Reggeli Hirlap, 1922. május (31. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-03 / 99. szám
REGGELI HÍRLAP 2. oldal Apponyi és Andrássy nagy beszédei a Bethlen kormány és a titkos szervezetek ellen Budán mit mondok Bánffyról. A keresztény ellenzék vasárnap csonka Vasvármegye két legnagyobb városában, Szombathelyen és Kőszegen bontott zászlót. Az ellenzéki jelöltek támogatására a pártvezér Andrássy Gyulán kívül Apponyi Albert is leutazott. Szombathelyen 7—8000 főnyi tömeg jelenlétében kezdték meg a népgyűlést. Kaiser Lajos, a szombathelyi pártszervezet elnöke üdvözölte először Apponyit és Andrássyt. Ezután gróf Cziráky József mondotta el programmbeszédét, majd a tömeg percekig tartó éljenzése és tapsai közepette Apponyi emelkedett szólásra. — Mi királyhívek vagyunk — kezdte beszédét — és tudjuk, hogy melyik király hívei. Az ellenpárt is a királyság álláspontján áll, de felfogásuk nagyon hasonlít azokhoz az emléklapokhoz, amelyeket a katonai szolgálatból kilépőknek szoktak adni, amelyekre rá van pingálva egy katona, csak a feje hiányzik, mert azt csak később ragaszthatják oda. Gyenge az a nemzet,melynek nem a nép valamennyi tagja egyenrangú hozzátartozója , melynek hivatalos körein kívül milliók szoronganak, kik a teherviselésben egyenlők, de a jogok gyakorlatában nem. Követeljük minden állampolgár részére a teljes egyenlőséget. Akarjuk, hogy a képviselő a maga lelkiismeretének függetlenségével teljesíthesse kötelességét. Akarjuk az építőmunka megindulását. Ennek egyik alapfeltétele a tökéletes jogbiztonság. Feltétele, hogy megszűnjenek mindazok a ki nem mondott, de szomorú tényekben nyilvánuló (felkiáltások: Bombamerénylet) kiváltságok, melyek bizonyos bűntetteknek büntetlenséget biztosítanak. — Ne legyen más közhatalom, mint ami a törvényen alapul, amely ellenőrizhető és felelősségre vonható. Szűnjenek meg végre az eltagadott, de síojukat mindig éreztető titkos szervezetek. Ezt követeli a keresztény morál és ezt követelem, hogy érvényesüljön a közéletben éppen úgy, mint a magánéletben, az üzleti és az erkölcsi életben. Kívánom, hogy könyörtelenül üldöztessék minden visszaélés, uzsora, csalás, árdrágítás, tisztességtelen verseny, embernek ember által való kizsákmányolása. A nemzeti építő munka érdekében gondolnunk kell a munkásokra is, mert ezek nélkül nincsen munka. A munkásvédelem terén törvényhozási intézkedéseket követelek. Andrássy Gyula ismertette azután hosszabb beszéd keretében a keresztény ellenzék programmját. A kormány forradalmi alapon áll — mondotta — és forradalmi jog alapján csinál teljesen reakciós junkerpolitikát.■ — Odaállítanak egy kisgazdát miniszternek, aki nem ért hozzá, mert az, hogy valaki egy pár holdat meg tud munkálni, még nem képesíti arra, hogy Magyarország nagy mezőgazdasági érdekeit átlássa, irányítsa és vezesse. A miniszterelnök azt mondotta, hogy Andrássy árt a nemzet érdekeinek azzal, hogy most Bánffyt támadja. Nem tartom magam akkora európai tekintélynek, hogy a genuai konferencia nagy izgalmaiban Lloyd George azt figyelje, hogy én akivel egyébként édeskeveset foglalkoznak s akit még a filmből is kifelejtettek. Kívánom, hogy a hazának soha ne ártsak jobban, mint azzal, hogy Bánffyt dilettánsnak mondottam. — Bethlen azt mondotta, hogy a legitimista politikusok a király birtokainak jövedelméből propagandacélokra költöttek. Bethlen „leleplezése“ gyerekes. A múlt év nyarán, amikor egy páran törekedtünk a király érdekében propagandát csinálni, a királyi vagyonkezelőség azt mondotta nekünk, hogy néhány százezer korona áll ennek a propagandának a céljaira rendelkezésünkre, úgy tudom öt-hatszázezer korona lehetett. Én a kiutalást tudomásul vettem, de ma sem tudom, hogy ezt a pénzt felhasználták-e vagy sem ? Bethen úgy állította be a dolgot, mintha saját céljaimra használtam volna fel ezt az összeget és ezzel elvesztettem a jogot a hozzászólásra. Majd Sopron város küldöttsége ajánlotta fel a mandátumot gróf Andrássy