Reggeli Hirlap, 1920. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1920-02-08 / 32. szám

2 REGGELI HÍRLAP Miskolcz, 1920 február 8. A Friedrich-ügy becsület­­bíróság elé kerül A belpolitikában az általános érdeklődést inkább a pótválasztá­sok kötik le. A többség elnyeré­sébe vetett bizalom a kisgazda­pártot bizonyos kombinációkra és feltevésekre sarkalja, ugyanerről azonban a keresztény nemzeti egyesülés pártjában az a vélemény, hogy semmiféle pozitív alapjuk nincsen. A jövendő kabinet ös­-­­zeállítása az ideiglenes államfő által megbízott új miniszterelnök­től függ és a tárcák felosztása és ezekhez hasonló kérdések csak azután lesznek aktuálisak. A nemzetgyűlés tárgyalási rendje Budapest, febr. 7. A keresztény nemzeti egyesülés pártjában meg­beszélések folynak a nemzetgyű­lés tárgyalási rendjének és ülés­rendjének szabályozására. A párt arra a megállapodásra jutott, hogy a nemzetgyűlés a hétnek csak három napján, szerdán, csütörtö­kön és pénteken tartson ülést, még­pedig délelőtt és délután négy-négy óra hosszat. A pártértekezleti javaslat szerint a délelőtti ülésen alkotmányjogi, a délutánin pedig közgazdasági és egyéb kérdésekkel foglalkozná­nak. A nemzetgyűlés elé legelső­sorban, mindjárt a megalakulása után az állami főhatalom ideigle­nes rendezéséről szóló törvényja­vaslat kerül. Friedrich becsületbíróságot kér Budapest, február 7. A M. T. I. jelenti: Szombaton délután két órakor a miniszterelnökségi palo­tában Huszár Károly miniszter­­elnök elnökletével rendkívüli mi­nisztertanács volt, melyen a kor­mány tagjai nagyatádi Szabó Ist­ván kivételével valamennyien részt vettek. A minisztertanács elé Fried­rich István hadügyminiszter azt a kérést terjesztette: engedje meg neki a minisztertanács, hogy ügyét egy magasrangú katonai tisztek­ből álló becsületügyi bíróság elé ü­gye és a zsűri tagjait a minisz­tertanács állítsa össze. A minisz­tertanács a kérés teljesítéséhez hozzájárult és a zsűrit a követ­kező tábornokokból állította össze: Hazai Samu báró, Szurmay Sán­dor, Csanádi Fi­gyes, Lukasics Géza báró és Kis Árpád. A mi­nisztertanács határozata alapján a minisztertanács fogja a tábor­nokokat a zsűriben való részvé­telre felkérni. Budapest, február 7. A minisz­tertanácsnak először aggályai vol­tak, hogy egy aktív miniszter ily témák közt keressen magának elégtételt, de aztán belenyugodott, hogy magasrangú katonatisztekből álló zsűrit küldjenek ki e célra. Vita a többségnél ! g­ e 1 , Budapest­ február 7. A 8 Urai­k Újság jelenti: A keresztény nem- fe­zeti egyesülés pártja és a kis- Z­­azdapárt közt napok óta folynak­­ az izgalmas eszmecserék a fúzióra­­ nézve, amiben főképen azok a­­ nemzetgyűlési képviselők buzgói- e­kodnak, akiket mindkét párt ma­­r­gáénak vall és akiknek ez lenne s a legkellemesebb megoldás. A ne-­fe­hézség ma abban áll, hogy mind- 1 kettő azt szeretné, hogy a másik­­ párt csatlakozzék őhozzá és az 1 új pártalakulást is úgy képzelik j r el, hogy abban a két párt mind- 2 egyike az ő programmjának alap-­­­ján álljon. A pótválasztások után­­ kétségtelenül eldől az is, hogy melyik párt követelheti a másiktól­­ a csatlakozást. Amelyik többségbe­n kerül ki, ahhoz fognak feltétlenül­­ csatlakozni a másik párt ingadozó­­­ó tagjai és ezzel esetleg rövid idő­­ alatt kialakulhat az új többségi­­ kormányzó párt. Valószínű azon-­­­ban, hogy akármilyen többségi , párt alakul is a blokkbeli pártok , mindegyike fentartaná az új párttal­ , a koalíciós viszonyt. . A kisgazdáktól várják a lisztellátás biztosítását Katonák rekvirálnak ,ha nem gyűl a kormánybiztosi kerületben, össze a kivetendő gabonamennyiség A miskolczi kerületi kormány­biztosság helyzete az országban ma a legnehezebb, mert a terüle­tén fekszenek az ország legnagyobb bányái és ipartelepei, amelyek el­látásának biztosítása ma a magyar nemzet eminens érdeke. A kerü­leti kormánybiztosság a gabona­­gyűjtési kormánybiztosság miskolci kirendeltségével egyetértőleg, ú­t biztosította a kerület lisztellátását, ahogy az országban sehol. Megállapította a gabonakormány­­biztosság, hogy eddig a kisgazda­közönség az öt törvényhatóság területén saját jóvoltából egyetlen szem terményt sem adott át az illetékes szerveknek a közélelme­zés céljaira, pedig egyedül a me­zőkövesdi járásban az eddigi üzér­kedések dacára is legalább ezer vagyon terményfölösleg van a kis­gazdáknál. A gabonagyűjtés országos kormánybiztossága elren­delte a rekvirálásokat és az erre vonatkozó rendeletek napokban már meg is jelennek a hivatalos lapban. Gedeon Aladár kerületi kor­mánybiztos mindenáron el akarja kerülni a kisgazdák zaklatását s ezért a termésviszonyok tekintetbe vételével minden községre bizo­nyos kontingenst állapítanak