Reggeli Hirlap, 1920. május (29. évfolyam, 102-124. szám)

1920-05-01 / 102. szám

Miskolci, 1920 XXIX. évfolyam, 102. « Szombat, május 1. reggeli Hírlap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Melyben: egész évre 240 — K. Vidékre: 240 — „ Fél évre 120­— „ 120 -Négy­ évre 60 — „ 60 — „ POLITIKAI NAPILAP Xlad&hivata­­s Miskolcz, Széchenyi­ u. 15. Telefon 664. Szerteeszlttség: Miskolcz, Városház tér 22. szám. TELEFONSZÁM: 4—98, 6—16. Egyed szám­­ra: 1 korona. Bonyodalmak a tiszántúli választások körül A kisgazdapártot ki akarták zárni a tiszántúli kerületekből • A kisgazdák mozgalma a nemzetgyűlés azonnali összehívása iránt Rubinér nyilatkozata a politikai helyzetről Május 13-án ül össze újra a nemzetgyűlés Budapest, április 30. A Politikai Tudósító jelenti: A tegnapi nem­zetgyűlési ülésen Rakovszky István házelnök bejelentette, hogy a Tiszán túl, mely kerületekben lesznek választások. A házelnök huszon­nyolc kerületet olvasott fel, melyet a képviselők közömbösen hallgat­tak végig és nem vették észre, hogy huszonegy választási kerü­let a felsoroltakon kívül kimaradt. A felsorolt kerületek között több­nyire csak azok a kerületek sze­repel­tek, melyekben a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának vol­tak szervezetei. A fel nem sorolt kerületek között számos olyan ke­rület volt, melyekből csak egy-két község esett a demarkációs vona­lon túl. Ezekben azonban a nem­zetgyűlés nem rendelte el a vá­lasztásokat, mert azok biztos kis­gazda kerületek voltak. Ma reggel a hírlapokból értesült a kisgazda párt erről a tervről. Azonnal tisz­tában voltak, hogy a Keresztény Egyesülés Pártja azzal a céllá­ tette azt, hogy a nemzetgyűlés el­napolása előtti utolsó ülésén fel­sorolt kerületekben a belügymi­niszter útján eszközöltessék a választás iránti eljárásokat , így miután a nemzetgyűlés május 1- ig szünetet tart és a választás június 13 án lesz megtartva, nem lett volna mód a reparációra. Ma a kisgazdapárti kép­viselők össze akarták hi­vatni a nemzetgyűlést. Erről a minisztertanács értesült, amely ezután elhatározta, hogy nem május 17-én, hanem május 13-án ül össze. A 13-án­ összeülő minisztertanács intézkedik, hogy a huszonegy kerületben is kiírják a választásokat. Budapest, április 30. Politikai Tudósító jelenti: A kisgazdapárt vezetői, valamint a párt többi kép­viselői május 9-én és 10 én Gyo­mén, Békéscsabán, Szarvason, Gyulán nagygyűlést tartanak. Má­jus 16 án Debrecenben bont zászlót a kisgazdapárt, ahol Rubinek Gyula miniszter ismerteti a pártprogram­­­mot Budapest, április 30. A M. T. I. jelenti: Horthy Miklós kormány­zónál április 30-án kihallgatáson a következők jelentek meg: Mikes János gróf, püspök, Szabó József máramarosi alispán, Sigray Antal, Manno Milliades, Lubinszky Lajos dr., Tokics Alajos, Wittich Jenő dr., Csock Imre, Graetz Lajos, dr. Graetz Gusztáv és több magas­­állású katonatiszt. Budapest, április 30. Az Újság írja: A Friedrich csoport levelet irt a kisgazdapártnak. Friedrich levelére adott válaszról a kisgazda­párt egyik vezető tagja ezeket mondotta: Foglalkoznunk kellett ezzel a kérdéssel, mert a pártve­zéreket instrukciókkal kellett ellát­nunk arra az esetre, hogy ha a szünet alatt, a párt tagjainak tá­vollétében, Friedrich tárgyalást kezdene a beolvadás kérdéséről. A határozat lényege az, hogy a kisgazdapárt már más irányban tárgyal és A határozatot Gaál Gaszton hozta Friedrichék megbízottjának tudomására. A nyilatkozat célzást tett a Te­leki által megindított mozgalom résztvevőire, akik közül többen beléptek a kisgazdapártba. Budapest, ápr. 30. Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter ma dél­előttigy nyilatkozott a politikai hely­zetről : — Mindazok az elintézetlen kérdések, amelyek különösen az az államtitkárságok és a főispáni állások betöltése körül felmerültek, megoldódtak. Minden dologra nézve megegyeztünk és a legna­gyobb nehézségek elsimultak. Erős az a reményem, hogy most már nemcsak a békekötésig, de a bé­kekötés után is fentarthatjuk a koalíciós kormányzást. Én a be­álló parlamenti szünetet arra fo­gom felhasználni, hogy tető alá juttassam azokat a fontos törvény­­javaslatokat, amelyeket az ország érdekében a legsürgősebbeknek tartok. Így elsősorban a földbirtok­reformról szóló törvényjavaslatot, amelyet az ország kisgazda közön­sége a legnagyobb izgalommal vár és amely nézetem szerint egyedül lesz alkalmas arra, hogy a kedé­lyeket megnyugtassa. Az­onkéten, amelyet erről a jövő héten