Reggeli Hirlap, 1921. november (30. évfolyam, 247-272. szám)

1921-11-01 / 247. szám

REGGELI HÍRLAP 2 oldal Kedd, 1921 november h­ó 1. A főhatalmak intervenciója Belgrádban nem keltett nagy hatást A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti telefonon: Bár a főhatalmak mindent elkö­vetnek, hogy fékezően hassanak a kisántant harcias szándékaira, Belgrádban és Prágában vasárnap és hé­­­n is szakadatlanul hang­zott a kardcsörtetés zaja. A francia lépők szinte kivétel nélkül rosszalják a kisántánt kö­vetelését, egyesek pedi£ a leg­élesebben támadják a kisántán­tót és F­ancziaország érdekében Magyarország függetlenségének a megmentését kívánják. Az angol sajtó szintén jóformán egyhangú­lag helyteleníti a kisántánt visel­kedését. Mindez azonban nem volt elég hatással a kisántánt ok nélkül való heveskedésére. Belgrádban a nemzetgyűlés ülé­sén a miniszterelnökhelyettes ki­jelentette, hogy Károly király ma­gyarországi tartózkodása cassus bellinek tekintendő.­­ Rámutatott ana, hogy Romániának is ez az álláspontja és kidomborította a kisántánt akciójának az egységét, amely szerint IV Károlyt el kell távolítani Magyarország területéről és ki kell szolgáltatni a nagy ántántnak. Ezz­el azonban egyik kisántánt állam sem éri be, ha nem követelik a mozgósítási költ­ségek meg­öslését is. A szerb belügyminiszter rámu­tatott arra, hogy a kisántant bé­késen kívánja megoldani a kér­dést, de szükség esetén a leg­végső eszközök alkalmazásától sem riad visza. Ugyancsak Belgrádban a román követ szintén nyilatkozott, amely nyilatkozatból kitűnik, hogy Ro­mánia nem ért mindenben egyet a kisántánt többi államaival. A követ is rámutatott arra, hogy Románia nem rendelte el a mozgósítást és nem is köve­teli Magyarországtól a mozgósítási költségek megtérítését. Egye ért ugyan a kisántánt egyik fő kö­ve­ttésével, hogy ne csak Károlyt, hanem az egész Habsburg dinasz­tiát fosszák meg a tróntól, de nem tartja szükségesnek a fegyveres akciót, mert hiszen e cél deresére a nagyántánt sikeres d­­lomáciai intézkedést tett. Prágában szintén élénk a moz­golódás. A cseh honvédelmi mi­niszter kijelentette az újságíróknak, hogy a mozgósítás rendben folyik. Az akció diplomáciai része Be­nes kezében van, aki a legutóbbi két nap alatt is, többször tárgyalt Belgráddal, Bukaresttel és Pakissal. A kisántant képviselői szombaton jegyzéket nyújtottak át Parisban, Londonban és Rómában a ma­gyar kérdéssel kapcsolatban A nagykövetk tanácsa nyomban összeült és a kisántánt jegyzékét tárgy­alta. Vasárnap este pedig a nagyhatalmak prágai képviselői közölték Senessel a nagykövetek tanácsának véleményét a kis­ántánt eljárásáról. Bizonyos, hogy a negyántánt még mindig azon az állásponton van, hogy Magyarország nem adott okot arra, hogy vele szem­ben fegyveresen kelljen eljárni. Ami a mozgósítás költséget illeti, a nagyéntán­tnak az a véleménye, hogy nem lehet Magyarországra hon­­ani azokat, minthogy a kis­ántánt államai ez intézkedéseket maguktól foganatosították, ezzel szemben Magyaro­­zág teljesítette k­­­evezettségeit és megh­asította Ká­oly próbálkozását. Annyi tény, hogy a kisántánt felfogása, kü­önösen a mozgósítás költségeinek megtérítése ügyében nagymértékben enyhült. Ma már nem követelik a mozgósítási költ­ségek megtérítését oly nyomaté­kosan, mint az első napokban és már Csehország is rezerválan vi­selked . E­nnek oka az, hogy lentették ugyan­, hogy ellenkező esetben nem volnának abban a hely­zetben, hogy a kisántant katonai be­avatkozását meggátolják. Az Az Újság bécsi értesülését nemsokára követte a magyar kor­mány nyilatkozata, mely az ántáni jegyzék megérkezését tudatta. Erről szóló tudósításunkat és a nagykö­vetek jegyzékét az első oldalon közöljük, értesül az Az Újság, hogy az­­ ántáni budapesti képviselői