Reggeli Hirlap, 1922. július (31. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-01 / 146. szám

, Szamjbaft, 1922 jú­lius hó 1. Bethlen is belső békét sürget A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztő­­­ uralmát és felszólítok ezért mindenkit, cége jelenti telefonon : ! ! A nemzetgyűlés pénteki ülése ki­­j­­­vatva lett volna, hogy a békés együtt- j ’­működés atmoszféráját megteremtse.­­ ‘ Állítólag Bethlen programmbeszédé-1 . nek is ez volt a célja, hogy azo­ban ez nem sikerült, annak oka az, hogy­­ Bethlen ebben a beszédben az ellen-­­ zék kívánságaival szemben a legh­­­­­­­degebb elutasítás álláspontját foglalta f­­ el. Holott például a szociáldemokra­­­­­­ták követeléseinek részbeni honorá­lásával, vagy ennek megkísérlésével a komoly békés szándék sokkal in­kább kidomborodott volna, m­íg azok­­ rideg visszautasítása inkább kiélesz-­­ , tette a helyzetet. Félő, hogy ezen­­ , az után a békés tárgyalások felvétele­­ - nem fog sikerülni. A programmbeszéd a baloldali pártok egy két sem elé­gítette ki. Főként nagy visszatetszést­­ szül az, hogy a miniszterelnök leg- s elsősorban a főrendiházi javaslat tár-­­ gyalását akarja munkarendre kitüzetni­ , úgy a liberális, mint a­­ keresztény­­ , ellenzék szemében ez csak másod- j­ rendű kérdés a választójogi reformmal«, szemben. A miniszterelnök azonban­­, valószínűleg ezt fogja siettetni, mert­­ , erre szüksége van. A választási in­tézkedéseket rendeleti úton is életbe lehet léptetni. Ez a módszer legalább is a közelmúltban nem bizonyult ked­vezőtlennek, úgy, hogy azt hiszi a kormány, nincs oka ettől eltérnie. Kállay Tibor expozéja Hegedűs Lóránt emlékét idézte fel és ez ok­ból nem válasz a pénzügyminiszter előnyére. A szemmelyfillés ülése A kormány programja A nemzetgyűlés pénteki ülését 11 óra­kor nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Jelenti, hogy Pakots József, Nagy Ernő, Rakovszky István, Haller István, Berky Gyula, Apponyi Antal gróf, Lukács György, Peidl Gyula, Szeder Ferencz és Urbán Péter báró mandátuma ellen peticiót adtak be. Bemutatja ezután Homonnay Tivadar megbízólevelét, majd jelenti, hogy a múlt nemzetgyűlésen téved­e­sen figyelmeztette Peidl Gyulát, amikor­­ nem akarta megengedni a deklaráció felolvasását. Ezt a tévedését készségesen elismeri. Ivády Béla, a pénzügyi bizottság elő­adója ismerteti az indemnitási törvény­javaslatot,­­ hogy ne egymás ellen, de mindnyájan a j­ó nemzet javáért munkálkodjanak. Békére i­s van szükségünk és ennek létesítésére kész­­ a kormány. Az ellenzéket a parlamentben i­s megilleti a kritika joga, azonban a több­séget megilleti a vezetés. A parlament munkaképességétől függ a nemzet jövője­­ és hogy visszatérhetünk-e a békeállapotok felé. Ezt az átmeneti időt a kormány­­ nem kívánja nyújtani, hanem a nemzet­­i gyűlés munkaképességétől függ, hogy ez­­ az átmeneti idő milyen tartamú lesz. „Nem nyitom ki a börtönök kapuit“ Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett ezután szólásra. „ Kötelességemnek tartom — mon­dotta, — hogy a tisztelt nemzetgyűlést a magam részéről tájékoztassam és ki­térjek a kormány munkaprogrammjára. Persze részletes programmot ezúttal nem akarok adni, hiszen a választások alatt több ízben beszéltem a kormány­­ Programm­járól. Ennek az országnak­­ mindenekelőtt a belső békére van szük­sége. Minden társadalmi osztálynak egy­formán arra kell törekedni, hogy egye­dül az ország érdekében dolgozzon. Horváth Zoltán: Miért ölték meg a polgári ellenzéket ? Bethlen: Arra van szükség, hogy­­ minden társadalmi osztály az ország érdekében küzdjön és letegyen arról a szán­dékról, hogy osztályuralmat foly­tasson. Bizonyos, hogy önmérsékletre és önmegtagadásra van szükség minden társadalmi osztály részéről. Ruppert Rezső: