Reggeli Hirlap, 1918. november (27. évfolyam, 250-275. szám)
1918-11-01 / 250. szám
Péntek, november hó 1. REGGELI HÍRLAP " végrehajtó bizottsága hozzánk fordult s ne,hogy mi is csatlakozzunk hezuk. (Éljen!) Én a csatlakozást bejelentettem veletek együtt. (Éhen! Csatla- kozunk!) — Honvédek! Azokat, kik orosz fogságból jöttek haza, mindig óvtam attól, nehogy itt Oroszországhoz hasonló helyzeteket igyekezzenek teremteni. Amit Oroszországban vérrel és polgárháborúval értek el, azt mi elértük vér nélkül. Nálunk ne legyen testvérháború, kötelességtek azon lenni, hogy az ország belsejében csend, béke, élet- és vagyonbiztonság uralkodjék. Kende százados itt bejelentette, hogy most kapták az értesítést, melyben a kassai honvédkerület is a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozását jelentette be A legénység örömujjongása közt folytatta az alezredes a beszédét. Örömmel vette a hírt tudomásul, de a kerületet megelőzte. Felkérte a legénységet, hogy válasszák kérte a legénységet, hogy válasszák meg a Katonai Tanácsot, mely a Nemzeti Tanácsosa minden lépést együttesen fog megtenni. A Katonai Tanács elnökéül a legénység egyhangú lelkesedéssel ChavrákLászló alezredest választotta meg, aki meghatottan köszönte meg a legénység bizalmát. A Katonai Tanács tagjai lettek: Mikasson Kornél, Alexay György, Szabadffy Gyula, Goreczky Sándor, Pusztay Lajos századosok, dr. Rochlitz Dezső, Wáhl Zoltán főhadnagyok, Boskó Mihály, Orosz Zoltán, Benke Tibor hadnagyok, Pálfi Gyula, Bákóczy Jenő őrmesterek, Pap János, Mikosic József Tóth Lajos közlegények Majd Benke Tibor hadnagy beszélt. A legénység viharos helyeslése közepetteadta tudtára a honvédeknek, hogy a Nemzeti Tanács parancsainak éppen olyan önfeláldozással, lelkesedéssel kel engedelmeskedni, mintha a legfőbb Had■ út parancsát hajtanák végre. Mert ezentúl a legfelsőbb Hadúr a Nemzeti Tanács! Emberek! Még egy kérésem volna hozzátok! Esküdjetek meg, hogy a Nemzeti Tanács parancsait, a Katonai Tanács intézkedéseit mindig végrehajtjátok. Ezer és ezer honvéd torkából harsant fel büszkén és ünnepélyesen: — Esküszünk! Éljen a Nemzeti Tanács! Ekkor a Nemzeti Tanács miskolczivégrehajtó bizottságának részéről Reisinger Ferenc szólt a honvédekhez. — Bajtársaim! Mint a 10. honvéd gyalogezred volt szakaszvezetője, ki 22hónapot töltöttem a harctéren, szólok hozzátok! A mai napon a Magyar Nemzeti Tanács vette át a tényleges hatalmat. A mai napon örömhírt közöl velünk a sors — Magyarország szebb jövője, a munkásosztály felszabadulása megvalósulás előtt áll. A Katonai Tanács és a Nemzeti Tanács együttes működésével megteremtette a demokrata uralmat hazánkban. A Magyar Nemzeti Tanácshoz csatlakozunk. Nekünk a mai perctől nem ellenségünk sem a szerb, sem a horvát, sem a francia. Mert a háborút nem a nép, hanem az osztályulralom csinálta. A mai nap a kiengesztelődés napja. (Éljen a Nemzeti Tanács!) Mától fogva szabadok lettünk és többé vallás, faj és osztályra való tekintetnélkül bajtársai vagyunk egymásnak, nem ellenségei. Arra kérlek, bajtársaim, hogy ha a Katonai Tanács bármilyen intézkedést ad ki, azt hajtsátok végre, hogy a közrend, a közbiztonság és a vagyonbiztonság, a fegyelem fel ne bomoljon. Szavai után ismét a honvédség harsogó éljenzése hangzott fel. Utána a miskolczi radikális polgárság nevében dr. Szentmihályi Gyula főgimntanár beszélt. A katonák segítségére jöttek a polgárságnak a vértelen forradalomban, amelynek eredménye lesz, hogy rövid időn belül visszatérhetnek otthonukba. Groszmann Zsigmond pártitkár szólalt fel aztán. Elmondotta, hogy a mai napon Magyarország dolgozó munkásai felszabadultak, megbukott a régi rendszer, mely fegyverbe kényszerítette a népet. Kéri a katonákat, hogy most, mikor megszűnt az osztrák uralom, vi■ gyázzanak a rendre és ébren őrködjenek a rend fennmaradásán. Csak a Magyar Nemzeti Tanácsnak engedelmeskedjenek és minden reakciót törjenek le. A tiszteknek is engedelmeskedjenek, akik, mint bajtársak fognak ezután intézkedni. Chavrák alezredes ekkor bejelentette, hogy Schotz tüzérkapitány, pótütegparancsnok a tüzéreket feleskette a Nemzei Tanácsra. Majd a honvédek közül szólaltak fel többen. A bizottság első ülse A végrehajtó bizottság a katonai parancsnokságról a polgármesteri hivatalba ment, ahol megtartotta első ülését. Groszmann Zsigmond