Reggeli Hirlap, 1920. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1920-02-01 / 26. szám

REGGELI HÍRLAP Miskolcz, 1829 feebruár . A miskolczi spanyoljárvány A spanyolinfluenzás megbetege­dések száma ma is emelkedést mutat. Csütörtökön húsz, pénteken harminchét, szombaton délig pedig kerek ötven bejelentésről tudnak a hivatalos körök Ha ehhez hoz­závesszük, hogy a magánorvosok nagy része, engedve a beteg vagy családja kérésének, a kezelés alatt álló spanyol influenzásokat nem je­lentik be, — ami különben nem baj, mert hisz fontos a gyógyke­zelés és dezinficinálás, — azt kell mondanunk, hogy a járványban szenvedők száma nyolcszáz és ezer között lehet. A mai napig hivatalosan bejelentettek száma százharminchét s a magángyógy­kezelés alatt állóké ennek legalább hat—nyolcszorosa. Némi könnyebbséget jelent, hogy a közönség a Reggeli Hírlap fi­gyelmeztető közleményeinek ha­tása alatt intenzivebb védekezést fejt ki s igy a betegség lefolyása enyhébb, mint az 1918-iki járvány idejében. De nagy segítségére van a megtámadott emberiségnek a száraz és hideg időjárás is, továbbá az, hogy nagyon sokan egyszer már túlestek a betegségen s ak­kor bizonyos fokig — amint ezt szakorvosok megállapították, im­­munizálódtak. — 1918-ban tíz szá­zalék volt a halálozás, ma kettő. De hogy ne is emelkedjék és a veszély minél inkább redukáltas­­sék, szükséges, hogy a közönség és a beteg betartsa, a hatóság pedig energikusan végrehajtsa az óvóintézkedéseket Jó volna, amint azt már kértük, ha nyilvános ren­delők felállításáról gondoskodná­nak, vagy valamiként az ingyen­vizitek kérdését megoldanák,­­ akár a város költségvetésének ama tétele terhére, hol az előre nem látható kiadásokra vettek föl szükségleteket. Mert hisz a szegé­nyebb osztály, hivatalnokok, kis­iparosok, munkások, a lakosság legnagyobb része nem bírja el a gyógykezeléssel járó kiadásokat. Segítsünk tehát ne csak óvóintéz­kedésekkel, de a gyógykezeltetés lehetővé tételével is. A járvány leküzdéséhez a ha­tóság a legnagyobb energiával lá­tott hozzá. A rendőrhatóság eltö­kélt szándéka, hogy a kiadott rendszabályokat a legteljesebb szigorúság­gal hajtatja végre. Jól informált helyről szerzett ér­tesülésünk szerint az államrendőr­ség vezetője a mai napon rende­letet ad ki, amelylyel a mozgószínházakat bi­zonytalan időre bezáratja. A színházi előadások betiltá­sától egyelőre elállottok, mert a tagok és alkalmazottak megélhe­tése a napi bevételektől függ, ez­zel szemben a mozgószínházak nyereségre dolgozó vállalkozók kezében vannak, akik olyan tar­talék tőkével rendelkeznek és már eddig is olyan haszonnal dolgoz­tak, hogy a mozi bezárása leg­feljebb nyereségüket csökkenti,­­ de magát a vállalatot alapjában nem rendíti meg. Ezenkívül a szín­ház férőhelye is sokkal nagyobb, mint a moziké, magasabb művészi célt is szolgál s ami a legfonto­sabb: tisztántartása, szellőztetése, fertőtlenítése sokkal, jobban lehet­séges, mint a moziké. Mindezek dacára, ha szükség lesz rá, a ha­tóság attól sem riad vissza, hogy a színi előadásokat is­ beszüntessék. A vendéglők, kávéházak ellen­őrzését is a legnagyobb szigorú­sággal fogja a rendőrség végezni. Néhány kávéházat, ame­lyek a tisztaság követel­ményeinek eddig is alig tettek eleget, negyven­­nyolc órára bezáratja, hogy alapos szellőztetéséről, fertőt­lenítéséről, kitisztítatásáról gondos­kodni lehessen. Ennél azonban nem áll meg a rendőri intézkedés, vigyáznak arra is, hogy a nyilvá­nos helyek, különösen a kávé­házak az egészségügyi rendszabá­lyokat betartsák. A hatóság a Reggeli Hírlap út­ján figyelmezteti a közönséget, hogy a