Reggeli Hirlap, 1923. március (32. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

tttr- GGEST HÍRLAP a belgrádié 80.000.000 koronába, míg a párisi követségi épület vételárának törlesztése 100.000.000 koronába került. Egyes tárcák szerint a következő érdekesebb tételek ragadták meg figyelmünket: — A belügyi költségvetés szerint Csonka-Magyarország főispánjai a budapesti főpolgármesterrel együtt évenként összesen 8.920.000 koronát kapnak, lakáspénzzel, háborús segéllyel, rendkívüli segélylyel, működési és úti átalányokkal együtt. Ugyancsak a belügyi költségvetés szerint a közbiztonsági alap 10 és félmillióba került, a tolonckiadások összege 200.000, a nyomozási költségeké 300.000 korona. Tizenegymillió amegfigyelések költségei. Pontosan egymillió koronát számoz elő a belügyi költségvetés olyan jóléti kiadásokra, amelyeket a mozik utáni bevételekből fedez. A leánykereskedelem elleni védekezésre pontosan félmillió koronát költ Csonka-Magyarország. A budapesti állami rendőrség összes kiadásai évi 2.130 millió koronát tesznek ki. Vámilletékek révén az önálló magyar vámterület 9 milliárdot és 200 millió koronát jövedelmez. A dohányon 10 milliárdot és 703 milliót vesz be a magyar állam, mégpedig belföldről 9 milliárdot és 700 milliót, két földről pontosan egy milliárdot. Fájdalmasan soványak a pénzverés, fémbeváltás és fémjelzés tételei, amelyek inkább eszmei tételek és nem annyira folyó kiadásokat és bevételeket illetnek, mint magának a magyar állami pénzverőnek egy jobb jövőre való fenntartását és átmenetét. A várható földadó bevételét pontosan 10 millárdban fixírozza a pénzügyminiszter, a forgalmi adóét 18 milliárdban, az értékpapírforgalmi adóét 1 milliárd és 750 millióban, a fényülési forgalmi adóét pontosan 1 milliárdban, a szeszadóét 19 millióban, a cukoradóét 4 milliárd és 710 millióban. A földművelésügyi minisztérium költségvetése szerint a földbiztosrendezési szolgálat személyi és dologi kiadásai 9,612 ezer koronájába kerül a magyar államnak. Az alföld befásítására 24 milliót irányostak elő a jövő esztendőben, lovak vásárlására 10 milliót, míg olyan kiadásokra, amelyeket a totalizátőralapból fedeznek, 38 milliót. A mezőgazdasági háziipar összes kiadásai 19 milliót tesznek ki csak. A fájdalmasan összezsugorodott magyar Tisza és mellékfolyóinak szabályozása évi 29 millió koronába kerül, a balatoni kikötők 2 millióba. A népjóléti és munkaügyi minisztérium arról számol el, hogy Magyarország közegészségügyi kiadása évi 2 és fél milliárd korona, amibe beleértendő a nyilvános betegápolási költségek, a fertőző betegségek elleni védekezés, az úgynevezett népbetegségek, mint tuberkulózis, nemi betegségek és alkoholizmus leküzdése, a bába- és ápolóképzés, a községi és közorvos és közszolgálati alkalmazottak illetményei. Az egyes népirodák 1.240.000 koronába, a népgondozó kirendeltségek 122 millióba kerülnek. A hadirokkantak, háborúsárvák ellátása, ösztöndíjak, hadiözvegyek segítsége, állami művégtaggyár, stb. szóval a háborúk áldozatairól való gondoskodással kapcsolatos kiadások összege 3.086.000 000 korona. Gyermekvédelemre 865 milliót költ az állam, ebbe értendő az anya- és csecsemővédelem, az állami gyermekmenhelyek fentartása, a hét éven aluli és hét éven felüli gyermekek gondozási díja, a gyermeknyaraltatási akció