Reggeli Hirlap, 1923. február (32. évfolyam, 25-47. szám)
1923-02-01 / 25. szám
REGGELT HÍRLAP Franciaországot mind messzebbmenő lépésekbe csalogatja, melyek a versminti seenidéit aláíró htsehmtdinak jogot adnak a közbelépésre. A lap utal arra, hogy Románia közeledik Olaszországhoz és így Lengyalomág elssdernelődik. Mind északon, mind nyugaton a hatalmak új csoportondéea észlelheti, az a n töni -hátid mák felbomlása követkeetébem, melyet a Ruhr-vidékei események is előmosdhastsdr. A Tabuna megseniti, hogy AagH* és Amerika semlegesek kívánnak maradni a Rohr vidéki konfliktusba*', hogy Így * ssós s ládáéiból nagy hasznot váljesak s»ebre, Ol***orszég «senben nagy kárt *»»va d Branciaorswig tagadja xoeziét szándékát, de a meg nem határozott időre való megszállás nem jelent mázt. Az I mondo míg említi, hogy » Poinearé átad erő« cakóit Anhxvidéki megsssítás a versansti bekeezer sedésbe ütközik. Az Ár. Újság béé« jelestést közöl,mely szerint a Ruhr vidék elleni akció második iá»5»a megkezdődött. Hogy »Ryan haditerv szerátás milyen fegyverekkel fognak hozzá a franciák, azt még seit sem tudje megmondani. — Az offensiv» taktikija egéss más jel így most, mint korábban volt. A franciák lemondanak a hadi«örvénye sek komédiájáról. A letartóztatott hivatalnokokat egyszerren autóra ültetik, átszáilitjik a meg nem szállott területre és ott leteszik az országaira. S hogy ezek a hivatalnokok vissza ne térhessenek, a családjuknak is a legrövidebb idő alatt követni kik őket A vehető hivatalnokok ellen megkezdődött tehát az általános harc. Wienenbadeai jelentés szerint a német rendőrség és franda katonaság köstö*r**tűzés támadt, amely tettiegeeséggé fejtat. Csak a német rendőrség nagy ömegtartóztatása hárított® el a véres leszámolást. Trierben a helysüt feszüit. A színes francia kamukat masitozták, hogy s*ükség esetén éles tölténnyel lejjeilek. Aachenben enívós öeezeüiíö*és volt a munkások és a belga őrjárat között. A belgák egyszázad erősebb osztaggal léptek fel. A városra szigorított ostromaállapotot hirdettek ki. A bohami Lanck-féle szertár és autógyár munkásai elhatározták, hogy a francia és belga autók kijavítását megtagadják. Erre egy francia zászlóalj vonult ki gépfegyverekkel és tankokkal. Eltárták a főbb útvonalakat és gépfegyvereiket lövésre készen állították. Harminc francia katona egy tiszt vearténevel nyogjantotta ezután a gyáat, mire a gár tisesti tanácsa újból megtagadta a munkák elvégzését. A traumák erre maguk láttak hozzá a kocsik kijavításához, taankájuk azonban nem járt sikerrel. A Leggek Hírlap budapesti serkesztségt jormti telefonon . Gombós Gyula az egységes párt keddi értekszletére inljss győzelmet aratott, mindent megszavaztak ugyanis amit a párt *5é árjesitats és ezzel ajr* modort nyert * rra, hogy ő srányitsa Bethlen párját. Győzslmét anojb&n az s körülsény magyarázza u*g, hogy * pán Merték alt gondolkozása tagjai re sí. kartu jelentek »eg a pártért« ke« le te®, rég mm »ara tartotiéA sBtalssas aak az időt arra, hogy az ügyvezető sí cök oSea »yittau fogia-jarak áháet. Volt my»a egy felszólalás Gömbös