Reggeli Hirlap, 1922. február (31. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
REGGELI HÍRLAP 3. oldel Szerda, 1922 február hó 1. Részleteiben tárgyalja a ház az ipartörvény revízióját igyekezett erre mint mi A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti telefonon. A nemzetgyűlés mai ülésén Gaál Gasston elnököl. Jelenti, hogy Győr várostól felirat érkezett a háziiparnak a külkereskedelembe való bekapcsolása és a tranzitforgalom megindítása tárgyában. Jelenti, hogy Brődy Ernő sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt, amelyre három órakor térnek át. Napirend előtt Brődy Ernő kéri a Ház határozatképességének megállapítását. Miután nyilvánvaló, hogy a Ház nem határozatképes, elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Gaál Gaszton elnök bejelenti, hogy Papp Dezső államtitkár a mai ülésen részt vesz. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter beterjeszti a Háznak a fehérfoszforral való gyújtó gyártásának eltiltásáról szóló törvényjavaslatot becikkelyezés végett. A törvényjavaslatot kiadják a közigazgatási bizottságnak. az ipartörvény mótörvényjavaslattár-Meg kell akadályozni a visszaéléseket a kisipar terén Ezután áttérnek húsitásáról szóló gyalására. Szterényi József báró az 1-fő §-hoz szólal fel és kifejti, hogy a kivitel és a behozatal szembenállása fontos a kisiparra nézve. A behozatal csökkentésére kell törekedni. Ő maga liberális gondolkodású és mégis hivatali működésében annak idején sokat tett a kisiparért. A szövetkezeti mozgalom elősegíti a kisipart. Sajnálattal látja, hogy a közszállításoknál a kisipar nem részesül abban a figyelemben, amelyben megérdemelte volna. Hegyeshalmy Lajos miniszter tagadókig int a fejével. Szterényi József: Hasztalan int a kereskedelmi miniszter úr a fejével, igy volt ez az utóbbi időkig. Sem a hadsereg, sem a vámőrség ruhaellátásánál a kisiparosok nem jutottak munkához. Ő és több ellenzéki társát sajtóbeli támadások érték, ő bár nem érzékeny, azért teszi ezt az esetet szóvá, mert még a hivatalos sajtóorgánum is rágalmakkal és hazugságokkal állott a nagyközönség elé, hogy ők 100 milliós hozzájárulást szereztek a múltban egyes vállalatoknak és hogy most is ezek érdekében ténykednek a nemzetgyűlésen. Elvárja a központi hitelszövetkezet vezetőségétől, hogy neki ezen rágalmakért elégtétellel fog szolgálni. Ő a kisipar támogatására áldozott, amely most mostoha gyermek. Az iparoktatás személyzetéről és az ipariskolákról a legnagyobb elismeréssel nyilatkozom, amennyiben az iparoktatás vezetői voltak azok az apostolok, akik előmozdították a kisiparos okszerű fejlesztését. A német kisipar azért helyezkedett el a hatalmas gyáripar mellett, mert ennek védőszárnyai alatt fejlődhetett és teljesen bekapcsolódhatott. A képesítés azonban abban az értelemben mint nálunk, Németországban nem létezik. Németországban mesternek csak azt a kisiparost nevezik, aki a mestervizsgát letette és inastartási joga is csak a mesternek van. Nem ellenzi a képesítést, azonban csak a német rendszer alapján. Meg kell gátolni azokat a visszaéléseket, amelyeket a kisipar terén el lehet követni. Miért nem precizírozza az állam a gyár iparűzésének a fogalmát. Ezt rendelettel akarja elvégezni. Heves szóváltás Szterényi és Ereky között Jöhet a mai kurzus után egy tiszta liberális kurzus. Ereky Károly: Nem biztos. Szterényi József: Soha vadabb, liberálisabb korszaka nem volt a kapitalista védelemnek, mint a mai. Ezt igazolhatják a kurzuslapok. Ereky Károly: Idézzen belőlük. Szterényi József: Idézhetek is. Mikor én pénzügyminiszter voltam, a monopólium . . . Ereky