Reggeli Hirlap, 1923. március (32. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-21 / 65. szám

REGGELI HÍRLAP mények ügyében sürgős interpellációra kértek és kaptak engedélyt. Ezután harmadszori olvasásban elfogadták az országos erdei alapról, a hágai ópium egyez­mény becikkelyezéséről és az erdészeti hitelről szóló törvényjavaslatokat, majd a mezőgazdasági munkásházak építéséről és állami támogatásáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalása követ­kezett. Szeder Ferenc az első felszólaló, aki felhívja a földművelésügyi miniszter figyelmét a munkás­lakás építés újbóli megindítására. A javaslatot különben elfogadja. Kiss Menyhért felszólalása után nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter kijelenti, hogy hazafias kötelessége a fő­­birtokosoknak munkalkalmakat létesíteni és egyúttal lakásokat építeni. A Ház általánosságban és részleteiben elfo­gadja a javaslatot. Kolltay Tibor pénzügyminiszter tett ezután jelentést az egy milliárdos állami építkezési költség felhasználásáról. Ezután a Ház megkezdi a gazdasági viszo­nyokban felmerülő ügyekben a köz­igazgatási hatóságok hatáskörébe tartozó eljárás szabályo­zásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Szeder Ferenc bírálja elsőnek a javaslatot. Azt kívánja, hogy pártatlan bírákat vonjanak be a peres ügyekről való tárgyalásba. Dénes István a mezőgazdasági munkások szomorú helyzetét ecseteli. Farkas István szerint a javaslat nem érte el célját. Hibáztatja, hogy közigazgatási tisztvise­lők fognak intézkedni mezőgazdasági munkás ügyekben. Az elnök ezután napirendi indítványt tesz, amely szerint a Ház legközelebbi ülését szerdán délelőtt tartja. Majd megkezdik Mayer János ügyében az összeférhetetlenségi bizottság tag­jainak kisorsolását. A kisorsolás­bán a zsűri tagjai letették az esküt, majd kivonultak az ülésteremből, hogy megkezdjék a tárgya­ást. Eközben a Ház áttért a sürgős interpellációk tárgyalására. Csilléry interpelál Csilléry András sürgős szükségét látja annak, hogy a nemzetgyűlés foglalkozzék azokkal az eseményekkel, amelyek március 15-én lezajlot­tak. Ő a nemzeti közvélemény megbízásából akarja ezeket szóvá tenni. Felkiáltások a jobboldalon : Micsoda ? Ez jó vicc. tSfi&S&h* tpE Ceilléry: Nem azért mondja el ezeket, hogy elválasztó határfalat álítson fel a diákság és a rendőrség között. Rassay Károly: Nem is lehet, ilyet még mondani sem lehet Cvitéry. Hanem azért, hogy a rendőrséget megerősítse, a közvéleményt pedig megnyug­tassa. Szerinte bámulatos, hogy a rendőrkardok milyen hamar röppentek ki akkor, amikor a hazafias ifjúság nemzeti felbuzdulásában akart tüntetni. Furcsának találja, hogy ugyanakkor a legerősebben védik azokat, akik az országot elvesztették. Felkiáltások a baloldalon: Hohó, Cailléry : Nem lehet védelembe venni azt az Az Est-et, amely az ország ezer éves határai­nak szétdarabolására és gyilkosságokra uszított, el kell járni az ilyen sajtóval szemben. Szilágyi Lajos : Ez a nemzetgyűlés feladata és nem az ifjúságé. Cailléry: Az ifjúság felháborodással fordul azok ellen, akik az elévülés álláspontján vannak. Nekünk csak egyféle jogrend kell és ez a jog­rend magyar és nemzeti kell hogy legyen. Pikter Emil: Orgoványi jogrend kell ma­guknak. Cailléry ezután ismerteti az incidens közis­mert részleteit, majd így folytatja: Én nagy hi­bákat látok, de nem annyira a rendőrség be­avatkozásában, mint magában a rendszerben. Propper Sándor: Lesz-e Wolffból miniszter­­elnök ? Cailléry Ebben a kérdésben szembe állították a rendőrséget az ifjúsággal. Fábián Béla: A Nép és a Szózat tette. Cailléry: Az a sajtó állította szembe, amely a háború alatt forradalomra és gyilkosságra uszított. Rupert Rezső: Az önök redakcióiban vannak az u­zs­ók. Nagy Ernő: Zsirkay és társai. Rupert: Zsapka István. Horváth Zoltán: Hollander. Cailléry: Én tisztában vagyok azzal, hogy a rendőrség igen nehéz helyzetben van. Annak­idején én hívtam fel az illetékes