e£en, d* *z sera a lésyegre vwiatkozott. Gömböséét a* érlekosdetoo tasasito. Maga tart**» aso..bi«i tAjeaa megváltozott«, s helyzetet és ez olysn eilen»sanvot váltott ki a mérgek eltek soraibsn, erpelyurk my látazifc messze menő kihatása lerat. Zokon vették Ugysais, hogy Gömbös kimondottan korlétowni »tarja a párt tagjait szabad mozgásában. Az ftgyvesszé arabiest ugyank éles hangos támadta azokat a képviselőjét, »Jtis a liberálk lapok mank«tar»ra.i.i?.k információkat adtak s párttal kapcsolatos kérdésekben. Gömbös hangoztatta, hogy a pánfegyelem nem tűri meg aas ilyen viaaszedést és ennek a kilispornak véget kell vetni. Gömbös rámutaott arra, hogy a z egységes párt itttvatalos kőnyomat««* egyedül ölesélés csak arra, hogy a sajtót informálja. Tehát Gömbös Gyula egyúttal megleckéztette azokat a képviselőket, akik eddig tárgyilagosan tájékoztatták a sajtó képviselőit az egységes párt értekezleteiről. Gömbös hangoztatta továbbá, hogy a képviselőknek nem lehet a folyosóira menekülniük, miközben a parlament üléstermében kényeetelméenető javaslatt felett vitatkoznak. Bejelentette, hogy ezentúl tamásokba osztják a képviselőket és sekető turnus tagjainak beosztásuk idején feltétlenül jelen kell tenni a kilyst-inen. Aki beteg, vagy aki más osból akadidlyolva van a raegjeleneeben, az levélben közöleti indokolását a párt igazgatójával. Az ilyen leveleket a parlament folyosóján lévő tevékítókrérisbe kel elhelyeznii, ahonnan aspamn kiveszik a teve,eket. A párt igazgatója áttendőan érintkezést keressen az egyes miniézterek titkáraival és a nemsetgyűlé-i elte.ségéf® ír alaposan tájékozód*, kell a helyzetről. S fornádónk szerint Gömbös úgy besszélt, mint ski feij«*en nyeregben érzi mázát. Gömbös tehát újból talprangrott ,» átvette a vesetést. Mint értasaittuk Gömböst főleg két körülmény segített* fei tára adásiban. jE:ős..ez az a tény, hogy a numerus clasus eilee irányuló eltenzéki indítvány alkalaiatlai időben jött, smisor meg az otrségoíptat nseroekest tagjai nem tárgyalhattá, meg az ügyet sasi Behosnsil, som i kvdtus*zaieisztarr«t. Jelemé* s*gitaég«t talált tovább. Gömböc Ráday Gedeon gróf barátságában, atei * kgvxponíltabb hív* és «»inte ősszel ötök* pác* BothlOB és Gömböc között. Ráday egjéint, maaitattata a Görata»* »ban irányuló akeiói es ■fodwképen tömegmn* politikai é*ráját. Mííu«1*e szónban new jelenti a hslpet ás*taliaát. Olyan halyiöl, ahol alaposa* ismerik a ksiysotat azt a perspektívát tartik *M. — Az, #grségsa pártban c aa egy Sx-poat vsa és *4 Betlisra aain^je. Gerabősnek ableren tabbaég* a kormánypártban *s mindőssve e**k 15—16 kepvkielik köteti őt tfssbn víaon. A párt tagjainak nagy zöme nugren nicsss* ssBc Gömbös e»ar!: érik gátol 6« mSitikájiró!. Éppen ««.