rámutatott arra, hogy legfontosabb a tényleges hatalomátvétel és ezért indítványozza, hogy a Katona Tanács megalakulása után annak elnöke Chavrák László alezredes legyen, a mindezi fegyvernemben miskolczi katonák parancsnoka és amennyiben Filas ezredes térparancsnok ez intézkedést nem akarná tudomásul venni, a rendelkezésre álló karhatalommal letartóztatandó. Ugyancsak hatalmába kell vennie a Nemzeti Tanácsnak a vasúti vonalparancsnokságot, valamint az ott felhalmozott nagy értékekre tekintettel a Bergestellét is. A bizottság efogadta a javaslatot, egyben rámutatott arra, hogy legelső dolog a belső rend fentartása, melynek érdekében a katonaság mellett a rendőrséget, melynek feje köteles mindenben engedelmeskedni és a parancsokat végrehajtatni, megfelelő utasítással látja el. Groszmann Zsigmond indítványára kimondta a bizottság, hogy hivatali helyiségeit a főispáni irodában rendezi be, miután a főispáni hatóság a mai nappal megszűnt. Ugyancsak elhatározták, hogy a végrehajtó bizottság kebelében szűkebb körű intéző bizottságot alakítanak, melynek tagjai dr. Szentpáli Tiván, Reisinger Ferenc, Groszmann Zsigmond, dr. Barta Jenő, Koller Ferenc, Szkultéthy Imre, dr. Dévényi Miklós, Frank Adolf, jegyző Nagy Ferenc. A bizottság az összes tisztviselőkez amennyiben csatlakoznak, megerősíti állásukban. Egyben elhatározta, hogy a következő felhívást bocsátja ki: Polgártársak! A Magyar Nemzeti Tanács az egész országra nézve átvette a kormányhatalmat. Budapest egész helyőrsége és államrendőrsége nagy lelkesedéssel csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz, amely felhívta városunkat is a csatlakozásra. Megalakult Miskolczon is a Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottsága, amelyhez csatlakozott a város egész helyőrsége és összes polgársága s a végrehajtó hatalmat Miskolczon a mai napon átvette. Felszólítja a város hazafias és öntudatos lakosságát, hogy a jónálló rendet és a nyugalmat őrizze meg, a Végrehajtó Bizottságot nehéz működésében támogassa, utasíításaihoz és rendelkezéseihez mindenben alkalmazkodjék. Bejelentjük azt is, Borsodvármegye tisztikara csatlakozott a Magyar Nemzeti Tanácshoz. A Magyar Nemzeti Tanács Miskolczi Végrehajtó Bizottsága. I A vármegye csatlakozása. A végrehajtó bizottság ülése végén megjelent Bottlik József főispán és közölte, hogy a borsodmegyei osztatlan függetlenségi és 48-as párt most tartott választmányi ülése az ő indítványára szintén csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz és e tárgyban november 8-án közgyűlést is fog tartani. A maga részéről, — úgymond — a politikai helyzet változásából már előbb levonta a konzekvenciákat, lemondott állásáról, felmentéséig azonban, a köz érdekében, helyén marad és miután a megye Budapestről külön értesítést nem kapott, csatáldozását a miskolczi bizottsághoz jelenti be. Dr. Görgey László főjegyző, a távol levő alispán helyett jelenti be a megye részéről a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozást. Tömeges csatlakozások. Az események rohamos fejlődése megilletett minden társadalmi és foglalkozási kört, melyek részéről a csatlakozás kimondása kérdésében a miskolczi Kereskedelmi Testület ma este fél 9 órakor az Iparkamarában ülést tartott, ahol kimondta a csatlakozást, épp úgy, mint ahogy csatlakozásukat már eddig is bejelentették a miskolczi iparosok, pékmesterek, egyesületek és mindkét gimnázium ifjúsága. A Vas úti barakk-kórházban a kora reggeli órákban híre ment, hogy a budapesti helyőrség csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz. Schwarz Kálmán s Klein Mór tizedesek vitték a hírt egyik barakkból a másikba, mindenütt lelkesítették a katonákat és felszólították, hogy sapkáikról a rózsát távolítsák el. Ez percek alatt az egész vonalon megtörtént. A katonák kimentek az udvarra és csoportokba verődve, tárgyalták az eseményeket. A barakkbeli katonák — mintegy háromezren — kimondották, hogy szintén csatlakoznak a Nemzeti Tanácshoz. A katonák a kórházparancsnokság elé vonultak, hol előbb Róth Samu dr. törzsorvos, majd Szabó főhadnagy, Stark hadnagy és Falik hadnagy tartottak beszédet. Felszólították a katonákat, hogy a haza érdekében mindnyájan viselkedjenek nyugodtan. Senki a barakkból ne távozzék el mindaddig, míg fel nem gyógyul. Ezután a katonák kérésére a kórházparancsnokság