Reggeli Hirlap, 1921. április (30. évfolyam, 76-97. szám)
1921-04-06 / 76. szám
Testedzés Bajnoki mérkőzések nYTK-MMTE 3:2(2 0). Mindvégig izgalmas, változatos lefolyású mérkőzés keretében találkozott a kerület két igen erős csapata, mely a nagyobb szerencsével operáló vasgyári csapat győzelmével végződött. A meccs sorsát főleg ez a körülmény döntötte el, hogy a DVTK az első félidő első perceiben a szél segítségével váratlanul két gólt ért el, a szünet után a gólok számát 3-ra szaportotta, míg a két tartalékkal szereplő Munkes e félidőben technikai fölénye dacára balszerencséje folytán nem volt képes egyenlíteni. Mindkét csapat egy-egy büntetőrúgást kihasználatlanul hagyott. A golózai Kuns (2), Kerekes (2) Páva lőtték. Feltűnő volt a közönség intellgensebb részének. Miskolczon szokatlan, sportszerűtlenül hangos viselkedése és a brót terrorizálni akaró magatartása. Szokatlanul gyenge bíró volt Bálint. DAC—TTC 8:0 (6:0). Mint előrelátható volt, a vasgyári csapat biztos fölénnyel győzött a változó formát mutaló Testvériség felett. A serleggyőztes diósgyőriek a játék legnagyobb részében fölényben voltak, de a TTC is sokszor volt veszélyes. Góllövők: Boán N. (5), Petykó (1). Kettő öngól volt. Jók voltak: Spisák, Baán II., Turósik (DAC) Joó, Simkovics, Hudak (TTC). Jól bíráskodott Krospaszky. SAC—Egyetértés 3:0. (1:0) (Ujhely) Az újhelyi régi riválisok bajnoki meccse az Atléták megérdemelt pontszerzésével végződött. A mérkőzés helyenként durva volt, minek eredményekép a bíró Tarpayt Ráczot (SAC), Czehit és Marajdát (Egyetértés) kiállította. Biró Auspitz, TTC-MKASE 3 :1 (2 :0) (Hétfő, barátságos). A javuló TTE együttes nagy küzdelem árán megérdemeléen győzött a tartalékos kereskedők ellen. A gólokat Siscák Léncz, Joó(TTC) és Szentgyörgyi (MKASE) lőtték. A TTC a két gólt tizenegyesből ért el. Bíró Berkó. Ifjúsági bajnokság: DVTK—TTC 12:0 (4:0) DaC-MAK 3:2. MMTE-MVSC 1:1. Budapesti eredmények MTK— BAK. UTE-33 KC 2:0. Vasas— BEaG 2:0 Trc-MAC 3:0,VII. ker SC—FTC 1:0. Az AJVSC mezei futóversenye: Szenior 1, Nádassy (DAC) 20*52 p. 2. Korody (MVSC). 3 Murányi (DAC) 4. Kramcsak (MVSC). 5. Oláh (MVSC). 6. Lengyel (MVSC) Junior: 1. Batényi (MVSC), 2. Kéry (MVSC), 3. Szepesi (MVSC). A Miskolczi Atléta Kör e heti tréningjeit csütörtökön délután 3 órakor tartja a Halicskán. Úgy az első, mint az ifj. csapat játékosai Ponto-ban jelenjenek meg* JÓNER FERENC karpitos és dlazkó Miskolcz, Szentpéteri kapu 53. Készítek megrendelésre ebédlő, heverő díványokat ruganyos ágybetéteket, úgyszintén mindenféle kárpitozott bútorok átdolgozását és javítását jutányos árak mellett. Kívánatra vidéken is. — A vasgyári banyatárapénztár gyűlése. A diósgyőri vas és acélgyári bányatárpénztár képviselői április 1- én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartják két év óta eső rendes évi gyűlésüket, ahol a társpénztárt érdeklő fontos kérdésekről fognak tárgyalni. 1 5 oldal ,miscoiCE, IMI április 6 Megjelent az új lakásrendelet A Budapesti Közlöny ápr. 8-iki sz. közli a kormánynak a lakásügyek rendezéséről szóló 2300— 1921. M. E. sz. rendeletét, amely elé úgy a lakók, mint a háztulajdonosok hosszabb idő óta nagy várakozásokkal tekintettek. A rendelet április hó 1- én lép életbe. A rendelet főbb rendelkezései a következők : A háztulajdonos kijelölési joga. A háztulajdonos megjelölheti azt, hogy a helyben lakásra jogosult egyének sorából kinek részére kívánja a bejelentett üres lakást vagy más helyiségrészt bérbeadni. Ha a bejelentett üres lakásba a háztulajdonos fél, vagy lemenő ágbeli rokona kíván beköltözni, a lakásigazolványt ennek a részére kell kiállítani, feltéve, hogy helyben lakásra jogosult és a lakás az ő indokolt lakószükségét nem haladja meg. A lakásügyi hatóság csupán közalkalmazottak elhelyezése végett és ha a bérlőül javaslatba hozott egyén indokolt lakásszükségét a bejelentett helyiség