Reggeli Hirlap, 1920. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1920-04-01 / 77. szám

Ára 80 fillér m«k*· Lex, 192© XXIX. évfolyam, 77. sz* Csütörtök, április 1. Reggeli Hírlap t­ä­r. fy&en. ELŐFIZETÉS: ÁRAK: Egész évre 180‘— K. Vän3£ltftt : Fél évre 90-— ,, Negy. évre 45 — 180 — K. so-45-— POLITIKAI NAPILAP KK»ddhiv«tal • Miskolcz, Széchenyi­ u. 15. Telefon 654. Szerveszteség: Miskolcz, Városház tér 22. Isiet.. TELEFONSZÁM: 4—98. 0—16. Egyes szám ára : 80 fillér. A teljes nemzetgyűlés ratifikálja a békét A nemzetgyűlés nem oszolhat fel a Béke ratifikálása előtt — Korlátozzák a választói jogosultságot — Májusban lesznek a tiszántúli választások — Húsvétra megkapjuk a választ ellenjavaslatainkra — Olaszország és Amerika ellenzik a kemény magyar békét Angol interpelláció a magyarországi népszavazás érdekében Politikai körökben számolnak azzal hogy a békeszerződés át­­nyújtása új fordulatot ad a ma­gyar belpolitikának. Számítani le­het arra, hogy a nemzetgyűlésnek foglalkozni kell a békeszerződés ratifikálásával. A nemzetgyűlés semmi­esetre sem oszlik fel ad­dig, amíg a választójogi törvényt és a béke ratifi­kálását tető alá nem hozza. A pártok vezetői és a kormány tagjai tisztában vannak azzal, hogy az új választásokat semmiesetre sem lehet rendelet útján elintézni és a ne­mzetgyűlésnek alkotmányos módon kell megalkotni az új vá­lasztójogi törvényt. Nincs kétség az iránt sem, hogy a kormány tagjai és a pá­tok ve­zetői nem akarják fenntartani a rendelet mai formáját és hogy az új választójogi törvény a választói jogosultságot lé­nyegesebb korlátok közé fogja szorítani. Kétségtelen, hogy a békeszerző­­dés ratifikálására összeülő nem­zetgyűlés teljes lesz, mert a tiszán­túli választások után, — amelyet májusban ejtenek meg, — a tiszán­túli kerületek képviselőivel kibővül a nemzetgyűlés. A belügyminiszter már elren­delte a választók összeírását és április hó közepén kiírják a válasz­tásokat. Ma már ebben a kérdés­ben a kormány és a pártok kö­zött nincsen eltérés. A külügyi tárca betöltésére vo­natkozólag a miniszterelnök nem adta fel a reményt, hogy Teleky Pál gróf vállalni fogja és a béke­delegáció hazaérkezése után azon­nal tárgyalni fog vele. A belügyi tárcát a húsvéti ünnepek után töltik be. Mihelyt meglesz a belügyminisz­ter, a kormány kinevezi a kormány­biztosokat. Az államtitkárok kinevezése az indemnitási javaslattal kapcsolato­san történik, amikor az egyes minisztériumok államtitkárainak fi­zetését is beveszik a költségve­tésbe. A pártok, különösen a kisgaz­dapárt feszült érdeklődéssel várják Apponyi hazaérkezését Buda­pestre. A kisgazdapártban komoly moz­galom indult meg oly irányban, hogy a pártoknak a jelen­legi áldatlan helyzetből való kibontakozását meg­teremtsék és a pártközi együttműködést szorosab­bá tegyék. Nem arról van szó, hogy Appo­­nyit a kormány élére állítsák, ha­nem, hogy az ő nagy tekintélyét használják fel a szélsőséges poli­tikusok és a mindenáron harcot hirdetők ellen. Rubinek Gyula erre vonatkozó­lag a 8 Órai Újság munkatársá­nak a következőket mondotta: — Magam is nagyon örülnék, ha a pártok közötti ellentét elsi­mítható volna. Úgy gondolom, hogy Apponyi azt a feladatot töltse be, amit Clark ittléte alatt teljesített, úgy gondolom, hogy homo regius féle szerv volna a legalkalmasabb, amit kétségtelen, hogy fent és lent örömmel látnának. — A helyzet így, ahogy van, tarthatatlan. Szilárd, egységes és békés kibontakozásra van szük­ség. Azt hiszem egyébként, hogy a húsvét után következő pénzügyi javaslatok és a mindjobban elő­térbe nyomuló béke kérdése le fogja teríteni azokat, akik a hely­zetet mindenáron fel akarják bo­rítani. Apponyi ellenjavaslataira húsvétra várható az ántant válasza Budapest, március 31. Illetékes körök számolnak azzal a lehe­tőséggel, hogy a legközelebbi napokban, talán húsvét előtt de ha nem, akkor a húsvét utáni első