Reggeli Hirlap, 1921. július (30. évfolyam, 146-171. szám)

1921-07-01 / 146. szám

A kötelező népoktatás kérdése a nemzet­­gyűlésen Négy napos szünet után ma kezdte meg ülésszakát ismét a Ház, végzett egy törvényjavas­lattal, majd a népiskolai oktatás kiterjesztésének törvényjavaslatát tárgyalta. Az ülésről alábbi tudó­sításunk számol be: A nemzetgyűlés mai ülését dél­előtt háromnegyed 11 órakor nyi­totta meg Bottlik József alelnök és jelenti, hogy Drózdy Győzőt a pacsai kerület képviselőjévé vá­lasztotta. Ezután közli, hogy há­rom interpelláció sürgős előter­jesztésére adott engedélyt k­iasztotta. Ezután közli, hogy há­rom interpelláció sürgős előter­jesztésére­­adott engedélyt. A Ház az interpellációkra egy órakor tért át. Ezután harmadszori olvasásban elfog­dták a büntető igazságszol­gáltatás egyszerűsítéséről szóló tör­vényjavaslatot. Majd áttérnek a népiskol­ai oktatás e t­erjesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Előadója Szabó József (biharnagy­­bajomi) hangoztatja a javaslat szükségességét. Ezután Cserty József szólal fel és a tanítók szomorú helyzetét ecseteli. A tanítókat any­ailag feltétlenül jobb helyzetbe kell hozni mert hivatásuknak csakis így felelhetnek meg. A zsidókér­dést is csak úgy lehet megoldani, ha a magyar gyermekeknek meg­­elelő nevelést adunk. A javasla­tot elfogadja. Ezután Gerencsér István a vidék elhanyagolásáról beszél. Míg a fővárosi isko­ák nagy pompával épültek, sok faluban még iskola sincsen. Sok az analfabéta Az elavult törvényeket módosí­tani kellett volna még a régi or­szággy­űlések­nek. Nagyon sok benne az olyan rendelkezés amely ma már nem felel meg a követelményeknek. Gazdasági és ismétlő iskolákra van szükség. A leányok gazda­sági oktatását is fontosnak tartja. A hat éven felüli lakosságból az Alföldön és a Dunán­úl az m­i olvasni nem tudók száma 39 százalék. A legtöbb analfabéta ott van, ahol a nagybirtokok domi­nálnál. Majd a tanyai iskolákról beszél hosszasan. Módosítást nyújt be, amely sze­rint olyan majorságokban, uradal­makban, vagy községekben, ahol 20 iskolaköteles gyermek van, a tulajdonos köteles elemi, nép és gazdasági iskolát felállítani. Rendes státusba sorozzák a tanítókat Schlachta Margit felszólalása után Vass miniszter beszél. A ta­nítóság ügyét rendezni kívánja a tanítóknak rendes státusba soro­lásával és a nyugdíjkérdés ren­dezésével. Kötelezi magát arra, hogy a rendelkezésére bocsátott pénzeszközök keretén belül arra törekszik, hogy egyrészt maga az állam teljesítse kötelességét, ahol mulasztások történtek, másrészt minden más iskolafentartó is tel­jesítse kötelességét Szeptembertől kezdve mindenütt megindul a tanítás. A javaslatot általánosságban el­fogadják. Kimondják, hogy a legközelebbi ülés holnap lesz, majd az interpellációkra­­­­térnek át. Cserty József a boradó kivető- 2£. sínél előfordult visszaélésekről interpellál. Hornyánszky Zoltán a váci fegy­­házból megszökött Meutner fe­­gyenc és a váci fegyházban ural­kodó rendetlenségek ügyében ter jeszt be interpellációt az igazság­ügyminiszterhez. Tomcsányi igazságügy miniszter kijelenti válaszában, hogy a fegy­­ház igazgatója már nincs a helyén és a vizsgálat megindult. Fodor György eláll interpelláció­jától. Az ülés vége 14 órakor. A tanulók negyvenegy százalékát zárja ki magasabb tanulmányaiból a miskolczi kir. katholikus főgimnázium Mit követel a törvény szelleme — Az Új Nemzedék cikke a miniszteri rendeletről — Mi fog történni a középosztály gyermekeivel Megírta tegnap a Reggeli Hírlap, hogy a kultuszkormány az idei 1 . tanév folamán kiadott új közép­­i­­­iskolai rendtartás kapcsán elren­­­­­delte, hogy a középiskolák (fő­­i­­gimnázium és főreáliskola) IV. 1 . osztályát végzett növendékek, a­­­­ feljebb haladhatás szempontjából­­ kül­sősebb elbírálás alá vétesse­ i­­ nek. Azokat a IV. osztályt végzett i­s növendékeket ugyanis, akik bár egy tantárgyból sem nyertek elég­­­ télen osztályzatot, de különben­­ nem alkalmasak a felsőbb osztá­lyok elvégzésére, a tanári karnak­­ a feljebbhaladásban meg kell­­ fakasztania.