hétfőn­­ délután a magyar kormánynál­­ újabb collektiv demarschot tettek , és a magyar kormányt felszólították, hogy haladéktalanul vigye keresztül a Habsburg dinasztia, illetve IV. Ká­roly trónfosztását. Ez oltalommal az antánt kép­viselői rámutattak azokra a kö­vetkezm­ényekre amelyekkel a kő Románia meglehetősen tartózkodó vetélés megtagadása járna. Kije álláspontot foglel el és egy általá­ban nem akar háborút. Meg kell azonban állapítani, hogy a nagy ántant lépései Belgrád­ban nem keltettek valami nagy hatást, úgy látszik, hogy Belgrád­ban túlságosan messzire mentek, semhogy vissza lehetne fordulni. A nagyántánt azonban mégis el­akarja hárítani a veszedelmet és ehhez meg is lesz a kellő ereje. Hivatalos osztrák helyről arról A nagyköveti tanács tárgyalja a kisántánt cseh saj­t Prágából jelenti a iroda . Benes dr. miniszterelnöknek az önként képviselőivel pénteken foly­tatott értekezlete után szombaton és vasárnap folytatták Prága és Pak­s közöt a d­plomáciai tár­gyalásokat. P­ága és Bukarest kö­zött is állandó érintkezés állott fenn. Hétfő előtt nem igen lehet megállapítani a várható eseménye­ket. A nagyontánt Budapesten is megbeszéléseket folytat azzal a céllal, hogy megakadályozza a háborús konfliktust. Vasárnap este újból megjelentek a nagyhatalmak képviselői Benes miniszterelnöknél és közölték vele gyaljók.­ jegyzékét a nagykövetek tanácsának véle­ményét a kisántánt legu­tbbi pá­risi, londoni és római lépéseiről A nagy és kisántánt álláspontja különben jelentékenyen közeledett egymáshoz. A diplomáciai tárgya­lásokat folytatják Szombaton ddelőtt kormányuk utó­ irása értelmében a kisántánt diplomáciai képviselői Parisban, Londonban és Rómában jegyző­ket nyújtó­tak át, melyben kiejtik a cseh, jugoszláv és román kor­mány álláspontját a magyar kér­d­sben Párisban azonnal össze­hívták a nagykövetek tanácsát, hogy a kisántant jegyzékét tár Jegyzéket küld a kisántánt, nem ultimátumot kik követelésüket be fogják haj­tni. H­a Magyarország ki akarná f fi­­zetni a mozgósítés kö­tségeit, a jóvá­tétel bizottság a maga számára Belgrádból jelenti a MTI . A belgrádi román követ a következő nyilatkozatot tette : — Azt hiszem, hogy a jelenlegi helyzetben a kisántant sikere biz­­t _ ___ _ __________ tositottnak látszik Teljes ez egyet foglalná le az összeget. E­zért nem is követeli Románia a mozgósitési költségek megtérítését. Románia megtett minden előkészületet a mozgósításra. — A főkövetelés az, hogy ne csak Károly királyt, hanem az egész Habsbu­g dinasztiát fosszák meg a tróntól . Épen ezért nem szükséges fegyveres akciót kezdeni, mert a nagyontánt sikeres diplomáciai intézkedéseket tett. A sej­ónak az a közlése, mely ultim­átumkülsről szól nem elág szabitos Nem ultimátumról hanem csak közönséges jegyzékről van szó, mellyel remélhetőleg, sikerül biztosítani Csehország, R­ománia és az S­­. S. kirá­lság közös érdekét. értés Belgléd és Bukarest között. Románia nem rendelte el a moz­gósítást, de min­den szükséges lé­pést megtett, hogy annak idején akadálytalanul léphessen fel. A mi államférfiaink azt veik, hogy nem kell mindjárt a moz­gósítást elrendelni és kitenni az államot olyan költségeknek, a ne­­vek megtérítése nagyon ké­séges. Hogyan gondolják, hogy M­ayar­ország megfizeti az S­­H . ki­rályságnak és Csehországnak a mozgósítási költségeit. A khiartoni békeszerződésben bennfoglaltatik és a jóvátétel bizottság ki fogja fizettetni Magyarországgal a szö­vetségeteknek járó minden adós­ságot. A szövetségesek az elsők. Miért mozgósított Csehország ? Pázisból jelenti a MTI. A kis­­öntént államférfiéi, elsősorban a cseh politikusok óriási buzgalmat fejtenek ki, hogy ismét megnyer­jék a maguk részére ez­entant közvéleményét, amely rossz szem­mel nézi a csehek és a szerbek kapzsi