Reggeli Hirlap, 1922. március (31. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-01 / 49. szám
REGGELI HÍRLAP 6. oldal A miskolczi Kamara tiltakozik a tarifaemelés ellen A Kamara közös bizottsága kedd deklár 3 órakor Neumann Adolf ebeiötlete alatt a vasúti személy- és »«•Igszabás felemelésének kérdésével foglalkozott és mert a tarifaemelésre úgy a kereskedelem és ipar, mint a közfogyasztás szempontjából következményeiben végzetesnek tartja, elhatározta, hogy felír a kereskedelmi kormányhoz a tervbe vett tarifareform elhalasztása, illetve mérséklése iránt. A Kamara a felirat kapcsán tiltakozik az ellen is, hogy ily fontos közgazdasági kérdésben a miniszter meg sem hallgatja a Kamarát és a társkamarákat megkeresi, hogy a kereskedelmi miniszternél hasonló értelemben szólaljanak fel. A Kamara feliratából alább ismertetünk néhány érdekes szemelvényt, amelyek hozzávetőleges képet adhatnak arról, hogy gyakorlatilag mit jelent a minden szakszerű hozzásaólás nélkül hirtelen elővett tarifaevelés tervezete a következő legfontosabb közszükségleti cikkek tekintetében : Búza, rozs, kétszeres, zab, tengeri, bab, borsó, lencse, liszt, fuvardija Miskolcztól Budapestig most ma 400, ezután 160 százalékkal több , azaz 84 K 24 f. Miskolcztól Hegyeshalom határállomásig: most 55 K 33 f, ezután 143 K 83 f. Vagyis legbátosabb kenyérmagvainkat s a lisztet utánottevő exportviszonylatban, Ausztria felé kgr-ként 88 és fél fillér fuvardíjtöbblet terheli, ami Ausztriába, 8 K-át jelent. Ez pedig bizonyára nem teszi kenyérmagvainkat , lisztünket versenyképessé. Másfelől legszámottevőbb nagyiparnak, a malomipar termelési vászolyait s leghatalmasabb exportkereskedelmi águnk, a terménykereskedelem, érsekeit károsan befolyásolja. Élőállatok: Vágómarhánál nagypaonkénti tételekben eddig egy drb. marhát kb. 300 K. fuvar terhelte Miskolczig Budapestig, mig Miskolcztól kb. 550 K Hegyeshalomig. Ezután minden Budapestre szállított vágóállat átlagosan M K.-val drágul. Miskolcz—Bánréve »«zonylatában egy élő állatot métermázsánkéntmintegy 17 K. 46 fillér többárujt (eddig 11 K. 64 f.) Miskolcztól -tokiasnémetig 22 K. 32 fillérrel többet tell fizetni (eddig 14 K. 88 f. esett egy gan.-ra). Miután az élőállat fuvardíja elfoglalt terület s súly után igazodik, baja» elvont számítások alapján meszöbbmenő következtetésekbe bocsátkozni, annyi azonban bizonyos, hogy a rengeteg, sokféle egyenes és közvetett adóval súlyosbított marhaárak alakulására a tarifaemelés felszöktető hataggal lesz. A sertés fuvardija eddig 10 kg. -ként mintegy 39 korona volt Hiekolcztól—Budapestig, ezután 58 i-vsd több. Miskolcz—Hegyeshalomon mm-ként 145, ezután 217 K-val fejlik. Fiszer: Eddigi díjtétele Miskolcz— Budapest vagontételben 94 kor. 32 f. mzután 282 kor. 96 f. Cukor: Eddigi fuvardíja vagyon tételtől Szerencs—Miskolcz közt 27 K 100 -ként, ezután 81 K-val több, Hatvaniskolcz közt 65 K 28 f 100 kg-ként, ezután 195 K 84 fzel több. Ásványvíz: Így mázsa eddig (Parádééi—Miskolczig) 45 K 96 f, illetve Buda-Ssttől 66 K 96 f fuvardíj terhelt, a lelet (300 százalék) itt 137 K 88 f (Parád) illetve 200 K 70 f, ami a parádi Vászonylatban fél literes üvegnél kb. 1 K 60 fillérrel, a budapestinél kb. 1 K 70Hírrel drágítja az ásványvizet a nagykereskedelemben. Szén: Egy mázsa szén fuvardija kocsirakománynál métermázsánként 4 korona 82 fillér volt eddig Barczikától