Reggeli Hirlap, 1921. április (30. évfolyam, 76-97. szám)

1921-04-09 / 79. szám

Miskolcz, 1921. XXX. évfolyam. 79 szám_______Szombat április 9. Ara 2 korona Reggeli Hírlap Előfizetési árak helyben és vidéken: egisz évre . . 480*— K | Negyed évre . 120*— K 10 évre . . . 240'— K | Egy hónapra . 40*— K 1 éves szám ára mindenütt 2— korona Szerkesztőség: Miskolcz, Városház-tér ££ A szerkesztőség telefonszámai: 4-98. §­l® Kiadóhivatal: Miskolcz, Széchenyi­ utca 1­.­ (Oljságterjesztő Vállalat) Telefonszám: 141 Válság van és a válság tart Budapesti tudósítónk telefon­jelentése. A vilség az eddigiek után lé­ve gyors lefolyásúnak ígérkezik, a kormányzó tegnap Teleki kihallgatásán sem akcep­tálta a kormány lemondását és ezzel a ténnyel annak a meggyő­ződésének adott kifejezést, hogy nem kormányválság, csupán miniszterválság van. A legfőbb helyen az az álláspont, hogy a kormány a királykérdéssel kap­c­solatosan teljesen az 1920. I. tc. alapján járt el, a miniszterelnök a helyzetnek megfelelően visel­kedett és így semmi ok sincs arra, hogy Teleki ezidőszerint távozzék helyéről. Ezek szerint tehát nincsen vál­ság, csupán arról van szó, hogy a Teleki kormány rekonstruáltas­­sék, illetve kibővítessék a kisgaz­dák kívánságainak megfelelően. A kisgazdák tárgyalni akarják az alkotmányjogi javaslatokat A kisgazdapárt intézőbizottsága pénteken délelőtt ülést tartott, hogy lefektesse azokat az alapelveket, melyek a pártnak a hi­álykérdés­­sel és az előállott miniszterválság­gal kapcsolatosan elfoglalt állás­pontját tartalmazzák. Az intéző bízott­­élére fél 1- re meg­­érkez 'idi Szabó István is. A kihallgatásról, köz egy legfelsőbb hely ágát fejezik ki, hogy n­rmány a hét esetre ső vonatkozá­saira. .tettel, lehetőleg minél változtatással, ma­radjon helyén. A b­izottságban nagy vita k­ide­neg és a felszó­lalók négy bbsége azt hangoz­­ tatja, hogy a nemzetgyűlésnek a pénzügyi javaslatokkal párhuza­mos-­n napirendre kell tűznie az alkotmányjogi javaslatokat is hogy a lehetőségét is megszüntessék annak, hogy a nemzetgyűlés te­vékenysége megszűnjék, mielőtt az alkotmányjogi javaslatokat el­intézte volna. A kereszténypárt nem látja kritikusnak a helyzetet A keresztény pártban viszont úgy látják, hogy nehézségek merültek ugyan fel a válság megoldása körül, de nem tűrnék kritikusnak a helyzetet. Azt, hogy egyoldalúan ultimátumot küldött a kisgazda­­­párt, gén rossz néven veszik, úgy­­ látják, hogy amikor meg­van a­­ pártszövetség, akkor a kisgazda­­­pártnak a közös intézőbizottság f­­lé kellett terjeszteni a kívánsá- l­­ait és meg kellett volna hallgat- t­­ia a kormányzópártot, egyrészt­­ arra vonatkozólag, hogy a kis­­­gazdapárti kívánságokkal szemben­i mi az álláspontja, másrészt pedig­­ arra, hogy a kereszténypárt nem terjeszt­i elő kívánságait az új helyzettel szemben. Haller Istán azt a nyilatkozatot tette, hogy a kereszténypárt sze­retné, ha a Teleki kormány ma­radna és úgy tudjuk, hogy a kor­mány tagjai is ugyanezen az állás­ponton vannak. Biztosítani kell a nemzetgyűlés menetének zavarta­lanságát, viszont bizonyos az hogy Teleki sem maradhat