­­ A kultuszminiszterhez közel álló Új Nemzedék legutóbbi száma is­­ foglalkozik ezzel a kérdéssel és­­ azt érje, hogy a rendelkezés arra­­ irányul, hogy olyan diákokat, akik­­ szellemileg nem gyöngék, de a­­ reáliák iránt nagyobb az érzékük,­­ a tanári testület a gyakorlati pá­lyákra utalja. De megjegyzi az Uj Nemzedék azt is, hogy a dolog természete is­­ úgy hozza magával, hogy nagyon­ vigyázva kell ezt a kérdést kezelni,­­ hiszen nagyon sokszor csak a fel-­­­sőbb osztályokban bontakoznak ki­­ a tehetségek és így nagyon nehéz­­ a felelősséget vállalni a megakasz-­­ tásért.­­­ppen ezért ki is emeli az Uj. Nemzedék, hogy általában olyan | | kicsi mindenütt a lemarasztottak | | száma, hogy alig egy két olyan | tanuló van, aki bár nem bukott| | meg, de nem folytathatja közép- ] | iskolai tanulmányait. Az Uj Nem ,­s­zedék illetékes helyről nyert in­formáció alapján írja ezeket, annál | { meglepőbb tehát, hogy az Uj J­­ Nemzedék szellemében m­­űködő­­ kath. főgimnázium a rendelet in­­f­lenciója ellenére nem­ egy-két, se­m tiz-húsz, hanem 46 növendéket­­ akasztott meg tanulmányainak ■ folytatásában, ami a száztizes r­­­szlétszámunk negyvenegy szá­­­zaléka.­­ Az iskoláztató közönség már a­­ rendelet megjelenésekor ideges­séggel nézett a jövő elé, de most, \ ? amikor nyilvánvalóvá lett, hogy | | ez a kiselejtezés nem is rostálás,| | hanem valóságggal megfelezés, | \ ez az idegesség valóságos ijede­­­­lemmé változott. Azok a­z­ülők, akiknek gyer­­­­mekei előtt bezárult a középiskola | kapuja, méltán kérdezhetik hogy­­ mit csináljanak azokkal a negyedik | osztályt végzett gyermekeikkel, akik | vélet­lenül több elégségest kaptak,­­ mint jót és ezzel az ítélettel örökre | el vannak zárva magasabb tanul­­­­mányok végezhetésétől ? Hiszen­­ nagyon helyes felfogás az, mely arra utal, hogy a rendelet végrehajtása megnöveszti a gazda­sági, ipari és kereskedelmi pá­lyákra lépők számát, de hátha nincs kedve ezekre a pályákra,­­ hátha gyenge szervezetű, hátha­­ később úgy szorgalomban, mint a tehetségben megerősödik ? De van a kérdésnek egy másik igen megfontolandó oldala is. Hová adja a középiskola felső osztályai­ból örökre kizárt gyermekét szeren­csétlen édes­apja ? Mert tudni kell, hogy­ akire ez az ítélet kimon­­je hatott, az nemcsak rendes, de ma­­n­gántanuló gyanánt sem folytathatja­­ soha többé középiskolai tanúimé­­tá­nyait. , i­jj Érthető tehát a szülők idegess g­sége, kétségbeesése a rendelet a végrehajtása miatt. Egyedül a fel­sőkereskedelmi iskola marad nyitva r­s a tanuló számára, mert gazdasági­­ iskolák, ipari szakiskolák, szóval a gyakorlati felsőbb intézeteink nin­­­­­csenek. De ha létesítenének is­­ ilyen intézeteket, ezek csak nagyon­­ kis számban és kizárólag nagyobb fő­gócpontokon volnának felállíthatók.­­ Már­pedig a sok köztisztviselő gyerek, akik igen nagy számban k lepik el a középiskolákat, anyagi­­ helyzeténél fogva képtelen lenne az idegen városban tovább haladni. 1. A köztisztviselők legnagyobb része s feltétlenül taníttatni akarja a gyermekét, mert a tudást minden­­ki­nél nagyobb kincsnek tartja. Mit is tegyen tehát a középiskolából s­ kizárt gyermekével?