Reggeli Hirlap, 1921. május (30. évfolyam, 98-120. szám)

1921-05-08 / 103. szám

Miskolcz, 1921. XXX. évfolyam, 103 szám Vasárnap, május 3. Ara 4 korona Reggeli Hírlap í A fizetési árak helyben és vidéken: ■ Hatív évre . . 480'— K j Hagyod évra . 120­— K É évra . . . 240'— K j Egy hónapra . 40'— E­gyes szám ára mindenütt 4'— korona Szerkesztőség: Miskolcz. Városház-tér VL A szerkesztőség telefonszámai: 4-98, 8-1­­ Kiadóhivatal: Miskolcz, Széchenyi­ utca 1t (Újságterjesztő Vállalat) Telefonszám: 8-84 Az Internálások megszüntetését a nemzetgyűlés nagy többsége követeli Az előző kormányok elszámolását sürgetik . Felfüggesztik a mozirendeletet A pártklubbokban az élet na­­gja jobbrészt csendes volt. Az Andrássy-párt klubbhelységében cask kevesen voltak Inkább az iránt érdeklődtek, hogy Andrássy és táborkara mikor és hogyan utazik a miskolczi beszámolóra, amely iránt a főváros politikai köreiben nagyobb érdeklődés ■nyilvánult meg, mint magában a választókerületben. A kisgazdapártban az interné­­lások ügye foglalkoztatta a meg­jelent képviselőket. Erősen hang­­súlyozzák, hogy nem lesz nyug­vása a kisgazdapártnak, míg a belügyminiszter az internálásokat meg nem szünteti. Budaházy Kasnya ellenzéki beszéde után és Apponyinak teg­nap tett kinyilatkoztatásszerű fel­szólalása után, amelynek még ma is hatása alatt állott a politikai világ, érthető érdeklődéssel néz­nek a hétfői és keddi ülések elé is. Az ellenzékiek közül Vázsonyi, Szilágyi vannak soron, csak még azt nem tudják, hogy várjon hét­­főn,vagy kedden fognak felszólalni. Vázsonyi kijelentette, hogy nagy slágereket tartogat és Szilágyinak ellenzéki beszédét is fontos argu­mentumok fogják fűszerezni. A miniszterelnök és a belügy­miniszter az ülés folyamán Appo­nyival, Andrássyval, Nagyatádi­val ma hosszasabban tanácskoz­tak. Ez a beszélgetés az interná­lás kérdéséről, a főispánok kicse­réléséről és a Beniczky-ügyről folyt. A főispánságok kérdése Ami a főispánok kicserélését illeti, Ráday közölte a pártok ve­zetőivel, hogy semmiféle politikai el­ő sem vezeti ebben a kérdésben, ami a közigazgatás zavartalan menetének biztosítása, és éppen ezért csak ott fogja a főispánokat kicserélni, ahol azok a közigaz­gatáshoz kevésbé értenek és ahol nem tudnak kellő eréllyel fellépni és a rendelkezéseket végrehajtani. Készséggel hajlandó elfogadni a pártok jelöltjeit, ha azokban ga­ranciát lát annak a legfelsőbb szempontnak a teljesülésére. Tomcsányi lemond A Beniczky-Tomcsányi affér meg­oldása valószínűleg az lesz, aho­gyan a Reggeli Hírlap közölte, hogy Tomcsányi lemond a tárcá­járól. Az internálások megszüntetése A politikai köröket igen élénken foglalkoztatja az internálások kér­dése és azt hiszik, hogy Apponyi állásfoglalása döntő jelentőségű volt ebben a kérdésben. A kis­gazdapártban ivet köröznek, mely­ben követelik az internálások azonnali teljes megszüntetését. Azt mondják, hogy átnyújtják az ivet Ráday Gedeon belügyminiszternek és közlik vele, hogy ha az ellenzéki padokból a költségvetés után in­dítványt tennének az internálások megszüntetésére, ők, akik egyéb­ként támogatják a kormányt, erre az ellenzéki indítványra sza­vaznak. Az internálások kérdésében a kereszténypártban is igen sok híve van annak, hogy a politikai inter­nálások szűnjenek meg és csak az árdrágítókra követelik fenntartan­­dónak az internálást. Csak Buda­­váry László tart ki a politikai in­ternálások fenntartása mellett.­­ Mindinkább ez a vélemény alakul ki, hogy a belügyminiszter meg fogja szüntetni az internálást hatályon kívül fogja helyezni egész internálási rendeletet és az küvetett Batthyányi a banklassel-mü­liók elszámolását elkülöníttetnek Batthyány Tivadar levelet inté­zett Bethlen miniszterelnökhöz, melyben az előző kormányok zár­számadásainak a legnagyobb nyil­vánosság előtt történő tárgyalását kívánja és sürgeti. A kormány tervei szerint a zár­számadásokban a Károlyi-Bizinkey kormányok, a proletárdiktatúra, az aradi— szegedi kormány, vala­mint az utánuk következett kor­mányok utalványozásai és de ugyan nem részletes tételekben, ke­zelései de nem egyszerű kimutatásban kerül­nek a nemzetgyűlés elé. Batthyáni ezzel szemben azt kívánja, hogy a számadások a legnagyobb vesz­­tességgel tüntessék fel a megtör­tént kiadásokat és követeli, hogy az