Reggeli Hirlap, 1923. január (32. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-03 / 1. szám

Szerda, 1993 január 3. Kap* Kronsky 3 A négy százalékos börzepénz. Két hónappal ezelőtt 5 százalékos heti kamatot fizettek a járadék papírok heti elhelyezéséért. A gyengébbek kedvéért megmagyarázzuk, hogy a börzén olyanok is vásárolnak papírt, akiknek nincsen teljes pénzösszegük a vásárolt papírok kifizetésére. Ezek kölcsön veszik a pénzt olyan formán, hogy helyettük más valaki veszi át a papírokat. Ez a más valaki ezért a szívességéért kamatot kíván tőkéje után, ami heti öt százalékkal évi 260 százalék kamatot is kitesz. A következő héten újból „kosztba“ kell adni az ilyen „ellátatlan" papírokat és így tovább. A múlt év vége felé az értékpapírok árfolyamait leszorították a bankok, részben a papírok árfolyamainak lenyomásával, részben azzal, hogy a börzei hitelezést megszorították. Az emberek megint otthagyták a börzén vágó szerszámaikat, amire nem igen volt szükségük, miután a rája valót elszedték tőlük a bankok. Az angazsmanok lefogytak, úgy, hogy félszázalékra leszállott a heti kosztpénz. A lemorzsolódott árfolyamok és az olcsó kosztpénz új alkalmat adott a börze játékra. Csakugyan néhány hét alatt az árfolyamok felrohantak a padlásig és a kosztpénz megint elérte a heti négy százalékot, ami évi 200 százaléknak felel meg. Már most tessék termelési célra, mezőgazdasági vagy kereskedelmi célra hitelt szerezni! I Ha megfizetné a termelés ezt a kamatot, ez annyit jelentene, hogy a termelés és az áruk megfelelő mértékben megdrágulnának. De milyen normális termelés bír el ilyen nagy kamatot ? Ez a mai közgazdaság képe. A zürichi szégyen. Karácsonyi ankétemben Popovics Sándor elmondotta, hogy hogyan képzeli el a jegybankot. Nem unam meg mindent, amit elmondott, de az olvasó megértette, hogy nincsen ok a korona esésére, ellenben van mód az esés feltartóztatására. Ullmann Adolf báró pedig a devizaközpont működésétől tette függővé a korona emelését. Abban a véleményben volt, hogy sokaknak ártana az emelkedőt, tehát stabilizálni kell a koronát. Mint a villámcsapás, úgy érintette ezt a tényálladékot az a hír, hogy a korona egy egész ponttal leesett. Miért esett a korona Zürichben? Külföldön nincsen magyar korona, amit ott a piacra dobhatnának. De tegyük fel, hogy volna öt milliárd magyar korona és ezt egyetlen egy napon kiontották volna eladásra, akkor is a mi devizaközpontunk három millió svájczi frankért felvehette volna az egész öt milliárd magyar koronát. Mégis miért esett hát a korona ? Én hajlandó vagyok azt hinni, hogy azért esett, mert a buda-pesti hosszt kellett ezzel támogatni. Jól értsük meg , nem az ellen írok, hogy az értékpapírok ára emelkedik, sőt már elégszer írtam, hogy az mindenképpn emelkedni fog. Emelkedni fog, ha esik a korona, mert akkor nagyobb számokkal kell kifejezni az értékpapírok értékét és emelkedni fognak a papírok akkor is, ha emelkedik a korona, mert az utóbbi annak jele, hogy javult közgazdasági helyzetünk, tehát a részvénytársaságoknak jobb kereseti alkalmuk lesz. Én ez utóbbit hiszem, már csak azért is, mert elviselhetőnek remélem a jóvátételi kérdés majdani elintézését is, aminek utána neki fog lendülni az élet és el fog következni az én többtermelési és építési korszakom. Én csak az ellen írok, hogy az értékpapír hosszt összekapcsolják a korona besszel, sőt mesterségesen is teszik ezt és ölik a koronát, hogy a börzén disznótort csaphassanak. Ez ellen írok. Ez nem csak gonoszság, de szamárság is, mert a nem igazi értékek emelkednek, ha rossz a pénz és több a papír. Bukik-e Bethlen ? Tele van a főváros azzal a hírrel, hogy Bethlen bukik. Természetes, hogy a cáfolat is rögtön lecsapott. Az igazság az, hogy még nem bukott meg. A cáfolatok azt mondják, hogy mindkét alkotmányos tényező bizalmának birtokosa Bethlen. Az igazság az, hogy csak az egyiket bírja: a kormányzóét. Ha ez nem volna meg, a másik tényező bizalma is