Reggeli Hirlap, 1922. április (31. évfolyam, 75-98. szám)

1922-04-01 / 75. szám

REGGELI HÍRLAP fel is ajánlották. A mozgalom m­egin­­s­dítását kötelességünkké tették az országszerte megnyilvánuló nyugtalanko­dások hívei, a nem a pártba tartozók folyamatos beöz­önlése, a titkosság elej­tése, a régi kisgaz­daszervezetek negli­gálása és a régi programos elvesztése fölötti aggodalom. Ennek­­a megmen­tésére való törekvés vezetett és semmi más. Hogy a vidéken minden vár­megyei régi szervezetben számunkra mintegy parancsolólag megnyilvánult aggodalom nem alaptalan, azt iga­zolja az ezer kataszteri holdon felüli földbirtokok vagyonváltsága tárgyában most kiadott sérelmes miniszteri rende­let. Ez erősíti a mozgalmat. Hogy moz­galmunknak van reális eredménye, az mutatja, hogy a külföldről hazaérkezett Kovács J. István is e követelése mel­lett indított harcot éppen a kormány­párt intézőbizottságában. Panaszkodnak a volt függetlenségiek is Az Az Újság írja: A Herczeg Sándor és Kovács J. István köré csoportosuló kisgazdák nagy része, mint értesülünk, rövid időn belül elhagyja az egységes párt kereteit, hacsak kívánságaikat nem teljesítik. Bizonyosra veszik azt is, hogy az elégedetlenkedők élére Kovács J. István fog állani, aki az intézőbi­zottság tegnapi ülésén mondott nagy­­beszédet és aki úgy a kormány, mint a nyilvánosság felé megjelölte azt az utat, melyen az egységes pártnak haladnia kellene. A kiválási mozgalom már előre­haladott stádiumba jutott és a Her­czeg féle I­rakció már külön klub­helyiségről akar gondoskodni. Egyelőre szállodákban gyülekeznek, így pénteken az Erzsébet szállóban volt értekezlet. Még délutánonként a Dohány­ utcában is találkoznak. A kisgazdaelemek mozgalma mel­lett ma újabb elégedetlen akció in­dult meg az egységes pártban. Az új ellenzéki mozgalom szereplői a Bethlenékhez csatlakozott volt függet­lenségi képviselők. A pártnak eme tagjai folyton emiatt panaszkodnak, hogy az intézőbizottság sok olyan kerületben, amelyekben évtizedeken keresztül függetlenségi politikusok voltak a képviselők, most munka­pártiakat jelöltek hivatalosan. De elkeseredés mutatkozik a párt demokrata hajlandóságú tagjai kö­zött is, akik főleg azt kifogásolják, hogy a jelöltek között igen sok mágnás szerepel. Ez a körülmény véleményük szerint a nép között könnyen rossz vért szülhet és semmi esetre sem támaszthatja alá az egy­séges párt választási küzdelmét. Az egységes párt újabb jelölései A Reggeli Hírlap pénteki számá­ban megírta, hogy az egységes párt intéző bizottságának csütörtöki ülé­sén a jelöléseket nem fejezték be, hanem azok még a jövő hétre is elnyúlnak. A Reggeli Hírlap buda­pesti munkatársának a pénteki nap folyamán sikerült az intézőbizottság ülésének lefolyásáról egyes részle­teket megtudni és ennek alapján közölhetjük azt is, hogy a kiszivár­gott hírek szerint a bizottság hat volt képviselőt nem jelölt hivatalo­san és ezek közé tartozik Kiss Menyhért, Vértes Vilmos és Paczek Géza. Vas és Sopron megyének né­hány kerületében a kormányzópárt nem állított hivatalos jelöltet éppen a Huszár­ Ernszt frakcióval történt megállapodás folytán. Az újabb je­lölésekről az alábbi információt kapták: Az intézőbizottság tegnap körül­belül 60—70 mandátumot osztott szét