Reggeli Hirlap, 1923. március (32. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-21 / 65. szám
REGGELI HÍRLAP mények ügyében sürgős interpellációra kértek és kaptak engedélyt. Ezután harmadszori olvasásban elfogadták az országos erdei alapról, a hágai ópium egyezmény becikkelyezéséről és az erdészeti hitelről szóló törvényjavaslatokat, majd a mezőgazdasági munkásházak építéséről és állami támogatásáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalása következett. Szeder Ferenc az első felszólaló, aki felhívja a földművelésügyi miniszter figyelmét a munkáslakás építés újbóli megindítására. A javaslatot különben elfogadja. Kiss Menyhért felszólalása után nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter kijelenti, hogy hazafias kötelessége a főbirtokosoknak munkalkalmakat létesíteni és egyúttal lakásokat építeni. A Ház általánosságban és részleteiben elfogadja a javaslatot. Kolltay Tibor pénzügyminiszter tett ezután jelentést az egy milliárdos állami építkezési költség felhasználásáról. Ezután a Ház megkezdi a gazdasági viszonyokban felmerülő ügyekben a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozó eljárás szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Szeder Ferenc bírálja elsőnek a javaslatot. Azt kívánja, hogy pártatlan bírákat vonjanak be a peres ügyekről való tárgyalásba. Dénes István a mezőgazdasági munkások szomorú helyzetét ecseteli. Farkas István szerint a javaslat nem érte el célját. Hibáztatja, hogy közigazgatási tisztviselők fognak intézkedni mezőgazdasági munkás ügyekben. Az elnök ezután napirendi indítványt tesz, amely szerint a Ház legközelebbi ülését szerdán délelőtt tartja. Majd megkezdik Mayer János ügyében az összeférhetetlenségi bizottság tagjainak kisorsolását. A kisorsolásbán a zsűri tagjai letették az esküt, majd kivonultak az ülésteremből, hogy megkezdjék a tárgyaást. Eközben a Ház áttért a sürgős interpellációk tárgyalására. Csilléry interpelál Csilléry András sürgős szükségét látja annak, hogy a nemzetgyűlés foglalkozzék azokkal az eseményekkel, amelyek március 15-én lezajlottak. Ő a nemzeti közvélemény megbízásából akarja ezeket szóvá tenni. Felkiáltások a jobboldalon : Micsoda ? Ez jó vicc. tSfi&S&h* tpE Ceilléry: Nem azért mondja el ezeket, hogy elválasztó határfalat álítson fel a diákság és a rendőrség között. Rassay Károly: Nem is lehet, ilyet még mondani sem lehet Cvitéry. Hanem azért, hogy a rendőrséget megerősítse, a közvéleményt pedig megnyugtassa. Szerinte bámulatos, hogy a rendőrkardok milyen hamar röppentek ki akkor, amikor a hazafias ifjúság nemzeti felbuzdulásában akart tüntetni. Furcsának találja, hogy ugyanakkor a legerősebben védik azokat, akik az országot elvesztették. Felkiáltások a baloldalon: Hohó, Cailléry : Nem lehet védelembe venni azt az Az Est-et, amely az ország ezer éves határainak szétdarabolására és gyilkosságokra uszított, el kell járni az ilyen sajtóval szemben. Szilágyi Lajos : Ez a nemzetgyűlés feladata és nem az ifjúságé. Cailléry: Az ifjúság felháborodással fordul azok ellen, akik az elévülés álláspontján vannak. Nekünk csak egyféle jogrend kell és ez a jogrend magyar és nemzeti kell hogy legyen. Pikter Emil: Orgoványi jogrend kell maguknak. Cailléry ezután ismerteti az incidens közismert részleteit, majd így folytatja: Én nagy hibákat látok, de nem annyira a rendőrség beavatkozásában, mint magában a rendszerben. Propper Sándor: Lesz-e Wolffból miniszterelnök ? Cailléry Ebben a kérdésben szembe állították a rendőrséget az ifjúsággal. Fábián Béla: A Nép és a Szózat tette. Cailléry: Az a sajtó állította szembe, amely a háború alatt forradalomra és gyilkosságra uszított. Rupert Rezső: Az önök redakcióiban vannak az uzsók. Nagy Ernő: Zsirkay és társai. Rupert: Zsapka István. Horváth Zoltán: Hollander. Cailléry: Én tisztában vagyok azzal, hogy a rendőrség igen nehéz helyzetben van. Annakidején én hívtam fel