Reggeli Hirlap, 1922. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-01 / 1. szám
REGGELI HÍRLAP l oldal A kisántánt uj koronázási esküt követel ? a xvegyeii a ah lapuuuupesti s zűr-kesztősége jelenti telefonon . Néhány nap óta hollandul újságirók időznek Budapesten. A külföldi ■ újságírók sorra látogatják a magyar ■ politikai élet vezető politikusait és többek közt Andrássy Gyulánál is jártak, akinek elmondották, hogy Magyarországba jövetelük előtt Csehországban voltak és ott cseh politikusokkal, többek közt Benes miniszterelnökkel is beszélgetést folytattak és Benes kijelentette, hogy a kisántánt követelni fogja a magyar királyválasztásnál, hogy az eddigi királyi esküt, a magyarok változtassák meg, még pedig olyképen, hogy a megválasztandó király esküjében lemond Magyarország területi integritásáról. Andrássy Gyula gróf szombaton , délben több politikussal közölte ennek értesülését, ami érthető felháborodást keltett a képviselők között. Andrássy I Gyula a képviselőknek a következő- ( ikét mondotta : — A hir, úgy tudom, igaz. Ter mészetes, hogy a kisántánt egyre vakmerőbb lesz, hisz ők rabszolgák- nak tartanak bennünket. Hogy a kormány mit szándékszik tenni, azt nem tudom, de hogy a magyar nemzet becsülete mit kíván, azt tudom. Politikai körökben nagy felháborodást keltett a kisántant legújabb és merész követelése, amely ha igaz, nem más, mint legbelsőbb ügyeinkbe való beavatkozás. Ha a bennünket mindjobban szipolyozó ellenségeink ilyen kívánságokkal hozakodnának elő, szemben találnák magukat nem- csak a törvényhozással, hanem az egész magyar közvéleménnyel is, amely egyre ingerültebb elkeseredléssel szemléli, hogyan kezelnek bennünket a környező államok. ^asikmnajj^j^. p* 7 Részvénytársaság lesz a város üzemeiből A polgármester és az alispán válaszolnak a Reggeli Hírlapban közölt tervekre A Reggeli Hírlap karácsonyi melléklete, amely a Sajó-völgyének magyar Ruhr-vidékké való fejlesztésének útjait 11 jelöli meg, mindenütt nagy érdeklődést keltett és a felmerült gondolatok, proble- i ■ák illetékes körökben is komoly tárgyalás anyagául szolgálnak. A Nagy- Miskolcz megvalósításával kapcsolatban elhangzott véleményeket illetőleg kérdést tetéztünk Szentpali István dr. polgár- ■ester úrhoz, hogy mi a véleménye az e törvényhatósági bizottsági tagok által felvetett újításokra és kifogásokra nézve. A polgármester úr a következőkben volt szíves válaszolni: ha Az egyik bizottsági tag úrnak az a az állítása, hogy a gőzfürdő, téglagyár, és a „város többi üzemei“ monopolisztikusak, nem fedi a tényeket. Azután: sem a gőzfürdő, sem a téglagyár nem városi intézmény, hanem részvénytársaság. A városnak annyi köze van hozzájuk, hogy részvényei vannak a széknél a vállalatoknál, a gőzfürdőnél pedig a részvények kisebb részét bírja . a város. Különben pedig: a téglagyár ez utóbbi két évben jövedelemmel zárt; a gőzfürdő pedig több mint húsz éves aktív volt és az idén pedig azért volt j t zárva — ezt mindenki tudja és megért- ■ a heti, — mert nem volt szén. A város többi vállalatai pedig, — úgymint a jó kertészet, a gazdaság valamint a szesz- « főzde nagyszerűen prosperálnák. \ á — A gázgyár megváltására nézve' ki | l jelenthetem, hogy a gázgyár ellen a pert j folyamatba tettem. ' e Munkatársunknak arra a kérdésére, | j hogy miért nem szervezik meg az illető , j! bizottsági tag által említett városi pártot, j., * polgármester ur mosolyogva igy felelt: : jj — Hát miért nem szervezik meg ? Ez már igazán nem hivatalos ügy ... r — Mi a véleménye polgármester urnak arra nézve, hogy a’ városi üzemekből részvénytársaság alakittassék ? — Ez helyes ötlet, miután a városi j ? ügykezelés természeténél fogva nehézkes ahhoz, hogy a sok pénzt igényből vállal 1 ! latokat kereskedelmi alapon vezethesse, já