és így most már körülbelül 170—180 kerületben állított hivatalos jelöltet az egységes párt. 2. oldal A király túl van a válságon A­ Reggeli Hírlap budapesti szer­kesztősége jelenti telefonon. Az egymásnak ellentmondó távi­ratok tömege után pénteken néhány újabb és megbízhatónak bizonyult jelentésből örvendetesen arra lehet következtetni, hogy a nagybeteg Károly király itol van a válságon. Pénteken délben a király környeze­téből Andrássy Gyula gróf a követ­kező táviratot kapta: A tüdőgyulladás lokalizáló­­dott. Láz lement 33 fokra, ke­zelő orvosok megállapították, hogy az életveszedelem elmúlt­nak tekinthető. A gyermekek teljesen felgyógyultak. Bécsi jelentés szerint Schager Albin osztályfőnök, a király bizal­masa is megnyugtató táviratot kapott, melyről a következőket mondotta: —­ Ma délelőtt 11 órakor kaptam Funchalból egy tegnap délután fel­adott táviratot, amely szerint őfelsége állapota még mindig súlyos, de a javulás jelei mutatkoznak, amiből arra lehet következtetni, hogy a krízist szerencsésen túl fogja élni. A gyermekekre vonatkozólag semmi újabb hír nincs, valószínűleg mind­ketten a gyógyulás stádiumában van­nak. A madridi lapok funchali jelentés alapján közlik: Károly király csü­törtökön még mindig nem volt élet­­veszedelm­en kívül, noha állapotában javulás állott be. Az orvosi konzílium azonban megállapította, hogy a tüdő­­gyulladás nem terjed tovább és a közérzet is javult. A betegség ve­szélyes stádiuma azonban még mindig nem múlt el. Budapesten az egyik belgyógyászati klinika vezető orvosa a király be­tegségéről és a krízis átéléséről szóló táviratra vonatkozólag a következő felvilágosítást adta: Ha megfelel a valóságnak az a hír, hogy Őfelsége március 28-án élte át a krízist, akkor ez nagyon örvende­tes jelnek tekinthető. A tüdőgyulla­dásban ugyanis a krízis azt jelenti, hogy attól kezdve láztalan a beteg és így ha hibátlan és erős a szerve­zete, nyugodtan elmondható, hogy túl van a bajon. It Zita királyné betegségéről szóló hírek alaptalanok A madridi Correspodencia de Es­­pana jelentése szerint az a hír, mintha Zita királyné megbetegedett volna, alaptalanok. Károly királyon kívül csak két gyermeke betegedett meg, de könnyű természeti­ náthá­ban. Állapotuk nem veszedelmes és már javulóban vannak. Károly király betegsége normálisan folyik le és az orvosok remélik, hogy életben tart­hatják. Gondoskodás történt ápolószemély­zet jelenlétéről. Orvosok és gyógy­szerek szintén rendelkezésre állanak. Zita királyné szinte szünet nélkül a beteg mellett tartózkodott. Delug bécsi professzor pénteken elindult Funchalba Delug Hugó bécsi egyetemi magán­tanár pénteken reggel a párisi ex­­presszel elutazott Bécsből, hogy Pári­­son és Madridon át meglátogassa Károly Királyt, akit 1910 óta kezel, sőt két ízben spanyol betegségből is ki­­gyógyított... Delug utazásához hétezer francia frankra volt szükség, amit az osztrák arisztokrácia tagjai és egy ismert bécsi nagybank adtak össze. Ennyibe kerül az orvos utazása, Delug utazásáról értesítették távirati utón Alfonz spanyol királyt, aki még a tegnapi nap folyamán táviratot kül­dött Bécsbe és e távirat közli, hogy a király lehetővé fogja tenni az or­vosnak Spanyolországon való gyors átutazását. • E célból Don Pedro