Reggeli Hirlap, 1922. augusztus (31. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-01 / 172. szám

1922 augusztus hó­n, kedd 1 Miskolci, XXX­. évfolyam, 172. szám Reggeli Hírlap POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben és vidéken: Egész évre 1400'— K Negyed évre 360*— K Fél évre — 700*— K­­ Egy hónapra 120*— K m Ara 6 korona Szerkesztőség­i M­iskolcz, Városház tér 22' A szerkesztőség telefonszámai 1 4-98. 6-16. Kiadóhivatal­ Széchenyi­ u. 15. Telefonsz. 6-64 Véres utcai harc Kassán Kassáról jelentik. A magyar ellen­zéki pártok vasárnap délelőtt nagy gyűlést akartak tartani a Schalk-ház dísztermében. A gyűlést azonban a szláv nacionalisták erőszakoskodása miatt nem lehett megtartani. Alig, hogy Szalay László, a magyar jog­párt elnöke megnyitotta az ülést, mintegy 500 főből álló cseh tömeg rohant a terembe és egy Csernoch nevű cseh légionista kijelentette, hogy a magyaroknak nincsen joguk a magyar iskolákra, sőt ezentúl még a magyar szót sem tűrik meg a tót Kassán. A magyarság méltóság­­teljesen kitért a provokálás elől és tettlegességre nem kerül sor. A cseh csőcselé­k azonban nem elégedett meg a provokálással, végig vonult a városon és egy magyarruhás lányt inzultált. Később a kommunista ifjú­munkás cserkészek és a cseh nacio­nalisták, valamint a rendőrség között véres harcra került a sor. A súlyos sebesültek száma ötven, a rendőrök közül hat súlyosan megsebesülve kórházba került. Közülük az egyik agyrázkódás folytán hétfőn reggelre meghalt. A görögök "meg akarják szállni Konstantinápolyt Londonból jelentik: A görög kor­mány Musztafa Kemal pasához ulti­mátumot szándékozik intézni, amely­ben Konstantinápoly megszállásával fenyegetődznek, ha nem fogadják el a szövetségeseknek a békekötésre vo­natkozó javaslatait. A londoni, párisi és római görög követek újabb jegyzéket nyújtottak át, amelyben felhatalmazást kérnek Gö­rögország részére, hogy Konstanti­nápolyt megszállhassa. A három kor­­mány egyforma szövegű, merőben ta­gadó választ adott. Azt hiszik, hogy e válasz következtében Görögország lemond tervéről. A görögök partraszállása Rodos­tóba­n még mindig tart. A partra­­szállított csapatok számát mintegy 25.000 re becsülik.. . Az angol kormány megnyugtató híreket kapott Athénből. Ezek szerint a görög haderők semmiesetre sem­fognak a semleges zónába behatolni a hatalmak hozzájárulása nélkül. Milliós ugrások a bécsi tőzsdén Bécsből telefonáltak­­ A bécsi tőzs­dének hétfőn olyan napja volt, amely még az emelkedésekben gazdag múlt­ban sem fordult elő. Miután nyilván­való lett, hogy az osztrák kormány de­­vizarendelete megbukott és a külföldi valuták árának emelkedését semmiféle rendelettel nem tudják meggátolni, az értékpapírok is óriási módon emelkedtek. 500—600.000 koronás áremelkedések nem voltak ritkák, de egymillió koronás áremelkedések is előfordultak. Eladó egyáltalában nem jelentkezett és a kurzusok pillanat­­ról-pillanatra százezreket ugrottak. Nem törlik el a numerus clausust A Reggeli Hírlap budapesti szer­kesztősége jelenti telefonon . Hétfőn több nagyon fontos indít­vány sorsáról döntött a nemzetgyűlés, így többek között a numerus clausus eltörlésére vonatkozó indítvány is szavazás alá került. A miniszterelnök­nek legutóbbi nyilatkozatai, a kul­tuszminiszternek ismételt fogadkozá­sai, az egységes párt liberálisabb tagjainak biztató kijelentései után re­méltük, hogy a magyar törvény­hozás hatályon kívül helyezi a numerus clausust. Nem így történt. A magyar törvényhozás többsége kívánatosnak mondotta a numerus clausus érvény­ben maradását. Csak a liberális ellenzék állott fel a numerus clausus eltörlése ellen, ellenben a