Reggeli Hirlap, 1923. június (32. évfolyam, 122-145. szám)
1923-06-10 / 129. szám
,23 JaniMS hó 10 vasárnap Apa 50 kOPOM XXX11. évfolyam, 129,87, Miskolc? Előfizetési ár Negyed évre Egy hónapra is helyben és vidéken — — — — — 3000*— — — — — — — 1000*— K POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség: Miskolcz, Városház tér 22. szám A szerkesztőség telefonszámai: 4-98. 6-16. Kiadóhivatal, Széchenyi utca 15. Telefonsz. 664. A szerb külügyminiszter durva támadása Magyarország ellen • Viharos tüntetés a szerb parlamentben — A magyar ügyvivő kénytelen volt távozni az ülésterem karzatáról — A szerb képviselők a magyar követ internálását és Magyarország okkupálását követelték A magyar kormány még nem foglalt állást a szerb támadás ügyében A magyar miniszterelnök és pénzügyminiszter külföldi útjának külső sikerei erősen megmozgatták a kisántánt vezető politikusait. Hol az egyik, hol a másik nyilatkozik, vagy beszél Magyarországról, illetve Magyarország ellen és valóságos koncentrikus támadásban van részünk. Valamennyi eddigi kisántant támadás közül azonban élesen kiválik az a beszéd, melyet Nincsics szerb külügyminiszter a szknpstina péntek éjjeli ülésén mondott, mert a szerb külügyminiszter még a mai viszonyok közt is szól állatinak minősíthető, éles támadást intézett ellenünk a szerb képviselőház zajos helyeslései mellett, olyan a maga nemében páratlanul álló támadást, hogy a diplomáciai páholyban jelenvolt magyar követ kényszerítve érezte magát, hogy azon tal és tüntetőleg távozzék, mert olyan közbekiáltások is hangzottak el: — S témáim kell a magyar követet ! — Otkupálni kell Magyarországot ! A belgrádi példátlan események kínos feltűnést fognak kelteni nálunk és csak sejtve, hogy e a beszéd és támadás egyik súlyos láncszeme annak a hadjáratnak, mely _ egybe vetve egyéb eseményekkel — ellenünk a kisántant részéről folyamatban van és fokozottabb kifejlődés előtt áll, bizonyosra kell vennünk, hogy a kormány, mely ez üggyel rendkívüüli minisztertanácson fog foglalkozni, meg fogja találni a módját, hogy megfelelő megnyugtató kijelentéseket és intézkedéseket tegyen úgy kifelé, mint befelé. A történekről különben következő tudósításnak számol be: Nincsics expozéja Nincsics szerb külügyminiszter a belgrádi parlamentben telt padsorok előtt mondotta el expozéját, melynek lényege a következő: — Szomszédainkkal a viszony állandóan a javulás után van. Sajnálattal állapítom meg, hogy Mgyarország az egyetlen kivétel. A jugoszláv kormány ismételten igyekezett megvitatni és szabályozni sok kérdést a béke ratifikálása óta a normális szomszédi viszony helyreálltása érdekében, de törekvése nem járt sikerrel, mert a másik oldalon mindig rosszakarat nyilvánult meg. Magyarországból hiányzik a ■ lojalitás, a trianoni békeszerződés határozatainak végrehajtására. — Az a jóakaratú magatartás, amelyet a magyar oldalról bizonyos nacionalista, soviniszta és imperialista szervezetekkel szemben tanúsítanak, az a különös mód, ahogyan a hadsereget újjászervezni és megerősíteni törekszenek, végül az a magatartás, amely a magyar sajtó részéről megnyilvánul, igazolja, hogy a magyar kormány a trianoni békeszerződést csupán ideiglenes nemzetközi egyezménynek tekinti, amelynek helyébe hamarosan a dolgok régi rendje kerül. A szomszéd államokkal szemben tanúsított magatartásával Magyarország nem adta bizonyságát annak, hogy jóakarattal igyekszik jobb viszonyt megteremteni. Magyarország meg nem engedhető módon jár el az ellenőrzési bizottságok és az idegen állampolgárokkal szemben. Különösen a jugoszláv állampolgárokat üldözi, internáltatja, sőt alaptalanul halálra ítéli. A külügyminiszter ezen mondatánál néhány képviselő represszáriákat sürgetett Magyarországgal szemben. A Gráizer Tagespost belgrádi jelentése szerint Koroset dr. ezt kiáltotta közbe: — Internálni kell a magyar követet. Egy másik képviselő ezt kiáltotta: — Okkupálni kell Magyarországot. Ezenkívül még több éles kifakadás hangzott el és öt szkupzsina tagjai viharosan tüntettek Magyarország ellen. A közbeszólások hatása alatt a karzaton ülő magyar ügyvivő eltávozott helyéről. Nincsics külügyminiszter végül a magyar kölcsönről beszélt. — A kölcsön megadása ellenében — mondotta — meg kell teremteni azokat a garanciákat, amelyeket Franciaország is követel. Ilyenformán Magyarországnak nem lesz módja arra, hogy a köcsönt Európa békéjének megzavarására fordítsa. „Az ellenkezője igaz mindannak, amit Nincsics mondott“ Az Az Újság munkatársa kérdést intézett a szerb külügyminiszter beszédével kapcsolatban illetékes helyen, ahol azonban azt a választ kapta, hogy hivatalos nyiatkozatot nem adnak ki addig, amíg a magyar kormány ebben a szomorú ügyben állást nem foglal. Munkatársunk beavattat és a helyzetet alaposan ismerő politikai körökből az alábbi információt kapta arról a kérdéskomplexumról, amelyről a jugoszláv külügyminiszter expozéjában nyilatkozott: — Épen az ellenkezője állásnak, amit a jugoszláv külügyminiszter