az illetékes körök figyelmét arra, hogy a rendőrség túl van terhelve munkával és vannak egyesek közöttük, akik anyagi okok miatt nem állanak elég szilárd erkölcsi alapon. Rupert: Ez demagógia. Csaléry: Én különösen hivatkozhatott arra, hogy a rendőrség szembe került az ifjúsággal, holott a nemzeti megújhodást, a kommunizmus leverését éppen a magyar rendőrség és ifjúság teremtette meg. Ezt az ifjúságot és rendőrséget egymással szembe állítani nemcsak bűn, de nem is törhetjük. Uszítás folyik a sajtó részéről. Rassay Károly : Ádámpénzen folyik az uszítás. Cailléry: A reggel, délben és este megjelenő lapokban uszításokat folytatnak. Pikter Emil: A kormány főtanácsosok pénzéből csinálják az uszító lapokat. Szabóky Jenő (Cailléry felé): Ne bántsa a zsidókat. (Derültség). Cailléry: Gyökeres reformot követelünk. Követeljük, hogy azokat a lapokat, amelyek uszítanak tiltsák ki a rendőrségről. Felkiáltások a baloldalon : A Népet és a Szózatot. Cailléry: A reggel, délben és este megjelenő sajtó ingyen példányai tiltassanak ki a rendőrségről, nehogy a rendőrség tagjait tovább mételyezzék. Fábián Béla: Tegnap még a főkapitány eltávozását követelték. Cailléry: Ezután kijelenti, hogy elvárja a kormánytól, hogy a legnagyobb szigorúsággal jár el az ügyben. Kívánja, hogy a belügyminiszter maga járjon el, mert nem tartja illetékesnek a rendőrséget. Felkiáltások a baloldalon: Hohó, ez tekintélyrombolás. Csidery: Én az elévülés esetét a sajtó ügyében nem találom meg. Ezek a márciusi események sem következtek volna be, ha elfogadták volna az indemnitás tárgyalásánál Eckhardt indítványát, amely a destruktív sajtó eltörlését követelte. Rassay Károly: Szóval, meg kell fojtani a konkurrens sajtót. Wolf Károly odahajol Czaléki feli és miamit mond neki, amire Fábián Béla ezt kiáltja: Az új miniszterelnök sugdolózik. Cailléry : Ezt a sajtót meg kell rendszabályozni Nagy Ernő: A hazaárulásban nincsen elévülés. Felkiáltások a baloldalon: ügy van, úgy van, tessék a bíróság elé menni. Zsilinszky Endre odamegy Wolff Károlyhoz és valamit mond neki. Wolff továbbadja Csillérynek. A rugdolózást a baloldalon nagy derültséggel fogadják. Cslléry ezután azt kívánja, hogy a rendőrség szervezetét keresztény erkölcsi alapon reorganizálják. Keresztény jogrendnek kell lenni az országban. Ami pedig az ifjúságot illeti, az ifjúság még a véráldozattól sem fog visszariadni . . . A baloldalon, sőt a kormánypárt soraiból is sokan nagy zajjal fogadják Cailléry eme kijelentését. Csaléry arra kéri a kormányt, hogy a rendőrségből az oda nem való elemeket távolítsa el. A bajtársi szövetségek tagjait szerinte reparáció illeti meg, hiszen ez a szövetség óvta meg az ifjúságot az ekszcesszusoktól. Most sem történt semmi ekszcesszus. Rassay Károly: Az Atheneumot a rendőrség rombolta szét? Csiléry: Sajnálja, hogy ilyen excessusok megtörténhettek. Ha jó volt az ifjúság arra, hogy a háborúban küzdjön, ha jó volt arra, hogy karhatalom legyen a kommün után, ha jó volt arra, hogy az országot megvédelmezze . . . Felkiáltások az ellenzéken: Budaörs. Szilágyi Lajos: A királyra lövettek velük. Cailléry : Tovább ismerteti a bajtársi szövetség érdemeit. Horváth Zoltán: Mi szükség van a bajtársi szövetségre. A diákok tanuljanak. Cailléry szerint szükség van a szövetségre. Majd elégtételt követel az ifjúság szántára és ezért terjeszti elő interpellációját is. Ebben azt kérdezi, van eundomása a kormánynak arról, hogy a március 15 én lefolytatott ünnepély alkalmával a magyar állam hivatott védelmezéivel az ifjúság szembekerült és ennek indokolatlanul brutális magatartása folytán magyar vér öntözte Budapest utcáit? Hajlandó a kormány a legszigorúbb vizsgálatot lefolytatni és az egyetemi ifjak bajtársi szövetségének a legteljesebb elégtételt adni ? Hajlandó e a kormány a bűnösöket a legszigorúbban megbüntetni és ezeket a rendőrség kötelékéből késedelem nélkül eltávolítani? Hajlandóé