Két évig beszéltünk ezért, akkor destruktívnek neveztek bennünket. Bethlen: Minden társadalmi osztály­nak önmérsékletet kell tanúsítani az állammal szemben és a terheket nem szabad más osztályra hárítani. A kormány tehát minden társadalmi osztályt harmo­nikus együttműködésre hív fel. Ha ellen­tétek vannak az egyes társadalmi osz­tályok között, a kormány szívesen fel­ajánlja a közreműködését az ellentétek megoldására. Felekezeti békére is szükség van. A kormány ebben a kérdésben is erős­­ kézzel kívánja fentartani a törvények . Ami a kivételes törvényeket illeti, e téren már eddig is sok lépést tettünk­­ előre. Hatályon kívül helyeztük a sajtó­­­­cenzúrát, a levélcenzúrát, a gyorsított­­ eljárásra vonatkozó kivételes törvényt, valamint megszüntettük a katonai bírás­kodást civilekkel szemben, kivéve a kém­­­­kedést. Sok egyéb kivételes intézkedés is megszűnt, revízió alá vettük az inter­nálás kérdését és e tekintetben is sok enyhítést tettünk. Legyen szabad itt egy megjegyzést tennem Peidl Gyula képvi­­s­­elő úr előterjesztett programmjára. Ő­­ általános amnesztiát követel, de ugyan­­­­­­akkor követeli a gyorsított eljárás alap­­j­á­­­ján hozott összes ítéletek revízióját. Ki- ! ; | jelentem : én nem vagyok hajlandó arra,­­ hogy a börtönök kapuit megnyissam. Ruppert Rezső : A gyilkosok szaba-­ don járhatnak.­­ Bethlen: Mert akik ott vannak, a bíróság által hozott ítélet alapján jutot­ | tak oda és én megbízom a magyar bí­róság igazságérzetében. Azokra nézve,­­ akik öt évnél nem hosszabb időtartamra­­ ítéltettek el, már két ízben is adatott ki­­ amnesztia rendelet. Propper Sándor: De nem hajtják végre.­­ Drozdy Győző: Dehogy­nem, akasz­tott emberek is szabadon járnak. Bethlen: Arra sem vagyok hajlandó, hogy az emigránsoknak amnesztiát ad­­­­junk. A hazajövetel útjába senkinek sem gördítünk akadályt, amennyiben bünte­­­tendő cselekményeket nem követtek el. Ha­­ azonban elkövettek ilyen bűncselekménye­­­­ket, nem vagyok abban a helyzetben, hogy , az emigránsokkal szemben, akik bűnü­ket azzal tetézték, hogy külföldön k­s rontották az ország hírnevét, enyhébben jártak el.­­ Felkiáltások a szocialista párton­ .Csak a kurzusét, nem az országét. Zaj, viharos felkiáltások a kormány­párton . De az országét is, a nemzetnek ártottak. Bethlen: Magyarellenes politikát­­ folytattak és tönkretették az ország hírnevét.­­ Knaller: A különítmények tették Bethlen: Őszinte megbánást kell­­ látni náluk, amíg ezt nem mutatják,­­ nincs rájuk szükség. — A rendkívüli hatalom leépítése­­ terén tovább kell menni. Azonban élni­­ akarunk a törvény adta felhatalmazással ,­­ és elfogadunk tárgyi és időbeli fel­be­­­hatalmazásokat. Tárgyi tekintetben csak­­ azon rendelkezéseket kívánjuk végrehaj­­­tani, amelyeket a közrend fentartása és a békeszerződés szükségessé tesznek. Időbeli korlátozásokat is elfogadtunk,­­ hiszen csak négy hónapra kértünk e tekintetben felhatalmazást. Elfogadjuk­­ végül a hatalmi korlátot, mert megosz­­g­­ani kívánjuk a hatalmat a nemzetgyű­­­­léssel. Mindebben megvan a garancia arra, hogy a kivételes hatalmat a kor­­­­mány csak a törvényes korlátokon belül­­ fogja alkalmazni. A kivételes hatalom egy­ébként hat hónapon belül meg fog­­ szűnni. Aki csak egy kissé objektíven­­ nézi a dolgokat, az megnyugodhat. Az ország lakosságának ellátása követeli,­­­ hogy a kormány időről-időre olyan­­ rendelkezéseket adhasson ki, amelyek a­­ gazdasági veszedelmet elhárítják. Ha más a kormány jönne, az is kényszerülve volna­­­ ilyen felhatalmazást kérni. Ma sok te-­e­­kintetben nehezebbek a viszonyok, mint s­ a hábo­rú alatt. A gazdasági életben 1­1­ olyan a helyzet, hogy napról-napra küzd­i­ik­denünk kell mindenféle bajokkal. A­l­ig a társadalom minden rétegének szüksége­­ is­­ van