meghaladja, korlátozhatja a háztulajdonos bérlő kijelölési jogát. A háztulajdonos beleegyező nyilatkozata is szükséges a bérlet változáshoz. Kiket tekint a rendelet helybenlakásra jogosultaknak ? Azok akik önhibájukon kívül hajlék nélkül vannak. Áthelyezett, vagy kinevezések közszolgálati alkalmazottak, menekült, vagy hadifogságból visszatértek, vagonlakók, új házasulók, ha szüleik, vagy rokonaik lakásában ideiglenesen sem találhatnak elhelyezést, akik lakást cserélnek és egyéb lakást igénylők közül lakást csak az kaphat, akinek az illető városban, vagy községben már közvetlenül a háború előtt is rendes lakása volt, vagy aki kimutatja, hogy az illető város vagy község az ő illetőségi helye, vagy pedig kimutatja azt, hogy az ott letelepedésre egyébként is joga van és foglalkozása, élethivatása vagy más életbevágó érdeke az ő helybenlakását szükségessé teszi. Hatósági igénybevétel módjai. A lakásügyi hatóság a lakásszükséglet kielégítésére igénybeveheti az üres helyiségeket, azonban a háztulajdonos kijelölési jogának csorlatába nélkül, továbbá a Kkáz céljára a kalmáts nyári lakásokat. Háztartás céljára alkalmas olyan lakásokat amelyeket jelenleg iroda, üzlet, raktár céljára használnak — ide nem értve az ügyvédek közjegyzők, mérnökök, orvosok vagy azok helyiségét, akiket élethivatásuk azon helyiséghez köti. Közhvatal tekintetében ily intézkedéshez a közhivatal felettes hatóságának engedélye szükséges. Olyan helyiségeket, amelyekkel üzérkednek, vagy amelybe a lakásügyi hatóság engedélye nélkül 1920. évi február hó 21. napja óta költöztek be. A rendőrileg kitiltottak, vagy internáltak lakását, ha ott lakó családjuk nincs. Azon elhagyott lakásokat, lakrészeket, amelyeket a tuajdonos, vagy bérlő egy esztendőn belül legalább hat hónapon át nem hízni. Az üzleti helyiségeket akkor kell elhagyottnak tekinteni, ha azokat a tulajdonosok, vagy bérlőjük egy esztendőn belül legalább 3 hónapon át nem használ, kivéve, ha ily helyiség nyilvánvalóan csupán az üzleti, vagy gazdasági élet időleges pangása vagy az üzleti forgalom átmeneti csökkenése folytán nem hsználtatnak. Annak üzletét, vagy egyéb helycserét aki azért tart bezárva, hogy ilyen módon a hatóságnak az árak korlátozáséra vonatkozó rendelkezését kijátsza. Igénybe lehet venni azokat a helyiségeket (szobákat) is, amelyeknek olyan egyéni bérlője, vagy albérlője, aki 1914 augusztus 1-e óta költözött az illető helységbe, nem oda való illetőségű és ott nem folytat közérdekű tevékenységet. Az üg egyén részére szükség esetében szükséglakást kell kiutalni. Igénybevehető annak a helyisége, lakása is , aki ugyanabban a városban, vagy községben, vagy környékükön két vagy több különáló lakást, vagy — termelő és fogyasztási szövetkezet kivételével — több üzlethelyiséget bérel, vagy tart anélkül, hogy közhasznú működésének folytatása végett egynél több lakásra, vagy üzlethelyiségre lenne szüksége. Ez esetben azon helyiséget lehet igénybevenni, amelyet az illető fél legkönnyebben nélkülözhet. Nem lehet igénybevenni a két szobánál nem több helyiséget magában foglaló olyan lakást, amelyet tanyán gazdaságban földmiveléssel foglalkozó egyén a közeli városban vagy községben saját házában tart időnkénti lakhatása végett. Nem lehet hatóságilag igénybevenni azon lakásrészeket (szobákat) sem, amelyeket a velük rendelkező fél már 1918 nov. hó 1. óta albérletbeadás útján szokott értékesíteni. Kivétel, ha a velük rendelkező fél kimuatja, hogy a lakásrészre neki magának van elkerülhetlenül szüksége, vagy hogy az albérletbeadást más fontos okból kénytelen abbahagyni. Helyiségrészek kivételes elrekvirálása. A lakásügyi hatóság végső esetben igénybeveheti a lakott vagy használt helyiségeknek elkülöníthető részeit, amelyek a velük rendelkező félnek indokolt lakásszükségletét meghaladják., önálló felnőtt egyén részére két lakószoba, ha családja van, a családnak 