elfogyna. Hiszen a nemzetgyűlési többség azt fogja elfogadni miniszterelnöknek, akit a kormány kinevez, sőt ha Wolfot neveznék ki kormányelnöknek, ezt az ellenzék is örömmel fogadná, mert ez tiszta víz volna a politikában. Legalább feljegecesedhetne a helyzet minden irányban. A gazdag zsidók és ébredők nem maradhatnának bent egy pártban, mert most mindketten, ha két padon is, de egy oldalon , a napos oldalon ülnek . . . Emlékezés Gyóni Gézára Nemrégiben folytak le Békéscsabán az országos Gyóni ünnepségek, amelyekkel egy megkötözött nemzet akarta kifejezésre juttatni a magyar jövőben fanatikusan hivő nagy költők Gyóni Géza iránti kegyeletét és akarta szívében emléket állítani a krasnojarski fogolyt ezadó nagy halottjának, akinek sírjáról azóta bizonyosan elsodorta az emlékkövet a tomboló orosz fergeteg. A Gyóni-ünnepségekkel kapcsolatosan hírlapírók felkeresték S. G. debreceni 39-es zászlóst, aki az orosz hadifogság keserves napjaiban együtt szenvedett a tragikus véget ért költővel. S. G. több olyan érdekes adatot mondott el a költő utolsó napjairól. Gyóni Géza przemysli napjai — kezdte elbeszélését S. G. — már legnagyobb részben ismeretesek a közönség előtt. Hiszen költészete is itt lépett tulajdonképpen delelőjére. Itt írta leghíresebb költeményét is a magierovi harcok idején, amelyeknek ezernyi borzalma megrázta a lelkét. A »Csak egy éjszakára" pár nap alatt híressé vált az egész várban. A tisztek, legénység kézről-kézre adták. Azután repülőgépen eljutott Magyarországra is az a kis kötet vers, amelyet már Przemyslben adott ki először Gyóni Géza. Ebbe jelent meg a „Csak egy éjszakára" is, amely odahaza egyezerre országsáért® ismertté tette a katona költő nevét. A költő a primysli napokban az egyik s tájezrednél szolgált, ahol nemcsak a verseivel, hanem a hősiességével is kivívta a bajtársai és feljebbvalói elismerését. Az ezredparancsnoka vitéz magatartásáért zászlóssá nevezte ki. 1915 március 22 én azután vége szakadt a titáni küzdelemnek. A várat megadásra kényszerítette az éhség és a foglyul esett őrséget az oroszok megindították Oroszország belseje felé. Több átmeneti állomás után 1915 októberében a szintén Prajnyilben harcoló testvérévél, Gyóni Achim Mihállyal — a költő is Krasnojarskba került, ahol a 7-8. számú barak lakója lett. A rabság első hónapjaiban még erős lélekkel hitt benne, hogy a magyar fegyverek diadalt aratnak és hogy egyszer majd ő is „könnyel köszönti a drága hátán". Ebben az időben sokat irt. A versei itt is kézről-kézre jártak a fogoly katonái között. Kinyomatni ugyan egyet sem lehetett, azonban a tábor lakói díszes lapokon terjesztették a verseket, melyeket Gyóni sajátkezűiig írt le. Az ezekből befolyó jövedelem különböző jótékony célokat szolgált 1916 ban nagyban készülődtünk a március 15 ike megünneplésére. A táborparancsnok — egy osztrák tiszt — azonban le akarta tiltani az ünnepség megtartását. Eltiltotta a magyar kokárda viselését is azon emen, hogy katonának politizálni nem szabad. Dacára azonban a parancsnokság tiltakozásának, a magyar március, a szabadság ünnepe még sem maradt el. Erre az ünnepélyre írta Gyóni egyik legszebb versét, a „Kokárdát", amely később, mikor Magyarországra hazakerült, itt is egyszerre híres lett. 1917 ben aztán beteg lett Gyóni Mihály, akivel akkoriban a költő közös szobában lakott. Júliusban az állapota annyira rosszabbra fordult, hogy kórházba kellett szállítani. A költő, aki addig hivő hittel bízott a szabadulásban, egyszerre elvesztette minden reményét, Gyóni Mihály megmentéséről lemondtak az orvosok. Ettől a naptól kezdve Gyóni Géza teljesen összetört, kezdtek rajta a búskomorság jelei mutatkozni és többször mondotta barátai előtt. — Meglássátok nem élem túl a Mihály halálát! Egy nappal ezután meghalt Gyóni Mihály. Komor esős napon temettük el. Hideg vert. Sürü nehéz cseppekben esett az eső, mikor a temetési menet megindult. Gyóni Géza civil ruhában feltúrt gallérral haladt a koporsó