Gyulának, amit ő el is fogadott. A népgyűlés a legcsekélyebb incidens nélkül folyt le. Negyed háromkor Apponyi, Andrássy, Cziráky József és Lingauer Albin automobilon Kőszegre mentek. A város bejáratánál több száz főnyi tömeg várta Apponyit és Andrássyt és valóságos szítéssel a nemzet érdekeinek szem virágesővel borították el autójukat. előtt tartásával való visszahozatala. Gieswein Sánor egységes platformot akar teremteni a különböző ellenzéki pártok között Gieswein Sándor elhatározta, hogy egyéb ilyen szempontokat, a választási küzdelemben egységesen járjunk el a kormánnyal szemben, hogy annál súlyosabb legyen a csapás, amely a kormányt a tapasztalatok alapján érni fogja. Tárgyalásaimnak most még csak kezdetén vagyok, de remélem, hogy meg fogják érteni a különböző pártok vezetői, hogy a jelenlegi választási kampányban csak akkor érhetünk el eredményt, ha egységes fronton vesszük fel a harcot, sorra járja az összes ellenzéki pártokat és igyekszik a vezérekkel megállapodni abban, hogy a választási küzdelmet a különböző ellenzéki pártok egységes plattformon vegyék fel. Erről az akciójáról Gieswein a Reggeli Hirlap budapesti szerkesztőségének a következőkben nyilatkozott: — Sorra járom tényleg az összes ellenzéki pártokat s rá akarom őket venni, hogy félretéve a legitimista és szabad király választó felfogást és Kőszeg főterén három-négyezer ember jelenlétében mondotta el Lingauer Albin programbeszédét. Majd Apponyi is felszólalt. Magas szárnyalású beszédében kifejtette, hogy azért lett ellenzéki, mert a kormány politikáját ellentétben állónak látja az alkotmány két pillérjével, a szent korona és a nép jogával. Egyedül a senki által kérdésessé nem tehető hagyományos erkölcsi tekintély helyreállítása fogja meghozni a kifogástalan jogrendet, amidőn nem lesz dolgunk többé titkos hatalmi tényezők felelőtlen cselekedeteivel és a közhatalmat nem bitorolhatja senki, csak az gyakorolhatja, aki felelősségre vonható. A magyar király — folytatta — azt a hatalmat jelenti, amely biztosít mindenkit, osztály és felekezeti különbség nélkül, hogy minden jogsérelem kellő megtorlásban részesül. Az olyan állapot azonban, amidőn bizonyos irányból jövő bűntények két év óta büntetlenül maradnak, az vezet olyan eseményekhez, mint a pokolgépes merénylet. Ilyen állapotokat keresztény jelzővel illetni blaszfémia, mely ellen keresztény lelkiismerete egész hevével tiltakozik. * Ezután Andrássy fölhívta a köztisztviselőket, hogy szavazzanak becsületesen, mert a választójogot lelkiismeretlenül felhasználni komiszság. Kifejtette, hogy politikájának két főcélja a királyválasztó svindli minden körülmények között való megakadályozása és II. Ottónak kellő előké címen veszi fel a küzdelmet a lajstromos kerületekben. A lista a következő: Az északi kerületben Vázsonyi Vilmos, Ugrón Gábor, Sándor Pál, Szterényi József és Bródi Ernő, a déli kerületben Bárczy István, Rassay Károly, Rupert Rezső és Pakots József, a budai kerületben Benedek János és Szilágyi Károly. A fővároskörnyéki kerületekben minden párt a saját listáján szavaz. A budapesti liberális lista ügyében létrejött a megegyezés Az Az Újság írja : Hétfőn délután küldöttség jelent meg Vázsonyi Vilmosnál és arra kérték, hogy tegye lehetővé a megegyezést a liberális lista ügyében. Ez az újabb egyezségi kísérlet Sándor Páltól ered. Vázsonyi a küldöttségnek kijelentette, hogy ő a niiaga részéről egy percig sem áll útjába a megegyezésnek, de azt senki sem kívánhatja, hogy mindig ő hozzon áldozatokat és a másik fél sohasem. Mindkét félnek engednie kell álláspontjából. A tárgyalások során végül sikerült megtalálni a megegyezést, melynek alapján mind a két fél elfogadta a plattformot, azonban a szankció még nem történhetett meg, mert Vázsonyi kijelentette, hogy ehhez Rassay hozzájárulása szükséges, aki csak kedden délelőtt érkezik vissza Nagykanizsáról. A megegyezés különben csak a választásra vonatkozik és a demokrata párt maga sem