arra, hogy a kormány ne mondjon­­k le a kivételes hatalom bizonyos jogairól. Körülbelül kétezer kivételes rendelke­zést­­már hatályon kívül helyeztünk, de számosat még fenn kell tartani. A pénzügyi helyzet — A pénzügyi helyzet dolgában nagy küzdelem vár mindannyiunkra. A pénz­ügyi helyzet javítására vonatkozó intéz­kedések Hegedűs Lóránt, pénzügyminisz­tersége óta stagnálnak. Ha nem akarunk Ausztria sorsára sülyedni, akkor ezen a nemzetgyűlésnek segíteni kell. A nem­zetgyűlésnek el kell mennie a legvégsőbb határig a cselekvésben. A kormánynak pedig kötelessége mindent megtenni, hogy az ország részére külföldi kölcsönt biztosítson. Csak ez a két eszköz együtt­véve alkalmas most arra, hogy az államháztartás egyensúlya helyre álljon. A génuai konferenciának van egy határozata, mely szerint a leromlott valutájú országok gazdasági élete csak úgy reorganizálható, ha ezek az orszá­gok megteremtik a külföldi kölcsön előfeltételeit. Ez a határozat minden esetre kedvezőbbé teszi a helyzetünket.­­ Ami a reparáció kérdését illeti, már többször kijelentettük, hogy ez a nemzet reparációt nem tud fizetni. Mi már megfizettük a reparációt a béke­kötésnél. Áldozataink fokozása nem jelenthet mást, mint pénzügyi össze-­­­omlásunkat. Hallottam olyan indítvány­ról is, amelyek szerint nem a valutát­­ kell stabilizálni, hanem a termelést kell fokozni. Én azonban kijelenthetem, hogy fedezetlen bankjegyeket nem bo­csáthatunk ki. Hiszen pénzügyi helyze­tünk romlása egyrészt éppen az infláció folytán állott elő. A kormány vagy áll, vagy bukik ... Rakovszky István: Dehogy bukik. (Derültség.) Bethlen : ... ezzel a javaslattal. Az alkotmányjogi kérdésekről szólva, vissza kell térni a kétkamarás rendszerre. Azt az ellenvetést, amely szerint a főrendiház reformját nem lehet megoldani, míg a választójog kérdése nincs­ elintézve . . . Rassay Károly: Úgy van. Bethlen: Nem osztom. (Nagy zaj.)­­ Drózdy Győző : Kenyér kell a nép­nek, nem főrendiház. Bethlen: Mi a nemzetgyűlés elé fogunk jönni a választójogi reformmal, de ettől nem tehetjük függővé a főrendi­ház reformját. (Nagy zaj az egész Házban.) H­orváth Zoltán: (gúnyosan) Nagyon sürgős ez a javaslat ? Bethlen : A nemzetgyűlés önzetlen­ségének adná tanujelét, ha kétkamarás rendszerre térne át, amely már ezer év óta fennáll. Vázsonyi Vilmos : Árpád nem a fő­rendekkel lovagolt be a vereczkei szo­roson. Egy hang az ellenzéken: A felső­házat a Habsburgok hozták be. Rassay Károly: A főrendiház nem kell a népnek, annak kenyér kell. Rupert Rezső: Olvassa el a minisz­terelnök úr Eötvös József báró könyvét. Uj törvényjavaslatok Bethlen ezután felolvassa az előké­szítés alatt levő törvényjavaslatok jegy­zékét. Ezek szerint a kereskedelmi mi­nisztériumban készen van a Tisza sza­bályozásáról, az éjszakai munkának egyes üzemekben megengedéséről szóló, a mérnöki rendtartásról, a távíró és a távbeszélőről szóló 1888. évi törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat. Készülőben van a magánalkalmazottak szolgálati viszonyairól, a gyermek és női munka szabályozásáról, a gazdasági szakegyletek reformjáról, a munkás­­kamarák felállításáról, az egyes ipar­ágakban a munkaidő szabályozá­sáról, az ipari felügyelet reform­járól, a postatakarékpénztár, valamint a pénzintézeti központ reformjáról, az ipari energiák felhasználásáról, a munkaközvetítésről, valamint az új autonóm vámtarifák életbeléptetéséről szóló törvényjavaslatok. A népjóléti minisztériumban készen vannak a köz­­egészségügy szervezéséről, a gyógyszer­­tárak szabályozásáról, azonkívül a nem­zetközi egyezmények életbeléptetéséről szóló törvényjavaslatok. Előkészítés alatt van a rokkantak, hadiözvegyek és hadi­árvák biztosításáról szóló törvényjavaslat. Drózdy Győző: Ezeket a törvény­­javaslatokat