stk. A munkás biztosítás összkiadási összege 47 és félmillió. A Budapesti Mentő Egyesület évi egymilliót kap. Új kiadások csak új bevételek esetén lehetnek — Ez a költségvetés — mondotta Kállay — 406 milliárd deficittel zárul. A közigazgatási és kormányzati résznél a kiadások 1184, a bevételek pedig 103 milliárddal vannak előirányozva, a deficit tehát 154 milliárd. Az üzemek kiadása 75 milliárd, a bevétel 498 milliárd, a deficit tehát 25 milliárd koronát halad meg. A jelen költségvetés bizonyos mértékig beszámoló lehet. A forgalmi adók előirányzata 34 milliárdot tesz ki. Ez a legnagyobb bevétel. Ez az adó még fokozható. A fogyasztási adó 108 milliárddal szerepel. A cukornál ég a szesznél 8, illetve 810 százalékkal marad el a békebeli megterhelés mögött. Ennek a cikkek megdrágulása az oka. A földadó bevételei 10 milliárddal vannak előirányozva. Az egyéb adókat illetően még csak kisebb összegek szerepelnek, mert ezen adók végrehajtása csak most folyik. 8 milliárdot vettem fel a jövedelemadók bevételei fejében. A dohányjövedék nettó 34 milliárd, a vámjövedék pedig 97 milliárddal szerepel a költségvetésben. Adórendszerünk ki van építve, rendszerváltozásra itt nincs szükség, csak be kell fejezni a programm hátralevő részét és meg kell alkotni a jövedelemadó törvényt és gondoskodnunk kell a helyes községi adóztatásról. A községi adóztatásra vonatkozó javaslatot ma vagy holnap küldi szét az érdekeltségeknek. A pótadót másodrendűvé akarja degradálni, új jövedelemforrásokat akar biztosítani a községeknek és meg akarja teremteni az érdekeltségek szerint való adózást. Ami a kisközségek adóját illeti, itt a jegyzői, segédjegyzői illetményeket, úgymint eddig, továbbra is az állam fogja fizetni. Az egyenes adórendszer tekintetében szükséges lesz az illetékek felemelése. Ezek most 2 milliárd koronában vannak előirányozva, szemben a tavalyi 1 milliárddal. Ki kell építenünk a minisztériumok egyes apró bevételeit. Keresztül kell vinnünk azt az elvet, hogy új kiadásokat csak új bevételek esetén engedélyezünk. A háború előtti államadósságok terhe mai koronaértékben mintegy 400 milliárdot tesz ki. Ehhez hozzájárulnak azok a terhek, amelyek a békeszerződés végrehajtásából kifolyólag állanak fenn. Legközelebb beterjeszti azt a törvényjavaslatot, mely a clearing eljárást van hivatva szabályozni azokkal az államokkal, amelyek a békeszerződés alapján ezt az eljárást választották, Angliáról, Belgiumról, Törökországról van szó. Ezeknek a tartozásoknak a terhe 170 milliárdot tesz ki a mai értékben. Kétségtelen, hogy ezeknek az összegeinek egy része eliminálódik az egyes államokkal való barátságos megegyezés útján. A létszámredukció — A másik igen jelentékeny tétel a költségvetésben a természetbeni ellátás. Ez 24 milliárd koronával szerepel. Kétségtelen, hogy ez a megterhelés olyan nagy, hogy tovább ilyen mértékben fenn nem tartható. Rendet csak úgy teremthetünk, ha a tisztviselőkön és rokkantakon kívül mindenkit kirekesztünk a természetbeni ellátásból. A tisztviselők mostani ellátása fentartandó, mert bizonyos stabilitást jelent az ő életstandardjukban. 