napokban a magyar békedelegáció kézhez kapja a nagykövetek tanácsának a magyar ellenjavaslatokra adott végleges válaszát. A jegyzék tartalmáról a magyar kormánynak a békedelegáció útján már vannak bizonyos értesülé­­­sei, amelyek távolról sem kecsegtetők Magyaror­szág számára. Egy párisi szikratávirat arról ad hivatalos értesítést, hogy a nagykövetek tanácsa a múlt hét hétfőjén tartott ülésén a magyar békefeltételekkel foglalkozott és elhatározta, hogy a legfőbb tanácsnak azt javasolja: a legfőbb tanács en bloc döntést mondjon ki és azt április harmadikán, vagy negyedikén adják át a magyar békedele­gációnak, nyilván azért, hogy ilyen módon tisztába legyenek Magyar­­ország állásfoglalásáról. A legfőbb tanács azonban az elintézésnek ezt a mód­ját az egyik nagyhatalom, Olaszország tiltakozása következtében elutasította, mert hír szerint az Egyesült Államok is aggályokat vet fel, amelyekké a legfőbb tanácsának számolni kell. Ilyenformán a döntés megin elhalasztódot, de nem lehetetlen, hogy Apponyi ellen javaslatainak egyes elintézett részeire vonatkozó választ tudtára adjak a magyar meg­­hatalmazottaknak. A magyar békedelegáció tagjai egyébként kedden este 7 óra 20 perckor elutaztak Párisból és csütörtökön este érkeznek meg Buda­pestre a Keleti pályaudvarra. Párisban csak Praznovszky, a delegáció főtitkára, Wettstein követségi tanácsos és a segédszemélyzet néhány tagja maradt. Londoni jelentés szerint az an­gol felsőházban lord Neyes és lord Bryce szóba hozták a leg­utóbbi ülésen a magyar békeszer­ződést. Utaltak a kemény feltéte­lekre és kérték, hogy engedjék meg a Magyarországtól elszakí­tandó lakosoknak a népszavazást. Lord Crawford azt válaszolta, hogy e tárgyban nem nyilatkoz­­hatik addig, míg a szövetségesek nem jutnak megegyezésre ebben a tekintetben. Nem szabad azon­ban elfelejteni, hogy a Magyar­­országgal szomszédos államok szemében ez az ország olyan szerepet játszik, mint Németország az egész világ szemében. Az an­gol kormány nem fog elmulasztani semmi alkalmat, hogy a Magyarországgal szom­szédos államokat figyel­meztessék Magyarország talpra állításának szüksé­gességére. A „Temps“ arról értesül, hogy az angol kormány indítványozni fogja a legfelsőbb tanácsnak, hogy a volt monarchia államai között 1921 január elsejétől szüntesse meg az útlevélkényszert és a fővárosok közötti közvetlen vasúti összeköt­­tetést nyittassa meg. 5a KÜLFÖLD Washingtoni értesülés szerint a republikáns és demokrata pártok megbízottai tárgyalásokat folytat­tak a Németországgal és az Ausz­triával kötendő különbéke ügyé­ben. Ha a megegyezés létrejön, akkor proklamálni fogják az Unió és Németország közötti békeálla­potot Wilson ezzel szemben tud­tára adta a demokratáknak, hogy azt a határozatot, amely a béke­állapot helyreállítását mondja ki, elutasítja és megtagadja a pro­r­klamáció kihirdetését. Úgy látszik azonban, hog nem sokat adnak Wilsonra, mert tegnapi táviratunk már a békeállapot proklamálásá­­ról, mint tényről számol be. Hoo­­ver bejelentette, hogy az elnöki, jelölést elfogadja. Ezalatt Berlinben a szakszerve­zetek központi vezetősége elhatá­rozta, hogy az általános sztrájkot nem proklamálja. N Francziaország elrendelte a részleges mozgósítást, hogy a Ruhr melletti hadseregnek tarta­­lékja legyen.♦ A dán forradalom kitörésének okát a svéd lapok úgy világítják meg, hogy a dán király Schles­wig-Holsteinon kívül más terüle­teket is akart annektálni, ahol a lakosság már tiszta német. A dán kormány ezt nem akarta és a király ezért alakított új kormányt, amely már összeült és a nemzet­gyűlés által jóváhagyott törvé­nyeket alá is írta. Keddre proklamálni fog­ják az á­talános sztrájkot és a kórházak kivételével minden üzem beszünteti a munkát. A lakosság nagymennyiségű élelmiszerrel látta el magát. Az Amalenburg körül állandóan nagy néptömegek van­nak. Zavargásra eddig nem ke­rült sor.

Next