Reggeli Hirlap, 1918. szeptember (27. évfolyam, 198-222. szám)

1918-09-28 / 221. szám

Bezárták az iskolákat a spanyolbetegség miatt Miskolcz, szept. 27. A Reggeli Hírlap tegnapi számában megdöbbentő adatokat közölt azokról az állapotokról, melyek a spanyolbetegség terjedése miatt a miskolczi iskolákban uralkodnak. Megírtuk, hogy az egyes iskolák tanulóinak számát valósággal megtizedelte a járvány és egyúttal felhívtuk a főorvos figyelmét arra, hogy intézkedni kell, hogy az iskolákat azonnal bezárják. Cikkünknek meg lett a várt eredménye, amennyiben a főorvos ma reggel bezárta a kir.kath főgimnáziumot október 4-ig. Hasonlóan intézkedés történt, hogy az érseki leánynevelő intézetpolgári fiú és leányiskolákat és a női felső kereskedelmi iskolát bezárják. Ezekből az intézetekből haza küldték a tanulókat és október 7-ig szünetet kaptak. A Reggeli Hírlap munkatársa ma érdeklődött Csorba Györgynél, a ref. főgimnázium igazgatójánál, ki kérdésünkre azt a felvilágosítást adta, hogy a gimnáziumot szintén be fogják zárni, mihelyt annak szükségét fogja látni. Osztrákok ajánlkoznak Miskolczra hizlaló kúrára Miskolcz, szept 27. Az osztrák gyermekek nyaraltatása Miskolczon várakozáson felüli sikerült. A vendégül látott gyermekek és felügyelőik, tanítóik, mind nehéz szívvel vettek búcsút a vendégszerető magyar várostól, s hálájuknak a nyilvánosság előtt is kifejezést adtak. Egy földbirtokost annyira meghatottak ezek a sorok, hogy a levél hatása alatt felajánlotta a város vezetőségének három osztrák gyermek eltartását. Az ajánlatra már van is jelentkező. Májer Ede bécsi lakos, ma levelet irt dr. Plank Miklós tb. főjegyzőnek, melyben közli azt a kérését, mennyire szeretne Miskolczon vagy a közvetlen környékén — legalább egy időre — lakhatási engedélyt nyerni, hogy hatósági élelmiszer ellátásba részesülhessen. Elmondja, hogy két gyermekük van. Az egyik nyolc hónapos, csenevész, gyenge kis jószág. A másiknak, a két esztendősnek, pedig jobboldali büdöje van. Azért szeretné ide hozni őket, hogy egy kissé magukhoz jöjjenek. A jámbor bécsi polgár levele, éppen kapóra jött, rövidesen továbbítják a másik ajánlatot tett nemeslelkű földbirtokoshoz, akinek vendégszerető házánál hihetőleg hamarosan magukhoz jönnek a beteg osztrák gyerekek, kik Miskolczot, mint tejjel-mézzel folyó Eldorádót ismerik. Tarthatatlan állapotok az „Erzsébeti-kórházban A vármegye és a Vöröskereszt figyelmébe Miskolcz, szept 27. Még 1905-ben történt, hogy Borsodvármegyét a Vörös-Kereszt Egylet vezetősége megkereste annak közlése iránt, mit ajánl fel a vármegye az egyesületnek háború esetére az Erzsébet kórházból. A vármegye akkor 80 ágyat ajánlott fel a hadvezetőségnek, mely ily formán számolt azzal, hogy az Erzsébet tornáz 80 ágya — a sebészeti osztály — rendelkezésére áll a hadseregnek. Mikor 1914-ben kitört a háború, azzal, hogy az Erzsébet kórház felajánlott 80 ágyát igénybe vette, amit ekkor mindenki csak helyeselhetett, mert a sebesült katonák ápolására megfelelőbb volt egy modernül berendezett kórház sebészeti osztálya, mint a hirtelen összecsapott szükségkórházak bármelyike. A háború alatt a legnehezebb sebesülteket hozták Miskolcba, ahol a legkiűnőbb ápolásban volt részük az Erzsima kórházban. Akkor ezt a kórház is szívesen látta, mert a civilbetegek ápolási díja alacsonyabb volt, mint amennyit a katonai kincstár fizetett a kórháznak a sebesültek után. Amíg az orosz fronton dúltak a nehéz harcok, ezt az állapotot mindenki természetesnek találta Most azonban már jó ideje új helyzet állott elő. Az Erzsébet Kórház felajánlott, 80 ágyas sebészeti osztályát a katonaság tartja nyilván, a felett rendelkezik és pedig most oly módon, hogyha egy katonát a Rudolfban megoperálnak, utókezelésre és hizlalókúrára beküldik az Erzsébet kórházba, mert a Vörös Kereszt nem csak öt koronát fizetett minden katona után, hanem ezen felül fizeti a beteg katona külön ételekkel való ellátásának, szóval hizlaló kúrájának, költségeit is. Ily formán az Erzsébet kórház most a katonák kezelésében már csak másodrendű szerepet játszik, azaz tulajdonképen nem kezeli a beteg katonákat, csupán üdülőben tartja. A mostani rendkívüli viszonyok azonban, mikor a civil lakosság soraiban mindenféle betegség dúl, amikor nincs orvos és minden egyéb hiányzik, amire egy beteg kezelésnek szükség van, gondolkozóba kell, hogy ejtsék, úgy Borsod vármegyét, mint a Vörös Kereszt Egyesület itteni vezetőségét, vájjon nem érkezett-e el annak az ideje, hogy a kórházat teljes egészében visszaadják a rendeltetésének, a civilbetegei céljaira, kiknek egészségét úgy a megye, mint az egyesület, kétségtelenül