ért «, mérssttelt elemek « legrövidebb hite belül megkezdik a **erre®kedéi.t abból * abból, hogy megtörjék Görldött hatalmát. Ha k*R, nyílt harcban is megmért é«,ek t«e, egyelőre azonban óvstostá^rft r«n szükség. Előtb a párt po/icióját kell mfgalapozni «« c*»k itzntan kerülhet sor a támadásra. — óvatosságra inti * mérsékelt elemeket az * körülmény, hogy a Woft' párt for« Gömbi-.skkatart és a liberális polityusok terheditasseseldeg Wolfékat is eltérítené Bethlentől. Bethlen pedig parlamenti posiciójának azeaspeaiból súlyt helyez Wolfék segitségére ce Gömbös el ejtésével nem akarja kitenni rasgát annak a vadyerk, hogy vele és hiveiv*! együtt még Wolffékat is elveszitse. — Araesyiben a párton* báb csoport Z*'ehy Játoe ssebemébe* hajlandónak mutatkozik sn erőpótlagra, semmi akadálya nincs annak, hogy a szélsőséges elemek kikap«»•-teesauaA alegysége« pártból. Minden arra vall, hogy a h earységes párt jelentős események előtt ail 'és rövid időn balul nagyobb dolgok fognak a fi e be e b- « br következni. tissy (ténrigy-n»i»tssrtt s- távalfátfiás-ót-Hírek keringettek arról, hogy Kállay pélusügyiiiniszter megválnek tárcájától és már utodját hivailegsiik Valkó Lajos eszeméjyében. &v. egységes párt iSSbSssége Ocs^bSis e^en pár» Aida — Giuseppe Verdi operája — Bsísotatica a Miskolcsi Nevesseti Ssiafiát 1938 jár.. 31-én A harmadik Verdi opera, melyet * Sebestyéntársulat n.üvís?gárd*j* bemutatott. Szakhatásaiban és gigantikus töregjeleneteiben a Sienni, Lohengrin vagy a Tenhauser óriási méreteire emlékeztet. Egyike Verdi legutolsó műveinek, amely zenei öltészati kincseivel legsikereltebb, legpoéákusabb és legnépszerűbb alkotási közé tartozik. AzAida az egyiptomi khedive megrendelésére készüit. Első előadása 1871 december 24 én volt Kairóban, a szabad ég alatt, külön e célra épített óriásd a®fiv átrrínben, ahol a dítóetatet természetes kőépitmények síeoíták. Elképzelhetjük a fáraók korában játszó óriási mű koroncsás tömegjeleneteinek hatását, , éppen a fáraók országában,* ahol a tropikus karácsonyi éjszakában több nett főből álló kórussal, 206 fca gu zenekarral, több Síi* tagú baberkarral es egy külön a B/.fapadon elhelyezett GO—80 tag« fúvó zenekarral kerül bemutatásra, egyenesen az e célra szervezett &'asz opera'arcul»? tál Mtzodik premierje a milannói Seáláin volt. Onnan kihalt viligkirjötköm,ára és azóta minden metropolis operaházainak egyik leglátványosabb műsor darabja. A sá.öTeghSuyv Chielsmzoni Antonio műve, mely a drágfti cselekmény rugójául az asszonyi féltékenységet dolgozta fel ren dkivi brtár*sajt felepitatt nass« keretében, ahol bő »lkaira* nyílott a zen*s»*ragtak, hogy szidas líráját, és b agyszerű dá nsi értjét a legteljesebb méretekben ragyogattiassa. A cselekfény a fáraók misztikus uralmának idején játszódik. A szövegkönyv agyast.«m jelöli meg, hogy Krisztus előtt hány századdal vágj éveszeddel és hányadik Talhcsósás» vagy Ramsese uniRodteának idején történik, de m. nyi bizonyos, * darab emmémszmen. a farsiak fénykorában kellett sajátítódnia. A szinholy Ms fig Tneba »rtorasay fővértosa. Aranaei*, a fartó retegtős rabszolganője, Aid» Antonaera aethiopiai király leánya szerelra csak a daliás festőrkapiányba, Radionesba, ad Aidát »séroti. A rar? írása hiába faggatja azonban Aidát, a D tseralél nem árulja el. Ezalatt a papok és vezérek tanácskoztatát hir,.