Reggeli Hirlap, 1921. április (30. évfolyam, 76-97. szám)

1921-04-08 / 78. szám

Miskolci, 1921 április 8 2. oldal QI A liberális blokk nagygyűlése Az volt a terv, hogy a liberális blokk április 3 án tartja szervez­kedő nagygyűlését, ezt azonban a közbejött politikai események miatt elhalasztották. Az Újság értesü­­lése szerint április 1- én vasárnap délelőtt 11 órakor tartják meg a nagygyűlést a Tattersaalban. Bár­­czy István elnöki megnyitó be­széde után Bat­hyány Tivadar gróf mondott beszédet a saj­ó­szabadságról, Farkas István a gyülekezési és egyesülési jogról, P. Ábrahám Dezső a politikai üldözések megszüntetéséről, Giess­­wein Sándor a magyar külpoliti­káról Baltazár Dezső dr. pedig a liberalizmusról és demokráciáról beszélnek a nagygyűlésen. Az Ébredők a kisgazdapártban A kisgazdapárt szerdán este váratlanul új fegyertársakhoz ju­tott. Az Ébredő Magyarok Egye­sületének küldöttsége jelent meg a pártkörben, részt vett a pártva­­csorán és ott a küldöttség szónoka hivatalosan bejelentette, hogy az Ébredő Magyarok Egyesülete a kisgazdapárthoz csatlakozott. Ez­zel a lépéssel tüntetőleg fejezte ki az egyesület vezetősége, hogy a szabad királyválasztók politiká­jához csatlakozik és lelkesen kö­veti Nagyatádit, ennek a politiká­nak előharcosát. Ez a fordulat mindenfelé nagy meglepetést keltett, hiszen még né­hány nappal ezelőtt seteni sem lehetett, hogy a liberális gárda kisgazda vezére közösséget vállal azzal az egyesülettel. A csatlako­zásnak másrészt más célja is van. A szabad király választók harci se­regül állították őket maguk mellé az őszi képviselőválasztásokhoz. Andrássy e ott ugyanaz a cél lebegett, amikor politikai szövet­séget kötött a Szmrecsényi csoport­tal és ezzel együtt az ébredőket ugyancsak mint harci falanxot akarta biztosítani a maga részére a választási kampányra. Az egye­sület tagjainak zöme azonban el­fordult Szmrecsányi karlista poli­tikájától és a másik politikai tömbhöz csatlakozott. A pártvacsorán a csatlakozást­ Hégli Jeromos ferenczrendi szele­tes jelentette be. Jellemző, hogy a bejelentés nem keltett megle­petést. _ Kassa szocialista képvi­selőjének mandátumát meg­semmisítették Bécsből jelentik a Világnak. Surányi Lajost, a felvidéki munkások egyik vezérét, a Kassai Munkás cmű lap szer­kesztőjét, aki Kassának a prágai parlamentben egyik képviselője, megfosztot­tk ille­tségi jogától és ami ezzel jár, mandátumától is Surányi a határozatot megfeleb­­bezte. — A Budapesti Ügyvédi Kamara nem csatlakozik a sajtó bojkotthoz. Budapestről je­lenti tudósítónk. Az ügyvédi kamara ma délutáni választmányi ülésén a „de­truktív sajtó“ boj­kottéra vonatko­z határozat ja­vaslattal foglalkozott. Az Ügyvédi Kamara választmánya egyhangú határozatban kimondotta­, hogy a javaslat felett napirendre tér és nem csatlakozik a liberális sajtó elleni mozgalom harcaihoz. Irán te a Kölcsön­nyvtárra! Elnapolták a nemzetgyűlést A nemzetgyűlés mai ülésének megnyitása előtt szenzációs ese­mények történtek. A kisgazdákat mélységesen meglepte, hogy Teleki, noha tisztában volt a kisgazdapárt á­la-pontjával, mégi a reggeli la­pokban közölte IV. Károly őhozzá intézett levelét. A levél publikálá­sában a kisgazdák a legitimista politika félhivatalos inaugurálását látták, a kisgazdapárt úgy volt értesülve, hogy ez a királyi írás nem kerül nyilvánosságra, ezért Nagyatádit a képviselőházba érkeztekor a párt tagjai közrefogták és kérdé­sekkel ostromolták. Rögtönzött kisgazdapárti értekezlet A miniszter kijelentette, hogy álláspontját az intéző bizottsággal kívánja közölni, erre az intéző bizottságot összehívták voltlik al­elnök szobájába. Az ülés első Szófoka Nagyatádi Szabó István, aki bejelentette, hogy IV Károly kéziratának publikálása után le­mond miniszteri tárcájáról Utána