Reggeli Hirlap, 1921. április (30. évfolyam, 76-97. szám)

1921-04-06 / 76. szám

Testedzés Bajnoki mérkőzések nYTK­-MMTE 3:2(2 0). Mind­végig izgalmas, változatos lefo­lyású mérkőzés keretében talál­kozott a kerület két igen erős csapata, mely a nagyobb szeren­csével operáló vasgyári csapat győzelmével végződött. A meccs sorsát főleg ez a körülmény dön­tötte el, hogy a DVTK az első félidő első perceiben a szél segít­ségével váratlanul két gólt ért el, a szünet után a gólok számát 3-ra szapor­totta, míg a két tartalékkal szereplő Munkes e félidőben tech­nikai fölénye dacára balszeren­cséje folytán nem volt képes egyen­líteni. Mindkét csapat egy-egy büntetőrúgást kihasználatlanul ha­gyott. A golózai Kuns (2), Kerekes (2) Páva lőtték. Feltűnő volt a közönség intell­gensebb részének. Miskolczon szokatlan, sportszerűt­lenül hangos viselkedése és a br­ót terrorizálni akaró magatar­tása. Szokatlanul gyenge bíró volt Bálint. DAC—TTC 8:0 (6:0). Mint előrelátható volt, a vasgyári csa­pat biztos fölénnyel győzött a változó formát mutaló Testvériség felett. A serleggyőztes diósgyőriek a játék legnagyobb részében fö­lényben voltak, de a TTC is sok­szor volt veszélyes. Góllövők: Boán N­. (5), Petykó (1). Kettő öngól volt. Jók voltak: Spisák, Baán II., Turósik (DAC) Joó, Sim­­kovics, Hudak (TTC). Jól bírásko­dott Kro­spaszky. SAC—Egyetértés 3:0. (1:0) (Ujhely) Az újhelyi régi riválisok bajnoki meccse az Atléták meg­érdemelt pontszerzésével végző­dött. A mérkőzés helyenként durva volt, minek eredményekép a bíró Tarpayt Ráczot (SAC), Czehit és Marajdát (Egyetértés) kiállította. Biró Auspitz, TTC-MKASE 3 :1 (2 :0) (Hétfő, barátságos). A javuló TTE együttes nagy küzdelem árán megérdemel­­éen győzött a tartalékos kereske­dők ellen. A gólokat Siscák Léncz, Joó(TTC) és S­zentgyörgyi (MKASE) lőtték. A TTC a két gólt tizenegyes­ből ért el. Bíró Berkó. Ifjúsági bajnokság: DVTK—TTC 12:0 (4:0) DaC-MAK 3:2. MMTE-MVSC 1:1. Budapesti eredmények MTK— BAK. UTE-33 KC 2:0. Vasas— BEaG 2:0 Trc-MAC 3:0,­VII. ker SC—FTC 1:0. Az AJVSC mezei futóversenye: Szenior 1, Nádassy (DAC) 20*52 p. 2. Korody (MVSC). 3 Murányi (DAC) 4. Kramcsak (MVSC). 5. Oláh (MVSC). 6. Lengyel (MVSC) Junior: 1. Batényi (MVSC), 2. Kéry (MVSC), 3. Szepesi (MVSC). A Miskolczi Atléta Kör e heti tréningjeit csütörtökön délután 3 órakor tartja a Halicskán. Úgy az első, mint az ifj. csapat játékosai Ponto-ban jelenjenek meg­* JÓNER FERENC­ kar­pitos és dlazk­ó Miskolcz, Szentpéteri kapu 53. Készítek megrendelésre ebédlő, heverő díványokat ruganyos ágybetéteket, úgy­szintén mindenféle kárpitozott bútorok átdolgozását és javítását jutányos árak mellett. Kívánatra vidéken is. — A vasgyári banyatára­­pénztár gyűlése. A diósgyőri vas és acélgyári bányatárpénztár képviselői április 1- én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartják két év óta e­ső rendes évi gyűlésüket, a­hol a társpénztárt érdeklő fontos kérdésekről fognak tárgyalni.­ 1 5 oldal ,miscoiCE, IMI április 6 Megjelent az új lakásrendelet A Budapesti Közlöny ápr. 8-iki sz. közli a kormánynak a lakás­ügyek rendezéséről szóló 2300— 1921. M. E. sz. rendeletét, amely elé úgy a lakók, mint a háztulaj­donosok hosszabb idő óta nagy várakozásokkal tekintettek. A rendelet április hó 1- én lép életbe. A rendelet főbb rendelkezései a következők : A háztulajdonos kijelölési joga. A háztulajdonos megjelölheti azt, hogy a helyben lakásra jogo­sult egyének sorából kinek ré­szére kívánja a bejelentett üres lakást vagy más helyiségrészt bérbeadni. Ha a bejelentett üres lakásba a háztulajdonos fél, vagy lemenő ágbeli rokona kíván beköltözni, a lakásigazolványt ennek a részére kell kiállítani, feltéve, hogy hely­ben lakásra jogosult és a lakás az ő indokolt lak­ós­zükségét nem haladja meg. A lakásügyi hatóság csupán közalka­lmazottak elhelyezése vé­gett és ha a bérlőül javaslatba hozott egyén indokolt lakásszük­ségét a bejelentett helyiség meg­haladja, korlátozhatja a háztulaj­donos bérlő kijelölési jogát.