ezredes, adju­tánsát, aki azelőtt attasé volt a bécsi spanyol nagykövet mellett, delegálja Delug mellé.Az ezredes kísérte a múlt­kor Zita királynét is, amikor Spanyol­­országban átutazott. Lisszabonban Delug tanárt Castro főszerkesztő fogja fogadni és a hajóhoz elkísérni. Az eddigi számítások alapján azt hiszik, hogy a hajó vasárnap érkezik meg Funchalba, de nem lehetetlen, hogy hétfőn, sőt esetleg csak szerdán ér­kezik oda az orvos, mert a hajók nem járnak mindennap és közlekedé­sük nagyon bizonytalan. A legújabb jelentések Párisi jelentések alapján közli a Budapesti Tudósító. A párisi Midi ma déli kiadása jelenti, hogy egy 80-án este feladott funchali távirat szerint Károly király állapotában lényeges javulás állott be és a be­teg túljutott a katasztrófa veszélyén. Sixtus pármai herceg elállást terve­zett funchali útjától. Ennek a jelentésnek meglepően ellentmond a MTI-nak egyik köz­lése, mely igy hangzik : Érk. d. n. 6 órakor. A MTI szik­ra távirata: A Havas-ügynökség je­lenti Funchalból: Károly király ál­lapota komoly, delirium állott be. Ezzel az összes többi jelentések­nek ellentmondó távirattal szemben a következő jelentések javulásról szólnak. Madridi jelentés szerint Ká­roly király állapotában határozott javulás állott be, mert a gyulladási centrum nem terjedt tovább. A hő­mérséklet csütörtök este 39 fok. Táplálékvétel és kö­zérzet javult, ön­tudat tiszta. Bécsből pénteken este érkezett távirat szerint a király állapota nem ad többé aggodalomra okot és aláz 39 fokra szállt alá, sőt nagyobb csökkenésre is lehet számítani. A királyné maga is kis influenza ro­hamot kapott, de már túlesett rajta és most két nővér segítségével újra maga ápolja a királyt. Félix és Ká­roly hercegek már teljesen meggyó­gyultak. Róbert herceg azonban még mindég betegen fekszik. Bécsi legi­timista körök ma estére várnak újabb h­íreket. Könyörgő istentisztelet a király felgyógyulásáért Mint Budapestről telefonálják, Mé­száros János érseki helytartó szom­baton délelőtt 10 órakor a Baziliká­ban szent­misét mond a király fel­­gyógyulásáért. ■Miskolczon vasárnap délelőtt 10 órakor a minoriták templomában lesz Károly király felgyógyulásáért kü­­nyörgő isteni tisztelet. A szentmisét Péchy Alán dr. rendfőnök-helyettes mondja. Huszárék és az egységes párt A Huszár-Ernszt csoportnak az egy­séges párthoz való viszonyáról az utóbbi időkben különböző ellentétes hírek ke­rültek forgalomba. Mint megadtuk, az egységes párt intéző bizottsági ülésén is szóba került ez a kérdés és a mi­niszterelnök sietett felvilágosítani a kis­gazdákat arról a megegyezésről, amely az egységes párt és a Huszár-Ernszt párt között egyes kerületekre nézve létre­jött. Ezen megegyezés által az egységes pártban azt remélik, hogy a párt, kivált a dunántúli kerületben, sokat fog nyerni. A megegyezéssel egyúttal tisztázódott a kormányt támogató kereszténypárt helyzete a kormányhoz is, mert megálla- Szombat, 1922. április 1. Veszedelemben a magyar tudomány Az Országos Felsőoktatási Egyesület amely egyesíti magában az összes oktatási intézmények képviselőit, nagy­arányú akcióra határozta el magát a magyar kultúra fejlesztése érdekében. Arról van szó, hogy visszanyerjük a kap­csolatot a nyugati tudományos élettel és megtartsuk