ök zavarja meg, aki jelenti, hogy az aethiophi sereg betért Egyiptomba. A fáraó »zonnai össz«hivatja cspatait és az aethiopiai sereg ellest küldi, a papok pedig gőzelé fűért imádkoznak. Az egyiptomi sereg győz és a hazaszállított foglyok között Adaráiszaer atyjára, Arraonasróra. Később életüket Aranerus féltékenysége zavarja meg; a Nílus partján ugyanis Amonavról»ök.‘«re buisditis Aidát, aki azonban Radames nélkül nem hajtandó elhagyni Egyyiptom földjét. Beszélgetésüket kihalgatja Asmerisz, aát féltékeny bosisszújában, — mivel Radames nem őt, hanom Aidát szereti, — azonnal beátadja Radameet Ramisnak, a főpapnak. És azon a cimen, hogy Araonasrónak hadi titkokat állt el ts leányával együtt szökésre buditotta, Radistuazt elfogják és — min hogy Amnericz késévére sem hajla- e Aidától lemondani, — árulta ért halálra ítélik és elevenen befatarják. Ea a rendkívül színes, látványos és őd miliőben játszódó történetet zenén tette meg Verdi olasz temperamentumárnak minden saanvedo-jével, mely araitjixa rokon a diusmeti vér forróságával. Ernye nemcsakt olasz faji zene, hanem nagyrészt keled motivumokon épült fel és éppen wb adja sajátságos hatását az Aidb musikájának. Látszik, hogy mily a.oiga maaan tanulmányozhatja Verdi a kelet rauzsikáját, rafelölt az Aida raegéstítésűfccsébe fogott, mert e művében i,mno-aki díszletek és a kosíturaök keltik fel e több és-e/n de* egyiptomi kultúra filnzióját, hanem több jelenet meg/.enosir-? e határosom« az ősi kelet monodisztik«-« nenemre vali, egyesit'-n apogány-hetei érzéki valtásos szertartásaivá!. I*v az I. főt vonás második jelenete (as egyiptomi istentissielei) a maga primitív homofoniajávsi és a papnék feekenek AUsndó sajtkitett-harmad intonációjával, egyetlen más művében fel nem található. Páraslan keleti sampompa a III. felvonás nílaspárti zenei képe, a popnők és papok távolimelódiáival. Poetikusabb jelenetet a mai isapresszioatatásseas produkáltak szándékos humonia-torzításaikkal sem. Megrázó erejű keleti témából áll a papok tae esie«?ss !IV. felvonás második jelenet) és a szintissz* kelet elevenül meg előttünk az I. felverte fináléjának bszetjében, a pogány báltáoyiatádás titokzatosságával és a II. felvonás midkét búj* fenéjű táncával. A tömegjeleneteknél volt ugyancsak etemében Verdi. Óriási kóruséival bruiánsan bolnác. Minden szólam a legkedvesebb fekvésben hang*t, és ki nem szól. Verdinél toka egyeti rn h.vog el nem vés/. A második felvonás fináléjának zenei zűrzavarában egyanexre szó altatja meg * hat magát szereplé raellett a nép, papok, pap nők, rabszolgák, rabszolga? Ak és a kapitányok kórusait, zseniálissá kévéne ösze témáikat a telj*'? zenekar másne fikkeret* mellett. Monanentálitásábe* ea a rés« az opera essespontja, Fiuoli ág tekintetében azonban sokkal ss*b;K»k a páros jelenetek alá festései és hifej*? drámai illusztrácói. Ahol g) ön■ Örü os»*£ dallamokról van szó, ott Tordi soha *maskad ranga mögött. Az Aida magasatbrsi fizeését bizeaji-j* többi eperéi fölött a visszatérő motiválnék g?akos£ alkalmazása. Persze nem Wage éri tökéletességgel és következetességgel, de mindig nagy es 2. »Ida! Csütörtök Uh 3. febrari 1. A vég, Ki 25. BERGER Széchenyi ulm 123. — Tlefon 671. teint.