Miskolczig, míg Budapestre 16 korona volt. Ha a 140 százalékos emelés érvénybe lép, ez métermázsánként 20—22 koronás drágulást fog előidézni. Ez meg fogja drágítani az egész vonalon a termelést, a forgalmat, háztartást, úgy, hogy ennél a tételnél körülbelül úgy hat az emelés, mint a lisztnél, vagyis közvetett, rejtett, kiszámíthatatlan áremelkedéseket von maga után. Tűzifa: Egy mázsa fa szállításáért kocsirakománynál Miskolcztól Budapestig most kedvezményes díjtételben 17 K 28 fillért, rendes tételként 21 K 84 fillért számított a vasút, Miskolcz-Ujhely közt 9 K 84 fillért (kedvezményes), 12 K (rendes), Miskolcz—Bánrévei közt 6 K 72 fillért, illetve 7 K 92 fillért, Miskolcz—Hidasnémeti közt 8 K 40 fillért, illetve 10 K 20 fillért, Miskolcz Tornanádaska közt 8 K 40 fillért, illetve 10 K 20 fillért. A Miskolcz—budapesti viszonylatban tehát, ha a nem kedvezményes, vagyis a rendes díjtételt vesszük alapul, a 157 százalékos emelés egy mázsa tűzifát (kocsirak,) 34 K 38 fillérrel drágít meg, míg a cseh megszállott területről behozott fánál ab Ujhely a drágulás mázsánként 18 K 84 fillérrel, ab Bánrévé 12 K 44 fillérrel, ab Tornanádaska 10 - 20 fillérrel drágul. Ha már most tekintetbe vesszük a cseh korona folytonos árfolyam emelkedését, sajnosan következtethetünk ezen nélkülözhetetlen cikk jelentékeny drágulására. Hasonló sors vár a kemény fára (talpfa, bányafa, fatörzs), továbbá a fűrészelt fára (gerenda, léc, deszka, zsindely). Az épületfa máris elviselhetetlen magas ára, további emelkedése szomorú kilátásokkal kecsegtet s letöri az építőipar megindulásához fűzött reményeinket, különösen ha még figyelembe vesszük a kő és a vas díjtételének emelkedését. A bodrogkereszturi kőnek Miskolczra szállítása mázsánként eddig 6 K 36 fillérbe került (rendes díjtétel), míg ugyanezen kő mázsájátezentúl 9 K 03 1. fuvardíjtöbblet terheli. Vas: (Vasgerenda, mndvas, abroncsvas) a Miskolcz—ózdi viszonylatban métermázsánként mintegy 11 fillérrel, a salgótarjáni viszonylatban mintegy 15 fillérrel drágul, ami métermázsánként 150 K drágulást fog maga után vonni a vastermelés kalkulációjában. Hogy ennek következtében a gépgyártás, a vasra támaszkodó minden iparág is súlyosbodó viszonyok, közé jut, nem kell bővebben fejtegetnünk. Azt sem, hogy a vas és koksz fölklasszifikálása természetszerűleg a vasipar versenyképességének emelkedésére fog vezetni. A podgyászszállítás 200 százalékos emelése azt jelenti, hogy Budapesttől Miskolczig 50 kg.-ig 90 K-val, Ujhelytől Miskolczig 50 K-val, Bánrévétől Miskolczig 30 K-val, Hidasnémeti, Tornanádaskától Miskolczig 50 K-val drágul a podgyászdijszabás. Személydijszabás: (100 százalékos emelés) Miskolcztól Budapestig a személyvonat II. osztályán ezentúl 183 K-val többet kell fizetni, vagyis oda-vissza 732 K-ba fog kerülni az ut, (gyorsvonaton 1044 K-ba) ruig ill.-on oda-vissza 408 K-ba. Miskolciról Sátoraljaújhelybe szem. v. II. o. 87 K-val drágul (odavissza szóló menetjegy 348 K) Bánrévéig 42, (oda-vissza szóló jegy 192 K), Hidasnémeti, úgyszintén Tornanádaskáig 66 K (oda-vissza szóló jegy 264 K). A szomszédos forgalom díjszabásának részleteiről nincs hírünk. Ha ez is beleesnék a 100 százalékos emelésbe, úgy a városok ellátása meg fogja érezni a tarifaemelést ez oldalról is, mert félő, hogy a piacra jövő tej, tojás, vaj, baromfi stb. árába tekintélyes mérvben be fog számíttatni a drágult tarifatétel.Aminek ismét béremelő hatása leend s az elviselhetetlen drágaság további súlyos terheket gondokat rak termelésre fogyasztásra egyaránt. Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy a tarifaemelés ilyen hevenyészve szőnyegre hozva nem vihető keresztül, a tarifák súlyosak s már első áttekintésre nem fogadhatók el. Hogy a termelés, forgalom, fogyasztás, általán gazdasági és szociális helyzet érdekeit végzetesen ne kockáztassuk, javaslataink a következőek volnának : Méltóztassék a tarifaemelést elodázva, annak részletes tervezetét, indokolással együtt véleményezés végett nekünk kiadni, hogy a szakszerűség bonöltésével vizsgálva a részleteket is tüzetes és gondos tanulmányozás alapján megtehessük észrevételeinket, elvi és technikai részletek tekintetében s előmozdíthassunk olyan tarifareformot, mely a mai viszonyokhoz simul. Amennyiben ezen kérésünk várakozásunk ellenére meg nem hallgattatnék és illetve a tarifareform életbeléptetése — időszerűtlensége dacára — elhatároztatnék, úgy kérjük mindenekelőtt az országos ankéten közös irodánk által előterjesztett ellenző álláspontot és észrevételeket figyelembe venni. Kérjük továbbá: 1. A kenyérmagvak, tej, szén, tűzifa, keményfa, fűrészeltfa és öszszes építőanyagok díjtételemelésének elejtését, vagy legalább is igen mérsékelt, alig néhány százalékos emelését. 2. A podgyász tarifája 25 kg-ig ne emeltessék. Épen úgy kívánatos az u. n. express-díj érintetlen hagyása. 3. A személy díjszabásnál a legalacsonyabb kocsiosztályok díjtételeinek érintetlenül hagyásával progreszszív emelés viendő keresztül az I. osztálynál. 4. Az úgynevezett mellékilletékek emelése feltétlenül mellőzendő. 5. Új tervezet, illetve tárgyalás esetén kérjük lehetővé tenni a máv bevételek betekintését is, hogy esetleg a díjaktól eltérőleg más források igénybevételére is mutathassunk rá. mellett teljes képtelenségnek látszik a hirdetés bármely módjának igénybevétele, mert a reklámnak semmiféle alkalmazása nem bírhatja ki azokat a magas díjakat, amilyenek sehol az országban nincsenek. De nemcsak lehetetlen árakat nyújtott a város új vállalkozójának, hanem— hogy úgy mondjuk — lehetetlen lehetőségeket is, mert nemcsak a város köztereit, utcáit, hanem még a magánosok rendelkezése alatt álló helyiségeket (üzletek kirakatai stb.) is vállalkozott szállítani bérlője részére. Szinte csoda, hogy a város nem biztosította a bérlő részére azt, hogy az utcán sétáló közönség hátára is ragaszthat plakátot és azután is szedhet díjakat. Csodálkoznunk kell, hogy az ilyen bérletnek lehetetlenségébe a városi tanács belement és a törvényhatósági bizottság is keresztülsiklott rajta, amit mindkettő részéről csak annak tulajdoníthatunk, hogy nem ismerték az ügy gyakorlati oldalait és nem tartották szükségesnek, hogy ennek üzleti tanulmányozásával valakit megbízzanak, vagy ilyenhez értőket meghallgassanak. Ilyen előzmények után aztán csak természetesnek lehet tartani, hogy a hirdetési jog monopóliumos bérlője most olyan kérelemmel fordul tanácshoz, hogy joga legyen a hirdetési monopóliumot parcellázni, egyes részeit utcák, városrész stb. tagozódás szerint, pl. a Népkertet, Tapolczafürdőt albérletbe adni. A közönség és a város reputációja ér-dekében kérdeznünk kell: hogyan ? hát ilyen is lehetséges ?! És ha lehetséges, miért nem tette ezt meg maga a város, hiszen pl. a javadalmi hivatal, mely