Reggeli Hirlap, 1920. február (29. évfolyam, 26-50. szám)
1920-02-01 / 26. szám
REGGELI HÍRLAP Miskolcz, 1829 feebruár . A miskolczi spanyoljárvány A spanyolinfluenzás megbetegedések száma ma is emelkedést mutat. Csütörtökön húsz, pénteken harminchét, szombaton délig pedig kerek ötven bejelentésről tudnak a hivatalos körök Ha ehhez hozzávesszük, hogy a magánorvosok nagy része, engedve a beteg vagy családja kérésének, a kezelés alatt álló spanyol influenzásokat nem jelentik be, — ami különben nem baj, mert hisz fontos a gyógykezelés és dezinficinálás, — azt kell mondanunk, hogy a járványban szenvedők száma nyolcszáz és ezer között lehet. A mai napig hivatalosan bejelentettek száma százharminchét s a magángyógykezelés alatt állóké ennek legalább hat—nyolcszorosa. Némi könnyebbséget jelent, hogy a közönség a Reggeli Hírlap figyelmeztető közleményeinek hatása alatt intenzivebb védekezést fejt ki s igy a betegség lefolyása enyhébb, mint az 1918-iki járvány idejében. De nagy segítségére van a megtámadott emberiségnek a száraz és hideg időjárás is, továbbá az, hogy nagyon sokan egyszer már túlestek a betegségen s akkor bizonyos fokig — amint ezt szakorvosok megállapították, immunizálódtak. — 1918-ban tíz százalék volt a halálozás, ma kettő. De hogy ne is emelkedjék és a veszély minél inkább redukáltassék, szükséges, hogy a közönség és a beteg betartsa, a hatóság pedig energikusan végrehajtsa az óvóintézkedéseket Jó volna, amint azt már kértük, ha nyilvános rendelők felállításáról gondoskodnának, vagy valamiként az ingyenvizitek kérdését megoldanák, akár a város költségvetésének ama tétele terhére, hol az előre nem látható kiadásokra vettek föl szükségleteket. Mert hisz a szegényebb osztály, hivatalnokok, kisiparosok, munkások, a lakosság legnagyobb része nem bírja el a gyógykezeléssel járó kiadásokat. Segítsünk tehát ne csak óvóintézkedésekkel, de a gyógykezeltetés lehetővé tételével is. A járvány leküzdéséhez a hatóság a legnagyobb energiával látott hozzá. A rendőrhatóság eltökélt szándéka, hogy a kiadott rendszabályokat a legteljesebb szigorúsággal hajtatja végre. Jól informált helyről szerzett értesülésünk szerint az államrendőrség vezetője a mai napon rendeletet ad ki, amelylyel a mozgószínházakat bizonytalan időre bezáratja. A színházi előadások betiltásától egyelőre elállottok, mert a tagok és alkalmazottak megélhetése a napi bevételektől függ, ezzel szemben a mozgószínházak nyereségre dolgozó vállalkozók kezében vannak, akik olyan tartalék tőkével rendelkeznek és már eddig is olyan haszonnal dolgoztak, hogy a mozi bezárása legfeljebb nyereségüket csökkenti, de magát a vállalatot alapjában nem rendíti meg. Ezenkívül a színház férőhelye is sokkal nagyobb, mint a moziké, magasabb művészi célt is szolgál s ami a legfontosabb: tisztántartása, szellőztetése, fertőtlenítése sokkal, jobban lehetséges, mint a moziké. Mindezek dacára, ha szükség lesz rá, a hatóság attól sem riad vissza, hogy a színi előadásokat is beszüntessék. A vendéglők, kávéházak ellenőrzését is a legnagyobb szigorúsággal fogja a rendőrség végezni. Néhány kávéházat, amelyek a tisztaság követelményeinek eddig is alig tettek eleget, negyvennyolc órára bezáratja, hogy alapos szellőztetéséről, fertőtlenítéséről, kitisztítatásáról gondoskodni lehessen. Ennél azonban nem áll meg a rendőri intézkedés, vigyáznak arra is, hogy a nyilvános helyek, különösen a kávéházak az egészségügyi rendszabályokat betartsák. A hatóság a Reggeli Hírlap útján figyelmezteti a közönséget, hogy a nyilvános helyek