körök figyel­mét arra, hogy a rendőrség túl van terhelve munkával és vannak egyesek közöttük, akik anyagi okok miatt nem állanak elég szilárd erkölcsi alapon. Rupert: Ez demagógia. Csaléry: Én különösen hivatkozhatott­ arra, hogy a rendőrség szembe került az ifjúsággal, holott a nemzeti megújhodást, a kommunizmus leverését éppen a magyar rendőrség és ifjúság teremtette meg. Ezt az ifjúságot és rendőrséget egymással szembe állítani nemcsak bűn, de nem is törhetjük. Uszítás folyik a sajtó részéről. Rassay Károly : Ádámpénzen folyik az uszítás. Cailléry: A reggel, délben és este megjelenő lapokban uszításokat folytatnak. Pikter Emil: A kormány főtanácsosok pénzé­ből csinálják az uszító lapokat. Szabóky Jenő (Cailléry felé): Ne bántsa a zsidókat. (Derültség). Cailléry: Gyökeres reformot követelünk. Kö­veteljük, hogy azokat a lapokat, amelyek uszí­tanak tiltsák ki a rendőrségről. Felkiáltások a baloldalon : A Népet és a Szózatot. Cailléry: A reggel, délben és este megjelenő sajtó ingyen példányai tiltassanak ki a rendőr­ségről, nehogy a rendőrség tagjait tovább mé­­telyezzék. Fábián Béla: Tegnap még a főkapitány el­távozását követelték. Cailléry: Ezután kijelenti, hogy elvárja a kormánytól, hogy a legnagyobb szigorúsággal jár el az ügyben. Kívánja, hogy a belügyminisz­ter maga járjon el, mert nem tartja illetékesnek a rendőrséget. Felkiáltások a baloldalon: Hohó, ez tekin­­télyrombolás. Csidery: Én az elévülés esetét a sajtó ügyé­ben nem találom meg. Ezek a márciusi esemé­nyek sem következtek volna be, ha elfogadták volna az indemnitás tárgyalásánál Eckhardt in­dítványát, amely a destruktív sajtó eltörlését követelte. Rassay Károly: Szóval, meg kell fojtani a konkurrens sajtót. Wolf Károly odahajol Czaléki feli és miamit mond neki, amire Fábián Béla ezt kiáltja: Az új miniszterelnök sugdolózik. Cailléry : Ezt a sajtót meg kell rendszabá­lyozni Nagy Ernő: A hazaárulásban nincsen el­évülés. Felkiáltások a baloldalon: ügy van, úgy van, tessék a bíróság elé menni. Zsilinszky Endre odamegy Wolff Károlyhoz és valamit mond neki. Wolff továbbadja Csil­­lérynek. A rugdolózást a baloldalon nagy de­rültséggel fogadják. Cslléry ezután azt kívánja, hogy a rendőrség szervezetét keresztény erkölcsi alapon reorgani­zálják. Keresztény jogrendnek kell lenni az országban. Ami pedig az ifjúságot illeti, az ifjúság még a véráldozattól sem fog vissza­riadni . . . A baloldalon, sőt a kormánypárt soraiból is sokan nagy zajjal fogadják Cailléry eme ki­jelentését. Csaléry arra kéri a kormányt, hogy a rend­őrségből az oda nem való elemeket távolítsa el. A bajtársi szövetségek tagjait szerinte reparáció illeti meg, hiszen ez a szövetség óvta meg az ifjúságot az ekszcesszusoktól. Most sem történt semmi ekszcesszus. Rassay Károly: Az Atheneumot a rendőrség rombolta szét? Csiléry: Sajnálja, hogy ilyen excessusok megtörténhettek. Ha jó volt az ifjúság arra, hogy a háborúban küzdjön, ha jó volt arra, hogy karhatalom legyen a kommün után, ha jó volt arra, hogy az országot megvédelmezze . . . Felkiáltások az ellenzéken: Budaörs. Szilágyi Lajos: A királyra lövettek velük. Cailléry : Tovább ismerteti a bajtársi szövet­ség érdemeit. Horváth Zoltán: Mi szükség van a bajtársi szövetségre. A diák­ok tanuljanak. Cailléry szerint szükség van a szövetségre. Majd elégtételt követel az ifjúság szántára és ezért terjeszti elő interpellációját is. Ebben azt kérdezi, van e­undomása a kormánynak arról, hogy a március 15 én lefolytatott ünnepély alkalmával a magyar állam hivatott védelmezéi­vel az ifjúság szembekerült és ennek indoko­latlanul brutális magatartása folytán magyar vér öntözte Budapest utcáit? Hajlandó­ a kor­mány a legszigorúbb vizsgálatot lefolytatni és az egyetemi ifjak bajtársi szövetségének a leg­teljesebb elégtételt adni ? Hajlandó e a kormány a bűnösöket a legszigorúbban megbüntetni és ezeket a rendőrség kötelékéből késedelem nél­kül eltávolítani? Hajlandóé továbbá