Reggeli Hirlap, 1922. november (31. évfolyam, 249-264. szám)

1922-11-01 / 249. szám

REGGELI HÍRLAP 3 oldal Szerda, 1922 november 1. Kassayi Károly beszámolóján bont zászlót az egyesült liberális ellenzék A keresztény ellenzék is részt vesz a beszámolón. — Mi lesz a nemzet­gyűlés jövő évi munkaprogrammja ? A Reggeli Hírlap budapesti szer­kesztősége jelenti telefonon: A közel­jövő egyetlen politikai eseménye — amelyről már számot adtunk — az ellenzéki pártok zászló­­borítása lesz. Az első megnyilatko­zás Debreczenben lesz, Hegymegi- Kiss Pál beszámolójával kapcsolat­ban, amely után Rassay Károly be­számolója következik a Tattersal­­ban. Politikai körökben óriási az ér­deklődés Rassay, beszámolója iránt, mert ezen fogják dokumentálni az ellenzék teljesen egységes álláspont­ját. Politikai körökben az a hír járja újabban, hogy ezen a beszámolón a keresztény ellenzék is részt fog venni, mert ezzel is ki akarja nyilvánítani a kormány iránti bizalmatlanságát. Egyébként az ellenzék erősen szer­vezkedik az őszi kampányra. A kormány körében is lázas munka folyik. Klebelsberg kultuszminiszter, aki több napon­ át a betegágyat nyomta, kedden felkereste a minisz­terelnököt, akivel hosszabban tárgyalt, főleg resszort ügyekről. Később ugyancsak felkereste a miniszterel­nököt Rakovszky Iván belügyminiszter, aki referált azokról a törvényjavas­latokról, amelyeket mindjárt a nem­zetgyűlés megnyitásakor óhajt be­nyújtani.­­ A belügyminiszter már elhárította a vármegyei közigazgatási reform egyes részleteit, amelyeket mint kü­lönálló törvényjavaslatokat kíván el­fogadtatni, bemutatja továbbá a ki­vételes hatalom megszűnése folytán szükségessé vált új törvényjavasla­tokat, amelyek legnagyobb része a közszabadságokra, az állam belső rendjének és a közrend biztosítására vonatkoznak. Politikai világban a két javaslat elé a legnagyobb érdeklődéssel te­kintenek és úgy tudják, hogy a vár­megyei közigazgatási reformnak el­lenzői lesznek az egységes pártban is. A kivételes hatalom megszűnése folytán szükségessé vált új törvény­­javaslatokat pedig az ellenzék fogja erősen támadni. A nemzetgyűlés összehívásának időpontja még mindig nincs megál­lapítva. A nemzetgyűlés munkarend­jére vonatkozóan a kormánynak sincs precíz tervezete, annyi azonban bizo­nyos, hogy a nemzetgyűlés első ja­vaslata az indemnitási törvényjavaslat lesz. Tudvalevőleg a parlament a kormánynak csak ezévi december 15 ig adta meg a pénzügyi felhatalma­­zást, már most könnyen előállhat az a helyzet, mint ellenzéki körökben mondják, hogy a kormánynak nem lesz módjában az indemnitási javas­latot teljes felkészültséggel a nemzet­gyűlés elé terjeszteni és így ismét előállhat az a helyzet, hogy egy ideig újból ex lexbe kerül az ország. Nehogy ez előfordulhasson, a kor­mány minél előbb igyekszik a Ház elé vinni az indemnitást. Eredetileg arról volt szó, hogy éppen a nemzetgyűlés ellenzéki tag­jainak sokszor hangoztatott követe­lésére a kormány a jövő évben költségvetés alapján fog kormányozni. A költségvetés előkészítése azonban nem készült el és az egyes minisz­tériumok sem tárgyalták le pénz­ügyi szükségleteiket,­­ így tehát továbbra is indentitás alapján fog­ják az országot kormányozni és a kormány ezt többek között azzal is igyekszik indokolni, hogy a valuta­ingadozás folytán reális költségvetést nem lehet felállítani.­­ A kormány azonban bízik abban, hogy a tavasz­­szal már elérhetjük azt, hogy a ko­rona stabilizálása folytán egy reális költségvetéssel állhat a nemzetgyű­lés elé. A politikai közvéleményt nem érinti váratlanul a kormánynak az az elhatározása, hogy továbbra is indem A 8 Órai Újság tegnap esti szá­mában folytatta az Andrássy Gyula gróf ellen már régebben megindított támadásokat és ezúttal leközölte Czernin volt osztrák-magyar külügy­miniszternek Molnár Béla volt or­szággyűlési képviselőhöz intézett levelét, amelyben többek között azt írja, hogy míg ő és Tisza István annak idején Károlyi Mihály elfoga­­tása