Károly: Én is tudok személyeskedni. Én a háborús maradékokat támadtam, nem úgy mint Ön csinált. Szterényi József: A képviselő úr miért nem niszter. Ereky Károly: Erre a személyeskedésre ráfizet, én tízszer, százszor is gorombás tudok lenni. (Nagy zaj.) Szterényi József: Én a képviselő úr gorombáskodásra való hajlamát sohasem fogom kétségbe vonni. (Derültség.) Ereky Károly: Nem tűröm ezt a fölényes hangot. (Nagy zaj.) Közbekiáltások: Mi van a monopóliumokkal ? Ön háborús miniszter volt! Szterényi József: Megleckéztetem, mert olyat állít, melyet nem tud bizonyítani. Ha bebizonyítja, hogy a monopóliumokat és központokat én tartottam fel, bocsánatot fogok kérni. Ereky Károly : Ezt meg is fogja tenni, mert majd jövök a fúróval. Szterényi József: Vagyok én is olyan kemény legény, hogy belém törik a fúrója. Ereky Károly: Hadd törjek, legalább benne marad a hegye. Elnök: Kérem Szterényi képviselő urat, hogy most már térjen vissza a törvényszakaszhoz. Szterényi József: Köszönöm az elnök úr figyelmeztetését és ígérem, hogy már nem fogom zavarni a közbeszóló képviselő urat. (Zajos derültség a Ház minden oldalán.) Túlzásnak tartom, hogy a javaslatban a manikűrözést képesítéshez kötik. Túlzás az is, hogy a kereskedőnek az áru becsomagolásához szükséges dobozok készítése nincs megengedve. Csodálom, hogy a kereskedelmi miniszter úr nem ment tovább és nem kötötte képesítéshez a kereskedelmet, most mint Szerbiában. Következik Ereki Károly. A magyar közgazdasági politikának súlyos hibája volt, hogy teljesen szabaddá tette az ipart. Oka ennek, hogy minden más szakmának meg volt a képviselete a parlamentben, az iparosok azonban nem voltak képviselve. A pénzintézetek megvédik magukat, hiszen nem régen Korányi olyan törvényjavaslatot akart elfogadtatni, amely lehetetlenné tette volna azt, hogy a pénzügyminiszter beleegyezése nélkül új bankok alakulhassanak. Én meg is buktattam ezért Korányit. Csernyus Mihály: Nem ön buktatta meg. Ereky Károly: Hiába trillázik a képviselő úr, mégis én buktattam meg. Amikor azonban megakadályoztuk e javaslat törvényerőre emelkedését, akkor egyáltalában nem hallottunk Szterényitől egy szót sem. Szterényi József báró : De igenis felszólaltam ellene. Ereky Károly : A bankokat a nagykereskedőket tehát szabad megvédeni, a kisiparosok védelme azonban reakció. Tiltakozom Szterényi kijelentése ellen, mintha a monopóliumokat a keresztény irányzat hozta volna létre, hiszen a központokat a háború alatt csinálták. Ezután Szterényi József báró személyes kérdésben kér szót és kijelenti, hogy ő Erekyt nem támadta, hanem Ereky támadta őt állandó közbeszólásaival és ő csak védekezett. Kijelenthetem, hogy a monopóliumok ellen én is küzdöttem, én azt sem mondottam, hogy a keresztény irányzat hozta létre a monopóliumokat, de azt igenis állítom, hogy az sohasem grasszált úgy, mint ma. Ezután Budavári László szól a szakaszhoz és két határozati javaslatot nyújt be, amelyek közül az egyik a zárórára vonatkozik. Az elnök figyelmezteti a képviselőt, olyan javaslatot nyújtson be, amely szakasszal összefüggésben van, amire Budavári csendesen leül helyére. • Ezután Mahunka Imre a tanoncoktatás fontosságáról beszél. Az elnök azonban őt is figyelmezteti, hogy ne kalandozzon el az első szakasztól. Mahunka Imre : Ez az ipartörvény még nem biztosíték arra, hogy jövőben a kisipar jobban kibontja szárnyait. Az elnöklést eközben Bottlik József veszi át, közben pedig Mahunka Imre folytatja beszédét és kijelenti, hogy ne Pálffy Dániel: A Baross-szövetség ezt akarja. Szterényi József: Az egész javaslaton a numerus clausus gondolata vonul