meg, amely mennyiséget a község lako­sai tartoznak beszolgáltatni. Ge­deon Aladár szociális érzéssel akarja ezt az egész fontos kér­dést megoldani, de kijelentette, hogy ha a kisgazdák a kontingentá­­lás folyamán nem fognak kötelességüknek eleget tenni, akkor a legkímélet­lenebb katonai rekvirálás fog következni. Ekkor pedig már nemcsak a kivetett kontingenst fogják a gaz­dáktól el­enni, hanem minden fölösleges terményneműt igénybe vesznek. gilag, kereskedelmileg és pénz­ügyileg valósággal a pusztulásba kergeti az ántánt. Különös mérték­ben fogja ezt érezni a miskolczi Iparkamara kerülete, amely Gömör­­vármegyével a a legdúsabb fater­melő, zabtermő, juhtenyésztő és bányákban gazdag vidékét veszíti el. A győztes fél hatalmi önké­nyével életünk lehetőségét bizto­sító legértékesebb javainkat ra­bolja el.­­ Wittich Andor kamarai titkár javaslatára az együttes ülés hatá­rozatot hozott, amely mély meg­rendülés hangján szól a békeszer­ződés súlyos pontjairól az azok­kal ránkszakadó nyomorúságról, majd így folytatja: Ilyen békefeltételekkel a hódító szolgálatába állított szövetséges , hatalmak kapzsi iparával, keres­­­­kedelmével szembe állítjuk a ma­gyar ipar­i kereskedelem soviniz­musát. Egy kamara kerület 14.000 iparos és kereskedője nevében emeljük fel mi is tiltakozó sza­vunkat a történelmi Magyarország­­ megcsonkítása ellen s ragaszko­dunk a területi kérdés népszava­zás útján leendő eldöntéséhez. Tiltakozunk a békeszerződésben megnyilvánuló azon felfogás ellen, mely a nemzetközi jog régi, a népek jogérzetébe évszázadokon begyökerezett elvein felépült s az egyenlő elbánás elvét megvaló­sító nemzetközi szerződéseket semmiseknek nyilvánítva, a leg­több kedvezmény elvét csak a békét diktáló győztes fél javára akarja megvalósítani. E minden igazságot, emberies­séget, méltányosságot megcsúfoló elbánás mellett nem látjuk gya­korlati jelentőségét annak, hogy a békeszerződés részleteit boncoljuk, s a közgazdasági élet kívánságait hangoztassuk, annál kevésbbé, mert hisz a tervezet maga eleve kizárja a diskusszió lehetőségét. Kérjük a kormányt, hogy e til­takozásunkat juttassa kifejezésre a magyar békebizottság előtt s mindezt lehetőt elkövessen, hogy a béketárgyalások során velünk szemben gazdasági téren is mél­­tányosabb felfogás érvényesüljön, mely lehetővé tegye a kereske­­­­delmi szerződések hangján kívá­nalmaink érvényre jutását s ez­zel békegazdálkodásunk megindu­lását. A miskolczi kamara tiltakozása a békefeltételek ellen A miskolczi kereskedelmi és iparkamara kereskedő és iparos­szakosztálya Naumann Adolf al­­elnök elnöklésével szombaton dél­után együttes ülést tartott, amelyen egyetlen tárgyként a békefeltéte­lekkel szemben való állásfoglalás szerepelt. Az ülésen képviseltették magukat a kereskedelmi testület és ipartestület is Neumann Adolf ismertette a békefeltételeket, amelyek Magyar­­országra elviselhetetlen gazdasági és pénzügyi terheket rónak. Szük­séges, — mondotta — hogy a gazdasági élet képviseletei, így a miskolczi kamara kerületében összpontosult gazdasági erők is megnyilatkozzanak minden tekin­tetben összeomlásunkat jelentő békefeltételek ránkerőszakolása ellen, hogy a Párisba kiküldött delegátusaink a közgazdasági erők összességét érezzék maguk mögött, amidőn tiltakozásukat előterjesztik. Ezután Wittich Andor, kamarai titkár alapos és a gazdasági felté­telekre különös gonddal összeál­­­­tott statisztikai adatokkal mutatta lehetetlenségét. A gazdasági rendet­­megcsonkított Ma­minden életfeltéte­­iparilag, gazdasá­gi a feltételek békefeltételek kező része a­gyarorszagnak felét elveszies — Nincs már nekem puskám! Gedeon Aladár dr. kormány- Sassy Csaba és Thurzó Nagy biztosnak az a terve, hogy ameny­ László népszerű kurucdalának nyiben a gazdaközönség eleget második kiadása jelent meg ma tesz felhívásának, ez esetben a Miskolczon. A magyar őserő­du­­katonaság nem fog akcióba lépni varuzsol a dalban, a magyar bele­nyugvás Nagy-Magyarország feldarabolásába. És amennyire ezt a dalt ma megértjük, annyira ér­tékes és kedves volt már első ki­adásában — egy évvel ezelőtt is. A szerzők már a Károlyi-forrada­lom első idején megérezték Ma­gyarország sorsát, keserűségeiket belefojtották e dalba, már akkor belopódzott minden magyar szí­vébe ez a kurucnóta. A román fogoly­táborokban ép úgy énekel­ték, mint a Magyarországtól el­szakított területeken éneklik most. A fővárosban is minden cigány húrján ott sír e dal. A Royal Or­feumban Papp Jancsi énekli estén­­kint óriási siker mellett Az ízlése­sen kiállított kotta kapható minden könyvkereskedésben. — Atheneum könyvtár leg­újabb száma Gorkij: Gyermek­éveim. Már kapható az Újságter­­jesztő vállalatnál. Széchenyi­ u. 15.

Next