Már hosszabb idő tárgyalásokat folytatok j-jj agy olyan részvénytársaság összehozása 11 iránt, amely a különböző városi üzeme- tőkét magában foglalná és finanszírozná. j — A tisztviselők magasabb fizetésére \ 1 vonatkozólag pedig magam is azon a j 1 nézeten vagyok, hogy inkább redukálják | ‘ « létszámot és vegyék igénybe jobban a j | ff tisztviselő munkabírását, de adjanak | i nagyobb fizetést, mert igy jobban meg- | | találnák a számításunkat. | | — A gömöri sorompó kérdése már | nem új. Már a háború előtt nagyon sok- ■ szór foglalkoztunk vele és többféle kombináció formájában. Az egyik szerrint aluljárót akartunk létesíteni, a má-sik szerint a gömöri pályaudvart áthelyezni és körvasutat létesíteni. Az első terv kivitele akkor körülbelül nyolc- százezer, a másik pedig négymillió ko- ' i zónába került volna. Akkor a vasúton múlott a terv keresztülvitele, ma pedig a szénhiányon ... — Ami az építkezéseket illeti — ■ mondotta a polgármester, — a város " építkezni csak ötven éves kölcsönnel " tudna. A város költségvetésében a köl- csön törlesztése a valuta javulásával olyan terheket róna, hogy a várost min- den újabb kezdeményezésre képtelenné tenné. Különben is építkezünk. Tavaly is építettünk menekültlakásokat, ez idén pedig szükséglakásokat. — A kisiparosokat érintő cikket is olvastam. Helyeslem az álláspontjukat. A várospolitikával kapcsolatban még ezeket mondotta a polgármester: “ — Magam is szükségesnek tartom, hogy a város parlamentjében a munkásság is megfelelő számmal képviselvelegyen. — Azonban az egyik cikkíró téved akkor, amidőn azt hogy a város szociálpolitikai te'-evysége mindössse az insegakcióban n ki. A városnak meg vannak a maga szociálpolitikai szervezetei és ténykedései is. Hogy egyebet ne említsek: a Stefánia, a Szegényápolda, a Munkaközvetítő és a most készülő anya- és csecsemővédelmi állomás, stb. Tervbe vettük a munkásszálló megépítését és a munkásfoglalkoztató megszervezést — Természetes, — ezt én is tudom, — többet is lehetne és kellene is csinál- nunk a szociálpolitika teljességéért, de hiányzanak hozzá — és minden nagyobb akcióhoz — az anyagi és ritkai mintőségek.. . akatársunk beszélgetés folytatón még *a kiépítendő magyar Ruhr-vidékről Zsóry György, Borsod vármegye alispánjával is. Az alispán ur ezekben fialta össze észrevételeit: — A Sajó vizierejének felhasználásával már a háború előtt is foglalkoz- tunk. Sőt, a tervek is készen állanak a meder átépítésére és a hajózás lehetővé- tételére vonatkozólag, de ezek kivitele hatalmas összegeket jelent és még az nem bizonyos, hogy „a munka és a feláldozott pénz meghozná, a gyümölcsét? És egyáltalában, hol van erre ma pén: " — Miskolcz és környékének villamos energiával való ellátása céltudatos dolog. A kivitelre vonatkozólag azonban nemigen tudok nyilatkozni, miután szakszerű adatokról van szó. Azt fontosnak tartom, hogy az alakuló konzorciumok meg tudjanak egyezni a miskolczi villamossági részvénytársasággal. A vármegyénk területén tudják, hogy mit jelent villamosenergiával dolgozni és egy részvénytársaság komolyan foglalkozik azzal, hogy Berente környékén villamos centrálét épít I I a Sajó vizierejének segítségével. A kéz- I I cégeknek és egyeseknek az érdeklődésit pedig az ilyen célra szervezett Szabadot- Itatási Tanácsnak kellene felkelteni szak- I szerű füzetek szétosztásával. — A mezőgazdasági többtermeléssel foglalkozó cikkükkel sokban egyetértek, • bár Borsod megyében korántsem olyan , elhanyagolt a helyzet. Borsod megyében nagyon sok gazdaság, folytat belterjes, intenzív gazdálkodást, viszont sok olyan gazdaság is van, amely rászorul a Reggeli Hírlap vonatkozó cikkében elmondottakra. Munkatársunk arra a kérdésére, mi a véleménye az alispán úrnak az új vasút- vonalak építésére írott cikkünkre