­­ Meg kell jegyeznünk, hogy a t tanügy emberei többnyire örömmel­­ üdvözlik ezt az újítást , mert­­ hiszen megtisztul a felsőbb osz­tályok tanuló­anyaga, könnyebb­­ lesz a tanítás és előrehaladás, jobban nevelt ifjúság kerül majd a főiskolákra. Nagy betegségeknél leghelye­sebb az operáció. De olyan ope­ráció, amely az operálandónak felét szeméb­e dobja, elképzel­hetetlen. Kiselejtezésre szükség van minden téren, de a méregből is a kevés használ,­a sok halált okoz. Horatius turea mediocritasa — úgy látszik — immár a múlté. R K. Spanyolország nem en­gedi be IV. Károlyt Frankfurtból jelenik a Pesti Naplónak . Nem lehetetlen, hogy IV. Károly nem hagyja el svájczi tartózkodását augusztus 20 ig,­­ hanem a szövetségi tanácstól határidőhöz kötött tartózkodási engedélyének meghosszabbítását fogja követelni. Mint a Frankfurter Zeitung megtudta IV. Károly be­utazási kérelmét Spanyolország és Anglia visszautasította. Csonka-Gömör vár­­megye közgyűlése Gömörvármegye meg nem lett részeinek közigazgatási­­ mint törvényhatósági bizott csütörtökön délelőtt tartotta egy­­es ülését Putnokon. Úgy a köz­igazgatási, mint a törvényhatósági ülésen Halasy József főispán el­nökölt. A vármegyei tisztiorvos jelentése után elhatározta a közgyűlés, hogy megkeresi a belügyminisztert vala­mint Borsod vármegye törvényha­tóságot, aziránt, hogy Hangony­­ban körorvosi állást létesítsenek Hangony környékén ugyanis —­■­&­1 főorvosi jelentés szerint — na­­■­gyobb a halálozás mint a szüle­tés. A Hangonyban felállítandó körorvosi székhelyhez kérés szer­in csatolják a borsodvármegyei Siká­tor és Domaháza községeket, va­la­mint a gömör megyei Urai köz­séget is. A zárszámadások felülvizsgála­tára vonatkozólag kéri a közgyű­lés a minisztert, halas­sa el azok felterjesztésének határidejét, mi­után a zárszámadásokat a köz­ponti számvevőség számvevő hiányában még nem tudhatta el­készíteni. Folyóügyek elintézése után a közgyűlés délben ért véget. | ||PICARD CIRKUSZI Ma, pénteken, június 1-én este 3 fél 9-kor elite előadás­át ! Megérkezett Czája József és ma este már birkózik. Naponta : 2—3 pár mérkőzik, köztük mindig . ’ Czája József ­ Megszűnt a közélelme­­­­zési és a kisgazda minisztérium A hivatalos lap holnapi száma közli a kormányzó két legfelsőbb­­ kéziratát, amely a megszüntetett­­ közélelmezési és kisgazda mi­nisztériumok vezetésével megbízott Mayer János közélelmezési és Nagyatádi Szabó István kisgazda­minisztereket ezen állásuk alól tel­jes elismerés mellett felmenti. 31*fc©fe lagt II., Oroszország demokra­tikus köztársaság ? Berlinből jelentik : Az orosz ko­mány szerződést kötött Hamburg Amerika Linien német tengerhajó­zási társasággal. A szerződé értelmében új közös társasá­got léteztenek. A társaság szék­helye valószínűleg Pétervára lesz. Különben az orosz szovje kormánynak most igen különös alkotmánya. Az alaptörvény se részben a tanácskoztás­a cég, sok részben pedig a demokratka köztársaságra emlékeztet. Száraz aprított tűzifa legjótányosabb napt árban kap­ható Schweitzer gép- és faárugyár rt., Vay­ut 25. Telefon 478. ^ _ __mij___UIUIHJI» ■■ mill hiiim—n ,—111 mi , „ i —-------------- " 1 ~P-1 FINOM j pörköltkávé: 1 Weidlich-különleges. 1 kg. 210 K Családi keverék 1 kg. 130K s és különféle finom nyerskávé WEIDLICH PÁL f kereskedésében „A. fekete !i ' I :: kutya hoi“ Miskolcion. .­ : | - ------------ - 1 ~—­s I |y­érlegek javítását I ■j J pontosan és jutányosan jótállással' t 1 végzi, valamint raktáron tart összes­­ rendszerű és mérőképességű mérlege­­­ket és súlyokat hitelesítve, y n s SZLAVKOVSZKY BÉLA - gép-, lakatosáru, mérlegkészítő és ja­vító üzeme. Miskólcz, Horváth­ utca 22. — Telefonszám 214. —

Next