akarja, hogy a disszidensek visszatérjenek kebelébe. Kedden este Bassai bevonásával megbeszélést tartottak, amelyen Bassai ratifikálta a megállapodásokat a liberális ellenzéki lista dolgában. A párt szabadelvű és demokrata pártisághoz kell fordulniok a lakóknak. Hatszoros lakbéremelés a négyezer koronán felüli lakbéreknél Budapestről jelentik . A népjóléti minisztériumban kedden délelőtt folytatták a lakásrendelet tervezetének tárgyalását. Az értekezlet úgy döntött, az hogy 1922. májusén fizetett lakbért veszi alapul és a négyezer koronán aluli lakbéreknél az 1917. évi lakbér háromszorosára — Budapesten — hozzáadva a százhúsz százalékos közüzemi pótlékot, lehet felemelni a lakbért. A négyezer koronánál drágább lakásoknál hatszorosára lehet felemelni a lakbért, e mértéken túl történő emeléseknél a lakásügyi bíró Batthyányi Tivadar az októbristákról Gróf Batthyány Tivadar, az országos függetlenségi 48-as Kossuthpárt elnöke Szentesen vasárnap délután mondotta el programmbeszédét, melyre a rendőrség messzemenő intézkedéseket tett, azonban rendzavarás nem történt. Több mint ötezer főnyi tömeg hallgatta végig gróf Batthyány Tivadar programmbeszédét, amelyben a többi közt a következőket mondta: — Én igenis októbrista voltam, annak vallom magamat, soha nem tagadtam. (Zajos éljenzés.) Elvárom és követelem azonban, hogy azok, akik velem együtt októbristák voltak, most ne tagadják le ezt, hanem éppúgy álljanak helyt, mint én. — Kik az októbristák ? Először azok, akik 1918-ban hazafias örömmel fogadták Magyarország önállóságát. Októberista az, aki ebben a nemzeti tanácsokat támogatta, tagja volt bármilyen nemzeti tanácsnak. Októberista az, aki a Károlyi- és Berinkey-kormánynak tagja volt mint miniszter. Októberista az, aki államtitkár, kormánybiztos, vagy főispán volt a Károlyi-kormány alatt. Októberista az, aki politikai és diplomáciai megbízásokat fogadott el. — Ha én most pikantériákra pályáznék, akkor elhoztam volna az én vastag füzetemet, amelyben a lapok és más hivatalos jelentések alapján írtam össze ezeket az urakat. Mutathatnék igen előkelő nemzeti tanácsot, amelynek egyetlenegy függetlenségi sem volt a tagja, abban csupa arisztokrata, vagy munkapárti volt, sőt gróf Bethlen Istvánnak igen tisztelt rokona is. Tagja volt például nagyatádi Szabó István a budapesti nemzeti tanácsnak. (Levele! Áruló !) Tagja volt januártól a bolsevizmus kitöréséig. — Kérdezem, októbrista Nagyatádi ? (Nagy derültség.) " Ha igen, akkor érje őt is legalább annyi gáncs, mint engem, aki öt napig voltam a nemzeti tanács tagja, negyvenkét napig pedig a Károlyi-kormány minisztere. A miniszterelnök úr tagja volt a székely nemzeti tanácsnak és élénk összeköttetésben állott a Károlyi-kormánnyal. Ha ezt valaki tagadja, előhozhatnám azokat az összegeket, amelyeket a Károlyi-kormány a székely nemzeti tanács javaslatára adott a tanács egyes tagjainak rendelkezésére. Jól tette gróf Bethlen István, hogy kérte, jól tette Károlyi, hogy adta, de viszont engem sem érhet gáncs azok részéről, akik ma Bethlenért lelkesednek. — Ezenkívül 1919. év tavaszán, — amikor Bethlennel együtt ettük az emigráció sanyarú kenyerét, — én voltam olyan szerencsés, hogy Bethlennek tollba mondtam azt a memorandumot, melyet ő az ántant elé terjesztett. Ebben nem tagadtam meg az októbert, ez az 1918 november 16-iki néphatározat alapjára helyezkedett, továbbá a szegedi kormány is, mely Ábrahám Dezső elnöklésével alakult, a november 16-iki határozatot fogadta el alapul. Haller István december 24-én megjelent Károlyi Mihálynak ama gyűlésén, amelyet Károlyi ellenünk rendezett és kijelentette, hogy hazafias kötelességének érzi a Károlyikormány támogatását. Ugyanitt megjelent a Pallaviczini György őrgróf alapította földműves-párt megbízottjaként Patacsy Dénes volt államtikár is. Szerda, 1922 május 3. Jó minőségű férfi ruhaszövetet legjutányosabban vásárolhat WEISZ JENŐNÉL, Széchenyi-utca 86. szám alatt. — Telefonszáma 8—37.