Reggeli Hirlap, 1921. augusztus (30. évfolyam, 172-195. szám)

1921-08-20 / 187. szám

REGGELI HÍRLAP I. oldal, Miskolcz, 1921 augusztus hó Nagyszabású fürdővé építik Kács fürdőt Addig, amig a Miskolcz tőszom­szédságában lévő Görömböly Ta­polcza e tétlenségben szenved, amig ennek ócska fürdőházait kor­haddá mossa a víz, eddig Borsod­­vármegyében, távol a várostól, ez embertömegtől, életre éled egy ki­csíny fürdő, melyet Kácsnak jelez a térkép. A Kács fürdőn végbe menő munkálatokról, tervekről eze­ket mondotta az építésvezető mér­nök munkatársunknak : — A Kácsi Anyagtermelő cég Kács fürdőből modern fürdőt épít 500 méter mélyről, kilenc forrásból bugyog fel a víz Kácson, a festői szép völgyben, fenyves erdőtől kö­rülövezve. Percenként 5500 liter víz bugyog itt fel, mely teljesen azonos a görömbölyi Tapo­cza vizével. Hőfoka 23 Celsius, de a geo­lgusok véleménye szerint 30 fokra is felemelhető a hőfok, ha azok foglalva lesznek. A víz radio­aktív hatású, nagyszerű eredmény­nyel használják köszvényes bán­tal­maknál. — Jelenleg a 30 méter hosszú úszómedencét készítjük. Mordha tóm, ilyen uszoda még sehol sin­csen. Márványból vannak a falai, oldalán homokstrand, zuhany, nap­fürdő, közvetlen mellette büffé. Ez a „napfürdő“ már ez évben elké­szül, de csak a jövő évben he­lyezzük használtba. — Készül 60 kabin is, azon kívül két szálló. Az egyiknek 128 a másiknak 35 szobája lesz. A nagyobb szállót Tőry Emil ép­­ész tervezte és a jövő évre készül el. A szálló mindazon kényelemmel amit ezen a téren kifejtettek, fel lesz szerelve. — Vasút bizony jelenleg nin­csen, de ezt a kérdést is megold­juk, most tárgyalunk egy rész­vénytársasággal amely Mezőke­resztestől Cserépfaluig építene egy­­méter nyomtávú vasutat, melyet mi tovább építenénk Kácsig, ami Cserépfalutól már csak 3 kilo­méter. Viharos gyűlésre készülnek a borsodi molnárok Az úgynevezett kiegyezett mal­mok rendben beszolgáltatják a kivetett gabonakontigens esedé­kes részletét, ennek dacára sem érzik magukat szabad malmoknak, míg hatósági ellenőrzés alatt álló malmok — a szabad malomvál­­latok szerint — technikai okokból nem állanak kellő ellenőrzés alatt. A felmerült vitás ügyek meg­tárgyalása végett a borsodmegyei molnárszövetség e hó 24 én a kamara nagytermében viharosnak ígérkező értekezletet tart. Az értekezletre vonatkozólag Domán Aladár dr., a borsod­megyei molnárszövetség ügyészé­től a­ következő hivatalos kom­münikét kaptuk : A Borsodmegyei Molnárszövet­ség amelyhez a gömöri malmok is tartoznak, e hó 24 én a keres­kedelmi és iparkamara nagyter­mében nagygyűlést tart, amelyen úgy a kiegyezett, mint az ellen­őrzött malmok, szóval minden malom köteles megjelenni. Szünet alatt megalakul az egységes párt A kisgazdapárt az egység gerince — Kikapcsolják az alkotmányjogi kér­déseket — Feloszlatják a nemzetgyűlést (A Reggeli Hírlap fővárosi­ tudó­sítója telefonon jelenti) Előrelát­hatóan szerdán végeznek a vagyon­­váltsággal és a tisztelt Ház­­mehet szabadságra, pihenésre, a kép­viselők végeztethetik mezei mun­káikat, vagy látogathatják kerüle­teiket, kik a népszerűséget tovább ápolják, vagy ott, ahol erre szük­ség van, kifoltozhatják. A nyári szünet alatt történhető dolgokra a vélemények igen meg­oszlanak, vannak, akik azt mond­ják, hogy a szünet nem lesz za­vartalan mert a külpolitikai hely­zetre való tekintettel, könnyen történhet olyasmi, ami miatt a nemzetgyűlést össze kell hívni, viszont vannak