ő belügyminiszersége idején történt kiadások az eredeti fel­jegyzéseknek megfelelően kihagyás nélkül hozhassanak nyilvánosságra. A mozirendelet felfüggesztését ígéri a belügyminiszter A régi mozisok ma délután 20 tagú küldöttséggel járultak Ráday belügyminiszter elé. Ráday a par­lament épületében fogadta a kül­döttséget, melyet Lukovich Aladár háznagy vezetet. Lukovich kérte, hogy a miniszter hallgassa meg jóakarattal a régi mozisok kérését. Rákosi ismertette hosszabb beszéd­ben a panaszokat és az óh­ajtásokat. Memorandumot nyújtot­tak el a belügyminiszternek és abban azt kérik, hogy­­ függessze fel a miniszter egy évre a ren­delet végrehajtását, amit ennek a rendeletnek utolsó pontja alap­ján meglehet. Ez a párt ugyanis elmondja, hogy a­ belügyminiszter­­nek joga van méltányos esetek­ben a rendelet végrehajtását egy évre felfüggeszteni. Kérik továbbá a memorandumban, hogy az egész mozikérdést törvényhozási úton rendezzék. A belügyminiszter jogtalan­ságodat nem tűr Ráday Gedeon belügyminiszter hosszabb beszédben válaszolt Még nem volt alkalma foglal­kozni ezzel a kérdéssel, annyit azonban még is tud, hogy szá­mos panasz érkezett hozzá. Ki­jelenti, hogy vizsgálat tárgyává teszi ügyüket, orvosolni fogja az igazságtalanságokat. Jogtalansá­gokat semmiben sem tűr el, ha valaki jogtalanul jutott mozijog­hoz, attól az engedélyt meg fogja Vityl­. Meg kell vizsgálni úgy a régi, mint az új mozisok szemponjából a mozi kérdését, reméli, hogy nyolc-tíz nap múlva abban a helyzetben lesz, hogy a régi mo­zisokat ankétre hívhatja össze és alaposan megvitathatja velük ez a nagy port felvert kérdést. A kisgazdák a moziügy törvényhozási rendezését követelik A kisgazdapártban is foglalkoz­tak a moziüggyel, mivel a párt a magántulajdon szentsége alapján áll és követelik a moziügynek tör­vényhozási úton való rendezését. A párt igen jelentékeny része párt­értekezleten akar foglalkozni ezzel az üggyel és pártkérdéssé akarják tenni, hogy az állam senkitől a tulaj­dont el ne vehesse. Ez az állásfogla­lás 2 szempontból jelentős, először azért, mert úgy látszik, hogy Tomcsányival szembefordul a kis­gazdapárt a mozirendelet miatt, a másik az, hogy ezzel a párt ki akarja domborítani, hogy nemcsak a gabonakérdésben áll a magán­­tulajdon szentségének alapján, hanem minden más kérdésben ré. A Friedrich-csoport elítéli a vezér ,Hant hajszát A keresztény nemzeti párt (a Friedrich párt) értekezletet tartott. Ezen foglalkoztak a Tisza-perrel kapcsolatban a Friedrich elleni akcióval. Polónyi Dezső beszélt hosszan a kérdésről, rámutatott ennek a pernek kulisszatit­kaira, Károlyi Imre gróf iro­dájára ismertette a bécsi la­poknak a Fridrichhel kapcsolatos cikkeit és leleplezéseit és a párt nevében tiltakozott az ellen a — szerntük — hajsza ellen, me­lyet Friedrich ellen indítottak. A pénz kicserélése Az átváltásra benyújtott pénz 30 százalékát tízezer koronások­ban, 30 százalékát ötezer koro­násokban, 35 százalékát ezer­­koronásokban, 5 százalékát 500 koronásokban fogják átváltani. A budapesti pénzintézetek legna­gyobbrészt már pénteken, kisebb­részt szombaton kapják meg a szükséges bankjegymennyiséget. Németország engedni kénytelen az inténtnyomásnak Tegnap megírtuk, hogy Német­ország ellen az antant koncent­rikus támadást intézett. A támadás hűségesen ragaszkodott Korfanly­nak a francia köztársasággal kö­tött szerződésének szelleméhez, amely L­engyelország számára biztosította a felsősziléziai terüle­teket. Annak­ a ténynek ellenére, hogy a szövetségesek fegyveres ellent­­állást fejtenek ki Korfanty lengyel insurgenscsapataival szemben, meg kell állapítanunk, hogy az egész lengyel előr­enyomulás kiegészítő része az ántant csapatoknak a Ruhr vidékre való benyomulá­sának. A két oldalról jövő támadás szellemének szerzője természete­sen a francia külpolitika, amely a Rajna jobb partjának megszerzé­sére törekszik. A német külügyi politika kö­vetkező lépése feltétlenül az lesz, hogy a német birodalmi kormány lemondásának árán,­­ megadja az antant jóvátételi feltételek tel­jesítését és ezzel akarja elhárí­tani a büntető szankciók végre­hajtását. Ma a szövetséges csapatok kö­zött és a lengyel csapatok között félreértések, sőt harcok vannak Felsőszilézia területének hovatar­­tozandóságának kérdésében.

Next