fogunk tartani, nagyobb beszédet mondok, amelyben ki fogom fejteni, hogy a földbirtok kérdésének megoldása,­­ a legsürgősebb feladat, semmiféle­­ további halasztást nem tűr, mert­­­i­nden további elodázásnak káros­­ következményei lehetnek az or­szágra nézve. Azt hiszem, hogy sikerül a törvényjavaslatot annyira elkészíteni, hogy a szünet után következő legelső ülések valame­lyikén már be is nyújthatom azt tárgyalásra, és — mint igen sok ulsteri teszi — amelyet szívből lenéznek. Hága, április 30. A New­ York Sun parlamenti tudósítója jelenti Washingtonból, hogy a békeálla­potot helyre akarják állítani Ma­gyarország és Amerika között. Az erre vonatkozó kezdeményezést­ a szenátus többsége helyesli. Páris, április 30. Mint a lapok jelentik, a nagyköveti konferencia tegnap végzett a magyar béke­­szerződéssel és elhatározta, hogy szombaton újra összeül és a ma­gyar békedelegálásoknak átadja a szerződést. A szerződés aláírása való­színűleg a jövő hét elején történik. Amsterdam, április 30. A Teleg­raph szerint Lloyd George tegnap tette meg az alsóházban nagy ér­deklődéssel várt nyilatkozatát a san­remói tanácskozásokról. Többi közt a következőket mondotta : — A konferencia eredményével meg vagyok elégedve. Németorszá­got figyelmeztettük, hogy a francia csapatok abban a pillanatban ki­ürítik Frankfurtot és Darmstadtot, mikor a Ruhr vidéki csapatok lét­számát az előírt mennyiségre re­dukálják. A konferencia minden gyanút eloszlatott abban a tekintetben, ha a versaillesi szerződést nem haj­tanák végre. Elhatároztuk, hogy német minisztereket meghívunk a szövetséges miniszterekkel való külön megbeszélésekre. Ami a kárpótlás kérdését illeti, mi Németország javaslatát óhajt­juk hallani. Jól tudjuk, hogy Német­ország a mai árfolyam mellett nem tud fizetni. A konferencia mindenben a leg­teljesebb harmóniát hozta létre s ezt a szövetségesek teljes egysége jellemzi. Lloyd George így fejezte be szavait: — Európa tátongó sebeit csak lassan lehet begyógyítani és San­ Remó ennek a gyó­gyulási folyamatnak egyik stádiumát jelenti. A Temps értesülése szerint a népszövetség május 14 én Rómá­ban fog találkozni, amely alka­lommal publikálják a népszövet­ség tervezetét. Magyarország új határai lehetetlenek magyar békeszerződést a jövő héten irják alá m­­­­­a. ■ I • a. J t 1 A A /I /V« I V I á r \ I , a. I r i—v — — L­A­­­­­­­­T — Budapest, április 30. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Elliott kapi-» tény az angol alsóházban mon­dott beszédében többek közt eze­ket fejtette ki: — Magyarországon meglátogat­tam egy pár börtönt. Mindenesetre Budapesten a bolseviki népbiztosok olyan körülmények között vannak börtönben, amit Angliában jó másodosztályú körülményeknek nevezünk. Meg van a saját ruhá­juk, barátaiknak meg van engedve, hogy meglátogassák őket és meg van engedve ételt bevinni nekik. Horthy tengernagy véleményem szerint nyílt, becsületes és igazsá­gos ember.. Lehetne-e jobban gyöngíteni és megosztani a hatal­mát, mint azáltal, hogy közbelé­pünk, valahányszor egy tárgyalás­ról van szó. Mi lehetne károsabb egy kormányemberre, mint az a hír, hogy engedett idegen nyo­másnak. A népek szövetsége úgy tűnik fel, mint Európa egyetlen reménye. Az egyetlen remény, hogy a bé­keszerződésben olyas­valamit ál­lítunk fel, amely egy szerződés­ben sem volt meg azelőtt. Tudni­illik : állandó, revíziós ítélőszéket. Magyarországnak a szer­ződés szerinti határai tel­jesen lehetetlenek. A békekonferencián nagy és előkelő emberek vannak, de még ezek sem képesek kierőszakolni, hogy a­ folyók a hegyeken átfoly­janak. És nem győzhetik meg ezek az urak a parasztot, akinek tíz mértföldet kell lemennie a folyam mentén, hogy fejszét vagy ekét vehessen a völgy torkolatánál levő megyei székhelyen. Soha fül nem hallotta, soha szem nem látta, soha egy embernek sem ju­ott olyasvalami az eszébe, mint az a Szlovákiaország, melyet a békeszerződés kimond. Hogy is lehetne elképzelni, hogyha csak nem látta valaki a térképen. Vé­leményem szerint ez olyan határ, mely igen hamar össze fog dőlni. A román ha­ár egy olyan magyar népterületet is magába zár, amely épen Magyarország határára van helyezve. Egy magyar formájú Ulster és hogyha el tudják Önök képzelni, hogy mi történne, ha Ulstert Írország többi része alá helyeznék épp most, akkor halvány fogalmuk lehet arról, hogy mi törté­nik ezen a területen, ahol hasonló számú népet oly uralom alá helyeznek, mely vallásban és kultúrában idegen hozzá

Next