végig. Ereky Károly: Minden zsidó megtanulhatja a kovács mesterséget. Szterényi József: A numerus clausus nincs pártatlanul megalkotva. Haller István: Meg kell nézni a pénzintézeteket. Ott van csak numerus clausus. Tasnádi-Kovács József : A sajtóban és az irodalomban is. Szterényi József: A törvényjavaslatnak második részét, mely a tanoncoktatással foglalkozik, örömmel üdvözli. A törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Új javaslatok Ezután a beteg honvédelmi miniszter helyett Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter beterjeszti a magyar királyi honvédségről szóló 1921. évi 49. t.-c. egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslatot. Kállay Tibor pénzügyminiszter a közszolgálati alkalmazottak és köztisztviselők helyzetének, valamint a hadiözvegyek és árvák helyzetének javításáról és az ehhez szükséges fedezet biztosításáról szóló törvényjavaslatot. Mayer János földmívelésügyi miniszter az erdőőri alkalmazottak létszámának emeléséről és az ehhez szükséges fedezetről szóló törvényjavaslatot, Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter a magyar államrendőrség és csendőrség létszámának kiegészítéséről és lefegyverzésének módozatairól szóló törvényjavaslatot. A javaslatokat kiadták az egyes bizottságoknak. Ezután az elnök öt perc szünetet rendel, mestereket vizsgálják felül, hanem az iparoktatás legyen minél tökéletesebb. Az otthon űzött ipar szabályozása Ezután Giesswein Sándor emelkedik szólásra. Ez a mostani törvényjavaslat, amely itt fekszik, az 1884. évi ipartörtörvény revíziója. Nagy szükség van erre az új ipartörvényre, mert 1884. év óta lényegesen megváltoztak a szociális és gazdasági állapotok. Helyesli Grieger indítványát, amelyet a miniszter magáévá tett és amely szerint az ipartestületeknek autonómiát kell adni. De nagyon sajnálom, hogy a javaslat nem foglalkozik eleget az otthon dolgozó kézműiparosok ügyével, holott szociális szempontból fontos az ilyen ipar támogatása, szeretném, ha szociális szempontból nagyobb területet ölelt volna fel a javaslat. Temesvári Imre: Üres szalmacséplés az egész. Rupert Rezső: Amikor ilyenekről beszélnek, ezt temesvári üres szalmacséplésnek nevezi, úgy látszik, ennek megértésére intelligencia kellene. Giesswein Sándor: úgy látszik Temesvárinak dunsztja sincsen a dologról, különben elvártam volna az elnök úrtól, hogy Temesvárit rendre utasítsa. Elnök : Nem hallottam a közbeszólást, kérdem tehát Temesvári képviselő urat, valóban mondotta-e ezt. Temesvári Imre: Igenis mondottam! Az elnök figyelmezteti Temesvárit, hogy arra ügyelni, hogy valaki a témánál maradjon, nem az ő, hanem az elnök kötelessége. Giesswein Sándor ezután határozati javaslatot nyújt be, amelyben kéri az otthon űzött ipar szabályozását. Ezután Vass József kultuszminiszter beterjeszti a katonatisztek és közalkalmazottak gyermekeinek nevelőintézetéről szóló 1921 évi XXXXIX. t.-c. egyes rendelkezéseinek módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. Mózer Ernő, mint a véderő bizottság előadója, beterjeszti a véderő bizottság jelentését a honvédségről szóló törvény egyes rendelkezéseinek kiegészítésére és módosításáról szóló törvényjavaslatról és kéri a javaslat sürgős tárgyalását. Ezután Méhely Kálmán szólalt föl az ipartörvényhez. Szerintem a mostani idő nem alkalmas ilyen törvényjavaslat tárgyalására, akkor, amikor a nemzetgyűlésnek néhány napja van hátra. Az iparnak képesítéshez való kötése olyan nagy mértékben, mint azt a javaslat tartalmazza, a külföldi államokban nem ismeretes. Nagyon helyteleníteti azt is, hogy a javaslat sok rendelkezése