intézkedni az iránt, hogy a keresztény nemzeti eszme szempontjából kifogás alá eső egyének a rend­őrség kebeléből eltávolíttassanak és a nemzet­rontó sajtó terjesztése és olvasása a rendőrség körében rendeletileg eltiltassék ? Hajlandó a a miniszterelnök úr haladéktalanul megtenni­­ intézkedéseket az iránt, hogy a nemzetrontó és hazaáruló sajtó ügyének kivizsgálására törvény­hozási úton legsürgősebben bíróság küldessék ki ? Rakovszky Iván belügyminiszter arra kéri a Házat, hogy miután ebben az ügyben m­ég egy interpelláció hangzik el egyszerre válaszolhas­son. A nemzetgyűlés az engedélyt erre megadta. „Magyarorszégot nem lahat gyűlölettel és bes­rűállással talpraállítani“ Benedek János terjeszti elő ezután inter­pellációját. — Nemzeti élet csak ott lehet, ahol jog van — kezdette beszédét. Az ifjúság méltán ünne­pelheti március 15-ét, mert ez valóban nagy eszmékre emlékeztet. Azonban olyan jelensége­ket tapasztalhatunk, amelyek sajnálatossá szo­morú színben világítják meg a mai állapotokat A szociáldemokrata párt felvonulását betiltották, pedig Petőfit ünnepein­ mindenkinek kötelessége. Ami az ifjúság tüntetését illeti az ifjúság a fel­vonulásra nem is kért engedélyt. Annál szomo­rúbb, hogy az egyetemi ifjúság egy része az Ergerbergert dalolva kívánta ünnepelni Petőfi Sándort. Következetlenségbe esett az egyetemi ifjúság akkor, amikor ezen a napon adott kife­jezést egy f­ekezet ellen érzett gyűlöletének Nem hazafiasság az, ha Ergerberger dalolásával ünnepük Petőfit. Petőfi maga élesen kikelt azok ellen, akik antiszemiták voltak. Aki harcolni akar hajójáért, ezt hazafiassággal és önfeláldo­zással tegye. Már­pedig amit az ifjúság eme ré­sze cselekedett, az nem egyéb, mint a legna­gyobb eltávolodás Petőfi hagyományaitól. Én nem az ifjúságot vádolom, mert tudom, hogy az ifjúságnak legkevesebb a része ezekben a dol­gokban. A proletárdiktatúra alatt apró gyerme­kek vonultak fel Budapest utcáin és a „Fel, fel proletárok“ dalt énekelték. Ekkor arra a meggyő­ződésre jutottam, hogy igen nagy erő van azok­nak a kezében, akik az ifjúság vezetésére vol­nának hivatottak. Magyarországot nem lehet gyűlölettel és bosszúállással talpraállítani. A törvényeken nem teheti túl magát az ifjúság sem és azokat, akik a numerus­­-klaus­us alapján bekerültek az egyetemekre a törvény védő­szárnya alá kell helyezni. Én ellensége vagyok a numerusz-klaususnak és annak eltörléséért küzdők, de amíg a törvény érvényben van, an­nak rendelkezéseit be kell tartani. Higyje el Cailléry képviselő úr, hogy nekem is fáj az a vér, amely kiömlött, mert sajnálok minden csep kiontott vért, de a vér visszaszáll azoknak a fejére, akik kiontását előidézték. Ami pedig az egyetemi hallgatókat illeti, elvárom, hogy a kormány rendet teremt, mert ha tovább is így mennek a dolgok, Magyarország a paradoxonok hazája lesz, ahol van tudományegyetem tudomány nélkül, királyság király nélkül és rendőrség rend nélkül. Ilyesmit nem engedhetünk meg magunknak. Az ifjúság sohasem parancsolta azt meg a múltban, hogy ki legyen a rendőrkapitány és kit kell elbocsá­tani a rendőrség kötelékéből. Meg kell terem­teni valahára a konszolidációt, amely nélkül sem a külpo­likában, sem a belpolitikában az állami és nemzeti célokat el nem érhetjük. A törvé­nyek uralmát biztosítani kell az országban és nem lehet, nem szabad megengedni, hogy különítmények vagy szövetségek beavatkozhas­sanak az állam életébe. Nem szabad megengedni, hogy az anarchia felé sülyedjünk. Meg vagyok gy­őződve arról, hogy a belügyminiszter úr tudni fogja kötelességét és el is várom, hogy a ren­det helyreállítsa. A belügyminiszter úr, amikor az egyetemi hallgatók küldöttségét fogadóa a rendőrségről beszélt, de az ifjúsághoz egy meg­rovó szava sem volt, holott az ifjúság engedély nélkül vonult fel. Kiss Menyhért: Sétálni csak szabad. Felkiáltások a szociáldemokrata párton . Így bánnak a munkássággal is ? 2. oldal Szerda, 1993 március 21.

Next