keresztény ellenzék ülve maradt és ugyancsak elvesztették bátorságukat azok az egységespárti képviselők, akik liberálisoknak val­lották magukat. Ezek a folyosók 1­, menekültek, akik pedig bennma­radtak köztülök, hallgattak és hall­gatásuk lehetővé tette a numerus clausus továbbvirágzását. Jellemző, hogy ezek közül nagyon sokan, főleg a városi kerületekben, sorra járták a zsidó választópolgá­rokat és fogadalmat tettek, hogy utolsó lehelletükig harcolnak a kö­zépkori intézkedés ellen. Mikor a voksokra volt szükség, minden jót ígértek, most pedig megfeledkeztek ígéretükről. Ez a politika, amely jel­szavakkal játszott a választások ide­jén, ma megmutatta, hogy mire ké­pes. Mandátumhoz jutottak sokan olyan kijelentések alapján, amelyeket a választók komolyan vettek, de amelyeket a képviselők, úgy látszik, csak kortesfrázisoknak tartottak. Pedig számosan vannak az egysé­ges pártban olyan képviselők is, kik­nek családi tradíciójuk is amellett szól, hogy liberálisoknak érezzék ma­gukat. Számosan vannak olyanok, akik nem régen a numerus clausus ellen nyilatkoztak és most ezek a hon­atyák hozzájárultak a numerus clau­sus fentartásához. Biró Pálnak nem volt egyetlen szava sem a numerus clausus ellen, de Mándi Samu, Ha­lász Móric, Berki Gyula, sőt Bottlik József és a volt munkapárt sok kép­viselője sem emelt szót ellene. Nem mert egyikük sem igent mondani, de nem őt sem és hallgatásukkal előidéz­ték azt, hogy a korszerű ellenzéki indítvány megbukott. Derekasan tar­totta magát a szociáldemokrata párt és a liberális ellenzék, amelyeknek tagjai egytől-egyig a numerus clausus ellen szavaztak. Sajnos, Szilágyi La­jost nem láttuk az ülésteremben, de ott volt Ugron Gábor, aki elfogadta az ellenzéki indítványt, bárhogyan is szidták azért az egységespárti kép­viselők. A nemzeti polgári párt, amely elő­szeretettel Tisza István pártjának utódjául szereti nevezni megát, sehol sem volt található. Sem Szentpáli István, sem Heinrich Ferenc nem mutatkoztak a láthatáron, amikor arról kellett dönteni, hogy legyen a numerus­ clausus vagy sem, pedig a választás ideje alatt másként beszél­tek, nemcsak a városokban, hanem a vidéken is. Nemcsak Lukács László kelt ki a numerus­ clausus ellen, ha­nem Heinrich Ferenc, sőt Szentpáli István is és az utóbbi programmbe­­szédére tanú Miskolcz város egész közönsége. Miskolczon még nagyon jól emlékeznek arra, mit mondott mostani képviselőjük és milyen ígé­retet tett, amikor még nem volt kezé­ben a mandátum. Négy honatya vezette az akciót az ellenzéki indítvány ellen. Az ismere­tes négyes lóhere tagjai: Fáy Gyula, Zsilinszky Endre, Eckhardt Tibor és Viczián István. Szerencséjük volt, mert sikerült megbuktatniuk Drózdy Győző indítványát. Amikor Drózdy azt kiálltotta közbe, hogy a kormány­­párti képviselők a választásokon igen kedvelték a zsidókat, Fáy Gyula így replikázott: — Éppen az kellene a zsidóknak, hogy eltöröljük a numerus clausust, hogy a zsidók bejöhessenek. Még nem tartunk ott, még keresztények vagyunk. A liberális oldalról ezt vágták az egységes párt felé: — A választások alatt másként be­széltek, akkor szükség­e volt a zsidók pénzére. Nagy érdeklődést keltett, hogy nem Klebelsberg kultuszminisz­er okolta meg a kormány álláspontját, hanem Bethlen szólalt fel az indítvány ellen. Bethlen körülbelül ezeket mondotta : " A kormány nem tartja helyesnek, hogy a nemzetgyűlés incidentialitól foglaljon állást ilyen fontos politikai kérdésben és ezért kéri az indítvány mellőzését. Megadták amit kért. Pakots József amikor látta, hogy a többség az in­dítvány ellen szavaz, igy kiáltott fel: — Szégyen, gyalázat Európa szé­gyene. A polgári ellenzék