a beavatkozás lehetőségét biztosítsa az iparhatóságoknak és valóságos halmazát jelenti a javaslat ilyen rendelkezéseknek. A javaslat szerint közigazgatási úton állapítják meg az egyes üzemekre vonatkozólag, melyik a kézműipar és melyik a gyáripar. Ezt a kérdést azonban nem lehet ilyen könynyen tisztázni, hiszen nemzetközi konferenciákon is sok vita tárgyát képezte ez a dolog. Ezután Rupert Rezső következik, de beszédét az idő előrehaladottsága folytán a holnapi napra elhalasztja. Ezután az elnök indítványára a Ház kimondotta, hogy legközelebbi ülését holnap délelőtt tartja, amelynek napirendjén az ipartörvény részletes vitája, az országos gazdasági és muunkásbiztosító pénztárról szóló törvényjavaslat, továbbá a honvédségről szóló 1921. évi XXXIX. törvénycikk némely rendelkezéseinek kiegészítésére és módosítására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása szerepel. Hét tavasz múlt el építkezés nélkül Ezután Bródy Ernő terjeszti elő sürgős interpellációját. A lakáshivatal csődbe jutott, ami előre látható is volt. A lakáskérdés egyedüli megoldása, az építkezés, nem történt meg, rendelettel pedig ezeket az ügyeket megoldani nem lehet. A lakbéremelésre és a felmondásra vonatkozó dolgokban a bíróság dönt a lakáshivatalban, de a rekvirálások terén a bíróságnak semmi joga sincsen. Kérdem a népjóléti miniszter urat, hogy mi lesz már most és micsoda módokkal és eszközökkel rendelkezik arra, hogy a budapesti közönség aggodalmát eloszlatja. A második fontos kérdés az építkezés kérdése. Az állam elbocsát tízezer állami tisztviselőt, de azért még mindig olyan nagy helyiségekre van szükség a hivataloknak, mint nagy Magyarország idején, holott sok hivatalból, kaszárnyából, megfelelő átalakítással, lakásokat lehetne csinálni. Hét tavasz múlt el építkezés nélkül, most jön a nyolcadik. Körülöttünk mindenütt megindult az építkezés és csak nálunk nem történik semmi. Kérem a miniszter urat, ne hagyja ezt a tavaszt is építkezés nélkül elmúlni. Ezután előterjeszti interpellációját a népjóléti miniszterhez, amelyben kérdezi, mi történik a budapesti lakáshivatalban előfordult eseményekkel kapcsolatban és kérdezi hajlandó-e az ezzel kapcsolatos ügyek intézését a független bíróságra bízni. Végül még kérdezi, hogy az építkezések megindítása tekintetében milyen tervezetei vannak. Ezután Bernolák népjóléti miniszter válaszol az interpellációra, de csak ideiglenesen, mivel az adatok nem állanak rendelkezésemre. Kijelenthetem, hogy én a lakáshivatalba semmiféle cédulákat, utasításokat, parancsokat nem adtam. Én azonban igen sokszor felhívtam a lakáshivatal figyelmét bizonyos méltányos körülményekre és azt hiszem súlyos mulasztást követtem volna el, ha nem így jártam volna el. A hozzám beérkezett kérvények közül némelyeket, amelyeket méltányosan kellett elbírálni, beküldtem ugyan a lakáshivatalba, de nem presszionáltam senkit. Én az interpellációra azt mondhatom, hogy a döntés joga a bírákat illeti meg. Az sem igaz, hogy a lakáshivatal határozatait én megváltoztattam, de igenis több ízben kénytelen voltam egyes határozatokat megsemmisíteni. Elmondhatom azonban, hogy bizonyos visszaéléseket én is kénytelen voltam tudomásul venni és kifejeztem azt a véleményemet a lakáshivatal elnöke előtt, hogy így nem mehetnek tovább a dolgok. Elnök: Miután a miniszter úr csak ideiglenes választ adott, határozatnak helye nincsen. Bródi Ernő rövid válasza után az elnök háromnegyed négy órakor berekeszti az ülést. □aaanaacaPDDaaDD D Iratkozzék be 0 fi a K5!csonkdavtárba Q 0cnac3ac3C3ESC2C3C3c3c3cac3 0 A monopóliumok sohase grasszáltak úgy, mint ma