Reggeli Hirlap, 1922. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-28 / 23. szám

3 koronaMiskolcz, 1922. XXXI évfolyam, 23 szám Szombat, január 28 Reggeli Hírlap 3£i®fizetési árak helyben és vidéken infén évr* _ ?SO*~ I I ligged é*r« r 80*— * fi* *vre aso* - % I lay honnors 80*— K POLITIKAI NAPILAP SzaPkeutAsegi Mianolos, Vara« h»a t«p Sít A azerkeaztAaeg leletonszama' l 4-98, 8-lfl» (iadéhia atat • kikn)i*n*i.u. 19. T«l*fon«* *.*4 Elkeseredett harc indul meg Bethlen gróf választójogi javaslata ellen A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti telefonon: Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter pénteken terjesztette a nemzetgyűlés elé a választójogról szóló törvényjavaslatot, melyet csütörtökön este már ismertetett a kisgazdapártban. A javaslat szövege nagyjából megfelel a már előzetesen ismertetett választójogi rendelkezéseknek s egyébként a tervezetet lapunk más helyén részletesen ismertetjük. A kereszténypárton és az ellenzéken számos kifogást emelnek a törvényjavaslat, rendelkezései ellen, de vannak egyes pontok, amelyek a kisgazdapárt többségét is aggodalommal töltik el, Így elsősorban bizonyosnak látszik, hogy a kormány a nyílt választójognak többséget nem tud szerezni, de az is valószínű, hogy a nők választójoga a tárgyalás folyamán lényeges változtatásokon megy keresztül. A nők választójogát illetően a kisgazdák kifogásolják, hogy választójogot ad a javaslat olyan nőknek is, akiknek férje diplomát szerzett. Ez a rendelkezés, szerintük, a legteljesebb mértékben igazságtalan. A keresztényszocialisták csoportja nem tartja elfogadhatónak azt a megállapítást sem, hogy csak kétgyermekes családanyák kapjanak választójogot. Ilyen elbírálás mellett ugyanis megtörténik, hogy olyan családanyák, akik gyermekeiket járvány vagy egyéb szerencsétlenség következtében elveszítik, még azzal is sújtatnak, hogy választójoguktól elesnek. Ugyancsak erősen ellenzik azt is, hogy a választójogot a négylenti iskola elvégzésétől teszik függővé, mert nyilvánvaló, hogy az írni-olvasni tudóknak legalább 25 százaléka esik el e kikötés miatt szavazó jogától. Előrelátható, hogy a tárgyalásra kiküldött bizottság a javaslaton már lényeges módosításokat fog végezni s az is valószínű, hogy a nemzetgyűlés plénuma is csak lényeges módosításokkal fogja megszavazni ezt a törvényt. A harc, mely a választójog körül viharzik, máris előreveti az árnyékát. Az ipartörvény revíziója alig érdekli a nemzetgyűlés tagjait, aminek természetes következménye az lesz, hogy a javaslat, mely ellen pedig igen komoly kifogásokat emeltek a folyosón, nem fog megérdemelt méltánylásban részesülni. Hogy mint alakulnak a pártok a választójog körül, az még bizonytalan. Az ellenzék arra törekszik, hogy mindazokat, akik elégedetlenek a választójoggal, egy táborba tömörítse, hogy teljesen egységes fronttal léphessenek fel a nemzetgyűlésen a javaslat ellen. A választójog tárgyalására legjobb esetben is csak a jövő héten kerül a sor. A választójogi javaslatot tudvalevőleg egy húsz tagú ad hoc pártközi bizottság fogja letárgyalni, amelyben a kisgazdapárt, tíz taggal, az ellenzék és a kereszténypárt négy-négy taggal, a disszidensek pedig két taggal vannak képviselve. Péntek estig csupán a kisgazdapárt és a kereszténypárt delegáltjainak a nevei kerültek nyilvánosságra. A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti telefonon: A polgárok és munkások szövetségének intéző bizottsága pénteken este Bárczy István elnöklésével értekezletet