­­ A háztulajdonos beleegyező nyi­latkozata is szükséges a bérlet változáshoz. Kiket tekint a rendelet helyben­­lakásra jogosultaknak ? Azok a­kik önhibájukon kívül hajlék nél­kül vannak. Áthelyezett, vagy ki­nevezések közszolgálati alkalma­zottak, menekült, vagy hadifog­ságból visszatértek, vagonlakók, új házasulók, ha szüleik, vagy rokonaik lakásában ideiglenesen sem találhatnak elhelyezést, akik lakást cserélnek és egyéb lakást igénylők közül lakást csak az kap­hat, akinek az illető városban, vagy községben már közvetlenül a háború előtt is rendes lakása volt, vagy aki kimutatja, hogy az illető város vagy község az ő illetőségi helye, vagy pedig kimutatja azt, hogy az ott letelepedésre egyébként is joga van és foglalkozása, élethivatása vagy más életbevágó érdeke az ő helybenlakását szükségessé teszi. Hatósági igénybevétel módjai. A lakásügyi hatóság a lakás­szükséglet kielégítésére igénybeve­­heti az üres helyiségeket, azonban a háztulajdonos kijelölési jogának csorlatába nélkül, továbbá a Kkáz céljára a kalmáts nyári lakásokat. Háztartás céljára alkalmas olyan lakásokat amelyeket jelenleg iroda, üzlet, raktár céljára használnak — ide nem értve az ügyvédek közjegyzők, mérnökök, orvosok vagy azok helyiségét, akiket élet­hivatásuk azon helyiséghez köti. Közh­vatal tekintetében ily intéz­kedéshez a közhivatal felettes ha­tóságának engedélye szükséges. Olyan helyiségeket, amelyekkel üzérkednek, vagy amelybe a lakás­ügyi hatóság engedélye nélkül 1920. évi február hó 21. napja óta költöztek be. A rendőrileg kitiltottak, vagy internáltak lakását, ha ott lakó családjuk nincs. Azon elhagyott lakásokat, lak­részeket, amelyeket a tu­ajdonos, vagy bérlő egy esztendőn belül legalább hat hónapon át nem h­ízni. Az üzleti helyiségeket akkor kell elhagyottnak tekinteni, ha azokat a tulajdonosok, vagy bérlőjük egy esztendőn belül legalább 3 hóna­pon át nem használ, kivéve, ha ily helyiség nyilvánvalóan csupán az üzleti, vagy gazdasági élet idő­leges pangása vagy az üzleti for­galom átmeneti csökkenése folytán nem h­sználtatnak. Annak üzletét, vagy egyéb helycserét ak­i azért tart bezárva, hogy ilyen módon a hatóságnak az árak korlátozáséra vonatkozó rendelkezését kijátsza. Igénybe lehet venni azokat a helyiségeket (szobákat) is, ame­lyeknek olyan egyén­i bérlője, vagy albérlője, aki 1914 augusztus 1-e óta költözött az illető hely­ségbe, nem oda való illetőségű és ott nem folytat közérdekű tevé­kenységet. Az üg egyén részére szükség esetében szükséglakást kell kiutalni. Igénybevehető annak a helyi­sége, lakása is , aki ugyanabban a városban, vagy községbe­n, vagy környékükön két vagy több külön­­ál­ó lakást, vagy — termelő és fogyasztási szövetkezet kivételé­vel­­ — több üzlethelyiséget bérel, vagy tart anélkül, hogy közhasznú működésének folytatása végett egynél több lakásra, vagy üzlet­helyiségre lenne s­züksége. Ez esetben azon helyiséget lehet igénybevenni, amelyet az illető fél legkönnyebben nélkülözhet. Nem le­het igénybevenni a két szobánál nem több helyiséget ma­gában foglaló olyan lakást, amelyet tanyán gazdaságban földmivelés­sel foglalkozó egyén a közeli vá­rosban vagy községben saját há­záb­an tart időnkénti lakhatása végett. Nem lehet hatóságilag igénybe­venni azon lakásrészeket (szobá­kat) sem, amelyeket a velük ren­delkező fél már 1918 nov. hó 1. óta albérletbeadás útján­ szokott értékesíteni. Kivétel, ha a velük rendelkező fél kimu­atja, hogy a lakásrészre neki magának van el­­kerülhetlenül szüksége, vagy hogy az albérletbeadást más fontos ok­ból kénytelen abbahagyni. Helyiségrészek kivételes elrekvirálása. A lakásügyi hatóság végső esetben igénybeveheti a lakott vagy használt helyiségeknek el­különíthető részeit, amelyek­­ a velük rendelkező félnek indo­kolt lakásszükségletét meghalad­ják., önálló felnőtt egyén részére két lakószoba, ha családja van, a