nyilvános helyek tisztán­tartásáról elsősorban ugyan a tulaj­donos felelős, de szigorúan fogják megbüntetni azokat a vendégeket is, aki a közérdek tekintetbe vétele nélkül, a helyiségek bepiszkitásá­­ban bármily csekély mértékben is részesek. Vonatkozik ez különösen azokra akik a padlóra köpködnek s igy a legnagyobbfoku lelkiismeret­lenséggel a betegségek bacillusait terjesztik. A kávéházak tulaj­donosainak is elsőrendű érdeke, hogy az ilyen vendégeket tiltsa el kávéháza vagy vendéglője látoga­tásától. Az újabb megbetegedések A spanyol betegség terjedése szombaton rohamos emelkedést mutatott. A városi közegészség­­ügyi hivatalban délután két óráig negyvenhárom újabb spanyolinflu­enzás megbetegedést jelentettek be az orvosok, a kórházba pedig hét újabb beteget szállítottak be, úgy, hogy szombaton újabb ötven spanyolinfluenzás megbetegedés történt. A járvány terjedésének megaka­dályozására a hatóságok minden intézkedést megtettek. Ennek ha­tása már­is észlelhető a közönség óvatos magatartásán. Ma már a közönség nagy része —a járvány­tól való félelem miatt — nem jár nyilvános helyre. A színházban tegnap este fél ház előtt játszottak, a mozikban is megritkult a látoga­tók száma. Érdeklődtünk a Szent István­­kórház gondnokánál az oda be­szállított spanyolbeteg-gyanús em­berek sorsáról. A járványkórházba beszállított influenza-gyanus bete­gek nagy része felgyógyult. A lázas betegek között — akikről azt gon­dolták, hogy influenzások — több tifuszbeteg is volt. Az iskolák bezárása A polgármester a következő ren­delkezést adta ki: Vonatkozással 1876. évi XIV. t.-c. 33. §-ában az Városi kezelésben a színház Korlátozzák a színügyi bizottság hatáskörét • Kiírták a pályázatot Miskolcz város tanácsa a mis­­kolczi Nemzeti Színházra az 1920. évi szeptember hó 1-től kezdődő három egymás utáni évre kiírta a pályázatot. A pályázati határidő 1920. évi március 1- én délután 2 órakor zárul. A pályázati kérvé­nyek a város polgármesterénél nyújtandók be. A határidő lejárta után beérkezett pályázatok nem vétetnek figyelembe. A részletes pályázati feltételeket Krizsán János városi irodaigazgatónál lehet át­venni. A pályázat kiírásával egy­idejűleg jelentős lépések történnek a tanács részéről. A tanács ugyanis a szinügyi bizottság hatáskörét teljesen a javaslattételre fogja szo­rítani. A szinügyi bizottságba a városi tanács is delegál egy tagot. A szinügyi bizottság és a színház között a város által delegált tag tartja fenn a kapcsolatot. De van a színházi pályázat ki­írásával kapcsolatosan egy fonto­sabb hír is, még­pedig az, hogy a törvényhatósági bizottság egyes tagjai azzal a gondolattal foglal­koznak, hogy a színházat városi kezelésbe kellene venni, hogy job­ban szolgálhassa a közönségnek azt a legfontosabb érdekét, hogy legelsősorban kulturális intézmény legyen, hogy állandóan olyan szín­társulat működjék Miskolczon, amelynek nívója és műsora nem­csak egyenértékű ennek a város­nak művészi igényeivel, de ennél is magasabbrendű feladatok végre­hajtására képes. Nem tudjuk, hogy ez az okos gondolat valamilyen formájában eljut-e a közgyűlés elé, vagy hogy a majd meginduló k­valitások miatt ki tud-e fejlődni. Egy azonban bizonyos, még­pedig az, hogy akármilyen színigazgató­val szerződjék is a város, a mos­tani gazdasági helyzetben a kevés férőhelyű színház mellett egy szín­igazgató sem tud olyan színtársu­latot szervezni, hogy azzal kielé­gítse a jogos igényeket s a maga anyagi számítását is megtalálja. Városi kezelésben pedig az anyagi szempontok kikapcsolódnának és a teljes jövedelem a kulturális és művészeti igények kielégítésére