meg a hegén, ha Grátznak mennie kell. A válság megoldását nem tartja nehéznek, rekonstruálni kell a kabinetet, de ő is hibáztatja, hogy a kisgazdapárt nem érdeklődött aziránt, vájjon nincsenek e a ke­reszténypártnak új igényei. Kombinációk a tárcákra A rekonstruált Teleki kabinetben a közélelmezési miniszter Mayer János lesz, ugyancsak a kisgazda­­p­árt kapja a földmivelésügyi állam­titkárságot is. A belügyminiszter szintén kisgazda lesz, jelenleg erre vonatkozólag számos személyi kombináció van. Új ember kerül a külügyminiszteri székbe, mert Grátz maga sem marad, de a kisg­azdapárt sem akceptálja. A délelőtt folyamán sűrűn emleget­ték Bánffy Miklós gmfot, mint külügyminiszterjelöltet. Teleki Tom­csányival is tárgyalt a délelőtt folyamán. A kisgazdák Bethlen Istvánban látja is a jövő emberét A kisgazdapártban vegyesen íté­lik meg a helyzetet. Sokan azt hiszik, hogy Telekivel megoldható a válság, ha betölti az eddigi meg­állapodások szerint a kisgazdáknak járó tárcákat és teljesítik a többi kívánságokat is. A belügyi és köz­­élelmezési miniszteri tárcát kapná a kisgazdapárt az eddigi tárcák mellett, úgy hogy 4 tárcával sze­repelne a kormányban, azonkívül a földművelésügyi miniszteri ál­­lamtitkár is kisgazda lenne. A pártban igen sokan van nők, akik lehetetle­nek tartják hogy Teleki maradjon a kormány élén Ezek Bethlen István grófb­a vélik az új miniszterelnököt megtalálni. ’ kerül a sor politikai kérdések megvitatására. Lemondott Nagyatádi? Arra a kérdésre, amit felvetet­tek, hogy t. i. nem mondtam volna le, mert írásban nem adtam be, az a válaszom, hogy igenis le­mondtam szóval és ez ugyan­annyi, mintha írásban mondtam volna le. Eddig sohasem kellett írásban beadni lemondásomat, mert a legutóbbi sűrű kormány­válságoknál az egész kabinet együtt mondott le. A lemondott miniszter addig, míg a kormányzó fel nem menti, állását megtartja. Nagyatádi fegyveres ereje Szóvátették előtte újságírók, hogy a legu­tbbi pártvacsorán olyasmit mondott, hogy most már fegyveres erő is háta mögött van. Némelyek ezt úgy értelmezték, hogy az éb­redő magyarokra gordol, mint a kisgazdapárt fegyveres erejére. Ebben a beállításban — mondotta Nagyatádi — két súlyos hiba van. A fegyveres erőt én úgy értettem, hogy a katonaság teljes egészében a kormányzó és a kormány háta mögött áll és nem igaz az, mintha egyetlen egy katonatiszt is bármi­lyen puccs­kísérletré felhasznál­ható volna. Az ébredők nem csatlakoztak a kisgazdákhoz A másik tévedés az, hogy az ébredők hozzánk csatlakoztak volna. Ez nem áll, csak az történt, hogy a pártvacsorára eljött az ébredők néhány vezetője, akik üd­vözöltek bennünket, mint sza­bad k­­rályválasztókat és én a fel­köszöntőre válaszoltam. A kisgazdák a választójog megalkotását és a cenzúra eltörlését sürgetik Este 8 órakor kezdődött a kis­gazdapárt ét­ekezlete G-Pál Gaszton elnöklete alatt, melyen elő­erjesz­tették a kisgazdapárt határozatát Hencz Károly legsürgősebbnek a választójog megalkotását tartja, mert amíg ez nincs meg, eddig ki vannak téve, hogy házfeloszlatás esetén olyan választójog alapján éjtik majd meg a