épp úgy szívén viseli, mint a katonákét. Éppen ezért úgy a vármegye, mint a Vörös Kereszt vezetőségének figyelmét felhívjuk az Erzsébet kórházban uralkodó állapotokra, mert azt hisszük, hogy sem a megyének, sem az egyesületnek nincs tudomása a dologról, mert ha volna, egy pillanatig sem tűrnék. A helyzet ugyanis a következő: A kórházban most csak két pavilion áll a civilbetegek befogadására, mert a harmadik pavilion — a sebészeti osztály — felett a műtővel együtt, mint lentebb megírtuk, a katonaság rendelkezik. Akét pavilion egyikében van a belgyógyászat, kb. 200 ágygyal, a másikban pedig a szülészeti osztály van elhelyezve. Szabály szerint a felvételre jelentkező beteget el kell helyezni, ezért a háború alatt a kórház a jelentkezőket ott helyezi el, ahol hely van, pl. a csonttöréses vagy más sebészeti eteget a belbegekközött, mert történetesen ott van üres hely. Megtörténhetik hogy belbetegeket pl. a ragályos influenzában szenvedőket a szülészeti osztályon helyezik el, mert ott akad üres ágy, ez pedig — nem kell fejtegetni, miért — rettenetes következményekkel járhat az ott elhelyezett szülő nőkre. Furcsa és tarthatatlan a helyzet, különösen a sebészeti betegekkel, akik a belgyógyászati pavillonban vannak emelkezve, s akiket át kell vinni operálásra és naponta öntözésre, ami az őszi és téli időjárásban a betegek életét veszélyezteti. Jellemző a helyzetre, hogy a belgyógyászati épület egyik kórtermébenazott a spanyolnátha, a másik teremben pedig a tífusz, úgy, hogy a két termet le kellett zárni, holott ezekben a termekben ilsen belbetegek és sebészbetegek vannak. Arra kérjük tehát a vármegye vezetőségét, adja vissza az Erzsébet kórházat rendeltetésének, adja vissza, mert ez a fenforgó viszonyok között a Vörös Kereszt vezetőségének is bizonyára a készséges hozzájárulásával történhetik és visszaadhatja, annál is inkább, mert most is a katonák részére fentartott sebészeti osztályon egy nagy kórterem üres, csak egy balesetet szenvedett vasutas fekszik benne, addig, amíg a katonaság megtűri. Kölni viz púder Parifim valamint egyéb pipere cikkek legolcsóbban kaphatók Gaál Bristol átruházási divat, egyenruházati üzletében It Miskolcz, Széchenyi u.88. Telefon 3—40. Szombat, szeptember hó 28. Váltópörök a báboru alatt Az orosz foglyok szerepe — Hűtlen asszonyok — hűtlen emberek Miskolcz, szept 21. Mióta világ a világ, a háborúk, a forradalmaik mindig romboló hatást gyakoroltak az erkölcsökre. A háború állandó idegfeszültségében féktelenekké válnak a szenvedélyek, az indulatok. Szertelenek a vágyak... Mohó aszélni sietés, élni akarás... És mindenek fölött egy szenvedély lesz úrrá a lelkeken: a gyönyörök, az élvezetek hajszolása.- A Máruik élés... A családi élet kötelékeit a háború kíméletlen kezekkel tente szét. A férfi a fronton... Az aszszony magára hagyatva otthon... Aztán jönnek a kísértések, a mindennapi gondok, a megélhetés örökös problémája, a létért való küzdelem... A magányos aszszonyokra leselkedő férfivágyak és a legnagyobb kort tő: az alkalom. Ez a magyarázata, hogy az erkölcsök leromlottak és a házasság intézménye mai formájában, mai törvényeivel együtt a legtökéletesebb csőd székén áll. Minden írott betűnél jobban illusztrálják ezt a válóperek számai. Amiről az alábbi kis statisztika nyújt hű képet, biztos adatokat. A miskolczi kir. törvényszékhez beadott válókeresetek száma volt. Az idén beadott 165 válóperből jelenleg 70 válóperben folynak a kihallgatások, tárgyalások, békítések. Hetven válóper van egyszerre folyamatban és még egynegyed év hátra van. Arra, hogy a idén tárgyalásra került válóperek számát körülbelül biztosan állapítjuk meg, ha 200-ra, 210-re tesszük. Ez a szám pedig az 1914- ben beadott 39 válópernek az ötszörösét teszi ki. A háború újabb és újabb évfordulójával arányban emelkedik a válóperek száma, ami a hadi erkölcsökre vet szomorú világot. Az idén beadott 165 válóperbben mindössze két esetben vezettek eredményre a békítési kísérletek. A többi 163 esetben bizony, elváltak, külön mentek a lelki konfliktusba keveredett házastársak. * Érdekes jelensége, jellemző tünete a háborús állapotoknak az is, hogy a vidékről beadott vágópörök legnagyobb része az orosz fogoly miatt történt. Aki a háznál lassan-lassan beférkőzött a ház asszonyának kegyeibe és bitorolta a férj jogait, így aztán a 165 válópertől mintegy 80—90 katonaválóper. Hazajön a férj, hol a frontról, hol a hadifogságból és 1913- ban ...... 57 1914- ben .....................39 1915- ben .....................66 1916- ban .....................81 1917- ben ...................104 és 1918- ban, a mai napig 165.