15 életévet betöltött minden egyes tagja, vagy e kert be nem töltött két két tagja részére további egy-egy lakószoba, s annak részére, akinek élethivatása szükségessé teszi, még egy szoba érintetlenül marad. Bérmegállapítás Lakásoknak bérét legfeljebb olyan összegben lehet megállapítani, amely eddig megszabott 30, illetőleg 35 százalékán felül, további 60 százalékkal haladja meg azt az ötszeget, amely az illető lakás után 1917. évi november hó 1-én érvényesen ki volt kötve. Nagylakások (mellékhelyiségek nélkül 4 szoba) bérét sem lehet oly összegben megá■apítani, amely nem felel meg e helyi viszonyoknak. Ugyanez -k az üzlet, raktár, iroda céljára bérelt vagy használt helyiségek brének megállapítására is, bútorozott lakás észek bérét sem lehet magasabb összegben megállapítani, amelyet hasonló bútorozott lakásért (szobáért) azon a helyen fizetnek. S 1 • v* ! *.( * -M IV i szí Karbantartási költségek fedezése A bérlő egyelőre csupán azon javítási munkálatok elvégzését követelheti a háztulajdonostól, amelyek földben vagy falban elhelyezett vízvezetéki, csatornázási vagy egyéb berendezések szerkezetében, vagy az épület állagában a bérlő hibáján kívül váltak szükségessé. Felmondás korlátozása A háztulajdonos a latóbérletet felmondással csak egyes kivételes esetekben szüntetheti meg. Is estek : ha a lakásra magának, vagy közeli rokonának van szüksége most, hajléktalanokká lettek. Ha a lakásra közhatóságnak, mint háztulajdonosnak van fontos állami érdekből szüksége, ez igényt a minisztérium megállapítja és a bérlő részére más lakásról a lakásügyi hatóság gondoskodik és a költözés költségeit viseli. Ha a bérlő a bérleti összeget nem fizeti. Ha albérlő szerződés ellenesen használja a bérlet tárgyát. Ha a bérlő a háztulajdonost, a lakókat súlyosan sértő magaviseletet tanúsít. Üzleti helyiségek, iroda, raktár felmondása. A háztulajdonos ezen helyiségeket felmondható, ha azokra magának van szüksége, mert önhibáján kívül fekvő okból hasonló heyiségből kiköltözni kénytelen. Ha a helyiségre, mint háztulajdonosnak, közhatóságnak van szükége. Más indokolt esetben, kivéve, hogy a bérlő igazolja, hogy a helyiségre életbevágó fontos okból, különösen megélhetésének biztosítása végett van szüksége. Új épületek mentessége A rendeletben lévő korlátozások (bérösszeg, bérlő kijelölése, felmondás) nem terjednek ki azon épületekre, amelyekre a lakhatási engedélyt a rendelet életbelépése után adják meg. Az ily épületekben lévő lakásokat és egyéb helyiségeket hatóságilag igénybe. Venni nem lehet. Ugyanez ok a lakhatóvá tett épületekre és épületrészekre is. 1. Büntető rendelkezések A rendelet megszegése kihágást képez és büntetése hat hónapig terjedhető elzárás és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetés. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY Nyert meghatalmazás alapján Monde Hermann ügyfelem tulajdonát képezd 2 darab könnyű igaslevet dr. Teleszky Béla kir közjegyző úr közbenjöltével 1921. évi »prill» hó 7 «n, délután 3 órakor Miskolczon, Vavul 2. sz alatt (Spielberger-udvar) meg ártandó nyilván« árverésen a legtöbbet ígérőnek él adatom. A kikiáltási ér 25000 konna, melynek 10 százalékát mint bánatpénzt, az árverés megkezdése előtt árverezni szándékozók kezeimhez befizetni tartozak A lovak eseteg a kikiáltási áron alul is el fognak adatni Vevő tartozik a vételárat nyomban készpénzben kezeimhez fizetni és a lovakat azonnal magával vinni A lovak esetleges akár rejtett, akár nem rejtett hibáiért semminemű felelőséget nem vállalok. A vételi iletéket vevő — a vételárán felül — viseli. A lovak az érverés napján fentebbre ölt helyen közbenjöttömmel megtekinthetők. Dr. BALLA IGNÁCZ, ügyvéd. Dl IBI A IT be,'5d vagy tisztítja még K UnHN az Onnepak alatt Pridlovics Testvérek - cség. Üzem: Ujvilig-utca 22. sz. — Felvételek: Arany János-utca 23. szám és Werbőczy-utca 15. szám.