tisztántartásáról elsősorban ugyan a tulajdonos felelős, de szigorúan fogják megbüntetni azokat a vendégeket is, aki a közérdek tekintetbe vétele nélkül, a helyiségek bepiszkitásában bármily csekély mértékben is részesek. Vonatkozik ez különösen azokra akik a padlóra köpködnek s igy a legnagyobbfoku lelkiismeretlenséggel a betegségek bacillusait terjesztik. A kávéházak tulajdonosainak is elsőrendű érdeke, hogy az ilyen vendégeket tiltsa el kávéháza vagy vendéglője látogatásától. Az újabb megbetegedések A spanyol betegség terjedése szombaton rohamos emelkedést mutatott. A városi közegészségügyi hivatalban délután két óráig negyvenhárom újabb spanyolinfluenzás megbetegedést jelentettek be az orvosok, a kórházba pedig hét újabb beteget szállítottak be, úgy, hogy szombaton újabb ötven spanyolinfluenzás megbetegedés történt. A járvány terjedésének megakadályozására a hatóságok minden intézkedést megtettek. Ennek hatása máris észlelhető a közönség óvatos magatartásán. Ma már a közönség nagy része —a járványtól való félelem miatt — nem jár nyilvános helyre. A színházban tegnap este fél ház előtt játszottak, a mozikban is megritkult a látogatók száma. Érdeklődtünk a Szent Istvánkórház gondnokánál az oda beszállított spanyolbeteg-gyanús emberek sorsáról. A járványkórházba beszállított influenza-gyanus betegek nagy része felgyógyult. A lázas betegek között — akikről azt gondolták, hogy influenzások — több tifuszbeteg is volt. Az iskolák bezárása A polgármester a következő rendelkezést adta ki: Vonatkozással 1876. évi XIV. t.-c. 33. §-ában az Városi kezelésben a színház Korlátozzák a színügyi bizottság hatáskörét • Kiírták a pályázatot Miskolcz város tanácsa a miskolczi Nemzeti Színházra az 1920. évi szeptember hó 1-től kezdődő három egymás utáni évre kiírta a pályázatot. A pályázati határidő 1920. évi március 1- én délután 2 órakor zárul. A pályázati kérvények a város polgármesterénél nyújtandók be. A határidő lejárta után beérkezett pályázatok nem vétetnek figyelembe. A részletes pályázati feltételeket Krizsán János városi irodaigazgatónál lehet átvenni. A pályázat kiírásával egyidejűleg jelentős lépések történnek a tanács részéről. A tanács ugyanis a szinügyi bizottság hatáskörét teljesen a javaslattételre fogja szorítani. A szinügyi bizottságba a városi tanács is delegál egy tagot. A szinügyi bizottság és a színház között a város által delegált tag tartja fenn a kapcsolatot. De van a színházi pályázat kiírásával kapcsolatosan egy fontosabb hír is, mégpedig az, hogy a törvényhatósági bizottság egyes tagjai azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a színházat városi kezelésbe kellene venni, hogy jobban szolgálhassa a közönségnek azt a legfontosabb érdekét, hogy legelsősorban kulturális intézmény legyen, hogy állandóan olyan színtársulat működjék Miskolczon, amelynek nívója és műsora nemcsak egyenértékű ennek a városnak művészi igényeivel, de ennél is magasabbrendű feladatok végrehajtására képes. Nem tudjuk, hogy ez az okos gondolat valamilyen formájában eljut-e a közgyűlés elé, vagy hogy a majd meginduló kvalitások miatt ki tud-e fejlődni. Egy azonban bizonyos, mégpedig az, hogy akármilyen színigazgatóval szerződjék is a város, a mostani gazdasági helyzetben a kevés férőhelyű színház mellett egy színigazgató sem tud olyan színtársulatot szervezni, hogy azzal kielégítse a jogos igényeket s a maga anyagi számítását is megtalálja. Városi kezelésben pedig az anyagi szempontok kikapcsolódnának és a teljes jövedelem a kulturális és művészeti igények kielégítésére