családnak 15 életévet betöltött minden egyes tagja, vagy e kert­­ be nem töltött két két tagja ré­­­szére további egy-egy lakószoba, s annak részére, akinek élethiva­­­tása szükségessé teszi, még egy szoba érintetlenül marad. Bérmegállapítás Lakásoknak bérét legfeljebb olyan összegben lehet megállapí­tani, amely eddig megszabott 30, illetőleg 35 százalékán felül, to­vábbi 60 százalékkal haladja­ meg azt az ötszeget, amely az illető lakás után 1917. évi novem­ber hó 1-én érvényesen ki volt kötve. Nagylakások (mellékhelyiségek nélkül 4 szoba) bérét sem lehet oly összegben megá■­apítani, amely nem felel meg e helyi viszonyok­nak. Ugyanez -k­ az üzlet, raktár, iroda céljára bérelt vagy használt helyiségek b­rének megállapítására is, bútorozott lakás észek bérét sem lehet magasabb összegben megállapítani, amelyet hasonló bútorozott lakásért (szobáért) azon a helyen fizetnek. S 1 • v* ! *.( * -M IV i szí Karbantartási költségek fedezése A bérlő egyelőre csupán azon javítási munkálatok elvégzését követelheti a háztulajdonostól, amelyek földben vagy falban el­helyez­ett vízvezetéki, csatornázási vagy egyéb berendezések szer­kezetében, vagy az épület állagá­ban a bérlő hibáján kívül váltak szükségessé. Felmondás korlátozása A háztulajdonos a lató­bérletet felmondással csak egyes kivételes esetekben szüntetheti meg. I­s es­tek : ha a lakásra magá­nak, vagy közeli rokonának van szüksége most, hajléktalanokká lettek. Ha a lakásra közhatóság­nak, mint háztulajdonosnak van fontos állami érdekből szüksége, ez igényt a minisztérium megálla­pítja és a bérlő részére más la­kásról a lakásügyi hatóság gon­doskodik és a költözés költségeit viseli. Ha a bérlő a bérleti összeget nem fizeti. Ha albérlő szerződés ellenesen használja a bérlet tárgyát. Ha a bérlő a háztulajdonost, a lakókat súlyosan sértő magavise­letet tanúsít. Üzleti helyiségek, iroda, raktár felmondása. A háztulajdonos ezen helyisé­geket felmond­ha­tó, ha azokra ma­gának van szüksége, mert önhi­báján kívül fekvő okból hasonló he­yiségből kiköltözni kénytelen. Ha a helyiségre, mint háztulaj­donosnak, közhatóságnak van szükége. Más indokolt esetben, kivéve, hogy a bérlő igazolja,­ hogy a helyiségre életbevágó fon­tos okból, különösen megélheté­sének biztosítása végett­ van szük­sége. Új épületek mentessége A rendeletben lévő korlátozá­sok (bérösszeg, bérlő kijelölése, felmondás) nem terjednek ki azon épületekre, amelyekre a lakhatási engedélyt a rendelet életbelépése után adják meg. Az ily épületek­ben lévő lakásokat és egyéb he­lyiségeket hatóságilag igénybe. Venni nem lehet. Ugyanez ok­ a lakhatóvá tett épületekre és épületrészekre is. 1. Büntető rendelkezések A rendelet megszegése kihágást képez és büntetése hat hónapig terjedhető elzárás és 2000 koro­náig terjedhető pénzbüntetés. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY Nyert meghatalmazás alapján Monde­ Hermann ügy­felem tulajdonát képezd 2 darab könnyű igaslevet dr. Teleszky Béla kir közjegyző úr közbenjöltével 1921. é­vi »prill» hó 7 «n, délután 3 órakor Miskolczon, Vav­ul 2. sz alatt (Spielberger-udvar) meg ártandó nyilván« árverésen a legtöbbet ígérőnek él adatom. A kikiáltási ér 2500­0 ko­nna, melynek 10 százalékát mint bánatpénzt, az árve­rés megkezdése előtt árverezni szándéko­zók kezeimhez befizetni tartozak A lovak ese­teg a kikiáltási áron alul is el fognak adatni Vevő tartozik a vételárat nyomban kész­pénzben kezeimhez fizetni és a lovakat azonnal magával vinni A lovak esetleges akár rejtett, akár nem rejte­tt hibáiért sem­minemű felelő­séget nem vállalok. A vételi i­letéket vevő — a vételárán felül — viseli. A lovak az érverés napján fentebbre ölt helyen közbenjöttömmel meg­tekinthetők. Dr. BALLA IGNÁCZ, ügyvéd. Dl IBI A IT be,'5d­ vagy tisztítja még K UnHN­ az Onnepak alatt Prid­lovics Testvérek - cség. Üzem: Ujvilig-utca 22. sz. — Felvételek: Arany János-utca 23. szám és Werbőczy-utca 15. szám.

Next