Rubinek Gyula szólalt fel, aki azt hangoztatta, hogy a párt ne fo­gadja el Nagyatádi lemondását, hanem szólítsa fel lemondásra Telekit. Ha pedig a miniszterelnök erre nem volna hajlandó, akkor a párt a mai nemzetgyűlési ülé­sen szavazzon neki bizalmatlan­ságot, annál is inkább, mert egyedül Nagyatádi Szabó István lemondásával úgy sem intéződik el a válság. Közben a folyosón híre ment Nagyatádi lemondásá­nak, mire An­drássy több hírlapíró előtt ki­jelen­tette, hogy Nagyatádi lemondása szerinte nem idéz elő komplikációt, mert a kormánynak a Házban többsége lesz, csak sietni kell a megoldással. Nem okára kijött az értekezlet­ről Nagyatádi is, aki a következő kijelentést tette: — Most már kormány­válság van Ezután felkereste a mi­­szter­elnököt, akivel közölte a párt ál­lás­foglalását. Ekkor a miniszterelnök Nagy­atádival, Tomcsányi igazságügy miniszterrel Adronyival, András­syval és Hallerral visszavonult az elnök­ fogadóterembe tanácskozni Felólát időztek ott, mikor Haller kijött és a köve­kezőket mondotta : — Teleki beje­ln­i lemondásét A formális lemondás holnap kö­vetkezik be. A lényeg az, hogy a nemzetgyűlés egyet­en pária sem hajlandó átvenni a kormányzatot Később kijött Teleki, aki útköz­ben a következőket mondotta: — Egyelőre nem akarom az ellentéteket fokozn' Én a Háznak kötelességszerűen bejelentést te­szek, melynek vitája nem lesz. A Ház ülését pedig egyelőre elna­po­lák. Megnyitják az ülést A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt 11 óra 41 perckor nyi­totta meg Rakovszky István elnök. A múlt ülés jegyzőkönyvének hite­lesítése után jelenti, hogy g­ol Teleki Pál mini­zterelnök kér szót. Teleki a kormányzó rendelke­zésére bocsájtja a kormány állását. Teleki: Tek­ntettel arra hogy ez ese­mények köve­tkeztében az egyes miniszter uraknak a helyzete úgy a pártokkal szemben, mint saját felfogásuk tekintetében az együtt­­működést, amely eddig a kor­mányban volt, nem teszi többé­­ olyan biztossá, ennek következté­ben én a mai napon a kormányzó­­ urnák a kormány állásfoglalására vonatkozólag előterjesztett teszek. Arra kérem a tisztelt nemzetgyűlés, hogy a kormányzó úr döntéséig napolja el a Házat. Ezeky tiltakozik az elnapolás ellen Ereki Károly: A kormányfől nem hallottunk lemondást. A mi­niszterelnök úr kijelen­ette, hogy el fog menni a kormányzó úr ő főméltóságához. Ez nem okolja meg, hogy a nemzetgyűlés elna­polja magát. Ha lemond, akkor értem az elnapolást. (Z­aj: Az el­nök csenget.) Szükséges a vita tovább folytatása. A házszabályok szerint és a mi alkotmányjogunk szerint lehetetlennek tartom, hogy a nemzetgyűlés összeül és a mi­niszterelnök úr egyszerű kijelen­tésére ne ülésezzen. Elnapolták a Ház üléseit Rakovszky elnök: Kíván még valaki szólni? Ha szólni senki nem kíván, a vitát berekesztem. Felteszem a kérdést, méltóztatnak e a miniszterelnök úr indítványát , fogad­ott, hogy a Ház bizonytalan időre elnapolja magát. Igen, vagy nem ? Miután igen és nem felkiáltások hallatszanak, az elnök felkéri azokat, akik igennel szavaznak, hogy álljanak fel. A nemzetgyűlés óriási többsége elfogadta a minisz­terelnök indítványát. Ezzel az ülés véget ért. Az ülés után a kisgazdapárti képviselők lelkesen éljenezték nagyatádi Szabó Istvánt, a keresz­tény párt viszont Telekit éljenezte. Az ülés után. Az ülés végeztével mindenki a folyosóra ment, ahol Nagyatádit hívei nagy ellenzéssel fogadták. Arra a kérdésre, hogy a kormány most már lemondott e, vagy sem, azt f­elel­i, hogy a kormány még nem mondott le. A kisgazd­apárt tagjai ezután megbeszélésre vonultak vissza. A folyosón nagy élet volt. An­­drássy az ülésen történteket kö­vetkezőképen magyarázta: — A minisz­erelnök úr nem je­­­entette be lemondását, viszont az­zal hogy kijelentette, hogy nem vállalja a felelősséget