állít. Magyarország részéről mindig nyilvánvaló volt a jóakarat, de ez a jó szándék épen a jugoszlávok részéről hiányzott. Nincsics külügyminiszter csak általánosságokat mondott, konkrét tényeket nem sorolt fel és ezért beszédét politikusnak kell minősíteni. Valami különös célt akar elérni Nincsics szavaival, talán épen azt, hogy a párisi ellenőrző misszió Budapestre érkezésének előestéjén újabb akadályok gördítessenek a békés megértés útjába. A magyar kormány köztudomású tényekkel tudja igazolni, hogy csak a békét kereste. Magyarország több ízben lépéseket tett a jó szomszédi viszony kiépítésére, és törekvéseit mindig a kisántant államai hiúsították meg. Ebben a munkában Jugoszláviának is nagy része van. A magyar kormány jóindulatú eljárását élénken bizonyítják a tények. A portoromei fonferencián éppen magyar részről terjeztettek elő indítványt az export és importtilalmak és akadályok megszüntetésére és a forgalom korszerű szabályozására nézve. Az indítványt épen jugoszláv részről másították vissza, így történt a gráci, konferencián is. Kit útlevél egyezmény jött létre a népszövetség kezdeményezésére. Egységes típusú útlevélről volt szó, azonban a jugoszlávok és a románok magatartása miatt ez is meghiúsult. A megállapodást Csehország, Ausztria, Olaszország sorban ratifikálták, csak Jugoszlávia és Románia nem. Itt van továbbá azoknak a poraszléknak az ügye, ameleket Bánffy Miklós volt külügyminiszter kezdeményezett annak idején azzal a célzattal, hogy gazdasági megegyezés jöjjön létre Magyarország és a kisántant állam között. A magyar kormány késznek mutatkozott a szükséges lépésekre. Az volt a véleménye, hogy akár bizottsági tárgyaláson. ..jár.. .akár mis után nyélbe kell ütni a gazdasági megegyezést. Sajnos, éppen a jugoszlávok részéről gördítettek akadályokat a tárgyalások elé. Ezek ismert tények. Épen így közismert az internálásokra és halálraítélésükre vonatkozó vádak tarthatatlansága is. Mindössze annyi történt, hogy jugoszláv kémeket fogtak el a magyar határon. Ez nem a mi specialitásunk, mert hisz minden országban vannak ilyen esetek. A jugoszláv külügyminiszter egyébként egy Sever nevű egyén nevére célzott. Ezt kémkedés miatt letartóztatták Magyarországon és a vizsgálat még folyik ellene. "Magyar részről a kicserélést javasolták, de ez elé a jugoszlávok szintén akadályokat gördítettek." Nincsics expozéját egyébként Bethlen miniszterelnök sikeres római utjával együtt kell mérlegelni és akkor sokat megértünk belőle. A bolgár kormány megbukott Macedón forradalmárok halálos fenyegetéssel megdöntötték a Sztambulinszky-kormány uralmát. Az új kormány kihirdette az ostromállapotot Bécsből jelentik az Az Újságnak . Mint Szófiából jelentik, Sztambulinszky bolgár minszterelnök kormánya megbukott. A kormány bukásának előzménye egy levél, amelyet Trojano belügyminiszter szombaton reggel az újságíróknak felolvasott. A levélben Alexandrov és Petries, a macedón forradalmi tikos szervezetek vezeti, megfenyegetik a kormányt és Sztambulinszky miniszterelnököt. Azt írták, hogy a hadügyminisztert és az urdiaion lévő agrárpárt vezérét megölik, ha a tervezett reformokat meg akarják valósítani. A belügyminisztermég biztos volt agyan a dolgában és intézkedett a rend fentartására, a forradalmárok azonban erőt vettek a kormányon. Az eddig beérkezett jelentések szerint a macedón forradalmárok, egy katonai liga és az ellenzéki blokk segítségével döntötték meg a Sztambulinszky-kormány uralmát. A forradalmárok a parlament épületét körülvették, behatoltak a termekbe és a jelenlevő képviselőket és minisztereket elfogták. A többi minisztereket lakásukon tartóztatták le. Vér nem folyt. Boris cár Alexander Czankoff egyetemi tanárt nevezte ki miniszterelnökké. Az uj kormány szigorú óvéintézkedéseket léptetett életbe és kihirdette az ostromállapotot. A továbbiakban az új kormány első ténykedése a jelentések szerint az volt, hogy a Radoszlavov kormány tagjai ellen a háború miatt folyó pereket megszüntette. Mint a Neue Freie Presse jelenti, Alexander Czankoff miniszterelnök élén állt a Sztambalrezky megbuktatására alakult ellenpártnak, ő volt a Naroden Seketcor egyesület megalakítója és egyetemi tanár, aki különösen az intelligenciát szervezte meg Sztambulinszky erőszakos uralma ellen. Czankoff 43 é es, európai műveltségű ember. Kezdetben Sztambulinszky híve volt, mikor azonban barátját, Gregovot Sztambulinszky meggyilkoltatta és erőszakos uralmát a végletekig fokozta, külföldre menekült és az elégedetlenek élére állott. Czankoff a tiszti körökkel szoros összeköttetést tartott fenn. Jó barátja Protogoreff tábornoknak, aki az ellenforcdalmároknak másik vezére. Czankoffnak a király is jóbarátja, úgy, hogy minden jel arra mutat, hogy Sztambulinszky uralmának megdöntése a király tudtával és beleegyezésével történt. Az új kormány többi tagjai az intelligencia köréből, leginkább pedig valószínűleg ez egyetemi tanárok köréből kerülnek ki. (Yapwni* rimfaxAvia 12 eMal