volna fordítható. Négymilliós zsebtolvaj Miskolczon Ma délután Budapestről Nemes Dezső detektívfőfelügyelővel két detektív érkezett Miskolczra, hogy itt egy nagyarányú zsebtolvajlás tettesét kézrekerítsék. Néhány nappal ezelőtt ugyanis a Budapest felől Miskolczra érkező vonatban Füzesabony és Miskolcz között ellopták Kostelecky Mihály Amerikából, Clevlandból visszatért gyári munkás 19 ezer dollár megtakarított vagyonát, amely összeg a mi pénzünk szerint négymillió koronának felel meg. A zsebtolvajlás úgy történt, hogy Füzesabonynál egy őrmesteri egyenruhát viselő fiatalembert vettek észre, aki Kos-Azaz a Kotelecky közelébe furakodott. őrmester Miskolcz közelében egyik kis állomáson eltűnt natról. Kostelecky Mihály a tizenkilencezer dollárt a nyakára kötött és az inge alá rejtett erszényben tartotta. A zsebtolvaj az erszény kötelékét elvágta és a pénzt így vette magához. A zsebtolvajlással ezt az őrmesteri egyenruhában levő fiatalembert gyanúsítják, akiről a detektívek azt gondolják, hogy közönséges miskolczi zsebtolvaj, aki azért öltötte magára az egyenruhát, hogy így gyanútlanul dolgozhasson. foglalt rendelkezésre értesítem, hogy a város területén járványszerűen fellépett influenza megbetegedések miatt a város területén lévő összes tanintézeteket és tanonciskolákat folyó évi február hó 1-től 16-ig terjedő időre bezárattam. Ugyancsak a polgármester — kétségkívül azért, mert ma már ő is látja, hogy nagy a spanyol járvány — a napközi otthon megnyitását, mely szerdán lett volna, két hétre elhalasztotta. A járvány terjedése Budapesten Budapest, január 31. A szombati nap folyamán 772 újabb spanyol megbetegedés történt, 41-en haltak meg. Katonák között 22 megbetegedés történt, 4-en haltak meg. Január 15- ke óta, mióta a spanyol betegség járványszerűen fellépett, 4237 ember betegedett meg és 227 haláleset történt. Tőzsde, Budapest, január 31. Az értéktőzsdén nagyon lanyhán kezdődött az üzlet s a vezető értékek a legutóbbi zárlatnál jóval alacsonyabbak. A helyi piacon is erősebb ellanyhulás állott be, amely az összes értékek árfolyamát lényegesen visszaszorította. Az üzlet folyamán azonban megnyugodott a hangulat és zárlat felé a mai árveszteség egy részét az értékek aphnzték Valuta: Napoleon 850, Font 835, Dollár 222, Frank 1850, Márka 383, Lira 1550, Rubel 240, Lei 370, Dinár 700, Sokol 266, Bécsi kifizetés 75, Magyar hitel 370, Osztrák hitel 845, Kereskedelmi Bank 6700, Magyar Bank 900, Leszámítoló Bank 875, Agrár 1200, Fabank 2530, Hazai 770, Concordia 1230, Viktória 2900, Borsodi Gőzmalom 1910, Salgótarjáni 5000, Fegyver 1220, Rimamurányi 2960, Adria 8250, Atlantica 4350, Clotild 1850. A Lovászy-párt kilépett a koncentrációból Ma Ábrahám Dezső beadta a lemondását államtitkárságáról, Lovászy a pártban nagyobb beszédet mondott arról, hogy a jövő az ő politikáját fogja igazolni. Menekülnek a tiszántúliak Tiszántúlról menekülő magyarok szomorú csapata érkezett Miskolczra. Az oláh korbács űzte el őket családjuktól. A menekülők az államrendőrségre mentek, ahol engedélyt kértek, hogy útjük folytatásáig az éjszakát a rendőrségen töltsék. A menekülők elmondották, hogy Szatmár vármegyéből jöttek. Az oláhok a napokban elrendelték a tizennyolc-harminchat éves férfilakosság összeírását. A magyar lakosságot a megszálló csapatok elhurcolják kényszermunkára. A kényszermunka elől ezerszámra szöknek át a Tiszán, hogy itt találjanak menedéket a megszálló csapatok durva önkényeskedése elől. — Spanyolnáthát nem kap, ha iszik Drevey Miklós badacsonyii borából. Kazinczy u. 10.