a további együttműköd­és­t, helyzete vala­képen tar­thatatlanná vált. Azt akarja most tisztázni A kormányt nem szavazták le, azért nem ke­l­lett a lemondást a Háznak beje­lenteni, hanem csak a helyzetről a kormánynak jelentést tenni. Bethlen kabinetje előtérben A folyosó egyik részén azon re­ménykedtek, hogy kombinációs megoldással talán el lehet hidalni ez ellentéteket, úgy hogy a mi­niszterelnök magára vallaja a dol­gokért a felelő­séget, amit a ke­reszténypárt tagjai szerint meg is tehet , ért , szen a király levele nyilt level volt. Van azon­ban egy erős párt frakció, amely úgy találja, hogy Bethlen István gróf kabinetje jön e­stétbe E kabinet tagjai pedig sem kereszté­lypárnok sem kis­gazdák nem lesznek, tehát ez nem lesz koal­ciós kabinet, ha­­n­em a disszi­densekre támaszkodva, ma­t kisebbségi kormány fogja az ügyeket vezetni addig, amig ez lehetséges lesz. A kereszténypárt felfogása A kereszténypárt tagjai nyom­ban az ülés után elhatározták, hogy ma este 6 órakor értekezle­tet tartanak, amelyen megbeszélik a további teendőket. A párt je­lentékeny részének az a véleménye, hogy a miniszterelnök nem fog lemondani, hanem előterjesztést fog tenni a kormányzónál az ese­ményekről és arról a diszharmó­niáról, amely a kormány egyes tagjai között az utóbbi napok eseményei folytán beállott és amely lehetetlenné teszi azt, hogy a kor­mány mai összeál­­tásában tovább vezesse az ügyeket. A kereszténypárt más része szerint az összkormány nem fog lemondani és így teljes kormány­válság nem lesz. Csak azok mon­danak le, akik a királyké­pes­­ben elfoglalt álláspontjuk folytán nem maradhatnak továbbra is a kormányban és ebben az esetben csak a kabinet rekonstrukciójáról lesz szó. Ismét Teleki-kormány ? Amennyiben azonban a minisz­terelnök be is adná az összkor­­mány lemondását, a keresztény­párt egy részének véleménye sze­rint röv­d válság után ismét Teleki kap megbízást kormányalakításra. Ez esetben úgy fogja összeállí­tani kabinetjét, hogy a királykér­­désben a kabinet valamennyi tagja ugyanazt az álláspontot foglalja el. Természetesen ez esetben szá­­mítanak a kisgazdapárt állásfog­lalására. Mindenesetre a válság mielőbbi megoldását hangoztatják, mert az országot mai helyzetében nem lehet hosszabb krízisnek ki­tenni. Az idő sem alkalmas arra, hogy újabb válság következzék be. Általában rövid lefolyású vál­ságról beszélnek és azt hangoz­tatják, hogy a kormány tagjai nagyobbrészt megmaradnak Tele­kit kivéve; a kabinet elére Bethlen István gróf kerül, aki egyúttal a belügyminiszteri tárcát is vállalja. Teleki a válságról Teleki is nyilatkozott a válság­ról és pedig a következőképen: A válság oka két momentumra vezethető vissza. Egyrészt Grátz külügyminiszternek bizonyos vo­natkozásokon szubjektív tar­talmú beszédére, amely a kis­gazdapártot felingerelte, másrészt pedig a király levelének közzété­tele. Ezt a tényt azonban a mi­niszterelnök nem tartja sem ki­fogásolhatónak, sem aggályosnak. A király kijelentette azt a kí­vánságát, hogy a nemzet tudo­mására akarja hozni, miért játt és miért ment el, a minisz­terelnök pedig leírta minisztertár­­sainak ígéretét arra nézve, hogy a levél közzététele elé nem gör­dítenek akadályt és igy hozta nyilvánosság­a a levelet, mely elé csak ezért irt néhány bevezető sort, mert maga akarta vállalni érte a felelősséget. A kisgazdák második rögtönzött értekezlete A nemzetgyűlés ülése után a kisgazdapárt tagjai Bottlik József­­ alelnöki szobájában rögtönzött értekezletre gyűltek össze, melyen Nagyatádi Szabó és Tomcsányi bejelentenék, hogy a kormányban viselt miniszte­r élésükről lemon­danak. A tagok ezt helyesléssel vették tudomásul és minddel mi­niszteri bialmukról biztosí­­tták. Pozitív irányban az értekezleten ** nem történt határozat.

Next