választásokat, amely a kisgazdák véleményével nem találkozik és érdekeit nem szolgálja. Sürgette ezután a cenzúra azonnali megszüntetését és indítványozta, hogy vegyék fel ezt a párt követelései közé. A kisgazdapárt a királykérdésról A királykérdésben kifogásolja, hogy a pártnak ez a memoran­duma ellentétes az 1920. I­­e. kel, ugyanis a tervezet ezt mondja, hogy a párt a királykérdésben az új nemzetgyűlésnek tartja fenn a döntést. Ezzel szemben az 1920. I. törvénycikk megállapítja, hogy a királykérdés megoldása ennek a nemzetgyűlésnek a feladata. Módosító indítványt tesz a király­­kérdésben és azt mondja, hogy akkor oldják meg a királykérdést, ha a párt elérkezettnek látja ez idejét. Ennek az időpontnak a megállapítását a párt magának tarja fenn, mert olyan külső és belső okok állhatnak elő, melyek a döntés szükségét bármely perc­ben aktuálissá tehetik. Indítvá­nyozza, hogy a tervezetet adják vissza a szövegezési bizottságnak. Gömbös Gyula kifogásolja, hogy a tervezetbe felvettek olyan kö­veteléseket, amelyek teljesítésének lehetetlenségét már eleve látja a párt. Rubinek Gyula, majd Ruppert Rezső szólalnak fel. U ahor azt követeli, hogy a királykérdésben tanúsított magatartása miatt von­ják felességre a kormányt. Ez­­után Dömötör Mihály, Kuna P. András és Nagyatádi Szabó be­széltek még. Végül a párt elfogadta a javas­latot azzal, hogy pótlások és né­mely módosítások megejtése végett visszaadja a szövegező bizottság­nak, amely hétfőn terjeszti az intézőbizottság elé az új szöveget. A kisgazdapárt hétfőn este tart majd újból vész. Gál Gaszton azt mondotta az értekezlet után, hogy ez lesz ez alap, melyen a párt vezetősége tárgyalni fog a pártszövetségben lévő másik párttal, valamint a kormánnyal és ez az elap, ame­lyen a kormányzó elé kerülő kis­­gazdaképviselők referálni fognak a kormányzónak. Nagyatádi a válságról Nagyatádi Szabó István kü­lönben a válságról a következő képen nyilatkozott: — Válság van és a válság tart A megoldásr­ól még nem tanács­koztunk, mert a minisztertanácsb­in edd­g sürgős folyó ügyeket kel­ett elintéznünk, még az éjszaka­ fo­lyamán újból összeülünk és akkor A nemzetgyűlés dönthet a királykérdésben Rubinek Gyula a válságról a következőket mondotta: Személyi feltételeink nincsenek, ez tulaj­­donképen a kormányzó intéz­kedése. Ha Teleki maradna, ekkor neki a Ház legközelebbi ülésén olyan kijelentéseket kell tennie, amelyek orvosolják Grátz nyi­latkozatát, valamint a miniszter­elnök nyilatkozatának ama részét is, amely szerint a király eltávo­zása tisztán a külföld nyomása alatt történt Nem lehet egyszerűen eltekinteni attól a nagy párttól, mely a szabadkrálválasztás alap­ján áll. Mi az 1920. I. tc. alapján vagyunk és ezt fenntartjuk mind­add­g, am­i a nemzet a király­­kérdésben nem döntött. Készülőben a legitimista blokk mire jár, hogy a szabadkirály­­választók blokkjával szemközt, a­mely most van szervezés alatt, megalakult a legitimisták koalí­ciója is. Az uj koalícióban részt­­vennének Andrássy és pártja, Vá­­zsonyi és pártja, Friedrich is pártja, továbbá a disszidensek a pártonkívüli legitimisták.

Next