azt a pozíciót, amelyet év­tizedek munkája által sikerült elérni. A magyar tudományos élet ugyanis nagy hiányok között küszködik és műhelyeiben laboratóriumaiban, a ku­titkákon és a könyvtárakban nagy nehézségekkel har­col a tudományért. Nagy hátrány az is, hogy könyvtáraink nem tudják besze­rezni a külföldi műveket és általában a pénztelenség hátráltatja a tudósok mű­ködését. A­­­eggeli Hírlap budapesti munka­társának alkalma volt e kérdésről beszélgetést folytatni Taufer Vilmes egyetemi tanárral, aki a következőket mondotta: — Én, mint az egyesület elnöke mondhatom, hogy a tudományos mun­kálkodás elé nagy nehézségek gördülnek. Akciónk világakció, amelynek vezetésére a négy magyar egyetem megnyerte Apponyi Albert grófot. A világ összes egyetemeihez fogunk fordulni, hogy segítsenek minket működésünkben. Az utóbbi nyolc év alatt a tudományos élet terén nagy űr keletkezett, m­ár­pedig be kell látnunk, hogy kultúránk előrehaladása nagy nemzeti érdeke és a kultúra egyetlen fegverü­nk, amelylvel eredményesen harcoltunk. Hiszen látjuk, hogy az utódállamok a legnagyobb erő­­megfeszítéseket teszik ezen a téren­, sőt az antanthatalmak is segítik a m­un­kájukat. Az akció megbeszélésére a tudományos élet képviselői az akadémiá­ban gyűlnek össze, április 2-án délelőtt, 11 órakor. Az összes pénztári orvosok elutasítják a nép­jóléti miniszter ajánlatát A munkásbiztosító pénztár orvosai és a­ népjóléti miniszter között folyó tár­gyalások újabb forduló­ponthoz jutottak Mint annak idején megírtuk, Bernozák Nándor népjóléti miniszter közölte azt a határozatot az orvosokkal, hogy a pénztári intézmények bevételeinek hat százalékát hajlandó az orvosi költsé­gekre fordítani, az orvosok azonban jog­gal mondhat­ják, hogy ennek jelentékeny része fuvar és egyéb költségekre megy el. Az Országos Orvosszövetség a maga nevében nem akart ilyen fontos kér­désben egyedül határozni és akkor haladékot kért a minisztertől addig, amíg az összes vidéki fiókszövetségek állást foglalnak ebben az ügyben.­­ Ez a határidő március 25-én lejárt és az összes vidéki orvosszövetségek tégy kivételével­ nem fogadták el a nép­jóléti miniszter által felajánlott díjazást. Az Orvosszövetség most memorandum­ban fordult a népjóléti miniszterhez, amelyben követelik, hogy munkáscsalá­­donként évente 150 korona díjazást kapjanak az orvosok. Az Orvosszövetség szóvá tesz egyúttal két sérelmet is. Az egyik szerint az orvosok nem tekinthetők a pénztári intézmények alárendelt közegeinek, a­mennyiben mint önálló felek kötnek szerződést a munkásbiztosítóval és köve­telik, hogy választott bíróság döntsön az orvosok fegyelmi ügyeiben. A másik követelés az, hogy pénztári kezelésben csak azok részesülhessenek, akiknek betegségük esetére nincsen semmi jöve­delmi forrásuk. Amennyiben az utóbbi időben előfordult, hogy olyan tagjai is vannak a munkásbiztosító pénztáraknak, akiknek jövedelme eléri az évi negyed­­millió koronát. A memorandumot, mint a Reggeli Hírlap tudósítója telefonálja, az O­rvos­­szövetség március 27-én nyújtotta át a népjóléti miniszternek. Hír szerint a megegyezésre kevés a kilátás, amennyiben a népjóléti minisztérium alig enged el­foglalt álláspontjából.­ ­ Iratkozzék be a­e a Kttl­fzfinkönyvtárba !

Next