Reggeli Hirlap, 1923. május (32. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-01 / 98. szám
HIGGELI HÍRLAP 2. oldal a falu felé, közben több lövés hangzott el. Az egyik lövés pénztárcájába hatolt be, amelyben 800 korona volt. A papírpénz fenntartotta a golyót, amely „belefulladt“. Ez volt a szerencséje, mert a golyó, behatolási helye után stélve, okvetlenül széttörte volna a medencéjét. Egy másik golyós kézben vitt fegyverét érte, a gyöszög anya csatárját, úgy hogy fegyverét nem is használhatta volna tovább. A lövés következtében a fanzilánkok behatoltak a testébe, majd még két golyó belefúródott a combjába. Mikor látta, hogy üldözik, tovább vánszorgott a mezőre, ahol két magyar szántott. Ezek vették fel a súlyosan sérült Tótl Andrást és bevitékt Bencze tornyosnémeti gazdálkodó lakására. Innen a hidasnémetii állomásra vitték, ahol az első orvosi segélybe részesítették. Hidasnémetiből beszállító hitt a miskolczi katonai kórházba. Súlyos sérüléséből már felépült és jelenleg egészségügyi szabadságon van. A cneti vasutasok sztrájkja A határizcldetésektől részben függetlenül gondot ad a magyar és cseh hatóságoknak a cseh vasalások sztrájkja is. A csehek tudvtevően romlódik jó szemmel a magyar részről szolgálatot teljesítő Szabó Tivadar főhadnagy működését és kijelentették, hogy mindaddig, amíg Szabó főhadnagyot máshová el nem helyezik, nem vezetik át a vonatot Hidasnémetibe. A Reggeli Hírlap munkatársának alkalma volt beszélgetni Szabó főhadnaggyal, aki a cseh vasutasok mozgalmáról ezeket mondotta : " A magyar és cseh kormány között tudvalévően megegyezés jött létre, mely szerint a szolgálatot teljesítő magyar közegeknek a cseh vasutasokat mindenben támogatniok kell. Mi mindenben a törvények, rendeletek és szabályok szerint viselkedünk a cseszekkel, igaz, hogy pezsgős vacsorákat nem rendezünk a tiszteletükre. A valódi ok a sztrájkot illetőleg nem is sz én személyem, hanem inkább az, hogy a csehek nem szeretik, ha Hidasnémeti állomáson magyar részről olyan ember teljesít szolgálatot, aki teljesen ismerős még a csehek viszonyaival is. Én 1920 óta vagyok itt. Egyszer már sikerült engem innen elhelyeztetni, akkor visszakerültem. Hogy másodszor sikerül e elvezényeltetni innen, nem tudom. Az 50 ezer szekér, a megvesztegetett tanú és az 6 kézfiurás jellemző a magyar nép hangulatára, hogy széltében beszéltek arról, hogy a határincidensek arra vezethetők vissza, hogy a csehek a hernádpetri vámőrs parancsnoka, Tóth Ertő hadnagy fejére 50 ezer azokolt tűztek ki és minden vámőr fejére 20 ezer szokott. Ezért pályáznak a csehek a magyar vámőrökre s kiátátiba helyezték azt is, hogy legközelebb betörnek Hernádpetribe és lemészárolják az egész vámőrséget. Hidasnémetiben beszélik, hogy a Szedlácsekesetnél három tanúja volt a magyaroknak, egy a cseheknek. Később arról az egy tanúról is kiderült, hogy a csehek szobrokkal megvesztegették, azért vallott mellettük. Más. A csehek az elhunyt Szedhettek holttestén még két késszurást is ejtettek s a holt-testet lefényképeztették. A fényképpel elő is drukkoltak és azt szegezték Kardos Mór gönczi járásorvos vallomásával szemben. Szegény Szedlacsek. Hogy Benesérének igazuk legyen, azért kellett neki megesőtt kutatni a halála után . . . Ezeknek a híreknek a valódiságát nem sikerült ellenőriznünk. A nép hangulatára azonban minden esetre nagyon jellemzőek. . . Semleges fél fog dönteni? Mint budapesti tudósítónk telefonálja, az Az Újság beavatt forrásból a következő értesítést kapta: " Miután két ellenkező álláspont domborodott ki a bizottságok tárgyalása folyamán és nem sikerült az ügyet tisztázni, diplomáciai útra fog terelődni a kérdés megoldása. A tárgyalások a cseh és magyar külügyminisztérium között közvetlenül indulnak meg, de nem valószínű, hogy eredménnyel fognak járni és így valószínűleg egy semleges elnököt fognak felkérni