miskolcz, július 10. A tiszaievang. egyházkerület ma délelőtt tartotta Miskolczon évi rendes közgyűlését Geduly Henrik püspök és Szentiványi Árpád v. k. t. f. kettős elnökletével az evang. templomban. A gyűlésen részt vettek: Kubinyi Géza volt főispán, Mürmich Kálmán országgyűlési képviselő, Terray Gyula udvari tanácsos, dr. Mikter Zoltán eperjesi jogakadémiai dékán, dr. Zelenka Lajos kúriai bíró, báró Hámos Antal és az egyházkerület elnöksége stb. A közgyűlést délelőtt 9 órakor Paulik János egyházkerületi főjegyző, nyíregyházai lelkész imája vezette be. Majd Szentiványi Árpád egyházkerületi elnök tartotta meg nagyszabású elnöki megnyitóját, melynek során elparantálta az egyházkerületnek az elmúlt egyházi évben elhunyt jeleseit: báró Láng Lajost, Molnár Viktor nyug.államtitkárt és Beniczky Árpád dunáninneni egyházkerületi felügyelőt. Ezután meleg szavakkal üdvözölte az új egyetemes felügyelőt, báró Solymosy Lászlót, dr. Kéhler Zoltánt a dunáninneni egyházkerület újonnan megválasztott felügyelőjét és Raffay Sándort, a bányai kerület új püspökét. Végül megemlékezett a 48. XX. t.-c. benyújtott törvényjavaslatról. Kiemelte Apponyi Albert gróf volt kultuszminiszternek, az egyház iránti jóindulatú szándékait. Azon reményének adott kifejezést, hogy azt, utóda nemcsak magáévá teszi, hanem közmegelégedésre tető alá is hozza. Az elnöki megnyitó után egy rendkívül érdekes felebbezési ügyet tárgyalt a közgyűlés, mely nagy vitára adott alkalmat. A liptói és árvai egyházmegyék ugyanis a báró Prónay Dezső lemondása folytán megüresedett egyetemes felügyelői állásra tót nyelven adták le szavazatukat. A szavazatbontó bizottság ezért a nem régen tartott ülésen az egyházmegyék szavazatait megsemmisítette. E miatt a két egyházmegye felebbezéssel élt és arra kérték az egyházkerületi közgyűlést, hogy a szavazatbontó bizottságellen eljárása miatt indítsa meg a fegyelmi eljárást, illetve ily értelmű felterjesztést intézzen az egyetemes gyűléshez. Kubinyi Géza, Duszik Lajos és Hevesy Bertalan felszólalásaikban a felebbezések elutasítását és az egyházmegyék ellen a fegyelmi eljárás megindítását javasolták, amelyre a két egyházmegye e nemzetietlen eljárásával méltán rászolgált. A közgyűlés ezután nagy szótöbbséggel a fegyelmi eljárás megindítása mellett foglalt állást és az egyházmegyék felebbezése felett napirendre tért. Több belső ügyet tárgyalt még a közgyűlés, mely a késő délutáni órákban ért véget. Síi isiit, ■a legmegasabb árban ! * Gönczi Sándor | órás ékszerész | t*í. «ital! M ffigiíiíf. 11 mm&zu hírlap Csütörtök fuHu* i! Ez is igazság!... Hogy történik a cukorelosztás a Vasgyárban? Miskolcz, jelus 10. A háború negyedik évében, amidőn a harci erők óriási küzdelmet vívnak a háborút befejező döntő eredmény elérése érdekében, ugyanilyen szerep jut a front mögötti katonáknak, az itthonmaradottak millióinak is. A harci erők növekvő tevékenysége maga után vonja a muníció és más egyéb hadicikkek fokozottabb termelését — mi tekintve az emberanyag hiányát — emberfeletti munkát követel azoktól, kik ezeknek gyártásában közreműködnek. Áll ez különösen azon munkásokra, kik e munkák elvégzése körül nehéz fizikai erőt kénytelenek igénybe venni, az elég szűken kimért napi élelmezés mellett, önként kínálkozik tehát annak a megállapítása, hogy a kifejtett munkaerő pótlása, az élelmezés terén is elsőrendű fontossággal bír. A muníciógyártásnál végzett — mondhatni — önfeláldozó munkálkodást dicsérték meg az év elején Magyar- és Németország uralkodói, amidőn „Népeimhez“ kezdet, a néphez intézett szózatukban jutatták méltó megbecsülésüket a munkásságnak. A közigazgatási hatóságok az élelmiszer elosztása körül — a lehetőséghez képest — szintén igen gyakran érvényesítették azon felfogásukat, hogy a nehéz fizikai munkát végző egyéneknek mindig több és erősebb táplálkozásra van szükségük, mint azoknak, kik könynyebb munkát végeznek. Ebből a szempontból bírálva indult ki a közélelmezési minisztérium, amidőn elrendelte, hogy kenyér-pótjegy kibocsájtása révén, a munkások erejük gyarapítása céljából nagyobb darab kenyérhez juthassanak. Bár ezen intézkedések sem tették olyanná az élelmezést, amilyent minden ember megkívánna, mégis enyhítőleg hatott az a körülmény, hogy az egyforma fejadagok mindenkinek egyformán szolgálják az élelmezés lehetőségeit. Amidőn mindezek tanulságképpen állanak előttünk, mégis azt kell tapasztalni, hogy a háborút negyedik évében még mindig vannak, kik nem tudnak a mai helyzet kívánta magaslatra emelkedni, hanem előtérbe helyezve saját énjüket, minden más körülmények figyelembevétele nélkül intézkednek. Ez a rövidlátás és érzéketlenség uralja a diósgyőri vasgyár és az ottani fogyasztási szövetkezet igazgatóságát is, mi az alábbi