kezelni tudja a nagyforgalmú vigalmi adót és helypénzszedést, alkalmas lehetett volna arra is, hogy egyes hirdetési csoportokra és helyekre való albérletbe adással a városnak ezt a jogát is kezelje. De az, hogy egy szervezeténél fogva is erre nem éppen legalkalmasabb félhivatalos intézmény bérbe vegyen egy városi jogot, albérlőknek adja ki és egész tevékenysége abban merüljön ki, hogy csupán a pénzeket szedje az albérlőktől : ez abszurdum, mert a közönség igényei és jogai kellő védelemben nem részesülhetnek, még ha a várossal az ellenkezőjét is elhitetni akarják. URANIA MOZG082VIHÁZ Szerda és csütörtökön az amerikai Vitagraph-gyár legújabb filmregénye: A sátán fiai Lehet-e a hirdetési monopóliumot részletekben és albérletbe adni? Miskolcz város a hirdetési jogot (plakátragasztás, reklámok elhelyezése, röpcédulák osztogatása stb.) a Magyar Távirati Iroda miskolczi fiókjának adta bérbe. A városnak ez az elhatározása — ezt minden kertelés nélkül, őszintén konstatálnom kell — nemcsak Miskolczon, hanem Budapesten is nem csak feltűnést, hanem visszatetszést szült. Okot erre elsősorban az szolgáltatott, hogy Miskolcz város a hirdetési jogot egyáltalán bérbeadta, holott a városi politika másutt is, de különösen Miskolczon a fejlődés hatása alatt az volt, hogy minden közhasznú, vagy közérdekű üzemközségi kezelésbe vétessék és például Budapest minden követ megmozgatott, hogy hirdetési bérlőjétől megszabadulva, ezt a nagy hasznot hajtó jogot házi kezelésben értékesítse. Erre hivatkozással, méltán zúdult fel tehát a fővárosi sajtó egy része és különösen a szaksajtó, hogy Miskolcz a hirdetési jog bérbeadásával a publikánusok és adószedők korát varázsolja vissza. Ezután az első hiba után aztán következett a második: az, hogy milyen lehetetlen körülmények közt írta ki Miskolca városa a hirdetési jog bérletére a pályázatot. Látszott a pályázaton, hogy a városnál nem ismerik a hirdetési jogot, annak gyakorlását, lehetőségeit és természetét, mert különben nem történhetett volna meg, hogy minden tarifáng tájékoztató nélkül írta ki. Komoly és reális üzletember nem vállalkozhatott és nem is vállalkozott arra, hogy beadja pályázatát, mert így minden összeg, bármily alacsony legyen is, irreális ajánlat lett volna. Úgy látszik, hogy ezek az üzleti szempontok nem feszélyezték a távirati irodát, mert anélkül, hogy valószínűségi kalkulációt is készíthetett volna, 160.000 koronás bérleti ajánlatot tett, mintha csak érezte volna, hogy az utólagosan megállapítandó díjak meg fognak felelni a várakozásának. Nem is csalódtak, a város oly horribilis árakat állapított meg, hogy ezek 8'xrtda, HÜ2 uuut-tus hó 1. (A déli tenger kalózai) Főszereplők: E. Johnson és W. Duncan a „Cinabar“ és „Big-Bill Barry főszereplői. Első rész: Az égő forrás A legközelebbi szenzáció: Sí Szahara rózsája] „Erzsébet-fürdő gőzfürdő osztályán hölgyek és urak részére borbély és fodrász áll a nagyérdemű közönség rendelkezésére. Manicik. — Bérlő: MIKES, fodrász Weidlich-udvar. ÜVEG. as»? w w mmm mm | legolcsóbban BERGER SZÉCHENYI-U. 123» — TELEFON «7%. KS . ■ ■■ .......................... Harisnyák, keztyük, szabókellékek legolcsóbban Halmosnál Városháztér Feltűnő! olcsó árak i Bab 1 kg. 15 K, köles 1 kg. 30 K, lekvár 1 kg. 65 K, étel*olaj 1 kg. 85 K. Mindennemű fűszer és csemegeáruk legolcsóbban Horovitz Ernő üzletében Szeles-tló vásárolhatók !