mellett voltak, Andrássy ennek ellene szegült, továbbá, hogy a ki­rály nyilván azért fogadta Károlyit olyan gyakran, mert Andrássy őt állandóan ajánlotta. Erre vonatkozólag megkérdeztük a Tiszadobon időző Andrássy Gyula grófot, aki a következőket mon­dotta : — Szernint nyilván tökéletesen abbahagyta emlékező tehetsége, mert legtöbb állítása nem felel meg a valóságnak. Mindenesetre kénytelen ma Tisza István grófra hivatkozni, uitással akarja vezetni az ország pénzügyeit, az ellenzéki állásfoglalás azonban ebben a kérdésben nem le­het egyéb, mint az indemnitás vitájá­val kapcsolatban az ellenzék újból elő fog állani mindazon követelésekkel, amelyek bár a kormánynak kellemet­lenek , ha mégis az ország konszolidá­cióját kívánják szolgálni.Mindazonáltal ellenzéki körökben is hangsúlyozzák, hogy a nemzetgyűlés az indemnitás tárgyalásával nem fog sokáig foglal­kozni és az ellenzék nem fog nagyobb akadályokat gördíteni az indemnitás elfogadása elé, ha bizonyos kisebb jelentő­ségű kérdésekben a kormány­tól garanciákat kap, aki ugyan már nincsen az élők sorában. Egyébként, hogy Tisza el akarta volna fogatni Károlyit, csak most hallom először és csodál­kozom azon is, hogy Czerninnek is hasonló szándéka volt, holott ő annak idején igen jó viszonyban volt Károlyival. Természetesen nem felel meg a valóságnak az sem, hogy Őfelségénél audienciákat eszközöltem volna ki Károlyi Mihály számára. Abban az időben erre módom sem lett volna, mert én akkor csak nagy­ritkán jelenhettem meg Őfelsége előtt, leginkább csak nagyobb válságok idején. — Én mély sajnálatomat fejezem ki afelett, hogy Czernin ezeket a „leleplezéseket“ akkor tette, amikor már az egykorú politikusok közül alig él valaki, aki cáfolhatna. Ezek közül ma csak Károlyi Mihály van az élők sorában, forduljon tehát Czer­nin őhozzá. Andrássy nyilatkozik Czernin támadó leveléről A megélhetés frontja A miskolczi faár megállapító bi­zottság kedden tartotta első ülését Csonti Dezső tanácsnok elnöklete alatt. A bizottság megállapította a tűzifa irányárát, mely november 2 tól érvényes. A megállapított árakat a bizottság szerdán hozza nyilvános­ságra. A káposzta irányárát az átvizsgáló bizottság kilogrammonként 18 koro­nában állapította meg. A városi jéggyár jégárait a keddi tanácsülés a következőkben állapí­totta meg: egy tömb jég ára a gyár­ban 24, kocsiról átvéve 36, fél tömb a kocsiról átvéve 20 korona. A búza 10950 korona Budapestről telefonálják. A ter­ménytőzsdét lanyha irányzat jelle­mezte. Forgalom csekély volt. A malmok már nyitáskor alacsonyabb pénzkínálattal szerepeltek. A vidéki malmok tegnapinál jóval alacsonyabb árakat kínáltak, így a forgalom szűk keretek között maradt. Gyengültek a rozs és az árpafélék, míg a zab valamivel szilárdabban tendáltak. Repcében csak áruajánlat fordult elő. Hivatalos árfolyamok : Búza 76 kgs tiszavidéki 10800—850, egyéb 10750 —800,78 kgs tiszavidéki 10850—950, egyéb 10800—900, rozs 7100—200, takarmányárpa 7050—200, sörárpa 7400—600, zab 6700—900, repce 16—16500, korpa 4750—800. Diósgyőrött újból drágább lett­ a hús Kedden délelőtt a diósgyőri mészá­rosok megjelentek a vármegyei ár­vizsgáló bizottság elnökénél, akitől az élősúlyárak emelkedésére való uta­lással, irányáremelést kértek. Mivel a mészárosok hivatalos okmánnyal igazolták az élősúlyárak emelkedését, a marhahús árát 172, a juhhús árát meg az 162 koronában állapította árvizsgáló elnök. 