280 ezer fő, akik az ellátás tekintetében szóba jöhetnek. A tisztviselők létszáma 203 ezer főt tesz ki a mostani költségvetés szerint. Az elmúlt évben két törvényt is alkottunk a tisztviselők apasztásáról és mintegy 10 ezerrel csökkent is a létszám. Azóta többeket újra alkalmazni kellett. Ezen a téren lényegesen tovább kell menni. Úgy gondolom, hogy a magasabb rangsorban kell korlátozni a tisztviselők számát. (Helyeslés a jobboldalon.) Sok olyan hivatalunk van, amelyet el lehetne törölni. Szükséges lesz átváltoztatni a mostani státusukat. Lehetetlen, hogy folytonos izgalmakban legyenek a tisztviselők egymás előmenetele kérdésében. Lehetetlen állapot, hogy ma már mindent a minisztertanács elé vigyenek. Az államvasmak deficitje mintegy 25 milliárd. Befektetésekre az elmúlt évben sajnos csak kisebb összegeket fordíthattak. A postatakarékot illetőleg hangsúlyoznunk kell, hogy ma, amikor Pénzintézeti Központ és Állami Jegyintézet működik, eddigi tevékenységét a postatakarék továbbra nem folytathatja és nem folyhat be többé úgy a pénzügyi politikába, mint a múltban. A népjóléti minisztérium tárcájánál, meg kell említennem a munkabiztosítás kérdését, amely a kérdés legközelebb törvényjavaslat alakjában a Ház elé fog kerülni. A kultusztárca 8,8 milliárddal szerepel a költségvetésben, amelyből 2,1 milliárd az egyetemekre, 2 milliárd pedig a népi oktatásra fordílatik. Már ez az előirányzat sem látszik megfelelőnek, mert tudni kell, hogy az egyetemeknél igen sok a beruházás. A tisztviselő kérdésnél már említettem, hogy nagyobb hatáskörrel kell felruházni a magasabb kvalifikációjú tisztviselőket, mert így apasztali lehet a tisztviselők létszámát. Az egyetemek évente 2560 diplomát adnak ki, anélkül, hogy szükség volna reá, mert az egyetemek így szellemi proletárokat nevelnek. Ez a kérdés okvetlenül megbeszélés tárgyát kell, hogy képezze. A kultusztárca keretében vannak elhelyezve a művészeti kiadások. Itt történt gondoskodás a színügyi szükségletekről, több kisebb kulturális és népnevelést célzó tételről. Ide tartozik a testnevelés kérdése, amely a költségvetésben 273 millióval szerepel. A legnagyobb baj a bankóprés ! — A jövő kibonakozásra a legfőbb baj az, hogy állandóan igénybe kell vennünk a bankóprést. Aflációról és deflációról beszélnek és emellett — azt hiszem — sokan még a fogalmak jelenőségével sincsenek tisztában. Deflációról nálunk beszélni sem lehet, mert mi mélyen benne vagyunk az inflációban és csak az a kérdés, hogyan menekülhetünk ki belőle. Ha ezzel a sokat hangoztatott jelszóval szemben felállítjuk azt a tételt, hogy az infláció lehet egészséges és egészségtelen és annak a javaslatnak, amely az egészséges inflációt — a beruházásokat — elismeri, legalább fele részében megfelelő feleletet adhat a költségvetés, mert a deficitnek fele itt beruházásra fordíttatik. Ha mi most ilyen módon fedezzük kiadásainkat, ez idézi elő pénzünk állandó romlását és a drágaságot. A legfőbb cél tehát ennek kiküszöbölése és megszüntetése. A második nehézség, hogy állandó bankjegykibocsátás mellett mindig újabb és újabb igényekkel találjuk szemben magunkat Ilyen igények jelentkeznek elsősorban az alkalmazottak részéről, mert ők érthető módon biztosítani óhajtják már elért exisztenciájukat. Ez időszerint újabb ilyen kívánalom áll előttünk, amint hallom, a kérelem most oda irányul, hogy 66 százalékkal emeljük fel a tisztviselői rendkívüli segélyeket. Ez annyit jelent, hogy húszmilliárd újabb kiadást kellene elvállalnunk. Ezzel a