olyanok é­s ezek a kormányhoz közelállóknak vall­ják magukat, akik a külpolitikai bonyodalmak elsimulásában hisz­nek s úgy gondolják, hogy a nyári szünet alatt nem külpolitikai kérdésekkel, hanem az egységes, guverna­­mentális kormányzópárt meg­teremtésével foglalkoznak majd ez arra hivatot­tak Erre vonatkozóan máris van­nak előjelek, még­pedig az a nyílt színvallás, amelyet a legitimista karlista képviselők interpellációi alatt fedeztek fel a kisgazdapár­ton, amely ilyként súlyt és rugal­masságot biztosított a kormányzati tevékenységnek s amelyet ezóta sike­ült megbarátkoztatni az egy­séges párt gondolatával, még­pedig azon az alapon, amelyet a ta­vasszal nagyatádi Szabó István szerzett a szervezgetők mellének, hogy ez egységes kormányzópárt­nak csakis a kisgazdapárt lehet az alapja és gerince. Az egységes párt életrehivásához a nyári szünet alatt hozzáfog a miniszterelnök s ebben a munkájá­ban támogatni fogja őt a rendpárt, a régi liberálisoknak az a része, amely a demokratikus haladással nem csak hogy megbarátkozott, de ezeket a demokratikus elveket keresztülvinni az ország érdekében feltétlenül szükségesnek tartja. Hir szerint a szabadelvű politikusok e ré­szének befogadása ellen semmi akadályt nem gördít a kisgazda­­párt vezetősége, föltéve, ha ezek a politikusok el­fogadják a kisgazdapárt reál­politikai programmját s legelsősor­ban a földbirtokreform becsületes kérész­elvitelét szintén akarják. Értesülésem szerint főbb vonalai­ban már meg­van a megegyezés. A legnagyobb ütközőpont a ki­rálykérdés amelyet azonban sike­rült kiküszöbölni olyként, hogy mindaddig, amíg az ország gaz­daságilag teljesen talpra nem áll, amíg a közigazgatás és minden szervezete a rendes kerékvágásba nem zökken, amíg a pénzügyek rendbe nem jönnek, a királykér­dést és minden alkotmányjogi kér­dést teljesen kikapcsolnak a poli­tikai tevékenykedésből. Hírek vannak arról is, hogy a parlamentet a biztos többség megszerzése céljából az egysé­ges párt megalakulása után fel­oszlatnák s a választásokat no­­­­vemberre kiírnák. Ez azonban nem valószínű, ha csak Andrássyék, akik természe­tesen ellenzékbe szorulnak, lehe­tetlenné nem teszik az egységes párt, illetőleg a parlament műkö­dését. A kisgazdapárt egyik vezére erre vonatkozóan a következőket mondta a Reggeli Hírlap munka­társának : *— Igen, a nyári vakáció alatt megkezdődnek az egységes párt megalakítására vonatkozó tárgya­lások és tekintettel azokra a szán­dékokra, amelyek Andrássyék és Rakovszkyék részéről mind éle­sebben megnyilvánulnak, a tárgya­lások valószí­nűleg sikerre vezet­nek. A Ház feloszlatására azon­ban nem lesz szükség, mert az egységes párthoz, a­mely­e­k zömét a kisgazdapárt fogja alkotni, nem­csak a parlamenten kívül álló po­litikusok, d­e a kereszténypártból is és a disszidensek közül is fog­nak csatlakozni, úgy hogy a par­lamenti többség biztosítva lesz. Házfeloszlatásra és új választá­sokra csak akkor lesz szükség, ha a parlamenti többséget nem sike­rülne biztosítani, . kis szociális érzést. Mert elvégre a jelenlegi helyzet mégis abszurd, nem lehet az, hogy a közigazga­­tó­i tisztviselők választása, tehát exisztenciája, egyik restaurációtól a másikig a bizottsági tagok kénye­­kedvétől függjön s ezzel a jó és pártatlan közigazgatás veszélyéz­tessék.