tartott, amelyen nagy számmal jelentek meg a blokk vezérei és parlamenti képviselői. Az értekezleten a kormány reakciós választójogi tervezetéről folytattak élénk eszmecserét. Határozatot ugyan nem hoztak, de a megbeszélések során az az egyhangú felfogás alakult ki, hogy a választójogi tervezet abban a formában, amint azt nyilvánosságra hozták, teljesen tarthatatlan és nem A kisgazdapárt kiküldöttei a következők : Nagyatádi Szabó István, Dömötör Mihály, Simányi-Semadam Sándor, Hencz Károly,Rubinek István, Szijj Bálint, Kovács J. István, Meskó Zoltán, Mózer Ernő és Henczer István, míg a kereszténypárt részéről kijelölt delegátusok ezek : Haller István, Ernszt Sándor, Gerencsér István és Szabó József (budapesti) felel meg a demokratikus választójog követelményeinek. A javaslattal egyébként a hivatalos benyújtás már fog a blokk részletesen foglalkozni, de már most rámutat arra, hogy annak törvényre emelkedése ellen minden eszközzel küzdeni fog. Ez a választójogi tervezet ugyanis a külföld szemében nem tüntetheti föl jó színben Magyarországot, úgy, ahogy az a jelenlegi helyzetben kívánatos volna. Az intézőbizottság végülfelhívta a parlament képviselőit, hogy a javaslat tárgyalása során a leghathatósabb érvekkel harcoljanak a tervezet ellen, hogy a vidéki vagy kerületek kétfelé osztassanak és ezáltal a vidéki kerületek számát is szaporítsák. A konstruktív nők Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár a nők választójoga mellett érvelt, mert szerinte a nők bármely társadalmi osztályhoz tartozzanak is, a konszolidáció felé hajlanak. Szerinte, hetesen, a nők szavazati joga az általános választójog egyik fontos követelménye. Felhozta például, hogy a nők szavazati joga mentette meg Ausztriát a felfogható törekvések ellen. Reméli, hogy továbbá az eddigi csonka kerületek fenntartsának, hogy a megszállott területek lakói érezzék és tudják, hogy van képviselőjük a magyar országgyűlésen, bár ezzel ellentétben meg kell állapítani, hogy a csonka kerületek, melyekben kevés a szavazók száma, a kormány előtt mindig kedvesek voltak, mivel azok a kormány érdekeinek szempontjából vannak kikerekítve. Mándi Samu a nők szavazati joga ellen beszél, Lipták Pál pedig pártkérdéssé kívánja tenni a nők választójogának a javaslatban kontemplált keretek között való elfogadását. Héjj Imre azokról a visszaélésekről szól, amelyeket a választások alkalmával e javaslat elfogadása esetén is elkövethetnek. Részleteiben is elfogadták Ezután a belügyminiszter reflektálts összes felszólalásokra és igyekezett az aggályokat eloszlatni. Felszólalása végeztével Nagyatádi Szabó István indítványára a párt a választójogi javaslatot részleteiben is elfogadta, egyúttal azonban kimondotta, hogy a nők választójogának kérdésében nem helyezkedik végleges álláspontra, hanem egyrészt erre, másrészt a javaslatnak egyéb részleteire vonatkozóan majd a további tanácskozások során fogja a párt magatartását eldönteni és észrevételeit, valamint óhajtásait a kormány tudomására hozni. A célra a párt egy szűkebb bizottságot küldött ki. A liberális blokk minden eszközzel küzd a választójog ellen A kereszténypárt elaboratuma A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti telefonon. A kereszténypártnak a választójogi javaslat tárgyában péntek estére hirdetett értekezletét szombatra halasztották. Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter ugyanis bejelentette a párt vezetőségének, hogy a választójogi javaslatot a párt plénuma előtt személyesen szeretné ismertetni, mivel azonban egyéb elfoglaltsága megakadályozza abban, hogy pénteken ellátogasson a pártba, kérte az értekezletnek másnapra való elhalasztását, amikor a miniszterelnök is felkeresi a pártot. Értesülésünk szerint, a párt szombati értekezletén átadják a belügyminiszternek azon elaborátumot is, amelyet a párt csütörtöki konferenciáján kiküldött háromtagú bizottság dolgozott ki a párt követelései gyanánt. Ezek a pontok a következők : 1. A keresztény nemzeti egyesülés pártja ragaszkodik a féfiak választójogának az írni-olvasni tudáshoz való kötéséhez. 2. A női és férfi választói jogcímeknél egyenlő elbírálást kíván. 3. A választások vezetésénél bírósági ne pedig közigazgatási faktorok működjenek közre. 4. A párt állást foglal az egész vonalon való lajstromos szavazás és és a kisebbségek képviselete mellett. 5. A párt követeli, hogy abban az esetben, ha a jelenlegi javaslat törvényerőre nem emelkedik, a Friedrich féle törvényesített rendelet alapján tartassanak meg az új választások. A belügyminiszter vagy a párt értekezlete előtt, vagy az értekezleten megadja a kormány válaszát a párt most ismertetett követeléseire. A kisgazdapárt részleteiben is magáévá tette Bethlen választójogát A Reggeli Hírlap budapesti tudósítója jelenti telefonon: A kisgazdapárt pénteken este folytatta azt az értekezletét, amelyet a választójog dolgában csütörtökön megkezdett és amelyen a kormány választójogi tervezetét általánosságban elfogadták. Klébekberg Kunó gróf belügyminiszter a párt pénteki értekezletén is részt vett, hogy a felszólalásokra azonnal reflektáljon és megnyugtassa az esetleg háborgó kedélyeket, nehogy egyesek rossz útra térve, hűek maradjanak a párt demokratikus programmjához. , Szaporítják a kerületeket (Először Dömötör Mihály szólalt föl, aki helyeselte a két éves egyhelyben lakást, nemkülönben, mint a reakció egyik barátja, a női választójog megszűkítését, de kifogásolta a fővárosi kerületek megszaporítását, ami szerinte a jó vidék rovására történik. A belügyminiszter nyomban válaszolt Dömötör felszólalására és válaszában megállapította, hogy Dömötör aggályai nem alaptalanok, mindazonáltal nem tartja kívánatosnak a választójog ama részének megbolygását, amely a kerületek beosztására vonatkozik, mert szerinte a beosztásnál a különböző érdekeket figyelembe vették. A fővárosi kerületek — mondotta — az ország legnépesebb kerületei lesznek és éppen ezért nem szabad sokalni azoknak számát. Azonban nem zárkózik el az elől. Lapunk mai azé mai oldal A közérdekű munka teljesítési kötelezettsége Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter a nemzetgyűlés pénteki ülésén törvényjavaslatot terjesztett be a közérdekű munka teljesítési kötelezettségéről. A törvényjavaslatot az alábbiakban ismertetjük. 1. Az állampolgárok közérdekű munka teljesítésére kötelezhetők. 2. Közérdekű munkára nem lehet kötelezni azt, aki életének 16-ik évét még nem érte el, vagy a 45-ik életévet már túlhaladta. Erre a választás rendszerint a 21—23 éves korban történik és legfeljebb két éven át, azonban rendkívüli szükség esetére ez a korlátozás nem terjed ki. 3. A közérdekű munkát teljesítő egyének illetményeiről a belügyminiszter rendeleti úton intézkedik. 4. Aki ebbeli kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a munka alól kivonja magát, vétséget követ el és két évig terjedő fogházzal és négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 5. A belügyminiszter a többi érdekelt miniszterrel együtt hajtja végre a törvényt.