kívánalommal kapcsolatban azonban megfontolás tárgyává kell tennünk azt, hogy meddig terjedhet a nemzet áldozatkészsége. Figyelembe kell venni azt is, hogy épen a magasabb osztályokat sújtja a drágaság a legjobban. A harmadik kérdés, mely felmerül, a hadsereg gazdálkodásának kérdése. A hadügyi tárca 16 milliárd költségvetéssel szerepel. Fel kell említenem, hogy ez az összeg nem felel meg az évi szükségletnek és azért adott elő, mert olyan időben állítottuk össze a költségvetést, amikor már az évnek a fele elmúlt. A trianoni szerződés akadályozza meg azt, hogy e téren olyan módon rendezkedjünk be, mint ami a viszonyoknak megfelel, mert a zsoldos hadsereg nem felel meg a mi viszonyainknak. Origer Miklós: Sok a törzstiszt, több mint a baka. Kállay Tibor pénzügyminiszter: Ezzel a kérdéssel komolyan kell foglalkoznunk, ha kiadásainkat úgy akarjuk leszállítani, hogy azok megfeleljenek a viszonyoknak, annál is inkább, mert mi békés nemzet vagyunk. A negyedik tétel a külföldi fizetések dolga. Ezek mellett helyreállani és saját erőnket növelni igen nehéz Az átmeneti idő alatt egész erőnket a helyreállítás munkálatára kell fordítanunk. Ebben segíteni kell minket a kapitalista világnak azáltal, hogy kölcsönt bocsát rendelkezésünkre, amelynek kamatai teljesen biztosítva vannak. Egyelőre a helyzet az, hogy az állandóan deficites mérlegünk mellett erőcsökkenést szenvedünk és emellett erőt gyűjteni, feltápászkodni nehéz. — 170 milliárd volt az elmúlt hónap deficitje. Ez aránylag kevesebb, mint várható volt és ez mutatja azt a törekvést, hogy igyekszünk csökkenteni a kiadásokat, hogy a jegyigénybevétel, romlásunknak tulajdonképpeni oka ne menjen szertelenségig. Ez mutatja azt, hogy minél később jön a külföldi kölcsön, annál nagyobb erőre van szükségünk a kiadások apasztásánál. Nem elég itt a pénzügyminiszter és a kormány munkája, az egész közvélemény hathatós munkájára van itt szükség. A külkereskedelem és devizaközpont . Elzárkózásunkból, ami nem annyira önkényesen, mint inkább a szomszéd államok kényszere folytán állott elő, bizonyos előnyök is származnak, így elsősorban iparunk fejlődése tekintetében. Vállalatok létesülnek, gyárak alakulnak , tárgyalások folynak új gyártmányok előállításáról. Textilpárunk ma már bizonyos cikkeknél 90, sőt 100 százalékban is fedezni, tudja a szükségletét. Bőriparunk fedezni képes egész szükségletünket. Itt inkább nyersanyaghiány mutatkozik. Ha a fejlődés eredményeit nézzük, úgy, amint azok a külkereskedelmi mérlegben jelentkeznek, látjuk, hogy mennyire szükséges megszorítani az importot és növelni a kivitelt. Az import megszorítása lehetséges annál is inkább, mert óriási többlet mutatkozik a behozatalnál az utóbbi félévben az előző félévvel szemben. Az országban tehát jelentékeny készleteknek kell lenniök. Én magam teljesen a szabad kivitel álláspontján vagyok. Az export tekintetében a tilalmi listát véleményem szerint teljesen törölni kellene. A kormányban legutóbb megállapodás jött létre arra nézve, hogy a kiviteli tilalmi listát revízió alá vesszük és törölni fogunk minden tételt, aminek fentartása nem előnyös. Tisztában vagyok azzal, hogy e tekintetben kénytelen leszek kompromisszumot kötni, azonban mindenesetre olyast messze kell menni, amennyire csak lehet. 2. oldal Ott törtek. 1923 március 1