a kérdés eldöntésére, esetleg semleges bizottságot fog kelteni kiküldeni az üszv megvizsgálására. Rámutatnak illetékes helyen arra is, hogy az egész határúcidens olyan kicsinységgé zsugorodott öesze, mint amilyen azelőtt volt, mielőtt a cseh sajtó fel nem fújta az esetet. " Kedd, 1923 május A csehek nem szüntették meg a határzárt A Reggeli Hírlap is jelentette vasárnapi számában, hogy a Magyar Államvasutak Igazgatóságának értesülése szerint a csehek szombaton a határzárt felfüggesztették. Kiderült azonban, hogy a hír félreértésen alapult és semmi nyoma annak, hogy a határzárt bérlői is megszüntették volna. Hétfőn aztán cseh részről félhivatalosan is kijelentették, hogy az intézkedések enyhítéséről, módosításáról nincsen szó és a cseh kormány ,,rendszabályai" változatlanul fenállanak. A csehek tömegesen üldözik ki a magyarokat Sátoraljaújhelyből jelenti a Reggeli Hírlap tudótítója . A csehek hétfő üti minden magyar állampolgárt, akinek április 24 után adott a budapesti csehszlovák konzulátus vízumot, ismét átengednek a határon . A kiutasításokat, azonban nem tzüntették be. Hétfőn délután huszonkét főből álló levert, szomorú csapat érkezett Sátoraljaújhelybe. A Ronyván átgázolva jutottak magyar területre és amint elmondták, a csehek valósággal átkergették őlet a határon. Valamennyien kitoasított magyarok, akiket még szombaton üldöztek ki a csehek otthonukból. A felvidéki magyarság legjobbjai közül Beregszász, Nagyszőlős és Kassa magyar társadalmának szerepvivői vannak a kiutasítottak között, akiknek szombat óta kálváriajárásban volt részük. A kiutasítottak szombaton kapták kézhez a kiutasító határozatokat. Valamennyien megfellebbezték azt, de a csehek a fellebbezés dacára azonnal vonatra ültették és erős fedezettel Sátoraljaújhely kisállomásra szállították őket, azzal az ürüggyel, hogy itt kell bevárniuk a fellebbezés elintézését. Negyvennyolc órán keresztül tartották fogva a kiutasítottakat a sátoraljaújhelyi kisállomáson. Hétfőn a csehek felszólították őket, hogy menjenek át a Konyva- patakon Sátoraljaújhelybe, mert egy percig sem maradhatnak tovább Csehszlovákia terültén. A kiutasítottak hiába kérlelték a cseheket, hogy fellebbezésük elintézését a kisállomáson várhassák be, könyörtelenül kikiérték őket a Ronyvához és áthajtották valamennyiüket a határon. A kiutasítottakat eddig a csehek a magyar rendőrségnek szokták átadni, a jogerős kiutasító végzések fölmutatásával. Mivel a huszonnégy kiutasított ügye jogerősen még nincs elintézve attól tartottak a csehek, hogy a magyar rendőrség rém veszi át a kiutasítottakat és ezért „tettek át“ őket a Könyvárnál a határon. A kiutasítottak a legnagyobb rettegésben vannak családtagjaik sorsa felöl, akiket kenyérkereset és támasz nélkül hagytak szülőföldjükön. A RI. T. 1. prágai jelentése szerint a pozsonyi minisztérium az összes kiutasítárora jóváhagyta és minden fellebbezést elutasított. A kassai fellebbezők az elutasítási végzést mármegkapták és meg kelletett jelenetök a hatóságoknál. A kiutasítottk lakásainmegjelentek ezután az adóhivatal közegek és az adóhátralékok biztosítására lefoglalták bútoraikat és üzletberendezéseiket és mindent lepecsételtek . A kiutasítottak legnagyobb része szombaton, hagyta el a várost. Emil páter, a kassai Domonkos rend perjele nagy néptömeg kíséretében ment ki az állomásra, miután a Domonkos templomban bucsumiséjén nagy beszédet tartott.