tagjai közül a következők voltak jelen a szavazás­nál : Ugron Gábor, Létay Ernő, Vá­­zsonyi Vilmos, Beck Lajos, Hegymegi Kis Pál, Drózdy Győző, Raimprecht Antal, Pakots József. Főleg Ugron Gábor állásfoglalása keltett izgalmat az egységes pártban. Fáy Gyula így támadt rá: — A Kabonban fia a zsidók mellett ? Így szavazták le a korszerű in­dítványt az Urnák 1922. esztendejé­ben, olyan kormány idején, amely azt vallja magáról, hogy progresszív, korszerű és demokratikus alapon áll. Még néhány pikáns szavazás. Leszavazták a rotációs papírra és a kiviteli engedélyekre vonatkozó indít­ványokat. Gömbös két indítványa közül egyiket sem szavazták meg. Az egyikben az egyetemi hallgatók intézményeire kért húszmillió ko­ronát és érdekes, hogy az ellenzék Gömbös mellett, az egész kormány­párt ellene szavazott. Másik indít­ványára, amelyben azt kérte, hogy a kormány terjesszen elő ki­mutatást, mennyi föld van zsidó kézen, Bethlen azt válaszolta, hogy ha ki­váncsi erre, menjen el a statisztikai hivatalba. Néhány indítvány, közöttük az Eckhardt-féle is, kedden kerül sza­vazásra. miniszterelnök és a miniszterek válaszolnak az elhangzott felszólalásokra A nemzetgyűlés hétfői ülését 11 óra után néhány perccel nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Daruváry Géza igazságügyminiszter emelkedik szólásra. — Hébert Ede súlyos vádakat inté­zett a magyar bírói kar ellen, — kez­dette beszédét az igazságügyminiszter. — Eddig a magyar bíróságot kihagyták a vitából, hogy annak érintetlensége csor­bát ne szenvedjen. — Hébert kétségbe vonja a birói kar függetlenségét, a­m­ely támadás indokolatlan. A biróság elő­menetele nem hozható kapcsolatban a függetlenség kérdésével. Korábban a mindenkori kormányok előterjesztésére történtek meg a kinevezések, két év óta azonban a fizetési osztályokba történt előlépések is automatikusan következ­tek. Ma bírót áthelyezni is csak saját kérésére lehet. Ellenzéki képviselők, mint Strausz István és Fábián Béla is elis­merték a bíróság megközelíthetetlensé­gét. A bíróság helyzetén segíteni a nem­zetgyűlés kötelessége. Hébert azt is ki­jelentette, hogy a trianoni békeszerződés amnesztiát biztosít minden, a háború óta elkövetett bűncselekményre. Nem hiszem, hogy használhat az ország érdekének a trianoni szerződés vonatkozó pontjait így értelmezni. Eddig 26200 amnesztiát adott a kormány, amelyből 25000 kommün és forradalom alatti bűncselekményre terjed ki. Hajlandó vagyok arra, hogy a ke­gyelmi kérvények a békülékenység szel­lemében intéztessenek el, de a kivételes hatalom megszűnését pótrendeletekkel kell előkészíteni. Utalt ezután arra, hogy a törvénytelen gyermekek védelméről, bírói és ügyvédi vizsgáról szóló javaslatok előkészületben vannak, a váltórevízióról és a felsőház­ról szóló javaslatok készen vannak. Hangsúlyozza végül, hogy minden tá­madás ellen meg fogják védelmezni a fennálló rendet. Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett azután szólásra. — Az a tény, — mondotta,­­hogy az indemnitás vitája igy elhúzódott, bi­zonyítja, hogy a házszabályok elavultak. A választások után új erő vonult fel a nemzetgyűlésbe: a szociáldemokrata párt. A kormánnyal szemben nem egy­séges ellenzék, de három tábor áll, azon­ban a kormány az ellenzék ezen gyönge­­ségét nem akarja kihasználni, hanem normális békét akar. Ez visszhangra talált az ellenzék körében is, amely öt pontban jelölte meg ennek ellenében kí­vánságait. Kívánják a politikai üldözte­tések megszüntetését, a reparációt, a harmadik pont Apponyi feltétele, az tudniillik, hogy a kormány ne legyen autokratikus. Az ellenzék negyedik feltétele, hogy Lapunk mai száma 6 oldal

Next