mögött. Sürü fekete haja oda hullott a homlokára... Irtózatosan nézett ki! Pár nap alatt teljesen megöregedett, testileg, jelileg összeroppant. Már a temetés után magára vonta lakótársai figyelmét különös viselkedésére. Állandóan a testvérével foglalkozott. Majd kezdett zavarosan összefüggéstelenül beszélni. És nyolc nappal Mihály halála után teljesen elborult az elméje. A tábori kórházban — ahova beszállították — dühöngeni kezdett. Egy éjszaka ki akart ugrani az ablakon. Majd egy más alkalommal ki akarta tépni a nyelvét. Az ápolók másnap reggel eszméletlenül, összemarcangolt szájjal találtak rá . 2. oldal Dr. Pályi Ede. €sottfkaah£sujripe?)de bízik írllegritása visszaállításában. Munkatársunk felkereste Szentimrey Pált, Csonkaabaújmegye alispánját, hogy nyilatkozzék Abaújmegye jelen égi helyzetéről, legközelebbi terveiről és általában a törvényhatóságot érdeklő aktuális kérdésekről. Az alispán úr a következőket volt szives mondani: — Meggyőződésem, hogy Abaujmegye elszakított részei belátható időn belül vissza fognak kerülni Magyarországhoz és igy a vármegye nem fog sokáig csoma álapotban maradni. A jelenlegi állapotot csak átmenetinek tartjuk és a jobb idők beálltáig a vármegye szerény keretei között önállóságát meg fogja és minden eszközzel meg akavarja tartani, mert a 140 községből álló vármegye, ha kaltúra, kereskedelmi, ipari, gazdasági és vasúti gócpontjait el is vesztette, ma is elég nagy és erős arra, hogy önálló törvényhatósági életet éljen és anyagilag is képes a reá háruló terheket, ha áldozatok árán is, viselni. A vármegye különben úgy lakosságának számára, mint területének nagysáéra nézve is nagyobb, mint az integer Magyarországnak sok kisebb vármegyéje. — Szükségesnek tartom ezzel kapcsolatosat kijelenteni, hogy Abaúj megye legutóbbi közgyűlésének azon határozata, amelyben a szomszéd vármegyéiből való kiegészítését kéri, nem irányult a szomszéd vármegyék integritása ellen, hanem azt a célt kívánta szolgálni, hogy fennállása bizosíttassék, és hogy az esetben ha a kormány mégis a csonka törvényhatóságok megszüntetését tervezné, a vármegye mikénti kikerekítésére felhívja a kormány figyelmét. Különben pedig a vármegye integritásába vetett hitünkből kifolyólag végleges és állandó berendezkedésre nem is gondolunk. — A vármegye lakosságának 90 százaléka — mivel ipari vidékeitől el van szakítva — földművelésből él és az abauji kereskedelem is csupán a helyi szükséglet ellátására és a mezőgazdasági termékek továbbvitelére szolgál. Nagyobb kereskedelmi gócpontjai a megyének, Szikszó és Abaújszántó, amely városok fejlett kereskedelme biztosítja a lakosság zömének szükségleteit. — Addig is, amíg Abaúj visszanyeri integritását, igyekszünk pótolni az elszakított részeken, lévő kultúrintézményeket, így megindult a mozgalom abból a célból, hogy Szikszón egy nyolc osztályos állami főgimnázium létesíttessék és meg van a remény arra, hogy sikerrel is fog járni a megyének ez a törekvése. Természetesen súlyt helyezünk ezenkívül a népnevelésre és a hazafias oktatásra is. — Abaúj megye szociális és gazdasági helyzete kielégítőnek mondható. Munkanélküliek elenyésző számban vannak a megyében. Napokon belül rendeződnek most már a közszükségleti cikk árai körül tapasztalt zavarok is. Ugyanis az abaújmegyei árvizsgáló bizottság január 7 iki alakuló ülésén megállapítja a közszükségleti cikkek árát, amelynek betartását nagy gonddal fogja ellenőriztetni. — Végül még azt jegyzem meg, hogy Csonkaabaúj megye lakossága egy szívvel, egy lélekkel hiszi és várja a megye integritásának viszszaállítását és hogy az abaúji társadalmi viszonyok között nincsenek ellentétek, hanem az egyes társadalmi rétegek teljes összhangban élnek egymással. REGGELI HÍRLAP Varrógépek, kerékpárok legolcsóbban beszerezhetők . Swinger J Ferafacmé, Széchenyi utca 86. sz., I bent az udvarban. Legdeacübb bevásárási fénifáá! nmohmi sövag Rőföbürlete Miskolcz, Széchenyi utca 23. szám alatt. |