a főrendiház életbeléptetése előtt tárgyalják? Bethlen: Minél gyorsabban. Külön­ben ez a parlament munkaképességé­től függ. A földmivelésügyi minisztérium­ban szintén készen van több igen fontos gazdasági javaslat. Közbeszólások balról: Hát a föld­reform végrehajtása hogyan megy ? Bethlen : Az igazságügyi minisztérium­ban szintén készülnek, különösen a rend­kívüli hatalom megszüntetésére vonatkozó intézkedésekről szóló törvényjavaslatok. A honvédelmi minisztériumban készen vannak a katonai büntető törvénykönyv­ről és a beszállásolásról szóló törvény­­javaslat, azonkívül a hadseregbe való belépésről vonatkozó törvény kiegészítése. Ugyancsak több fontos törvényjavaslat van a kultuszminisztériumban is. Fábián Béla : Hát a numerus clausus nem ? Bethlen miniszterelnök: Ezzel képet adott a kormány a munkaprogrammról és mostan arra kérem a nemzetgyűlést, tegye lehetővé, hogy az ország érdeké­ben a kormány ezeket a törvényjavas­latokat végre is hajthassa. Ezután szünet következett, tönkre az ország hírnevét. Gidai pénzügyminiszteri expozéja Kállay Tibor pénzügyminiszter : Ma­gyarországon ma már senki sem vágyik szenzációkra. Torkig vagyunk azzal, hogy történelmi időket élünk. Felkiáltások balról: Kenyér kell. Kállay: Gazdasági programmunk az, hogy a kötött gazdálkodást fokozatosan leépítsük. Ennek okából megvizsgáltuk az ellátatlanokat és ezek számát leszorítot­­tattuk annyira és azokra, akikről az ál­lamnak kell gondoskodnia. A szegény embereket fel kell vérteznünk azzal a tudattal, hogy minden szellemi és fizikai munkás becsületes munkája után meg­kaphassa az őt megilletőt. Nem zárkóz­hatunk el a tisztviselők létszámának re­­dukációjától sem. A gazdasági háború nem embernek ember ellen való küzdelme kell hogy legyen, hanem emberek közös harca azért, hogy a harcból az ország kerül­jön ki győztesként. Ez fogja eredmé­nyezni azt, hogy sikerülni fog az ország több termelése, amely kérdés szőnyegre hozása és annak fokozása is a valóság­ban nemzeti feladat. A kormány fel­adata e tekintetben, hogy elhárítson minden akadályt ennek utjából és fel kell vennünk a tárgyalások fonalát a környező államokkal. ■— Az én feladatom közzé tartozik,­­ hogy az államháztartás egyensúlyát­­ helyreállítsam. Ezt biztosítja az, hogy a­­valutánk esését megszüntetjük. Az I 1921—22. év mintegy 12—13 milliárd­­ deficittel zárul le. Az első félév hat milliárd deficitjével szemben, a második félév sem fog mutatni nagyobb deficitet A deficit megszüntetése céljából fokozni kell az állami bevételeket és eltávolí­tani az olyan kiadásokat, amelyek nem oda valók. A forgalmi és fogyasztási adókat magasabbra kell megszabnunk. Felkiáltások a szociáldemokraták részéről. Hiszen ma is elviselhetetlenek az árak. Kállay: Az ország gazdasági hely­zetének szanálása céljából törekednünk kell arra, hogy az államháztartás egyen­súlyát 3-5 év alatt teljesen helyreállít­suk. Vannak, sajnos, akik a leromlott valutánk mellett is igen jól ézik magu­kat, mert tisztességtelen munka árán nagy vagyonra tettek szert s reményük van ennek további fokozására. Ide tar­toznak a sikerek. A másik irányzat, amely a rész valutánk miatt aránylag jó helyzetben van, a kapitalisták kép­viselőiből kerül ki. Figyelmeztetem a kapitalizmus képviselőit, hogy a gazda­sági uton való leromlásunk a leg­teljesebb összeomlásunkat vonja maga után vagy pedig ismét fcolssvitraus lesz Ma­gyarországon. Mindnyájunk véleménye megegyezik abban, hogy reparációt nem bírunk fizetni. Ez háborús mentalitásból fakadt. A szociáldemokraták deklarációja ebben a kérdésben meglehetős erős tá­maszpontom. (Élénk taps a középen és a jobboldalon). ! Szabótellékek, rövidáruk, haris-­­­nyák, köztjük legolcsóbban Halmos­­­nál, Városház tér. !{ E í, G E L 1 HÍRLAP

Next