­­ Szóba kerül még ezen az értekezleten a menekült tisztviselők sorsa is. Más forrásból nyert ér­tesülésünk szerint a törvényható­ságok gyűlésén foglalkoznék majd az alkotmányjogi kérd­sekkel, így a főrendiház reformjával, sőt szé­les vitára van kilátás a választó­­jogi reformmal kapcsolatban is és eme informátorunk szerint meg­nyilvánult az az óhaj, hogy a nemzetgyűlés a legrövidebb idő alatt adja át a helyét a kétkana­rás törvényhozásnak. A törvényhatóságok a nemzetgyűlés felváltását sürgetik A vármegyék képviselői újabb értekezletre ülnek össze augusztus 25 én, melyen a főbb tárgyak kö­zött a közigazgatási reformmal fog­lalkoznak Alkalmunk volt erről az értekezletről a vármegye egyik vezéregyéniségével beszélgetést folytatni aki a következőket mon­dotta munkatársunknak: — A törvényhatóságok gyűlésén az irányitó eszmékről Rakovszky Irén dr. fog előadást tartani. Bor­­s­odvérmegye részéről többen fog­nak megjelenni. Egyelőre Tarnay Gyula dr. és Brezovay László törvényhatósági bizottsági tagok részvételéről tudok. Munkatér­ünknek azon kérdé­sére, hogy van e Borsod vármegye képviselőinek konkrét tervezete a közigazgatás reformjára, infor­mátorunk így felelt: " Lehet, hogy szükség sem lesz arra a konkrét előterjesztésre, mert hiszen nem tudjuk, hogy Rakovszky Iván dr. milyen szem­pontból fogja a­­ kérdést meg­világítani. Mi mindenesetre felszó­lalunk és kifejtjük nézetünket, ami nem más, mint, a közigazgatás államosítása. Én legalább úgy hiszem, hogy Borsod vármegye delegáltjai mindannyian ezen a nézeten vannak. Haladnunk kell a történelemmel és a közigaz­gatásba is át kell vini egy Minnich kelmefestő gyár Tükörfényes férfiingek, gallérok, kézelők mosását és vasalását újból elvállalja. Felvételi üzletek: Weidlich-palota, Rákóczy­ u. I. ­ KANIZSAI JÓZSEF gabonakereskedelmi részvénytársaság, Miskolcz, Weidlich-palota. — Vesz mindennemű ter­ményt és magvakat. Sürgönyeim: Gabona. Telefonszám 549. Rendelet a gyorsított bűnvádi eljárás meg­szüntetéséről A hivatalos lap csütörtöki száma közli a m. kir. kormánynak a gyorsított bűnvádi elj­árás meg­szüntetése és, a rögtönb­ráskodási eljárási szabályok kivételes alkal­mazása tárgyában kiadott rende­letét. Eszerint a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1916 IV. t.­b. 8. § álan, továbbá a büntető igazságszolgáltatás egy­szerűsítéséről szóló 1921. XXIX. t. c. 13. § ában és az állami és társadalmi rend hatályosabb védel­méről szóló 1921 évi III. t­c 13. §-ában foglalt felhatalmazása alap­ján a m. kir. minisztérium a kö­vetkezőket rendeli el: A gyorsított bűnvádi eljárás rendes szabályainak alkalmazása megszűnik, ennek következtében az erre vonatkozó rendelet hatályát veszti és a polgári bíróság hatás­körébe tartozó bűnügyekben a gyorsított bűnvád eljárás rendes szabályai a jelen rendelet életbe lépésétől kezdve nem alkalmaz­­tatik. Azokban az ügyekben azonban, amelyekben a bűnvádi eljárás a jelen rendelet életbelépésekor a gyorsított bűnvádi eljárás szerint folyt, de a főtárgyalást még nem rendelték­ el, az eljárást a bűnvádi perrendtartás rendelkezései szerint kell folytatni. Amennyiben rögtönítélő fiás­­kodásnak a törvény értelmében helye van, a gyorsított bűnvádi eljárás rögtönbíráskodási szabályait ezentúl is alkalmazni kell. A kormánynak ez a rendelete azért is érdekes, mert amikor Magyarországon megszüntetik a gyorsított bűnvádi eljárást, a fel­szabaduló Baranyában most lép életbe. Vetőgépeket, borsajtókat, szőlőzúzó­­kat és más gazdasági eszközöket olcsó és jó minőségben szállít A Debreczeni Mezőgazdasági Gépgyár r.-t., Debreczen

Next