szabadon bocsátotta azokat a katonákat, akik a kórház börtönében voltak elzárva. A barakkban a nap lelkes hangulatban telt el. A térparancsnokságon. Ma délután 4 órakor a katonai tanács nevében Chavrák alezredes felszólította Filas ezredes térparancsnokot, hogy adja át a parancsnokságot. Filas ezredes megtagadta ezt arra való hivatkozással, hogy csak felettes hatósága parancsára engedelmeskedik Chavrák alezredes erre közölte, hogy ha nem engedelmeskedik a parancsnok, karhatalommal fogja eltávolíttatni, mire Filas ezredes átadta a parancsnokságot a Chavrák által kinevezett Adamcsik százados, új térparancsnoknak, aki Chavrák alezredesnek van alárendelve. A tiszai pályaudvaron. A kora reggeli órákban az állomásparancsnokság jelentette a térparancsnokságnak, hogy Hatvan felől a 408-as számú vonattal nagy számú katonaság érkezik. Mire Filas ezredes állomásparancsnok alarmírozta az egész helyőrséget és kivezényelte a pályaudvarra. Kiderült, hogy magyar katonák lőttek, aki óriási éljenzés közben kiszálltak a vagyonokból és a Nemzeti Tanácsot érzetbe oda mentek a tüzérekhez és a honvédekhez s üdvözölték őket. Közben megérkezett Chavrák László alezredes is, aki azonnal visszarendelte a katonaságot, amely már a pályaudvaron letépte a sapka rozettáit és a nemzeti szinü szallagot tűzte fék . Intézkedés a város rendjéől A pályaudvari postáról a csőcselék 300 csomagot ellopott inga MVM a polgárőrség . A miskolczi végrehajtó bizottság szűkebb körű bizottsága ma délután 2 órakor ülést tartott, hogy előkészítse a délután 5 órára egybehívott bizottsági nagygyűlést. Ezen gyűlésen a bizottság valamenynyi tagja megjelent, úgyszintén a Katonatanács tagjai is. Az ülést a városháza nagytermében Szentpáli István dr. elnök nyitotta meg és rámutatott, hogy a legelső feladata a bizottságnak a közrend, valamint a személy- és vagyonbiztonság fentartásáról gondoskodni. Groszmann Zsigmond hozzájárulást kér az intéző bizottság azon javaslatához, hogy a miskolczi bizottság követek útján lépjen érintkezésbe a budapesti Nemzeti Tanácscsal és javaslatára a küldöttség tagjai lettek a Nemzeti Tanács részéről Szentpáll Isván dr., Szkultéthy Imre és Gondos Sándor, a Katona Tanács részéről Chavrák László alezredes és Milassin Jenő százados. A közélelmezés és különösen a vasgyári munka nélküli munkások elhelyezése iránti kérdéseit, mely utóbbihoz Szentpáli István és Tóth János, a vasmunkások titkára fűzött megjegyzést, levették a napirendről, hogy alaposabban foglalkozhassanak a közrend fenartásának kérdésével. Groszmann Zsigmond előadó alaposan ismerteti a kérdés fontosságát, mert a katonák egy részénél hajlamosság mutatkozik a rend felháborítására is és ezért azt ajánja, hogy a rend fentartásáról a katonaság és a polgárság köréből alakult őrség együttesen gondoskodjék. Chavrák alezredes ismerteti, hogy két karhatalmi század ily irányú felhasználására már intézkedett, hogy ezek éjfél előtt és után 25—25-ös csoportokban a város négy negyedének főbbvonalain cirkáljanak, ezenkívül még rendelkezésre bocsát 50 katonát, akik 50 polgárőrrel a megbeszélendő tervek szerint 24-es csoportokban a mellékutcákon cirkáljanak. Felhasználandó e célra még a katonarendőrség 60 embere, valamint a városi rendőrség. Rimóczy főkapitány ismerteti már a megtett intézkedéseit, amelyeket Chavrák alezredes utasításai alapján tett. Reisinger Ferenc megnyugvással fogadja Chavrák és Rimóczy kijelentéseit, rámutat arra, hogy a háborúra ráunt falusi katonaság haza vágyakozik, mert éhes is, akadnak, akik rosszul is bánnak vele, mert akad még ma is olyan tiszt, aki nincs megértéssel az események iránt. Elmondja, hogy mikor ma a Katona Tanács egyik tagjával a karhatalmi századnál megjelent, hogy megmagyarázza a nap eseményeit és megnyugtassa a katonákat, a század egyik hadnagya távozásakor azt a hangos megjegyzést tette rá: a torkára fogom forrasztani a szót! A Katonai Tanács kiküldötte a hadnagyot azonnal le is tartóztatta. Kéri az eset megtorlását. Ugyancsak felhívja a bizottság figyelmét, hogy a rend érdekében meg kell javítani a katonák kosztját és különösebben gondoskodni kell a katonák dohánnyal való ellátásáról, ami a pénzügyigazgatóságnak adandó utasítással oldható meg Chavrák alezredes biztosítja a bizottságot, hogy a hadnagy magatartása nem fog megtorlatlanul maradni, a ka