vonatkozólag, az alispán úr így felelt. Hogy foglalkoznak ezzel a problé-mával, szép és méltányos, de nem hinja nem, hogy a tervezett új vasútvonalakat is a közeljövőben ki lehetne építeni, mi- 1után a felmerülő pénzügyi akadályok áthidalhatatlanok. A vármegye a jobb közlekedés előmozdítása érdekében is ismételten átírt az államvasutak üzletvezetőségéhez és kérte, hogy változtassák meg a helyi érdekű vasutak ■ közlekedésének idejét úgy, hogy abból is Miskolcznak és környékének haszna lejegyen és szaporítsák a vonatokat, valamint rövidítsék a menetidejüket. Átmenetileg sin autó és motoros járatokkal , biéne a hiányos közlekedésen segíteni. . . létesítendő utakra nézve ezekben , 4t szives az alispánur válaszolni: A meglévő törvényhatósági utak ■ ■ igantartása, a vicinális utak és hi♦tu. rendbehozása is olyan terheket ró j .’•megye büdzséjére, hogy szinte ros- ják alatta. Önök szerint a Varbó- i t -d -..ai útvonalat kellene elsősorbaní -piteni. Ez az útvonal pedig olyan te- j ia p'.iszonyokat érint, melyeket szinte lelőtlen leküzdeni. Ennél az útvonal- ; , nál fontosabb lenne a Cserépfalu—Répás- Újhuta diósgyőri út kiépítése is, amelyre, • — a többivel együtt — rá kerül a sor, s mihelyt pénzügyileg kicsit lélegzethez jutunk. Általában mindezek a tervek : összefüggésben állanak a pénzügyi hely- jésettel, amely viszont az ország sorsával függ össze . . . A helyes útpolitikára vonatkozólag munkatársunk beszélgetést folytatott mégs Márta Miklós kir. műszaki tanácsossal, s az államépítészeti hivatal főnökével is, aki ezekben volt szives véleményét ki- fejteni : — A Reggeli Hírlapban említett nt- ! vonalak kiépítésének nincsen különösebb | akadálya. Elsősorban a Diósgyőr-dédesi ! utat kell kiépíteni, amely keresztül megy a Hámorokon és Mályinkán. Ezzel anyaj | gáti részt hoznánk össze Miskolccal. Már | | ennek az útnak járhatóvá tételét és szukcesszív kiépítését az 1922. évi , költségvetésbe felvesszük. A másik fontos útvonal a diósgyőri geszti, amely a Hutákon halad keresztül s amely a dél- nyugati részt hozza Miskolcihoz közelebb. Ezek az utak ma is a legforgalmasabb útjai a megyének. Az idén jár- s hatóvá tesszük őket, a jövőre pedig hozzálátunk a kiépítésükhöz. Egy járható , út gazdasági előnyét külön szükségtelen is hangsúlyozni, mert azt mindenki tudja | /» r» .ív»/»/! 'A hir azonban olyan sól, hogy annak kivitelé míg magyar politikus sózhat. Érdeklődtünk a hirra , dől a külügyminisztériumban hol azonban nem volt alkalmunk letékes helyről felvilágosítást kapni emeljük azonban, hogy amennyibe ez a dolog igaznak bizony ,ma a ülügyminiszter minden ilyes ,atozást legkíméletlenebbül vis...ta .. . tasitan. Zsóry György alispán nyilatkozata Fali tégla és fedélcserép kicsinyben atgyan eladó béró Waldbott Füges uradalmi téglatelepén Tokova, Zamplénmegye (Vasta')Uo —más : Oszliszkaloleiva Elutazás miatt eladó 12 db Planer féle csavarautomata 9 operációs , 1 db esztergapad. 12V csúcstávolságu 1 db kis marógép osztótárcsával 1 db kis gyalugép 8‘"cm munkához 1 db golyós prés 40 őrt, 2 db. tengely. Reich, — Bud. Csányi Utca 12 :„*r GULYÁS JÓZSEF ? cipőfel vett-£ késut tűrt- | köles, Siifé* | chenfi ii„ ’3?, Royals . . ■ mben. Bőr- és cipészk^í.i It e*. nagy raktárai 1 ' I I I ....................................zirT Váradi ékszerész, Mickolcz, Széchenyi-utca 6. szám , Telefon 879 Szabadalmi Lándzsa Radiátor melegítő készülék bármilyen v*.i kályhán felszerelhető 10 kiló türelce.ag fogyasztásba. — Egyedüli koszit/ Brodmann Péter, badogosme Miskolc«. Széchenyi-u 9 *7 m Ugyanott egy tanuló linter felvétetik. mielőtt ” hámi ilyen árat vásárol, érdél Csipke Áru|hs Széchenyi utca 108. szál legolcsóbb napi árat fi: órá alatt"kéts^ tök nagy vj/^sztókban. tsCZBtBtAtVKt -aktán góbit«* ^ mell«^