- A csehek az állomásra történt kimenetele alkalmával nagy rendőri készültséget állítottak fel a pályaudvaron. A legutóbb Kassáról kihtasítottak közt ván: Szabó Jenő banktisztviselő, Hőhm Alfréd volt vasúti hivatalnok ésLucia János kassai káplán. Komáromból kiutasították Erdős Zsigmondi bankigazgatót, Móroczk Emil és Goszthonyi Nándor beccészeffidi tanárokat, Váradi Béla kereskedőt, Báró Malcholumes földbirtokost és Józan Árpád katholikus lelkésit. A pozsonyi rendőrség — hír szerint — újabb kiutasításokra készül. Egyébként a kiutasított magyar állampolgárok névjegyzékét hivatalosan még nem állították össze. Az eddigi jelentések alapján 54 magyar állampogár kapott 24 órás kiutasító végzést. Általános tintviselősztrájk Romániában Katonaság ostromolta meg a bukaresti egyetemet • Vajda Vojvoda kitérő nyilatkozata a kisebbségi jogokról A trianoni „békét” követő európai zajlás újabb szenzációs fázisáról tudósítanak a román napilapok. A szomszéd Jugoszláviában még mndig zavaros a válság progrrómsa. A horvát önállóságot követelő nemzeti pártok minden lehetőségre felkészülten néznek farkasszemet a szerb nacionalistákkal. Lejebb, délen a törökadsereg készülődik. Kemal basa harci*s kiáltványát osztatlan lelkesedéssel és helyesléssel fogadta az egész török nemzet. A kiváló hadvezér nem bízik a diplomáciai tárgyalások sikerében és ezért előre figyelmezteti az országot, hogy készüljön a háborúra. A Balkán tehát, méltóan nevéhez, nem engedi elhunyni az izgalmak folyton égő tüzét s a majd itt, majd ott fellobbanó láng most a román horizontot festi rémműre. A bukaresti jelentések egyik csoportja a fascista egyetemi hallgatók viharos tüntetéseiről számolnak be. Dragomirescu egyetemi professzor előadása robbantotta az új fascista offenzívát. Felszólította a diákságot, hogy ne hagyják abba nacionalista akciójukat, mert az a nemzeti kultúráért való harcot jelenti. Az egyetemi hallgatóság megfogadja tanára szavait s nyomban megkezdte a „harcot.“ Már hétszázra szaporodott a gyülekező diákok száma, amikor az időközben előhívott rendőrség megkísérelte a csoportosulást feloszlatni. A diákok erre visszavonultak az egyetem épületébe, itt ellarrikadirozták magukat és kitűzték a fascista lobogót. A rendőrség hiábavaló kísérletei után a katonaság csinált rendet. A katonai osztagok az ablakokon keresztül behatoltak az„termekbe és letartóztatták a hallgatókat, kiket azután csak kihallgatásuk után bocsátottak el a rendőrségről. Sokkal komolyabb jelentőségű híradás azonban az a bukaresti jelentés, mely a tisztviselők sztrájkjának kitörését hozza hírül. Vasárnap tartották meg az elejétől végig viharos lefolyású gyűlésüket ez állami tisztviselők. Skhine elnök felszólítolta a gyűlés résztvevőit, hogy válasszanak a kormány rabló politikáik vagy a sztrájk között. A gyűlés egyhangúm a sztrájk mellett döntött. Ötezer tisztviselő szüntette meg azonnal a munkát, de számuk óráról-órára növekedett. A kormány erélyesen akarva a mozgalmat elfojtani, letartóztatta a vezető embereket. Erre a sztrájkolók tömege formális ostrom alá vette a 1 igazságügyminisztériumot. A sztrájk terjedőben van és a mozgalom alegközelebbi napokban óriási méreteket fog ölteni. az elkeseredett hangulatot és a sztrájk nívóját jellemzi, hogy abban legnagyobbrészt azigazságszolgáltatás tisztviselői vesznek részt úgy, hogy Bukarestben a törvényszékeken minden munka szünetel. A jelentések szerint a veszedelem nagysága arra indította a királyt, hogy közvetlenül próbálja meg a válságot megoldani s ezért elrendeli, hogy a sztrájk vezetőit, eléje vezessék. E kétségtelenül érdekes hírek mellett bennünket, magyarokat, leginkább a Vajda Vojvoda volt rím tu minisztereótok, az ellenzék vezér politikusának nyilatkozatáról szóló jelentés érdekel. Ez a nyilatkozat ravasz kitérés a kisebbségi jogok elismerése elől. A romániai magyarság számára súlyos csalódást okoz a politikus nyilatkozata mert azt remélték, hogy az ő kormányrajutása a kisebbségi jogok megvalósítását hozza. A nyilatkozat szerint a történelmi alakulás kényszere csak a kisebbségi jogok fokozatos kiismerését tenné lehetővé. A román politikus ravasz kijelentéseinek minden valószínűség szerint az összes kisebbségi nemzetek összefogása, új egységet alakító politikája lesz. Ingkülöntegetségek Mfahkeinfö újdonságok Epsteinnál