27 korona egy kiló só. A hivatalos lap mai számában rendelet jelent meg, melyben a pénz­ügyminiszter bejelenti, hogy a só árát felemeli 25 koronára, ehhez hozzájön még a papírzacskóért két korona és így a kiskereskedelemben a só á­r 27 korona lesz. A só árát másfél év óta nem emelte a pénzügyminiszter, mert óriási kész­let felett rendelkezett, ezek azonban már kifogytak, az új beszerzés pedig tetemes költséggel járt s ez kész­tette a pénzügyi kormányt a só árá­nak emelésére. A ruházati cikkek világpiaci ára emelkedtek A ruházati cikkek szédületes ki­rakatai árjelzéseit olvasva, önkéntesen is arra gondolunk, hogy az árak a búza áremelkedésével világpiaci ár felé rohannak. Ez tényleg így is van, ami kitűnik a legutóbbi angol és francia lapok hirdetéseiből is. Lon­donban pld. a John Barker c­ég kész vaglánokat kínál IC 5, 84 és 70 shillingért (58000, 47040, 39200 K.) A tench-coat néven ismert gummi­­kabát 38000 K, kész férfi ruha 58000, 35280 K, városi felöltő 47000—58000, lovagló nadrág 29 sz. (16000 K.) Peter Robinson áruházában az Oxford Streeten egy crepe de Chine női ruha 5 és fél guinea, egy utcai kosztüm pedig 6 és fél guinea (68220 és 79800 K). Egy pár glasszé női ker­­tyű a London Hove Co. áruházában 3080 K, ugyanott egy pár férfi keztyű 2753 K. A Harrods áruház a cipők átlagárát 21 schillingben, azaz 11760 koronában szabta meg. Párisban a Belle Jardincére áruházában egy Beniczky Ödönt elítélték Budapestről telefonálják. A buda­pesti büntető törvényszéken keddre tűzték ki Beniczky Ödön volt belügy­miniszter sajtóperének tárgyalását, amelyet Dömötör Mihály ny. belügy­miniszter, Meskó Zoltán és Kovács J. István ny. államtitkárok indítottak ellene. Két évvel ezelőtt nagyobb hirlapi polémia folyt a felek között és ekkor Beniczky a királykérdésről egyik napilapban nyilatkozatott tett, amelyben sértő kifejezésekkel illette Meskót, Kovácsot és Dömötört. A tárgyaláson az elnök kérdéseire Beniczky előadta, hogy politikai vitából keletkeztek ezek a cikkek. Ő a főmagánvádlók egyéni becsüle­tét nem akarta vádolni, csak a köz­vélemény előtt akarta a szabad­­királyválasztó irányzatot kompro­mittálni. Ezután Temminovics Zoltán dr., főmagánvádló jogi képviselője mon­dotta el vádbeszédét. Hangoztatta, hogy a cikkek nemcsak sértő és megbecstelenítő tartalmúak, hanem ha igazak lennének az abban fog­laltak, alkalmasak lennének arra, hogy a főmagánvádlók ellen, mint hazaárulók ellen járjanak el. Beniczky azért exponálta magát ebben az ügy­ben, mert meg volt ígérve, hogy ha Károly király visszatér, ő gróffá lesz. Mint belügyminiszter, hamis közokiratot állított ki, annak idején behivatta a referensét és egy fényké­pet mutatott neki, melynek hátlapján rá volt írva : „Kovács Gábor mező­kövesdi földbirtokos“. Az elnök többször figyelmeztette az ügyvédet, hogy a tárgynál maradjon. Temminovics ezután felsorolja, hogy milyen érdemeik vannak a főmagán­­vádlóknak és hogy milyen abszurdum volt róluk azt állítani, hogy a szer­bekkel összejátszanak. Zboray Miklós dr. védőbeszédében ismételten hangsúlyozta, hogy Be­niczky nem akarta a főmagánvádló­­kat egyéni becsületükben sérteni, hanem csak azt a politikai irányt tá­madta, melynek főmagánvádlók hívei voltak. A bíróság végül mintegy három­negyed órai tanácskozás után bűnös­nek mondotta ki Beniczky Ödönt a Meskó, Dömötör és Kovács J. István sérelmére elkövetett hatrendbeli rá­galmazás és a Meskó Zoltán sérel­mére elkövetett egy rendbeli becsü­letsértés vétségében és ezért 18.000 korona fő- és 2400 korona mellék­­büntetésre, ezenkívül 1000 korona fő- és 200 korona mellékbüntetésre ítélte. gyermekruha; 15 — 16 évesnek 98 frank (18716 K), leányköpeny 5—6 évesnek 69 frank (13298 K) és a matrózruha 3 — 5 évesnek 65 frank 12480 korona. A Perronin Freres szentesi cipő­gyára a férfi box cipőket 75 frank­jával (14400 kor.) hirdeti. A töltőtoll Londonban 3360—4200 K. Szakács nőknek Londonban 40 —80 font, azaz 228000—456000 korona évi bért kí­nálnak. A fox-trott, valcer és tangó táncok négy óra alatti tapítását hir­detik Londonban, óránkint egy gui­­neáért (1170 K). A magyar cégeknek szinte megfiizethetetlenü­l drága a hirdetés a francia, illetve angol la­pokban. A Times apróhirdetésének egy petit sora ugyanis 1 shilling (560 K), a minimális tarifa azonban ennek négyszerese. A párisi Journal hirdetései még drágábbak. Egy sor közzététele 20 frankba (3400 K) kerül. Művészi fényképészeti és festészeti műterem Sszéchenyi­ utca 119. szám alatt (Royallal szemben). MEGNYÍLIK november hóban.

Next