két konkrét esetből kifolyólag kézzelfogható beigazolást nyer. Miskolcz város közélelmezési bizottsága a város részére kiutalt, befőzéshez szolgáló cukor fejadagját 75—100 dkgramm között állapította meg tekintet nélkül arra, hogy az illető tisztviselő e vagy munkás. Ezzel szemben álljon itt a „Diósgyőri Fogyasztási Szövetkezet“-nek egy „Értesítés“-éből vett következő cukoradagelosztási táblázata: Családonként: A tisztviselő tehát a cukorból — ezen a munkásra nézve oly fontos és elsőrendű élelmicikkből — ötször annyit kap mint egy munkás. Sőt még a szolga is magasabbrendű élőlény, mint a vas- és rézesztergályos, a lakatos, a villanyszerelő, a mechanikus stb. munkás. De még kiáltóbb az aránytalanság, ha alapul veszünk egy három tagból álló tisztviselő és egy öt tagból álló munkáscsaládot. A tisztviselő fejkvótája 3 kg. 33 és egy harmat dkg., míg a munkásé 40 dekára zsugorodik. Tehát kilencszer kisebb a munkás fejkvótája családtagonként, mint a tisztviselőé. Ezen utóbbi megállapítás fedi legjobban a két mennyiség közötti különbséget, mert hiszen tudvalévő, hogy a munkásnak mindig nagyobb a családja, mint a tisztviselőé. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a tisztviselő kvalifikációja folytán az élelmezés terén más el-bírálás alá veendő, még akkor is oly nagy az aránytalanság, melyhez hasonlót eddig még senki sem produkált. Azt hiszem, hogy komentár nélkül is meg fogják érteni az illetékes tényezők, hogy ez esetben oly nagy igazságtalansággal állunk szemben, mely sürgős orvoslásra vár. A munkások és azok gyermekeinek ezreiről van szó, munkásokról, kik emberfeletti munkájukkal kiérdemelték az uralkodók elismerését, kell tehát hogy emberszámba vegyék őket a vasgyárban és a vasgyári szövetkezetnél is, nem pedig negyedrangú valamiknek ... K- R. 5 tagig 5 tagn ii feljebb Tisztviselők 10 kg. 15 kg. Altisztek 5 „ 10 „ Szolgák 3 „ 5 „ Munkások 2 „ 4 „ Értesítés. Van szerencsém a n. é. közönség szives tudomására hozni, hogy' Itat. m. fill»® SeMít «Hah! Dfittai. ELállalom a lehető legjutányosabb áron mindennemű villamos világítási, házi telefon, csengő és erőátviteli berendezések felszerelését, jó karban tartását és javítását. Raktáron tartok mindennemű villamos felszerelési anyagot és izzólámpát. Este 10 óráig inspekciót tartok. A n. é. közönség szíves pártfogását kérem DOBOS KÁROLY egyelőre megfelelő helyiség hiánya miatt Mindszent utca 12. Miskolczon is fellépett a spanyol betegség, Miskolcz, július 10. Az egész országon egy járványszerű betegség vonul végig az úgynevezett spanyol nátha, amely először Spanyolországban lépett fel, ahol a lakosságnak több mint 80 százalékát megfertőzte. Még a spanyol uralkodóház tagjait sem kímélte meg. Európában több millió ember kapta már meg a spanyolnáthát, azonban haláleset egy sem fordult elő. A betegség tünetei az egyszerű náthától csak abban különböznek, hogy ennél 40, sőt 41 fokos láz kiséri a betegséget. A betegség lefolyása fejfájással kezdődik és a lázon kívül erős lehangoltság, lustaság és bágyadtság lép fel. Huszonnégy—harmichat óra alatt azonban teljesen kigyógyulnak belőle. Németországon keresztül most Magyarországot is meglátogatta a spanyol betegség. Először Budapesten terjedt el és lassan több vidéki várost is megfertőzött. Kassán, Egerben, Szabadkán és Aradon kisebbnagyobb mértékben estek bele az emberek a legújabb hadi betegségbe. Miskolczon néhány nap előtt többen megkapták a betegséget, amely, ha nem is járványszerűen, de szórványosan nap nap után terjed. Megkérdeztük a betegség felől dr. Szabó Ármin városi főorvost, aki így nyilatkozott: — A betegség arányairól — mivel nem hivatalból bejelentendő betegség — felvilágosítást adni nem tudok. Azonban annyit mondhatok, hogy a spanyolnátha városunkban is fellépett, sőt magam is több ilyen beteget kezeltem már. Tömeges megbetegedés nem történt Aggodalomra egyáltalán nincs ok, mert a betegség múló természetű és, nem veszélyes. wca « • ék»« tSifétissyAmt *a«c›# Takarmányhiány miatt feloldották a vágatási tilalmat A földmivelésügyi miniszter a három évnél fiatalabb üszők és tehenek vágatási tilalmát rendeletileg feloldja a takarmányhiány miatt és erre nézve a következő utasításokat adja a város polgármesterének és a megye alispánjának: —_ Az ország folyó évi takarmánytermése előreláthatólag nem fog megfelelni a hozzá fűzött reményeknek. — Hogy ennek következtében a három évnél fiatalabb üszők és tehenek vasúton való szállítása és levágási tilalmazása tárgyában elrendelt korlátozó intézkedések folytán az üszőállomány forgalmának, illetve a tenyésztésre kevésbbé alkalmasak levágásának további korlátozása által a téli takarmányozási viszonyok ne súlyosbíttassanak, vagy hogy ezen állatok súlybeli vesztes