továbbá intézkedni az iránt, hogy a keresztény nemzeti eszme szempontjából kifogás alá eső egyének a rendőrség kebeléből eltávolíttassanak és a nemzetrontó sajtó terjesztése és olvasása a rendőrség körében rendeletileg eltiltassék ? Hajlandó a a miniszterelnök úr haladéktalanul megtenni intézkedéseket az iránt, hogy a nemzetrontó és hazaáruló sajtó ügyének kivizsgálására törvényhozási úton legsürgősebben bíróság küldessék ki ? Rakovszky Iván belügyminiszter arra kéri a Házat, hogy miután ebben az ügyben még egy interpelláció hangzik el egyszerre válaszolhasson. A nemzetgyűlés az engedélyt erre megadta. „Magyarorszégot nem lahat gyűlölettel és besrűállással talpraállítani“ Benedek János terjeszti elő ezután interpellációját. — Nemzeti élet csak ott lehet, ahol jog van — kezdette beszédét. Az ifjúság méltán ünnepelheti március 15-ét, mert ez valóban nagy eszmékre emlékeztet. Azonban olyan jelenségeket tapasztalhatunk, amelyek sajnálatossá szomorú színben világítják meg a mai állapotokat A szociáldemokrata párt felvonulását betiltották, pedig Petőfit ünnepein mindenkinek kötelessége. Ami az ifjúság tüntetését illeti az ifjúság a felvonulásra nem is kért engedélyt. Annál szomorúbb, hogy az egyetemi ifjúság egy része az Ergerbergert dalolva kívánta ünnepelni Petőfi Sándort. Következetlenségbe esett az egyetemi ifjúság akkor, amikor ezen a napon adott kifejezést egy fekezet ellen érzett gyűlöletének Nem hazafiasság az, ha Ergerberger dalolásával ünnepük Petőfit. Petőfi maga élesen kikelt azok ellen, akik antiszemiták voltak. Aki harcolni akar hajójáért, ezt hazafiassággal és önfeláldozással tegye. Márpedig amit az ifjúság eme része cselekedett, az nem egyéb, mint a legnagyobb eltávolodás Petőfi hagyományaitól. Én nem az ifjúságot vádolom, mert tudom, hogy az ifjúságnak legkevesebb a része ezekben a dolgokban. A proletárdiktatúra alatt apró gyermekek vonultak fel Budapest utcáin és a „Fel, fel proletárok“ dalt énekelték. Ekkor arra a meggyőződésre jutottam, hogy igen nagy erő van azoknak a kezében, akik az ifjúság vezetésére volnának hivatottak. Magyarországot nem lehet gyűlölettel és bosszúállással talpraállítani. A törvényeken nem teheti túl magát az ifjúság sem és azokat, akik a numerus-klausus alapján bekerültek az egyetemekre a törvény védőszárnya alá kell helyezni. Én ellensége vagyok a numerusz-klaususnak és annak eltörléséért küzdők, de amíg a törvény érvényben van, annak rendelkezéseit be kell tartani. Higyje el Cailléry képviselő úr, hogy nekem is fáj az a vér, amely kiömlött, mert sajnálok minden csep kiontott vért, de a vér visszaszáll azoknak a fejére, akik kiontását előidézték. Ami pedig az egyetemi hallgatókat illeti, elvárom, hogy a kormány rendet teremt, mert ha tovább is így mennek a dolgok, Magyarország a paradoxonok hazája lesz, ahol van tudományegyetem tudomány nélkül, királyság király nélkül és rendőrség rend nélkül. Ilyesmit nem engedhetünk meg magunknak. Az ifjúság sohasem parancsolta azt meg a múltban, hogy ki legyen a rendőrkapitány és kit kell elbocsátani a rendőrség kötelékéből. Meg kell teremteni valahára a konszolidációt, amely nélkül sem a külpolikában, sem a belpolitikában az állami és nemzeti célokat el nem érhetjük. A törvények uralmát biztosítani kell az országban és nem lehet, nem szabad megengedni, hogy különítmények vagy szövetségek beavatkozhassanak az állam életébe. Nem szabad megengedni, hogy az anarchia felé sülyedjünk. Meg vagyok győződve arról, hogy a belügyminiszter úr tudni fogja kötelességét és el is várom, hogy a rendet helyreállítsa. A belügyminiszter úr, amikor az egyetemi hallgatók küldöttségét fogadóa a rendőrségről beszélt, de az ifjúsághoz egy megrovó szava sem volt, holott az ifjúság engedély nélkül vonult fel. Kiss Menyhért: Sétálni csak szabad. Felkiáltások a szociáldemokrata párton . Így bánnak a munkássággal is ? 2. oldal Szerda, 1993 március 21.