volna fordítható. Négymilliós zsebtolvaj Miskolczon Ma délután Budapestről Nemes Dezső detektívfőfel­ügyelővel két detektív érkezett Miskolczra, hogy itt egy nagyarányú zsebtolvajlás tettesét kézrekerítsék. Néhány nap­pal ezelőtt ugyanis a Budapest felől Miskolczra érkező vonatban Füzesabony és Miskolcz között ellopták Kostelecky Mihály Ame­rikából, Clevlandból visszatért gyári munkás 19 ezer dollár megtakarí­tott vagyonát, amely összeg a mi pénzünk szerint négymillió koro­nának felel meg. A zsebtolvajlás úgy történt, hogy Füzesabonynál egy őrmesteri egyenruhát viselő fiatal­embert vettek észre, aki Kos-Az­az a Ko­telecky közelébe furakodott. őrmester Miskolcz közelében egyik kis állomáson eltűnt natról. Kostelecky Mihály a tizen­­kilencezer dollárt a nyakára kötött és az inge alá rejtett erszényben tartotta. A zsebtolvaj az erszény kötelékét elvágta és a pénzt így vette magához. A zsebtolvajlással ezt az őrmesteri egyenruhában levő fiatalembert gyanúsítják, aki­ről a detektívek azt gondolják, hogy közönséges miskolczi zsebtolvaj, aki azért öltötte magára az egyen­ruhát, hogy így gyanútlanul dol­gozhasson. foglalt rendelkezésre értesítem, hogy a város területén járvány­­szerűen fellépett influenza meg­betegedések miatt a város terüle­tén lévő összes tanintézeteket és tanonciskolákat folyó évi február hó 1-től 16-ig terjedő időre bezá­rattam. Ugyancsak a polgármester — kétségkívül azért, mert ma már ő is látja, hogy nagy a spanyol jár­vány — a napközi otthon meg­nyitását, mely szerdán lett volna, két hétre elhalasztotta. A járvány terjedése Budapesten Budapest, január 31. A szom­bati nap folyamán 772 újabb spa­nyol megbetegedés történt, 41-en haltak meg. Katonák között 22 megbetegedés történt, 4-en haltak meg. Január 15- ke óta, mióta a spanyol betegség járvány­szerűen fellépett, 4237 ember betegedett meg és 227 halál­eset történt. Tőzsde, Budapest, január 31. Az érték­tőzsdén nagyon lanyhán kezdődött az üzlet s a vezető értékek a leg­utóbbi zárlatnál jóval alacsonyab­bak. A helyi piacon is erősebb ellanyhulás állott be, amely az összes értékek árfolyamát lénye­gesen visszaszorította. Az üzlet folyamán azonban megnyugodott a hangulat és zárlat felé a mai árveszteség egy részét az értékek aphnzté­k Valuta: Napoleon 850, Font 835, Dollár 222, Frank 1850, Márka 383, Lira 1550, Rubel 240, Lei 370, Dinár 700, Sokol 266, Bécsi kifi­zetés 75, Magyar hitel 370, Osztrák hitel 845, Kereskedelmi Bank 6700, Magyar Bank 900, Leszámítoló Bank 875, Agrár 1200, Fabank 2530, Hazai 770, Concordia 1230, Viktória 2900, Borsodi Gőzmalom 1910, Salgótarjáni 5000, Fegyver 1220, Rimamurányi 2960, Adria 8250, Atlantica 4350, Clotild 1850. A Lovászy-párt kilépett a koncentrációból Ma Ábrahám Dezső beadta a lemondását államtitkárságáról, Lo­­vászy a pártban nagyobb beszé­det mondott arról, hogy a jövő az ő politikáját fogja igazolni. Menekülnek a tiszántúliak Tiszántúlról menekülő magyarok szomorú csapata érkezett Mis­kolczra. Az oláh korbács űzte el őket családjuktól. A menekülők az államrendőrségre mentek, ahol en­gedélyt kértek, hogy útjük folyta­tásáig az éjszakát a rendőrségen töltsék. A menekülők elmondották, hogy Szatmár vármegyéből jöttek. Az oláhok a napokban elrendelték a tizennyolc-harminchat éves férfi­lakosság összeírását. A magyar lakosságot a megszálló csapatok elhurcolják kényszermunkára. A kényszermunka elől ezerszámra szöknek át a Tiszán, hogy itt ta­láljanak menedéket a megszálló csapatok durva önkényeskedése elől. — Spanyolnáthát nem kap, ha iszik Drevey Miklós badacsonyii borából. Kazinczy­ u. 10.

Next