törtetés­ét. A csehek vezető­emberei nyilatkoznak a külföldi újságírók előtt és minden szépen igazolni iparkodnak a kisántant magatartásét. Banes miniszterelnök magéhoz kérette az Excelsior prágai munkatársét akinek a következő két ír a­dozta: — Ha nem léptünk volna fel haladéktalanul, akkor a magyar kormány a karlistákkal együtt haladt volna. A kisántánt nem csak Károly királynak, hanem az egész Habsburg dinasztiának a trónfosztásét kívánja és ragaszko­dik ahhoz, hogy ezt mega a ma­gyar parlament mondja ki törvény erejű határozatban A kisántánt köve­tli továbbá azoknak a ma­gyar bandáknak feloszlatását, a­melyek jelenleg a nyugatmagyar­­országi vármegyékben garázdál­kodnak. Angol vélemény Károly király száműzetéséről Parisból jelenti a MTI. A kis­­án­ánt részéről tervezett ultimátum élénken foglalkoztatja az angol és a francia lapokt. A Daily Exr­ess a következő­képpen foglalja össze a kisántánt már ismert követeléseit: Károly király száműzetése Magyarország­i szerelése, Nyugatmagyarország­nak Ausztriához velő ju­tatasa és a kormányzás gyors demokrati­zálása. Az engol lap értesülése szerint a cseh mezgósítás követ­­keztében 120 eve katona került a határra. A híradáshoz fűzött fejtegetésében a Divty Express szembeállítja a német és az osztrák pángermán törekvéseket Károly király restaurációs kísérletével és azt a fő­fogást fejezi ki, hogy a király vállalkozásának sikere a p­ángermán államok szétosztását jelentette volna. Franciaországnak az az érdeke, hogy rzegő­­zze mérséklő bírói rangját. M­dent egybevetve Fran­­ciaországnaknak semmit sem sza­bad cselekednie Magyarország ellen, sőt Magyarországot meg kell védeni a féktelen mohóságtól. Szerbia és Csehország vissza sze­retnék cs­­alni a velencei egyez­ményt amelyet Magyarországra kedvezőnek mondanak. Ez azonban igazságtalanság volna, mert el kell ismerni, hogy a magyar kormány igazi korrekt­séggel és gyorsan intézte el a legutóbbi veszélyes és kényes fa­ff -rt. Mit követel Jugoszlávia Magyarországtól jóvátétel címén ? Belgrádból jelenti a MTL Az S. H. S királyság delegációja a trianoni békeszerződés értelmében benyújtotta a jóvátétel bizottság­hoz a M­agyarországgal szemben fennálló természetbeni követelései­nek számláját. Eszerint az S . S. királyság 3000 ökröt, 1500 tehe­net, 2500 birkát, 10 000 ka­bát, 200 csődöt, 50.000 birkát és 500 kecskét, továbbá ipari gazdasági gépeket és egyéb iparcikkeket kö­vetel Magyarorsz­ágtól. Ostenburg elfogatása Budapestről jenti a MTI. Egyik soproni újság híradása nyomán a fővárosi sej­óban napvilágot látott az a hír, hogy Osslenburg őrnagy kísérletének sikertelenséget látva, maga állott csapatainak élére s öngyilkossá akart lenni s a go­lyózáporban kereste a haláit. Ez­ a hír a valóságnak nem felel meg. O­ttersburg ügyének rosszrafor­­dulával vonatra szállt és mene­külni próbált. Tatán ezt a hirt kapta, hogy Komárom felé el van zárva ez ut, megszökött a vonatról és elfoga­­tásakor a szőlők közöt egy pin­cében civil ruhában remegve fe­láltak reá. Csak letartóztatása után kérte meg őrzőit, hogy ismét ka­­tonnaruhába öltözhessek. Kérését teljesítették is. Hasonló módon járt el L­hót ezredes is, aki már a vonaton pol­gári ruhát ö­tött és amidőn a ki­rály kíséretében lévő poli­­kusok megdöbbenéssel kérdeztek, hogy csak nem akar elmenekülni, kije­lentette, hogy nem tesz bolond magot agyonlővén! Lehár valab­a les­zél­t a vonatról és szös­ve hagyta el a királyi pe­rt. Tudva­lévő, hogy a király Osztenburgot ezredessé, Lehárt pedig tábor­nokká nevezte ki Sopronban. A zsoldosok hűsége azonban csak addig tartott, míg a sikerre és a ju­dlomra lehetett remény, de otthagyták azonnal a maguk vá­lasztotta zászlói, mihelyt áldozat­ra járt volna a kitartás. iratkozzék be a kölcsönkö­nyvtárba

Next